Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-08 / 28. szám

r Bratislava, 1959. április 8. A IT cl 40 fill gy I X. évfolyam, 28. szám. Á gazdaságosabb termelés érdekében Az idei tavaszi munkák szinte hi­bátlanul folynak országszerte. Sok helyen a tervezettnél két héttel is lerövidítették a kalászosok vetésének határidejét. A jó idő mellett nagy befolyással volt erre az a tény, hogy a kormányrendelet óta március 25-ig 7662 traktort és rengeteg eszközt vásároltak fel EFSZ-ink a gépállo­másoktól. Amikor arra került sor, hogy a szö­vetkezetek felvásárolhatják a GTÁ-ok gépeit, sokan bizalmatlanul néztek az új intézkedésre: mi is lesz ennek a következménye? A paraszti gondolko­dás velejárója, hogy az emberek bi­zonyos és tegyük hozzá nem kicsiny része minden újat kissé bizalmatlanul fogad, s csak a gyakorlat meggyőző ereje nyomán békül meg a törvény­szerűen tért követelő újdonsággal. A gépátvétel körül sem történhetett másképp. Legtöbb szövetkezetünk azonban még a tavaszi munkák megkezdése előtt felvásárolta a szükséges gépe­ket. Nagyon sok helyen az egész trak- J Jsbriaád. gép- és ember egyaránt átment a szövetkezetbe. Néhány he­lyen azonban úgy látszik félnek a gépektől, Pedig kormányunk intézke­désének komoly nemzetgazdasági hát­tere van. Elsősorban arról van szó — amit az utóbbi árleszállítás is felszín­re hozott — hogy mezőgazdasági ter­melésünk növelésében döntő fordu­latot kell elérnünk, mert erősen le­maradtunk iparunk mögött. A terme­lés növelése nem megy, nem mehet a tartalékok alapos feltárása és jó felhasználása nélkül. A gépek szövet­kezeti tulajdonba való átadása is egyike a tartalékoknak. Az eddigi kettőség következtében a legjobb szervezéssel sem tudtuk a mezőgazdasági gépeket elég gazda­ságosan kihasználni, mert a trakto­ros, mint a gépállomás alkalmazottja és a szövetkezet érdeke gyakran ke­resztezte egymást. Évente a régi szervezési mód jó­­néhány millióval megterhelte az álla­mi pénztárt. A gépek átadása megszünteti az eddigi kettősséget, nagyobb lehető­séget nyújt a gépek kihasználására, az üzemanyag megtakarítására, de arra is, hogy a szövetkezeit termelés­ben közvetlenül érdekelt traktoros jobb munkát végezzen a többtermelés érdekében. A gépek átvételének gazdaságos­sága már a tavaszi munkáknál meg­mutatkozott. De még inkább megmu­tatkozik akkor, ha számításokat vég­zünk, mennyit is fizetett a szövetke­zet a GTÄ-nak egy évi munkáért és mennyibe kerül ez éven a szövetkezet birtokában levő gépekkel a termelési költség. Az eddig végzett számítások szerint az egész évi munka elvégzé­sének értéke és az átvett gépek, va­lamint eszközök árának törlesztése sem haladja meg az előző években a GTÄ-nak folyósított összeget. Pár év múlva a gépek árának letörlesztése után pedig a szövetkezet jóval olcsób­ban termel majd, njint eddig. Sok helyen felvetődött a kérdés: de mi lesz a javítással? Erre már az el­múlt hetek is felelet adtak, hiszen a szükséges kisebb javításokat min­den eddiginél gyorsabban, a helyszí­nen elvégezték traktorosaink. A fő­javításokat pedig továbbra is a GÍA végzi és az új szervezés következté­ben minden bizonnyal olcsóbban, mint ahogyan eddig a kerületi javítóműhe­lyek végezték. Az alkatrészek kérdése szintén megoldódik, mivel az eddigi­nél nagyobb mennyiségben kapják majd szövetkezeteink, illetve a gép­állomásuk. A gépek átadása természetesen nem csupán azzal a céllal történt, hogy a termelési költségeket csök­kentsük. Kormányunk és pártunk első­sorban azt várja tőle, hogy ez az in­tézkedés magával hozza mezőgazda­sági termelésünk további, az eddigi­nél gyorsabb növekedését. Földmű­veseink érdeke, hogy a kínáikozó le­hetőséget célszerűen felhasználták. Jól halad a munka Az idei kedvező időjárás lehetővé tette Szlovákia keleti részén is a tavaszi vetések mihamarabbi befeje­zését. Mind a kassai, mind az eper­jesi kerüietben a tavasziak vetése Felvételeink a sadyi gazdaságban készültek, ahol a fényképezőgép len­cséje a gazdaság munkásait örökí­tette meg munkaközben. Névszerint Csintala Györgyöt, Krivenko Jánost befejezéshez közeleg. Különösen a pagykaposi járás tett ki magáért, ahol 10 nappal a határidő előtt már földbe kerültek a tavasziak. ■ Mindezekhez nemcsak a kedvező időjárás járult hozzá, hanem a jó munkaszervezés is, valamint az. hogy a szövetkezetek jól és célszerűen használják ki a gépeket, melyeket alig párhete vettek át a GTÁ-tól. A tavasziak vetése mellett meg­kezdték .már mindkét kerületben a cukorrépa vetését. Április 2-ig az eperjesi kerületben 327 hektáron, a kassaiban pedig 560 hektáron került földbe a fehérarany magva. A kassai kerület számos járásában többek között a kassai, szepsi és a terebesi járásokban halad szépen a cukorrépa vetése. A terebesi járásban az élelmiszer­­ipari kombinát sadyi gazdasága az idén 375 hektáron termel cukorrépát, melynek vetése a befejezéséhez kö­zeleg. — Ugyanis Kelet-Szlovákiában az idén 3 héttel hamarább kezdték meg a cukorrépa vetését, mint az elmúlt évben. és Zadorozsny Jánost, kiknek nagy érdemük van abban, hogy a sadyi gazdaságban idejébe földbe kerül a fehérarany magva. — th — Egyik nap kicsit besötétedett s az égen, mint boldog szerető szemében a könny, nagy meleg cseppekben rengedezett a tavaszi eső. A föld úgy várta, mint ember a csókot, kapjon belőle, úgysem lesz elég. Felzúgva hozták meg a villanydrótok távoli tájak friss üzenetét. Előbb mennydörgött, aztán szörnyű csend lett, megálltak s égre néztek az utak, oly váratlan és újszerű volt fent, lent, mint gyermekben a felnőtt öntudat. Az újszülött füvek fiatal testén sötétzöld lángok gyúltak melegen, lehullott rájuk egy-két csepp s felforrt, mint szüzek arcán az első szerelem. SZÜTS LÁSZLÓ Jelentés a tavaszi munkákról a besztercebányai kerületből A besztercebányai kerületi nemzeti bizottságon felkerestük Ján Belicka elvtársat, a kerületi nemzeti bizott­ság mezőgazdasági osztályának dol­gozóját, és a tavaszi munkákkal kap­csolatban néhány kérdést intéztünk hozzá. — Kerületi méretben hogyan áll­nak a gabonafélék vetésével? — A déli járásokban már befejez­ték a gabonafélék vetését. Legjobb eredményeket az ipolvsági, losonci, füleki és a kékkői járások érték el. Jól haladnak a tavasziak vetésével a rimaszombati, tornaijai és körmöci járásban is. Ezzel szemben elmarad a poltári járás. Elmondhatjuk, hogy az idén sokkal gyorsabban és jobban megy a gabonafélék vetése mint tavaly. Az EFSZ-ek IV. kongresszusa fog­lalkozott a cukorrépa vetésterületé­nek kibővítésével. A kerületi nemzeti Április 4-én, Bratislava felszabadí­tásának évfordulóján, a Slavín hegyen kegyeletes ünnepség keretében emlé­keztünk meg a dicső szovjet hadsereg hős katonáiról, akik értünk áldozták fiatal életüket. Hálánkat a Slavín hegyen épülő monumentális emlékmű is igyekszik