Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-08 / 28. szám

Stated Földműves 1959. április 8. Célban a tornaijai járás Pártunk XI. kongresszusa alaposan foglalkozott a falu kollektivizálásával. A tornaijai járási pártbizottság a XI. kongresszus határozataiból kiindulva elhatározta, hogy 1959. június else­jére befejezi a kollektivizálást. Mind­járt az év elején széleskörű párt­aktíván megvitatták a tennivalókat. Ekkor a járás mezőgazdasági föld­területének még csak 92 százalékán gazdálkodtak szocialista módon. A járás egyes községeiben, Jéné­­ben, Rimaszécsen, Csízben még nagy számban akadtak egyénileg gazdálko­dók. Az agitációs csoport ezeket a községeket látogatta meg legelőször. A felvilágosító munka eredménye hamarosan megmutatkozott, mert az említett falvakból hamarosan egész községi szövetkezetek lettek. Hogy az egyéniek meggyőződtek a közös előnyeiről, bizonyítja a mellétéi, hosz­­szúszói, beretkei eset, ahonnan szin­tén Örömmel jelenthették, hogy köz­ségük minden egyes földművese a közöst választotta. Ezt követően a HNB-ok titkárai, elnökei és a helyi pártszervezetek elnökei ismét megbeszélésre jöttek össze. Ekkor már arról beszéltek, hogy a kollektivizálást az EFSZ-ek IV. országos kongresszusáig befeje­zik. A jelenlevők az értekezlet után ezzel az elhatározással indultak haza. A kongresszus küldöttei azon töp­rengtek, vajon eldicsekedhetnek-e P-ágában, hogy célba ért a tornaijai járás is, s a kongresszus határozatát mint egy nagy család újult erővel közösen teljesítik. Alig egy hét volt még hátra a kongresszusig, s a jelentések egymás után érkeztek a járás községeiből. Egyre gyarapodott a szövetkezeti család. Aztán elérkezett a várvavárt idő. Március 20-án büszkén jelentet­ték az EFSZ-ek országos kongresszu­sának, hogy a tornaijai járás első­ként a besztercebányai kerületben célba ért. Ugyanis a kongresszus előtti héten 243 taggal és 456 hek­tárral, az év elejétől pedig 497 tag­gal 1496 hektár mezőgazdasági terű-1 lettel bővült a szövetkezeti család, s így a szocialista szektor 36 091 hektár földterületen gazdálkodik, mely a járás mezőgazdasági összte­rületének 98,33 százaléka. Az eredmények eléréséhez hozzá­járultak mind a helyi, mind a járási funkcionáriusok. A legjobb agitcso­­port Gembicki és Záremba elvtársaké volt. Természetes, hogy még sokakat sorolhatnánk fel, akik fáradságot nem ismerve hozzájárúltak a nagy cél eléréséhez. Ez úgy sikerült, hogy az agitációs munkát a járás terüle­tén nem kampányszerűnek tekintet­ték, hanem mindenkor és mindenhol kihasználtak minden alkalmas per­cet. A kollektivizálás befejezésével a munka nem szűnt meg, hisz számos probléma megoldásra vár még. Töb-. bek között a háztáji gazdaságban lévő sertések felvásárlása. Igaz, hogy az utolsó hónapban több mint 1000 sertést vásároltak fel a szövetkeze­tek tagjaiktól. Azonban a szövetke­zeti tagok háztáji gazdálkodásában még mindig van felesleges állomány. Teljesíteni kell a párt XI. kong­resszusának azon határozatát, mely célul tűzi ki a kulturális forradalom megvalósítását falvainkon, Természe­tesen ehhez hozzátartozik még a szövetkezeti tagok átnevelése, vala­mint a szövetkezeti alapszabály szi­gorú betartása, s mindazon határo­zat, amit az EFSZ-ek kongresszusa célul kitűzött. Elsősorban gondolunk itt a szarvasmarhaállomány feltölté­sére. Mert míg Csízben 100 hektár mezőgazdasági területre 59 szarvas­­marha jut, addig Otrokocsban csak 16. A JNB elhatározta, hogy szigo­rúan bünteti mindazokat, akik a továbbtenyésztésre alkalmas borja­kat levágják. A tavaszi munkák már arról tanús­kodnak, hogy óriási változás törté­nik a járásban. A tavaszi vetéseket már befejezték, javában folyik a cukorrépa vetése. Gömörrnihályfalán, ahol a tavaszi munkákkal mindig késtek és rendszerint 3 hétig tartott, ezen a tavaszon hét nap alatt elvé­gezték. A járás szövetkezetei nagy gondot fordítanak a hektárhozamok emelésére. Ennek érdekében ősszel több szövetkezet meliorációs munkát végez majd saját erejéből. NÉMETH JÁNOS Százötven éve 1809 április 1-én született N. V. Gogol orosz író, aki kíméletlen realizmussal, szatírával mutatta be írásaiban a léha ne­messég igazi arcát. Az átlagos munkásbérek és az árleszállítás Ne maradjunk ki a Spartakiád elökészületeibö! Az eddigi megállapítások szerint ifjúságunknak a II. prszágos Spartá­­kiád előkészületeiben való bekapcso­lódása semmiképpen sem kielégítő. E hiányosság kiküszöbölésében a leg­nagyobb feladat a CSISZ szerveze­tekre hárul. A királyhelmeci járás szép ered­ményeket mutat fel ezen a téren, ahol 2800 fiatal kapcsolódott a gyakorlatok tanu­lásába. A legszebb eredményt az is­kolások mutatnak fel. így például a királyhelmeci 11 éves középiskola tanulói fokozato­san haladnak előre a gyakorlatok be­tanulásában. A lá­nyoknál Samu Már­ta, a fiúknál pedig Leczó Tibor veze­tik a gyakorlato­kat. Azonban az említett járásban is vannak még hiányosságok, melyek sürgős kiküszöbölésre várnak. így például több csoport panaszkodik, hogy nem találnak olyan helyiséget, ahol este is tudnának gyakorolni, mivel a falusi CSISZ szervezetek tagjainak a Spartakiád betanulására á legtöbb idő este kínálkozik. Ez a * * * A Latorca partján Szépen tüzelt a márciusi nap, ami­kor kerékpárra ültem, hogy megnéz­zem, hogyan megy a munka a határ­ban. A faluból kiérve a traktorok vi­dám dübörgése törte meg a tavaszi csendet. Szabó Lajos bácsival talál­koztam össze, akivel sétáltunk egyet a megzabolázott Latorca partján. — Óriása most a fejlődés - mftid­­ta többek között Lajos bácsi. — Az én gyermekkorban ott - mutat a zöldélő vetés felé — mindenütt víz volt ilyenkor tavasz elején. Azok tudják legjobban, akik a fo­lyó közelében laknak, hogy hány és hány hektár termő terület esett a zugó víz habjainak birodalmába. Hó­olvadáskor úgy nézett ki a folyó, mint egy hatalmas tenger. — Nagyon régen, talán 60 évvel ezelőtt volt arról szó, hogy töltést húzunk a folyó partján, de az csak álom volt, ami csak most vált valóra, — folytatta tovább az öreg. Ma már „zabola“ van a hösködő Latorca „szájában". Több száz hektár föld vált termővé, melyen az új ke­nyér kalászait ringatja majd a szél. Palágyi Lajos, Boly hiányosság pedig nagyban akadá­lyozza az előrehaladásukat. Érdemes megjegyezni, hogy a test­nevelés nagy szerepet játszik az ember egészségi állapotában; na­gyobb lesz a test ellenállóképessége, s egyben növeli a munkaképességet is. Ezért fontos az, hogy minél több fiatalt nyerjünk meg a Spartakiád gyakorlatainak betanulására. Egyet­len fiatal sem maradhat ki e fontos ténykedésből. Molnár János Bo)y (.öújd&sukcJc- RÉSZLET -A lakosság életszínvonalának eme­lése szempontjából nagyjelentőségű a bérek és az árak alakulása. Ha­zánkban a munkások átlagos havi keresete 1953-tól 1138 koronáról 1325 koronára emelkedtek. Ezzel egy­idejűleg fokozatosan csökkentettük az árakat, ami összesen 17,5 milliárd koronával gazdagította hazánk lakos­ságát. Ez egy lakosra számítva' mint­egy 1338 koronát, vagyis csaknem annyit tesz ki, amennyi egy ipari munkás átlagos havi keresete. Afanaszij Ivanovics visszavonult szobájába és Pulherija Ivanovnához közelítve, megjegyezte: — Nos, Pulherija Ivanovna, talán ideje volna foltozni egy kicsit. — Mit falatozzunk, Afanaszij Iva­novics? Szalonnás lányost, vagy má­­kosbélest vagy talán savanyított csiperkét ? — Talán ... bélest is, csiperkét is- felelte Afanaszij Ivanovics, és mindjárt megjelent az abrosz, a bélés és a csiperkegomba. Ebéd előtt egy órával Afanaszij Ivanovics ismét harapott valamit, ódon ezüst kupicából hörpintett egy kis pálinkát, evett egy kis gombát, különféle szárított halat és egyebet. Pontban 12 órakor ültek ebédhez. — Mintha kissé odakozmált volna ez a kása - mondotta olykor Afa­naszij Ivanovics. - Nem gondolja, Puherija Ivanovna? — Nem, Afanaszij Ivanovics, tegyen rá több vajat: akkor nem érzi koz­­másnak. Vagy vegyen ebből a gomba­mártásból és öntse rá. — Megkóstolom, milyen - mondta Afanaszij Ivanovics és odatartotta tányérját. Ebéd után Afanaszij Ivanovics pi­henni tért egy órácskára. Ezután sze­letelt görögdinnyét vitt neki Pulherija Ivanovna, mondván: — Kóstolja meg, Afanaszij Ivano­vics, milyen remek dinnye. — Ne higgye, Pulherija Ivanovna, hogy jó, csak azért, mert pirosbélü - mondta Afanaszij Ivanovics, de azért elvett egy jócska szeletet. — Meg­esik, hogy szép piros, de mégse jó. Ám a görögdinnye mihamar eltűnt. Ezután Afanaszij Ivanovics elköltött még néhány körtét, majd sétálni in­dult a kertbe Pulherija Ivanovnával. Amikor hazaértek, Puherija Ivanovna a dolgai után látottt, Afanaszij Iva­novics meg kiült az udvarra néző tornácra és elnézegette, amint az éléstár szakadatlanul hol mutogatta, hol eltakarta belsejét, a lányok meg — egymást lökdösve — hol bevittek, hol kihoztak egy csomó miegymást faládákban, rostákban, tcknökben és egyéb gümölc start ókban. Kisvártatva már hívatta Pulherija Ivanovnát, vagy maga ment oda hozzá és így szólt: — Mi jót ehetnénk, Pulherija Iva­novna?, — Mi. jót? — kérdezte Pulherija Ivanovna. — Megyek, megmondom, hogy hozzák ide magának azt a sza­­mócás derelyét, amit külön félretet­tem. — Az is jó lesz - felelte Afanaszij Ivanovics. Vacsora előtt Afanaszij Ivanovics ismét falatozgatott. Fél tízkor ültek vacsorához. Estebéd után mindjárt aludni tértek. Álaltános csend költö­zött e szorgos és mégis nyugodt életű zúgba. Afanaszij Ivanovics és Pulherija Ivanovna hálószobájában olyan meleg volt, hogy kevesen tud­tak volna eltölteni benne akár csak néhány órát is. De Afanaszij Ivano­vics a tetejébe még a kemencepadkán aludt, hogy jobban élvezze a meleget. Ám a nagy forróság gyakran arra kényszerítette, hogy éjnek idején többször is felkeljen és sétálgasson a szobában. Fel s alá jártában néha nyögdécselt is. — Miért nyöszörög, Afanaszij Iva­novics? - kérdezte ilyenkor Pulherija Ivanovna. — Isten tudja, Pulherija Ivanovna. Mintha kissé fájna a hasam — felelte Afanaszij Ivanovics. . — Talán egyék valamit, Afanaszij Ivanovics. — Nem tudom, jót tesz-é, Pulhe­rija Ivanovna! Különben hát... mit lehetne enni? — Aludttejecskét vagy aszalt kör­tét híg lével. — Talán csakugyan meg kellene kóstolni — mondta Afanaszij Ivano­vics. Az álmos szolgáló mindjárt indult is, hogy kotorászon a pohárszékben, Afanaszij Ivanovics pedig elfogyasz­tott egy tányérka ételt. Ezután rend­szerint megjegyezte: — Most mintha enyhült volna a fájás. • Négyszázezer korona megtakarí­tást érnek el a Prerovi Gépgyárak dolgozói a legújabb tervrajz alapján készülő minden egyes forgókemencé­nél. (szg) ® Százhét és fél százalékra telje­sítették első negyedévi munkatervü­ket a királyhelmeci GTÄ dolgozói, amit a munkaverseny segített elő. (ki) A Kommunista Internacionálé megalakulásának 40 éve A közelmúltban emlékeztünk a munkásmozgalom történetének egyik legjelentősebb' eseményére, a Kom­munista Internacionálé megalakulá­sának 40. évfordulójára. A szocializmus ma már világ­­rendszerré vált. Csaknem 1 mil­liárd ember rázta le nyakáról a kizsákmányolás jármát, s lépett a szocializmus, a kommunizmus épí­tésének útjára. Ezt a tény elvá­laszthatatlanul összefügg a III. Kommunista Internacionálé műkö­désével, célkitűzéseivel. Szelleme, a lenlnizmus fénye vezérli a kom­munista- és munkáspártok műkö­dését az egész világon. A munkásmozgalom történetében a Komintern nem az első és egye­düli szervezete volt a világ prole­­táriátusának. Marx és Engels 1866- ban hívta életre az I. Internacioná­­lét, mely a növekvő proletáriátus harci szervezete volt a tőkés rend­szer ellen. Megteremtette a kom­munista pártok és a kommunista társadalmi rendszer elméleti alap­ját. A II. Internacionálé, mely 1889- től az első világháborúig tartott, alapot teremtett a kibontakozó munkásmozgalom tömegharcának, később azonban a forradalom után megrekedt. A II. Internacionálé vezetői árulói feladták a marxiz­mus állásait s a revizionizmus út­jára tértek. A munkásmozgalmat csupán gazdasági és sekélyes szo­ciális reformharcra akarták korlá­tozni. Végül a Scheidemnn és Nos­­ke-féle opportunisták az opportu­nizmus útvesztőibe tévedve helye­selték a világháborút, megrontották s egyben szétverték a munkásság egységét. De a forradalmi tanítást nem te­methették el. Az orosz munkásság, Lenin vezetésével magasra emelte a forradalom, a proletár interna­cionalizmus zászlaját, s az Októberi Forradalommal járható utat muta­tott az elnyomott munkásosztály­nak. Az internacionálé újraélesztése így változott valósággá, s a bolsevik párt pedig a világ munkásainak fénylő fáklyájává. Egyedül ez a párt volt hivatott a III. Interna­­cionálé megteremtésére, mert egye­dül a bolsevikok maradtak hűek a marxizmus nagy, forradalmi esz­méjéhez. A bolsevikok pártja hű maradt a proletár internacionaliz­mushoz, s igazságának erejével zúzta szét a revizionista mesterke­déseket. Hogy a Kominternnek ez a harca mennyire fontos volt, iga­zolja a revizionizmusnak mostani mesterkedése is, akik Lenin és a marxizmus tanítása ellen törve tagadják a párt vezető szerepét. Bernstein, Kautsky, Bauer és Troc­­kijhoz menekülnek. Nem lehet két­ség affelől, ezek a kísérletek, s a „népi kapitalizmus“ elmélete épp úgy a lomtárba kerül mint az ezt megelőző revizionista tévtanok. A Komintern fennállásával törté­neti küldetést teljesített. Bár 1943- ban saját akaratából feloszlott — a bonyolult körülmények más szer­vezési formát követeltek és köve­teinek — harca, tapasztalatai ma is első és ható a munkásmozgalom számára. A világproletáriátusa ma már 75 marxista-leninista pártba gyűjti erejét, s 33 millió kommunista har­col sokszázmillió békeszerető em­berrel együtt az emberibb életért, a jólétért, s mind annyiunk békés jövőjéért. — tá — A hernádszéplaki panelké­szítő üzem szorgalmas dol­gozói nem „ragaszkodnak“ a szigorú előírt tervhez, hanem amennyire szorgal­mukból, tudásukból futja, túl is teljesítik feladatukat. Az Ingyenélők Felsőpatonyon A felsőpatonyi CSEMADOK szerve­zet színjátszócsoportja nemrégen mutatta be Csiky Gergely Ingyenélök című színművét. A szereplők lelkesen készülődtek és izgatottan várták a bemutatót. A falu apraja, nagyja ösz­­szegyült a kulútrházban, mindenki kíváncsi volt, mit is tud a CSEMA­DOK Mikor felgördült a függöny egymásután hangzott fel a közönség tapsa. így ment ez az előadás végéig. Minden szereplő jó alakítást nyúj­tott. Rencsés Sándor a szövetkezet elnöke, Foglsinger Ida, Csömör, Mrva elvtársnők, Sidó. Hervai, Bódis elv­társak. Elismerést érdemel Nagy Aranka is, aki az Ingyenélőket beta­nította A felsőpatonyiak elvárják, hogy a CSEMADOK egyre gyakrabban lépjen fel új színművekkel, a kultúr­otthon színpadán, s szórakoztassa továbbra is őket! Csiba Géza, Felsőpatony 2____

Next

/
Oldalképek
Tartalom