Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-15 / 13. szám
1950. február 13. y/zaUad Földműves 3 Gazdag zárszámadások, boldog emberek Ipolyságon kiásták a csatabárdot A szövetkezetek közötti szocialista munkaverseny hajtómotora az ötéves terv teljesítésének. Két szövetkezeti évzáró gyűlés, az ipolyviski és Ipolysági is arról tanúskodott, hogy a szocialista munkaverseny segítségével négy év alatt teljesíthető az ötéves terv. A hozzászólók leginkább a termelés problémájával foglalkoztak és a lelkes határozatok is arról beszélnek, hogy a feladatokat megvalósítják. A vigkedélyű Bélés Pál az ipolysági szövetkezet fejőgulyása tréfásan megjegyezte, hol veszi ő a száz liter tejet, amit tehenenként mint többletet kell elérnie, de aki ismeri Bélés Pált, megvan róla győződve, hogy még nagyobb eredményt is elér. KI LESZ AZ ELSŐ? Pár évvel ezelőtt Bartal Lajos az Ipolyviski szövetkezet elnöke az egyik tapasztalatcsere alkalmából a következőket mondotta: — Szívesen versenyeznénk az egegi szövetkezettel, hisz majdnem egyszere indultunk, de a gazdasági eredmények miatt nem lehetünk egyforma versenytársak. Akkor a járásban még nem akadt párja az ipolyviski szövetkezetnek. De azóta már több EFSZ megerősödött. Az ipolysági szövetkezet pedig kiásta a „csatabárdot“ és azt felelte, hogy első akar lenni. A versenyértékelés szerint az első negyedben az ipolyviski, a másodikban a palásti, a harmadikban pedig az ipolysági EFSZ került az élre. Az ipolyviskiek sem maradtak tétlenül. A fejőgulyások, kocsisok és a szövetkezet többi tagjai gyakran emlegették: „Megelőz Ipolyság". A negyedik negyedévben Ipolyvisk nehezen szerezte meg az elsőséget. Ipolyság pedig a második helyre került. Persze ezzel még nem fejeződött be a verseny. „Majd megmutatjuk mi még az ipolyviskieknek, mi leszünk az elsők“ — mondotta nemrég Tóti) József az ipolysági EFSZ zootechnikusa. Jobb minőségű takarmányt. Hogy a tejtermelést fellendíthessük, elsősorban is jobb minőségű szálastakarmányra van szükség. Az Ipolymentén nagy hiba az, hogy áradáskor a víz kilúgozza a talaj mésztartalmát és savanyú széna terem. Másrészt a szövetkezetesek nem eléggé törődnek a rétek és legelők megjavításával, és a széna betakarításával. Tóth Ignác, az ipolyviski szövetkezet zootechnikusa az évzárógyűlésen nagyon helyesen jegyezte meg, hogy a tejtermelés emeléséről csakis úgy beszélhetünk, ha elsősorban jóminőségű szénát takarítunk be. Ipolyvisken évek óta elhanyagolják a szénabetakarítást és sokszor az értéke egyenlő a szalmáéval. Az ipolyviskiek 493 tonna helyett 630 tonna silótakarmányt készítettek, de ez mégsem pótolhatja a jó szálastakarmányt. Bállá József, az első csoport vezetője elismerte a bírálatot és ígéretet tett, hogy a takarmánybetakarltásra a jövőben több gondot fordítanak. Az egy hektárra eső bevételben Ipolyvisk elmarad. A szövetkezetek összehasonlításánál nem mindig a munkaegység értékének magassága a helyes tájékoztató a jó vagy rossz gazdálkodásról. A kissallói szövetkezetben például 26,80 korona a munkaegység értéke, egyes jól iparkodó lányok mégis több mint 10 000 koronát kerestek. Harangozó István 18 éves takarmányozó pedig több mint 18 ezret. Az ipolysági szövetkezetben a Dudás-család több mint 36 000 koronát, Jámbor István fejő 23 000-ret, Csavajec kocsis pedig 13 500 koronát kapott. Az ipolyviski szövetkezetben Sági Ferenc és családja osztalékra több mint 20 000, Tóth Ignácék 30 000 koronán felül, Fényes Sándorék szintén 30 000 koronánál többet kapott. Ilyen csúcseredmény van több is az ipolyviski szövetkezetben, de amint látjuk az Bartal Lajos, az ipolyviski EFSZ elnöke, Kovács György agronómus az ipolysági szövetkezet elnökével, Jámbor Istvánnal, Tóth József zootechnikussal és Lövi Gyula könyvelővel i verseny értékelés alkalmából a sertésállományt nézegetik A hústermelésben mind a két szövetkezet túlhaladta az ötéves terv irányszámait Az ipolyviski szövetkezet hektáronként 59,4 kg marhahúst és 132 kg sertéshúst termelt. Az ipolysági 40 kg marhahúst és 130 kg sertéshúst. A malacszaporulat egy anyától Ipolyságon 13,5, Ipolyvisken 15,7. A hústermelésben mind a két szövetkezet már a második ötéves terv irányszámait közelíti meg. * A tej- és tojástermelésben akad még behozni való. Amíg a sertés- és marhahús termelésben kiváló eredményeket értek el, a tej- és tojóstermelés nem kielégítő. Ez elsősorban abból adódik, hogy mindkét szövetkezetben kevés szarvasmarha esik 100 hektárra és a tejhozam is alacsony. Az ipolysági sejvetkezet az egy tehénre eső tejtermelés terveit túlszárnyalta, mert 2725 liter tej esik egy tehénre. Az egy hektárra eső tejtermelés azonban még mindig csak 413 liter. Ipolyvisken egy tehénre az évi tejtermelés 2300 liter, de egy hektárra csak 294 liter tej jut. Tehát egy év alatt majdnem meg kell kétszerezni ezt a számot, ha az ötéves tervet minden mutatóban négy év alatt teljesíteni akarjuk. A tgjástermelés egy hektárra Ipolyságon 192, Ipoly, isken pedig 224. Tehát ezen a téren sem lehetünk megelégedve. Példamutató szövetkezetesek ipolyságiak már a sarkukat tapossák. Az ipolysági szövetkezet csak 441 hektáron gazdálkodott, mégis 1 millió 139 ezer koronát fizetett a munkaegységekre. Ipolyvisken pedig 1000 hektár után 2 millió 700 ezer jutott a munkaegységekre. Az ipolyságiak a földterülethez hasonlítva lényegesen többet adtak az alapokra. Például az ipolyságiak az oszthatatlan alapra 229 ezret, az ipolyviskiek pedig csak 378 ezer koronát adtak. A tartalékalapra Ipolyságon 133 ezret, Ipolyvisken pedig 173 ezret tettek. Az élenjáró szövetkezetek mint például Kissaló, ahol 6245, Béla ahol 6278 koronát vettek be hektáronként, már túlhaladták Ipolyvisket. Sőt az ipolysági szövetkezet is 5469 koronát vett be hektáronként, amíg az ipolyviski csak 4450 koronát. Ebből az a tanulság, hogy Ipolyvisken még belterjesebbé kell tenni a gazdálkodást. Ha elérik a kissallói szintet Ipolyvisken Az ipolyviski szövetkezetesek mostanában többször hangoztatták, hogy a szövetkezetnek több földterületre van szüksége, mert így nem tudják már biztosítani az életszínvonal rohamosabb emelkedését. Ha viszont megnézzük az élenjáró szövetkezetek egy hektárra eső bevételét, arra a következtetésre jutunk, hogyha Ipolyvisken 2000 koronával emelik a hektáronkénti bevételt, akkor 2 millió koronával többet vehetnek be. Készítik a vetőmagot. Több figyelmet a tagok kulturális és szakmai nevelésére. Az ipolyviski szövetkezetben megfigyelhető egy egészségtelen jelenség. Keveset törődnek azzal ^ kérdéssel, hogy a tagok társadalmi intézmények, kulturális rendezvények, alapján is részesüljenek a jövedelemből. Ilyenek: tanulmányútak, a Szovjetunióba, vagy belföldre, közös kirándulások (mint pl. Ipolyságon) kulturális rendezvények támogatása. Az ipolysági szövetkezet például 24 852 koronát juttatott a kulturális alapra, Ipolyvisken pedig csak 3000 koronát. Meg kell jegyeznünk, hogy Ipolyvisken bár több mint 20 000 koronát merítettek ki különböző kulturális célokra, de ha összehasonlítjuk Ipolysággal, ahol csak felényi a gazdaság, legalább 40 000 koronát kellett volna juttatni a kulturális alapra, tekintettel arra, hogy a kultúrházat évek óta nem tudják felépíteni. Olyan gazdag szövetkezet, mint az ipolyviski, többet áldozhatna kulturális célokra. Elmarad a politikai és szaknevelés is. A szövetkezeti munkaiskolára kevesen járnak és hosszabb lejáratú iskolára sem küld senkit a szövetkezet. Tavaly az első csoport vezetője egyéves iskolára ment, de félév után abbahagyta. A hírnévhez méltón már joggal várhatná az olvasó, hogy az ipolyviski szövetkezetben volna már 1—2 mezőgazdasági főiskolát végzett szakember és a csoportvezetők is legalább mezőgazdasági középiskolai végzettséggel rendelkeznének. Ezen a téren döntő fordulatot kel elérni az ipolyviski szövetkezetben, mert másképp lemaradnak a versenyben. A helyi nemzeti bizottság nem mellékszerv A HNB mellett működő mezőgazdasági, állandó bizottság kötelessége, hogy foglalkozzon a szövetkezet gazdálkodásával. A szövetkezetek elnökeinek - ha meghívják a HNB ülésére — be kell számolni a szövetkezet gazdálkodásáról. Podrecanyban és más falvakban a HNB-ok nyilvános gyűlésén vitatják meg a szövetkezet gazdasági helyzetét. Az ipolysági EFSZ évzárőgyűlésén is többször olyan hangokat hallottunk, hogy szabad-e beszélni. Le kell szögeznünk, hogy az évzárógyülés nemcsak ünnepi aktus. Egy év munkáját vitatják meg, amihez minden EFSZ tagnak nemcsak joga, de kötelessége hozzászólni. Ipolyvisken és Ipolyságon is a HNB-nak nevelni kell a tagokat arra, hogy többet beszéljenek a szövetkezetek gyűlésein. Beszéljenek még akkor is ha rosszul fejezik ki magukat, merthisz minden tag gazda, az övé a szövetkezet és még jobb eredményeket csakis úgy A bajcsújfalusi szövetkezet tagjai az évzáró gyűlésen értékelték az elmúlt éven végzett munkájukat. Lássunk csak néhány számadatot. Búzából 23,4, kukoricából (csövesen) 64, burgonyából 160, cukorrépából 420, rozsból 24,2 és kenderből (szárával) 60 mázsás hektárhozamot értek el. Marhaállományukat is szép számban növelték. Száz hektár szántóterületre 50 darab szarvasmarha esik, ebből 19,1 fejőstehén. Sertésből 145 darab, ebből 15 anyakoca. Egy hektárra eső termékek termelésének megoszlása 1958-ban: Tej 530 liter, sertéshús 149, marhahús 68 kg, s tojásból 171 darab. Egy tehéntől 2760 liter tejet fejtek; 100 darab tehéntől 80 borjút, egy anyakocától 12,5 malacot választottak el, s tojástermelésük tyúkokként 109 darab. A kis község szövetkezetesei példamutatóan dolgoznak. Nem veszítenek lendületükből. Tavaly növényi termékekből 552 800 és állatiból 1 610 000 egyéb bevételből pedig 251 300 korona jövedelmünk volt. Ennek 14,8 százalékát az oszthatatlan alapra fordították. Egy-egy munkaegységre pedig 12 korona részesedés jutott. L. K. ★ ★ ★ Híradás Szolnocskáról A szolnocskai szövetkezet tagjai a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép gazdasági eredménnyel zárták az 1958-as évet. Cukorrépából a tervezett 230 mázsa helyett 341 mázsát termeltek egy-egy hektár földön. Az elért eredményekben nagy része van Pataki József csoportvezetőnek. Dicséretet érdemel Géri László is, aki a sertéstenyésztésben ért el kiváló eredményeket. A szarvasmarhatenyésztés nem hozta meg a várt eredményt. Ugyanis 5800 liter tejjel termeltek ki kevesebbet, mint ahogy az tervezve volt. S ez abból adódik, hogy az EFSZ szarvasmarhaállománya 22-vel kevesebb a tervezettnél. Palágyi Lajos, Boly Az ipolyviskieknek a Kozák-zenekar húzza a talp alá valót. érhetünk el, ha mindenki résztvesz az irányításban is, ez az aktív tevékenység hozzájárul a munkaverseny még nagyobb kibontakozásához és hamarább teljesítik az ötéves tervet. Bállá József Jó munkának gazdag a gyümölcse Az elmúlt héten tartották meg a pinci szövetkezetben a zárszámadást! Már a kora reggeli órákban a hangszóró zenéje vidámmá tette a falut. A szövetkezet tagjai kisebb nagyobb csoportokban siettek a kultúrház felé, ahol a gyűlést tartották. Sós Kálmán, a szövetkezet elnöke beszámolójában értékelte az elmúlt éven végzett munkájukat, rámutatott a becsúszott hibákra és annak következményeire Is. Többek között megemlítette, hogy cukorrépából és kukoricából még magasabb hektárhozamot is el tud*ak volna érni, azonban nem volt meg a helyes munkaszervezés. A pinciek 801 hektáron gazdálkodnak. Növénytermelésből a tervezett bevételen felül még több mint 90 ezer koronára tettek szert. Állattenyésztésből pedig 145 000 többlet bevételük volt, ami több mint 200 ezer koronát tesz ki. Nagyban növelték az állatállományuk számát is. A tervezett állományt szarvasmarhából 36 darabbal, sertésből 44, a szárnyasállatokból pedig 154 darabbal lépték túl. Egy anyakocától 12 malacot választottak el. A zárszámadáskor 340 000 koronát osztottak ki részesedésül. Kelemen Géza 17 348, Kelem Dezső 15 300, Bagó József 14 600 koronát kapott, s így sorolhatnánk tovább azoknak a nevét, akik szép összeget vittek haza. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a fiatalok nevelésére is. Rendbehozzák a kultúrházat, ifjúsági klubot alakítanak, ahol kellemesen elszórakozhatnak a fiatalok. K o n c z János, Losonc Az alsószeli szövetkezet 20 hektáros kertészete több mint 900 000 koronát jövedelmezett a múlt évben. Erre az évre a 24 hektáros területre egy millió 200 ezer koronát terveztek. A kertészet termékeinek értékesítése már megkezdődött. Takács Sanyi és Gödöcs József már a piacra szedik a retket. Már ebben az évben Komáróc szövetkezeti községben már hetedszer tartották meg az évzáró gyűlést, amelyen több mint nyolcvanan vettek részt. Szaniszló Bertalan, az EFSZ elnöke ismertette az elért eredményeket. A komáróci EFSZ a szepsi járás három legjobb szövetkezetének egyike. Gazdasági feladatainak teljesítésében kiváló eredményeket ért el. A tervezett szarvasmarhaállományt tizennéggyel lépték túl. Sertésből pedig 86-al tartottak többet az előirányzottnál. Van 115 magashozamú tehenük és 69 anyakocájuk. Fejlődés mutatkozott a borjúnevelésben is. 1957-ben 100 tehéntől 80,8 borjút, míg 1958-ban 86-ot választottak el. Az anyakocánként 15,1 malacot, 1958- ban 16-ot neveltek fel. A növénytermelésben elért eredmények szintén figyelemre méltók. Átlaghektárhozam burgonyából 145 mázsa, cukorrépából 260 mázsa, réti szénából 37 és szántóföldi takarmányokból 64 mázsa volt. Az állati termékek is növekedtek. 1957- ben 1 hektár mezőgazdasági területre eső tejtermelés 244 liter, míg 1958- ban 308 liter volt. Ezen a téren nagy elismerést érdemel Szaniszló Teréz, aki mint fejőnő a legjobb eredményeket érte el. Marhahúsból 1957-ben 27 kg-ot, 1958-ban 31 kg-ot termeltek hektáronként. 1957-ben 1 hektár szántóföldre 22 darab, tavaly pedig 128 darab tojáshozamot értek el. Sertéshústermelésük 54 kgról 56 kg-ra emelkedett. Növelték a különböző alapokat is. Az oszthatatlan alapra 8, az üzemi biztosítási alapra 4, a szociális és kultúralapra összesen 4 százalékot fordítottak. A természetbeni alapokra juttatott mennyiség az össztermelésből 24 százaléknak felel meg. Az SZKP XXI. kongresszusát 380 000 koronás munkafelajánlással köszöntötték. A komáróci EFSZ eddigi gazdasági eredményeinek alapján és a szocialista kötelezettségvállalások szerint az ötéves terv termelési mutatóit néhány számban már az idén teljesítik. A beszámoló után 12 szövetkezeti tag szólt hozzá a vitához. Megemlékeztek azokról a fogyatékosságokról, amelyek az elmúlt gazdasági év alatt a növénytermelésben és az állattényésztésben mutatkoztak. A szövetkezet életében nagy szerepet töltenek be az asszonyok is, akik rendszeresen járnak dolgozni a közösbe. Részben nekik köszönhető, hogy az EFSZ-tagok munkaerkölcse példaképül szolgálhat más községeknek is. Andreas Sándor, Szepsi JNB