kifejezni, mert tizen­négy évvel ezelőtt ők hozták el a tavasszal együtt szabadságunkat is. Felv.: Ralbovsky bizottság milyen intézkedéseket tett ezek megvalósítására? — A kerületben az ipolysági, kék­kői és korponai járás már megkezdte a cukorrépa vetését. Tavaly 1950 hektár volt a cukorrépa vetési terü­lete, az idén 5215 hektár. A cukor­répa vetésével elmarad a tornaijai és a rimaszombati járás, pedig a rimaszombatiaknak ugyancsak volna miért igyekezni, mert felépítik az új, korszerű cukorgyárat. — Hogyan folyik a rétek és legelők gondozása? — 12 600 hektár rétet és legelőt hoztunk rendbe és trágyáztunk meg. A legjobb eredményt a kékkői járás érte el, ahol 2290 hektárt trágyáztak meg és hoztak rendbe. Elmarad a füleki járás, ahol a tervezett 1540 hektár helyett csak 408 hektár rétet és legelőt javítottak meg. — Krutina elvtárs beszédében fog_­­lalkozott az évelő takarmányfélék vetésterületének kiszélesítésével is. Milyen intézkedést tettek ennek megvalósítására? — Tavaly csak 13 700 hektáron termeltünk évelő takarmányféléket, az idén 20 000 hektárra emeltük a vetésterületet. Eddig már 10 000 hektáron végeztünk alávetést. — Az EFSZ-ek IV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy ki kell szélesíteni a tejesérésű kukorica vetésterületét. Hogyan valósítják meg ezt a hatá­rozatot ? — Míg tavaly csak 3700 hektáron termeltünk tejesérésű kukoricát, az idén már 9000 hektáron fogunk ter­melni. Belicka elvtárs tájékoztatott ben­nünket, hogy április 6 — 12-ig a fia­talság nagy mozgalmat indít a mező­­gazdaság megsegítésére. Ifjúsági cso­portok komposztot készítenek és részt vesznek a vetési munkák meg­gyorsításában is. Reméljük, hogy a besztercebányai kerület a jó indulás után megvalósítja az EFSZ-ek IV. kongresszusának határozatait. (b) Tetteik nyomán beteljesedik a kultúrforradalom A pozsonyi kultúra- és pihenés park nagytermében átforrósodott a levegő. Gondolatok, eszmék lángja, szemek tüze fűtötte, melegítette ezt a kedves, egybegyült közösséget, a fáklyavivők közösségét. A fejek felett a jelszó: A kulturális forradalom fejlesztésével a szocializmus építé­sének befejezéséért hazánkban. A fejekben a gondolat, hogy ezt kell tennünk, ez a kötelességünk. A tettek hogyanját adta meg a CSEMADOK VII. országos konferen­ciája. A tettekét, melynek nyomán megvalósul a kultúrforradalom, a szocializmus. A főbeszámoló közben, melyet Pathő elvtárs mondott, már érlelőd­tek, formálódtak a képek a falu kul­­túrmunkásaiban. Az egész országra vonatkozó feladatokból mindenki le­vonta a következtetést: a mi falunk­ban tanulásra, könyvre, vagy kultúr­­otthonra, irányításra vagy együttmű­ködésre van szükség. — A CSEMADOK és a szövetkezet elválaszthatatlanok egymástól. Csu­pán akkor fejlődhet harmonikusan dolgozóink anyagi és műveltségi színvonala, ha ezt minden EFSZ megérti, - hangsúlyozta Pathő elvJ társ. Nagykeszin már így csinálják — tudom meg Balázs elvtárstól, a komáromi CSEMADOK járási titkárá­tól. A szövetkezet vezetősége átvette a rosszul működő CSEMADOK helyi csoport vezetését is. fczita Lajos, a szövetkezet elnöke vezeti a CSEMA­­DOK-ot is. Eddig még csak a szín­játszást lendítették jó kerékvágásba — bemutatták Bródy Sándor A taní­tónő című drámáját — de minden remény megvan rá, hogy a közeljö­vőben olvasókör, és más érdekkör is alakul. Hiszen mostmár nemcsak az állattenyésztés, a növénytermesztés fejlesztése, a munkaegység értékének növelése, hanem a nagy család tag­jainak műveltté, szakmailag képzetté tevése, kulturális felemelése is a „családfő“, a szövetkezeti vezetőség kezébe került, merthisz tulajdonkép­pen ez általános fejlődést jelent. Fel­­emelkedést, mely a boldogabb jövőt biztosítja. Bizony, Káván még baj van mert — mint Gurányi Lajos elvtárs, a helyi CSEMADOK küldötte mondja — a szövetkezet nem törődik tagjai kulturális nevelésével. Azt az épüle­tet, melyet adaptációs úton ideigle­nes kultúrotthonná kellett volna ala­­kítaniok, átalakították ugyan, de benti munkák elvégzésére, s raktá­rozásra használja a szövetkezet/ így a CSEMADOK-ban tevékenykedő fia­taloknak kevés a lehetőségük tanu­lásra, szórakozásra, közös előadá­sokra. Szerencse, hogy ők tudják mit kell tenniök. Megalakították a CSISZ alapszervezetét, s a falu többi lako­sával karöltve hozzáláttak a kultúr­otthon építéséhez. Egymásután szü­letnek a munkafelajánlások. Még a jövő évben be akarják fejezni az építést. Itt az EFSZ-nek még sokat kell tennie. A mulasztások pótlása nem lesz könnyű feladat. A kültúralapot, amit eddig minden másra, csak nem kulturális célokra használtak, a jövő­ben ifjú tagjaik nevelése érdekében, s az idősek újjáformálása céljából arra kell fordítaniok, ami a legszük­ségesebb; az épületre, ahol otthont találnak a szövetkezeti tagok, ahol olvashatnak, filmet nézhetnek, elő­adást hallgathatnak, színdarabot játszhatnak. Mert ideje már, hogy megértsék: csak akkor lesz munká­juknak eredménye, ha tanult, művelt emberek végzik a földeken is a mun­kát. Visszahívjuk a fiatalokat a szövetkezetbe. Ez a mi feladatunk, ez a gondunk - magyarázza Gál Jó­zsef és Szaniszló Lajos elvtárs, a panyidaróci CSEMADOK két képvise­lője. Mert Panyidaróc közel van Losonc­hoz. A mágnes sem vonzza jobban a vasat, mint az itteni fiatalokat a város. Kirepültek Panyidarőcról mint a madár. Pedig a CSEMADOK ugyan­csak erősen dolgozott, hogy a szín­játszással, közös szórakozással visz­­szacsalogassa őket. Ez eddig nem sikerülhetett, mert nem volt kultúr­otthon. Most azonban a lakosság kultúrszomja ezt is megteremti. A szövetkezet szállítóeszközöket biz­tosít, az emberek a pihenés napját, a vasárnapokat is felhasználják, hogy mihamarabb felavathassák a művelő­dés házát. A szövetkezet jó munka­­lehetőségekkel, szakmai tanítással várja és fogadja az érkezőket, akik eddig még nincsenek sokan, de egyre szaporodnak. Hazahívja őket majd az új kultúrotthon, a CSEMADOK, s be­fogadja, otthont biztosít számukra a szövetkezet. Így lesz, mert Panyida­­rócon a CSEMADOK, a szövetkezet, s minden egyes lakos úgy dolgozik, azért fárad, hogy falujuk olyan szép, olyan művelt, s szórakozási lehető­ségekben olyan gazdag legyen mint Losonc. Ha olyan lesz, akkor már minden fiatal otthon érzi majd ma­gát a legjobban. Néhány falu problémái tervei ezek. Kiragadott példák a sok közül, ahol ilyen, vagy ezekhez hasonló elhatá­rozások, cselekedetek, s tervek nyo­mán születik, formálódik az új em­ber. Az új, a szocialista eszmeiségű, művelt ember. Újjászületik a paraszt, s ebben az új szellemben nevelődik a fiatal. így lesz, mert a nép, népünk így akarja. Azt akarja, hogy ezek az új emberek teremtsék meg, ezek valósítsák meg a szocializmust, a kultúrforradalmat. -hm^ -A szocialista faluért S/ZjOjI>ízcL A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom