Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-08 / 11. szám

2 sirattad Földműves 1959. február S A napokban kiadott jelentés szerint az állattenyésztési termékek be­gyűjtésében komoly hiányosságok vannak. Egyetlen kerület sem teljesí­tette a tejbeadást és sok kerület elmaradt a marhahúsbeadásban. Egyes kerületekben a sertéshús és a tojás beadásában is komoly hiányosságok vannak. Nézzük csak a számokat. Kerület: Marhahús sertéshús tej tojás Besztercebánya 107,6 111,8 94,7 95,4 Kassa 101,4 100,1 87,6 147,4 Nyitra 108,6 88,3 92,2 89,9 Bratislava 97,4 81,0 ' 93,6 104 Eperjes 91,1 119,6 81,8 79,2 Zsolna 88,9 71,7 85,1 92,5 Szlovákia 99 92,2 91,2 97,2 Begyűjtési dolgozóinkon, szövetkezeti tagjainkon, és magángazdáinkon a sor, hogy a lemaradást behozzák.----------------------------- * * * ----------------------------­KÉPEK a losonci béketünieiésrő! Mintegy tizennégyezer lo­sonci- és losonckörnyéki dolgozó vett részt a Lo­sonc város felszabadulá­sának 14. évfordulóján megtartott békemani­­fesztáción. A részvevők Csehszlovákia és a Szov­jetunió nemzeteinek megbonthatatlan szövetsége mellett manifesztáltak, s hálájukat fejezték ki felszabadítónknak — a dicső Szovjet Hadseregnek és a szovjet népnek. Az ünnepi beszédek elhangzása után Samuel lakáé építésügyi megbí­zott ünnepélyesen megkezdte a városi vízvezeték elágazási hálózatának ásását. A DOPROSTAV üzem itt dolgozó vízvezetéképítői példás kötelezettséget vállaltak: ez év decemberében — a tervezett határidő előtt 6 hónappal — bekapcsolják a várost a vízvezetékhálózatba. (St. Beracko felvételei) Járási konferencia előtt a galántai járásban A galántai járás szövetkezetesei február 7-én tartják járási konfe­renciájukat, amelyen értékelik eddigi munkájukat és kijelölik a küldötte­ket az EFSZ-ek IV. kongresszusára. A galántai járásban elsőnek fejez­ték be köztársaságunkban a kollekti­vizálást. Azok a földművesek is, akik csupán fél hektáron gazdálkodtak, szintén a közös útra léptek. így szebb eredményeket érnek el. Az 1957-es évi 59 millió 401 ezer 800 koronával szemben tavaly 64 millió 218 ezer korona volt a bevétel. Jpl jövedelme­zett az állattenyésztés, amiből közel 7 millió koronával értek el többet mint tavaly előtt. Az oszthatatlan alapra 1 millió 200 ezer koronát fek­tettek. A járás összes szövetkezetei­ben a jövedelem 9,8 százalékát for­dították erre a célra. A járásban a pálóci, alsószeli és a hádszegi szövetkezet megalakulásá­nak 10. évfordulóját ünnepük. A ju­bileumnak alkalmából az említett szövetkezetek elismerő oklevelet kap­nak, mint a szövetkezeti gondolat első terjesztői, akik az eddigiekben példamutatással jártak elől.-in-AI lattenyésztők tapasztalatcseréje Szádudvarnokon hat EFSZ (Görgő, Méhész, Szádellő, Torna, Áj, Szád­­udvarnok) állatgondozói, zootechni­­kusai, vezetői és egyéb szakemberek összegyűltek, hogy megvitassák állat­­tenyésztésünk legfontosabb kérdéseit, szem előtt tartva a szövetkezetek IV. konferenciájának vitaanyagát. Reggel a gazdasági udvarba men­tünk. Ott a vendégek nagy érdeklő­déssel nézték a baromfifarmot, juho­kat, teheneket, borjakat és a növen­­dékállatokat, majd takarmánykészle­tünket tekintették meg. Különösen a siló tetszett nekik, mert nagyon jól sikerült. Minden istállóban heves vitára ke­rült sor az állatgondozók között. Ügy belemerültek a nagy tereferébe, hogy alig tudták abbahagyni. Persze senki sem vette észre, hogy Lukács János elvtárs mindent hangszalagra vett. ő is vitába szállt a többivel. A részt­vevők csak akkor kaptak a fejükhöz, amikor a leadásnál saját szavukat hallották. Ez olyan volt, mint valami élő jegyzőkönyv. Sokat nevettünk rajta, bosszankodtunk és tanultunk is belőle. Már más falvakban is volt ehhez hasonló tapasztalatcsere. Min­den tapasztalatcserén a hangszallag leadja az előző tapasztalatcsere egész anyagát. A miénkkel is ez történik nemsokára, valamelyik közeli EFSZ- ben. Hanesz Pál, a tornagörgői EFSZ könyvelője már meg is hívott ben­nünket, hogy hozzájuk menjünk. Amint vitázgatva az istállókat el­hagytuk, Rácz elvtárs az áji EFSZ zootechnikusa meglátta, hogy a kala­pácsos darálóval a szecskát zúzzuk lisztté, azt mondta: — Ez hétszeres munka. Mi szálasán zuzassuk össze. Ügy szaporábban megy. Igaza volt. Másnap nekünk is job­ban sikerült úgy, ahogy ők csinálták. Ezután mi is csak így készítünk lisztet a hereszénából. A szomszédos tornai EFSZ a múlt éven nagyon elhagyott bennünket a malacnevelésben, de most ők lepődtek meg a legjobban, amikor meglátták, a mieinket. — A kicsinyeket hová tettétek? Mind olyan kövér, mint a vakart hal - csodálkozott az egyik tornai állat­­gondozó. Most nincsenek csenevész mala­caink, mert már nem az anyakocákat hizlaljuk, hanem a malacokat, mond­tam neki. Kezdetben azért tartottuk jól az anyákat, hogy még az anya testében kifejlődjék ' a malac. Ezt annyira vittük, hogy pórul jártunk vele. A kövér kocák nehezebben el­lettek, sok malacot agyonnyomtak és rosszul szoptattak. A soványabb ko­cák jobban gondját viselik malacaik­nak. Mikor szoptatnak bővebben etetjük okét fehérjedús takarmá­nyokkal, hogy több tejet adjanak. Erre nem magunktól jöttünk rá, ha­nem a járási zootechnikus és az állatorvos tanácsa segítségével. Ők dozásáról és a malacnevelésről, után­­na pedig folytattuk a vitát. Tóth János mérnök, a csécsi mezőgazda­­sági iskola tanára válaszolt a legne­hezebb kérdésekre. Ö magyarázta meg, hogy az idegenből hozott anyá­magyarázták meg, hogy mikor mit kell etetni és ez nagyon jól bevált. Ez éven már nemcsak minőségben szeretnénk túlszárnyalni a tornaia­kat, hanem mennyiségben is a malac elválasztás terén. Ez nem lehetetlen, mert ők sem rejtik véka alá tudo­mányukat, szívesen elárulják, hogy mit hogyan csinálnak. Az istállók megtekintése után a kultúrházban gyűltünk össze, ahol filmet vetítettek az anyakocák gon­kat egyszagúkká kell tenni az ottho­niakkal és akkor nem verekednek. Ez legolcsóbban úgy oldható meg, ha fokhagymával, vagy petroleumos ronggyal bedörzsöljük őket. Ez fő­képpen azoknál fontos, amelyek kö­zös rekeszbe kerülnek, vagy a nyájra mennek. A vitát közös ebéd követte és az­után mindenki nagy megelégedéssel és gazdag tapasztalattal távozott. Csurilla Gábor, Szádudvarnok ,Tágul a bűvös kör az ipolysági járásban‘ Angyalok, akiktől rettegnek Nyugaton nagy gondot okoznak a vezető köröknek a fiatalok. Nevelé­sük kicsúszott a szülök, tanítók kezéből és az ifjak olyan vágányra kerül­tek, amelyen egyre több anyagot szolgáltatnak a lapok botránykrónikái­nak, bűnügyi rovatnak. Hogy hová jutott a nyugati ifjúság, erről számol be az alábbi írás. London különleges, narancssárga lámpái keményen birkóztak az éjsza­kai kiddel. A Big Ben tizenöt perce ütötte el a tíz órát. A Hét Nővér utca egyik Dancing Hall-jából, Mr. Grey tánciskolájából egy fiú lépett ki, hogy kissé kiszellőztesse fejéből az alkoholt, a dohányfüstöt és a lármát. A homályból néhány szilüett tűnt fel. Valamit mondtak neki, ő válaszolni akart de erejéből már nem futotta arra, hogy befejezze a megkezdett mondatot: szúrást érzett a hátán, a kabátját meleg nedvesség öntötte el. Tántorogva indult befelé, a tánc­terembe. A lányok rémült sikolya fogadta őt. Hosszú nyelű, kétélű tőr állt ki a hátából. ÉLT 23 ÉVET ... vagy harminc perc múlva vitat­kozó, hevesen gesztikuláló fiatal­emberek csoportja jött ki a teremből. Nem, nem levegözni-verekedni. Ket­ten ökölre mentek. Már éppen be­akart „szállni“ a harmadik, amikor magas, sisakos alak lépett oda; egy londoni „bobby“, Raymond Summers 23 éves közrendőr. Természetesen szét akarta válasz­tani a dulakodókat. Nem tudta meg­tenni. Ahogy előre lépett iszonyú szúrást érzett a hátán. Néhány lépést tett előre,aztán a nedves járdára zuhant. Hosszú nyelű, kétélű tőr állt ki a hátából... Egy arra hajtó kocsi vezetője vette észre a földön fekvő fiatalembert. A legközelebbi kórházba száguldott vele, és néhány perc múlva a műtő­asztalon volt. Nem lehetett megmen­teni: Summers közrendör, akinek néhány hét múlva lett volna az eskü­vője, még azon az éjszakán meghalt. RETTEGNEK A TANÜK Egyetlen éjszaka egyetlen órájá­ban, egyetlen Dancing Hall kapujában tehát két ember hátába fúródott a tőr. Azt, amelyikkel a szerencsétlen rendőrt leszúrták megtalálták egy közeli kertben. Gyilkosát illetve gyil­kosait még nem. És azt, illetve azokat sem, akik a levegőző fiút döfték le. A Scotland Yard, a londoni rend­őrség négy órán keresztül faggatta, de nem tud semmit. Pontosabban nein mer semmit tudni. Annyit sike­rült kinyomozni, hogy a tettesek mindkét esetben valószínűleg a Hét Nővér utca környékén „uralkodó“ banda, az „Angyalok“ tagjai voltak, de többet aztán nem lehet kivenni senkiből. A tanúk szemmelláthatólag félnek az Angyalok bosszújától... A fiatalkorúak bíróságán az egyik vádlott hosszú nyelű, kétélű tört rántott elő — rejtély, hogyan csem­pészte cellájába — és ügye tárgyalá­sán Frederick Sawford detektívfel­ügyelő felé szúrt vele. Ezt a megbá­nás biztos jelének éppen nem nevez­hető gyilkossági kísérletet tárgyaló­teremben, fegyveres fegyőrök sorfala között követte el az elvetemült me­rénylő. Életkora tizenöt esztendő! „BAN IT NOW" A nyugati fiatalok félelmes garáz­dasága sajnos nem új dolog a ködös Albionban. De szurlcálás soha ennyi még nem volt. Miért? — tették fel a kérdést egyre többen. A válasz egy manchesteri buszkalauznak köszön­hető. Szorgosan kezelte a jegyeket, amikor kocsija végéből női sikoly hallatszott. Odarohant, s egy feldúlt asszony fura fegyvert adott át reme­gő kezekkel. Külsőre afféle játék­revolver volt, de ha megnyomták a ravaszt, kis kattanással éles hegyes tör ugrott elő. Az anya ott találta meg a buszon a tizenegy éves kisfia zsebében. ’A közvélemény felhördült. Tudni akarta, hol árusítják ezeket a „ked­ves“ játékszereket. Kiderült, hogy rengeteg üzletben És az is kiderült, hogy a szurkálások száma azóta ilyen hihetetlenül nagy, amióta leleményes üzletemberek hatalmas tételekben importálják - elsősorban Olaszor­szágból — a legkülönbözőbb érdekes szúró fegyvereket. Az árulistákon a megjelölés rovatban ez a nyájas elne­vezés olvasható: papírvágó kés. A kereskedők ragaszkodnak a késekhez... Az 1953-as „Bűnt Megelőző Tör­vény“ minden ilyen tőrfajtát támadó, offenzív fegyvereknek minősít és árusítását megtiltja. A sajtó felhá­borodott cikkekben foglalkozik az üggyel, a hatmillió példányban meg­jelenő Daily Mirror „Ban it now" (Tiltsátok be azonnal) címmel írt vezércikket ezekről a tőrökről, a Scotland Yard egyik vezető tisztje „borzalmas gyilkoknak“ nevezi őket — de árusításuk egyenlőre zavarta­lanul folyik; a Kereskedelmi Kamara elszántan védi „a papírvágókés — újdonságait“... A Hét Nővér utcai Angyalok kezébe a merészkedés ördöge adta a gyilkos fegyvert. örvendetes jelenség, hogy bíráló cikkeinkre egyre több helyeslő vá­laszt kapunk. A „Nagycsalomijai szokások“ című cikkünk nyomán a kékkői járási fogyasztási szövetkezet ellenőrei több tízezer koronás man­kót lepleztek le. A „Szűkül a bűvös kör az ipolysági járásban“ című cik­künkre az előbbi három levél után legutóbb a besztercebányai KNB ke­reskedelmi osztályától kaptunk vá­laszt. A levelet Jozef Stískal, a kereske­delmi osztály vezetője írta alá. A vá­laszban hivatkoznak arra, hogy az ügyben már részletesebb választ kül­dött az ipolysági járási fogyasztási szövetkezet vezetősége. Hangsúlyoz­zák, hogy ezután csak két ellenőr készíthet leltárt. Minden mankót, ami eléri az 500 korona értéket a HNB-ok és a helyi fogyasztási szövetkezetek ellenőrző szervei közösen vitatnak meg.- No lesz neked hadd el hadd mankó — gondolja az olvasó. Csak­hogy a bűvös kör végére még min­dig nem jutottunk el. Azóta Visken, Nyéken, Gyerken és Ipolyságon is „vígan szaporodnak a mankók“. Joggal kérdezheti minden becsüle­tes dolgozó, mikor vetnek már véget az ipolysági járásban a „mankóláz­nak“? Ki a felelős a hanyag ellenőr­zésért? Ne haragudjanak az ipolysági járási fogyasztási szövetkezetek ve­zetői — meg kell változtatnunk előző cikkünk címét. Sajnos ilyenre: „Tágul a bűvös kör az ipolysági járásban“. -b-Kocsikenőcs a tejeskannában Olvastuk a „Szabad Földműves“ január 11-i számában a „Tejcsarnok az istállóban“ c. cikket. Nemcsak Felsőszelin, de nálunk is van baj. Kétyen az egyik tejeskannában korpa, a másikban dara, meg kocsi­kenőcs is van. Az új tejcsarnok rendben volna, de az a hiba, hogy csak a közepét söprik. Pedig ne felejtsük — a tisztaság fél egészség. H. B. A Pénzügyminisztérium a Földjnű­­velésügyi és Erdőgazdasági Minisz­tériummal karöltve lefektette az EFSZ-ek könyvelési-nyilvántartási alapelveit a mezőgazdasági termelés helyes tervezése és irányítása, vala­mint a gazdálkodás könnyebb ellen­őrzése érdekében. A tizenkét nyomtatott oldalt fel­ölelő hirdetményt terjedelménél fog­va nem közölhetjük le, fontosságára való tekintettel azonban nyomatéko­san ajánljuk minden EFSZ-nek mi­előbbi beszerzését és gondos tanul­mányozását. A hirdetmény f. é. ja­nuár 1-én életbe lépett, száma: 186/1958 Ür. v., ára pedig 80 fillér. * * * Az Egészségügyi Minisztériumnak 164/1958 Ür. v. számú hirdetménye meghatározza a szövetkezeti tagok és családtagjaiknak megelőző gyógy- és intézeti kezelésre, valamint gyógy­szerekre való igényeinek terjedelmét. A hirdetmény ára 1,20 Kös. * * * A Pénzügyminisztérium 191/1958 Ür. v. számú hirdetménye az új devi­za-gazdálkodással foglalkozik. Ki­mondja többek között, hogy az át­menetileg külföldre utazó egyén legfeljebb 200 csehszlovák koronát vihet át a határon 25 koronánál nem nagyobb bankjegyekben, ha ezen körülményt rendesen bejelenti az illetékes vámközegeknek. Az említett összeget azonban nem költheti el külföldön és visszatérése alkalmával köteles azt ugyancsak felmutatni a hatóságoknak. Olyan személyek, akik Csehszlová­kiába. Annak idején látogatásra uta­­nak, vagy megfordítva, a kis határ­forgalomban legfeljebb 10 koronát vihetnek magukkal, de ezt az össze­get is minden alkalommal hiánytala­nul kell visszahozniuk. Mindennemű idegen pénznemet és fizetési okmányt beváltás céljából a Csehszlovák Állami Banknak kell be­szolgáltatni. A továbbiakban a hir­detmény arany, ezüst és egyéb ér­téktárgyak a határon át való be és kivitelének mennyiségét és feltételeit, a vámközegek deviza-ellenőrzési fel­hatalmazását, valamint a külfölddel szemben fennálló tartozások és kö­vetelések bejelentései módozatait rendezi. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom