Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-08 / 11. szám

Bratislava, 1959. tebruár 8. Ára 30 fillér X. évfolyam, 11. szám. Ébredés Ipolykeszin Ä kis falucska szerényen húzódik meg az Ipoly mentén. Északról az ipolynyéki Koldúshegy, nyugatról meg a Börzsöny kéklik. Főterén cso­bogva halad az Ipoly felé a kis pata­kocska. Viszi a partján élők vidámsá­gát, gondját-baját, mint egy vén krónikás. Mostanában ugyancsak be­szédes kedvében van, csacsog mint régen Ady Endre vén Dunája. Először a múlt tarsolyából önt. Belefúlt az élet itt is a sárba. Szá­zadokig honolt a szent sötétség. Lázadt ellene a falu. A legerősebb ember, az öreg Fekete, akkor se kö­szönte meg a derest, ha duplán kapta. Fegyvert fogtak a •vörös katonák. Huszár Lajos és Laci bácsi felpofozta Geleta intéző urat. Horthy fehér lova után pofon csattant, a béres, a föld­munkás és a gazda-fiúk arcán. Belénk rúgtak számtalanszor. Semmibe néz­tek. Emlékszem amikor egyszer felbő­­dűlt az önkény. „Szántotok, esztek, alusztok, mint az ökrök" - ordította Papp ezredes, mert nem tudtuk a leventeparancsolatot és rangjelzését. Akkor láttam barátomat először köny­nypzni. Első tanuló volt az iskolában, de a leventébe tanult sületlenség nem érdekelte sem öt, sem mást. Hiába volt jó bizonyítvány, ott ragadtunk a sárban ... Az új tarsoly tettebb, pedig még csak évtizedről regél. Az új állam, új szerve, a helyi nemzeti bizottság sokat tett a faluért. A főtéren, ahol azelőtt csak a kistemplom fehérlett, most a hatalmas kultúrház uralkodik. Orvos, mérnök, villanyszerelők... ki tudná felsorolni ki hol tanul. A Szögbe, ahol a Majerok egy évszáza­dig laktak a zsuppos házakban, most villákba költöztek. A cselédek a trá­gyaleves udvarból városias házakba mentek. Huszonnégy új családiház épült. Igen ez egy évtized számvetése. Az ígéret, hogy még nagyobb lesz, vitat­koznak, beszélgetnek a falu lakói az új útról.- Hogy lesz mint lesz? - övödnek többen. Félnek a járatlan szövetkezeti úttól. Pedig a szomszédban a példa. Kőváron alig egyéves a szövetkezet és már 16 korona a munkaegységér-A kassai kerületben az elmúlt évben 50 önkiszolgáló üzletet nyitottak. Ebben az évben 49 hasonló üzlet alakítását illetve létesítését tervezték. Képünkön az egyik ilyen üzlet, amely a napokban nyílt meg Gálszécsen ték. Szölősi Ferenc több mint 13 000 koronát kapott egy évre. Persze sok függ az indulástól, az összpontosítástól. Ipolykeszin 100 hektárra 100 darab szarvasmarha jut. Ha ez mind a szövetkezetbe kerül, rövidesen mintaszövetkezet lehet.- Mennyi szarvasmarhát kell be­adni a szövetkezetbe? - kérdezte Urbancsik József gazda. Az összpontosítás a járási terv szerint történik, a terven felülit pe­dig mindenkinek kifizeti a szövetke­zet. Persze fontos, hogy akinek nincs meg a tervezett állatállománya, szé­nát adjon be helyette. Egészséges az alakulás. Kötelez is a múlt, mert keveset kaptunk és a Ma, mert sokhoz jutottunk. Büszkék lehetünk, hogy minden évben többen tanulnak falunkból és nemsokára büszkék leszünk a szövetkezetre is. BÁLLÁ JÓZSEF Több mint egymillió korona az alapokra Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — mondja a közmondás. A nagykaposi szövetkezetesek jól ágyaz­tak az elmúlt évben, fgy hát az egész évi fárasztó munka után most öröm­teli az elszámolás, gazdag termést szüretelnek. Például Kovács István és Csalta István több mint 15 000 korona részesedést kapnak. Magyar Júlia csupán pótjutalomként több mint 7000 koronát vihet haza. Ha keressük az okát, hogyan jut­hat ilyen gazdag osztalék a nagykaposi szövetkezeteseknek, akkor az tűnik ki, hogy azért, mert a szövetkezet vezetősége és tagsága már évek óta a közös gazdálkodás megszilárdításán fáradozik. Minden évben jól feltöltöt­­ték az alapokat, s így a többmilliós szövetkezet az évi bevételben is sok milliót mondhat magáénak. Az oszthatatlan alapra az elmúlt évben is több mint félmillió koronát tettek. Az üzemi biztosítási alapba 400 000, a szociális alapba 150 000, s a kultúralapra is több mint 100 000 koronát tettek. így tudnak az idén szövetkezeti kultúrházat építeni, s ezért fizethetnek 35 korona családi pótlékot minden kiskorú gyermek után. Gojdics József, Nagykapos 1/wMU dkemt!éfeté Falvaink a kultúrforradalom idő­szakát élik. Számtalan tény tanúsko­dik erről s ezt tárgyalja az EFSZ-ek IV. kongresszusának harmadik vita­anyaga is. Ojtartalmú, magasabb fokú kulturális élet bontogatja szárnyát. Ilyen szárnypróbálgatásnak voltak tanúi e hó elsején Pozsonypüspöki lakosai is, akik az utolsó állóhelyig megtöltötték a helybeli kultúrház nagytermét. A nyolcéves középiskola mellett alakult énekkar lépett ez alkalommal közönsége elé, habár ezt a bemutatkozást — Szíjjártó Jenőnek, az együttes karvezetöjének szavai szerint — csak április végére vagy május elejére tervezték. Merész kísérlet volt, hiszen csak alig három hónapja, hogy az énekkar megalakult és megkezdte próbáit. Mégis sikerült. Az önfeláldozó mun­ka, a kitartás és az erős akarat dia­dalt aratott. Jól összeállított műso­rával (Kodály, Bárdos népdalfeldol­gozások, középkori olasz mesterek) új színt és tartalmat vitt Püspöki hagyományos múltra visszatekintő kulturális életébe. Az énekkar tagjai igyekeztek te­hetségük és tudásuk legjavát adni. Külön elismerést érdemel karnagyuk Szíjjártó Jenő, aki fáradságot nem ismerve csiszolta, kovácsolta, taní­totta s egyben nevelte is a kezdet­ben a 16 tagot számláló, de most már az ötvenet meghaladó énekkar tag­jait. Neveli, tanítja őket megismerni és kellőképp értékelni a szépet, a művészit. Mert — habár ma még fcsak gyermekcipőben, de holnap már ki­­forrottan művészi teljesítményt fog­nak nyújtani, ha ... Hát igen, itt felüti fejét a „ha“, feltételeket szab és kötelezettséget ró az együttesre. Teljesítményük az általuk és álta­lunk is elvárt kellő színvonalat csak­is akkor érheti el, ha a kar újabb tagokkal még tovább bővül, ha a férfikar a mai 10 — 12 énekes helyett 40—50 lesz, ha nem törik meg eddigi, felfelé ívelő lendületük, ha továbbra is ilyen lelkesen folytatják munká­jukat. Mert ebben az énekkarban Hogy hanganyag van bőven, azt a műsor után rögtönzött kedves jele­net bizonyította, amikor a közönség — először kissé elfogódottan, majd mind bátrabban — egy népdalt tanult meg és énekelt együtt a karmester­rel és a csoporttal. Szerény ízelítő volt ez egy énekkari próbáról, de reméljük eredménye az együttés tagjai számának növekedésében fog megmutatkozni. egymás mellett vállvetve harcol a kulturáltabb faluért a munkás, a földműves, az értelmiségi. A tanítónő mellett ott áll a szövetkezeti tag, az építkezési munkás, a diák, ott áll az énekkarban Esztike, nővére Marika és mögöttük édesanyjuk. Ez az ösz­­szefogás pedig hatalmas erőt jelent. Kedves emléket hagyó esemény volt ez a februáreleji kultúrest Püs­pökin. Bízzunk benne, hogy az ének­kar további működését sikersorozat koronázza további fellépései során. Reméljük, a pontos választ azonban csakis a jövő adhatja meg. ORMAY KÁLMÁN A nagyok és kicsinyek téli örömei Minden földműves váljon szakemberré „Tapasztalatok bizonyítják: sok lemaradozott szövetkezet gazdálkodása csakis azáltal javult meg jelentősen, hogy a vezetőhelyekre szakkép­zett és politikailag fejlett dolgozók kerültek... Ezért fontos, hogy minden EFSZ-ben gondoskodjanak a vezetők és tagok iskoláztatásáról". (A kongresszusi vita III. anyagából.) Szlovákiaszerte számos közgazda­­sági konferenciát tartottak az utóbbi időben. A közgazdasági elemzések alapján kitűnt, hogy azokban a szö­vetkezetekben jók az eredmények, ahol szakavatott, politikailag fejlett vezetők kezében van az irányítás, ahol törődnek az egész tagság szak­mai-politikai nevelésével, ahol nem­csak megbecsülik a szakembereket, hanem lehetőséget is adnak tudásuk teljes kibontakoztatására és tovább­fejlesztésére. Szükséges a tudás, hisz 1965-ig 40 százalékkal kell emelnünk a me­zőgazdasági termelést. Országos át­lagban búzából 26, árpából 25, cukor­répából 312 mázsás hektárhozamot kell elérni, 1 hektár mezőgazdasági területre 730 liter tejet, 175 kg húst, 407 darab tojást kell termelni. Le­hetséges-e mindezt elérni magasabb szakmai tudás nélkül? A kulturális forradalom megvívá­sának egyik sarkalatos pontja: mü­veit, szakképzett szövetkezeti pa­rasztság kialakítása. Csak ilyen parasztság képes a mezőgazdasági tudomány tapasztalatainak gyakorlati alkalmazására, a megnövekedett fel­adatok valóraváltására. Ahhoz, hogy EFSZ-einkben ered­ményes gazdálkodás folyjék, hogy a tervezett feladatokat, — mely egy­formán nemzetgazdasági és személyi érdek — necsak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk, nemcsak a vezetők­nek, hanem a tagoknak is nagyobb szakmai tudásra van szükség. Is­merniük kell a növényi és állati szer­vezetben lejátszódó életfolyamatokat. Ehhez nagy segítséget nyújtanak majd a szövetkezeti laboratóriumok. A mikroszkópok olyan titkok biro­dalmába vezetik be a mezőgazdaság dolgozóit, amelyek eddig ismeretle­nek voltak előttük. De ezen titkok megértéséhez is tudásra van szük­ség, amit a mezőgazdasági szakisko­lák, az üzemi- és szövetkezeti mun­kaiskolák, továbbá a mezőgazdasági szaklapok, folyóiratok nyújtanak. A kongresszusi vitaanyag azt is hang­súlyozza, hogy a kultúrforradalom betetőzése lehetetlen a sajtó, falun a mezőgazdasági sajtó nélkül. Kormányunk nagy anyagi áldozatot hoz, hogy parasztságunk szakmai, politikai tudásának gyarapítását elő­segítse. Évről-évre szaporodik a me­zőgazdasági iskolák száma. Míg 1952- ben csak 15 négyéves mezőgazdasági technikum működött, addig most Szlovákiában 38. Viszont a München előtti köztársaságban mindössze egy négyéves mezőgazdasági iskola léte­zett. Ez fényt vet az akkori burzsoá uralkodó körök iskolapolitikájára. örvendetes dolog, hogy a legutóbbi 6 évben mezőgazdasági iskoláinkon 18 244 tanuló végzett, a szövetkezeti munkaiskolákon (1956 — 58) viszont közel húszezren. Ám a technikai fejlődés roham­tempója mellett ez is kevésnek bizo­nyul. Hogyne bizonyulna kevésnek, hiszen a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásban korszerű termelési esz­közökkel dolgoznak a szövetkezetek tagjai, állami gazdaságok dolgozói. No meg aztán újabb és újabb gépe­ket bocsát munkásosztályunk a pa­rasztság rendelkezésére, hogy a második ötéves terv termelési muta­tószámait necsak elérjük, hanem azt túl is lépjük. Az ezt követő harmadik 5 éves terv mezőgazdasági feladatai­nak valóra váltását 100 ezer újabb traktorral és egyéb géppel segíti majd. 1965. év végéig műtrágya­gyártásunk is a 2,5-szeresére növek­szik. • De mindez — a gép is, a műtrágya is — holt anyag. Kezeléséhez, alkal­mazásához szakértelemre van szük­ség. Méghozzá nem is akármilyenre! Csak így szolgálja szövetkezeti pa­rasztságunk boldogulását. Ha a kellő szakértelem hiányzik, az említett aranyatérő anyaggal nem hasznot, ellenben kárt tehetünk: a gépet idő előtt tönkre tehetjük, a talajt elront­hatjuk. Falvainkon eddig soha nem látott fejlődés távlatai bontakoznak ki. Dél- és Kelet-Szlovákla vízrendszerének átépítésével igen jelentős lépést te­szünk előre. Elűzzük a szárazságot, az árvízveszélyt, termővé tesszük a mocsaras, lápos területeket, a mező­gazdasági tudomány felhasználásával kimustrált tehénből rekordtejelőt csinálunk. A termelés haladó formái­nak alkalmazásával megszoksorozzuk eddigi eredményeinket. Ehhez is elő­ször szaktudásra van szükség! Különösen a falu fiataljai számára nyílik ezernyi lehetőség, hogy jó me­zőgazdasági szakemberekké váljanak. A kétéves mezőgazdasági tanulóvi­szony megkötése, a szövetkezeti munkaiskolák, a mezőgazdasági tech­nikumok, de nem utolsó sorban a mezőgazdasági sajtó minden segítsé­get megadnak ehhez. Elsősorban a szövetkezetek vezetőinek és a helyi nemzeti bizottságnak feladata, hogy gondoskodjanak az adott lehetősé­gek felhasználásáról. A szövetkezet gazdasági-politikai megerősödését se­gítik elő, ha szövetkezetük tagjainak szakmai-politikai tudását szélesítik. A mezőgazdaságban is tegyük hát magunkévá Lenin örökérvényű sza­vait: Tanuljunk! MnriMnO • A vicsapusztai szövetkezetben az elmúlt évben a marhaállományt 77 darabbal növelték. 100 darab te­héntől a tervezett 86 borjú helyett 89-et választottak el. -ús­• A „Tatraszvit“ üzem 126 dolgo­zója az első negyedévben 190 ezer koronával csökkenti a termelési költségeket, s a tervet március köze­péig befejezik. Az évi tervet pedig október közepéig. -ús­• Az alsószeli szövetkezetben ez éven 1000 200 liter tej kifejését ter­vezték. -há­• A csernői vasútállomáson a gőz­mozdonyokat csehszlovák gyártmá­nyú Diesel-villany mozdonyokkal cse­rélik fel. így naponta három moz­donybrigád szabadul fel, amelyek más munkát végezhetnek. -új­• A dunaúj falusi szövetkezet év­zárógyűlésén ismét Kiss Jenőt vá­­losztották elnökké. Az elmúlt éven végzett jó munkájukról tanúskodik az is, hogy részesedésre 344 000 ko­ronát osztottak ki a tagok között.-kl­• A kiráiyhelmeci járásban a nagy­­géresi szövetkezetben találunk leg­több asszonyt. Mind az állatok gon­dozásánál, mind a mezei munkáknál kiváló eredményeket érnek el. Az élen Reho Ilona sertésgondozó halad.-há-A szocialista faluért S ztzA a d. A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom