Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-04 / 10. szám
36 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. február 4. MisselIIón megelőzik az ... A két Harangozó testvér csábított a faluba. Zselízen éppen háztetőre való anyagot választottak. — Kinek viszik a gerendát? — érdeklődtem. — Az öcsinek... kiválasztotta már a menyasszonyt... ahhoz meg ház is dukál — tréfálkozott Sándor az idősebb. Elárulták, hogy két lány kirepült már a Harangozó családból. Az egyiknek új házat építettek, a másik sem panaszkodhat. Az idősebb fiútestvér a szülőknél marad, Istvánnak is házat építenek, pedig még katona sem volt. Hajtott a kíváncsiság: „Ahol ennyi a jólét, érdemes szétnézni“. Hozzájuk szegődtem ... A cigányok ültették el a szövetkezet fáját. A szövetkezeti évzáró gyűlés beszámolója, vitája arról beszél, hogy Kissallón nagyot fordult a világ. A szövetkezet nemcsak anyagi változást hozott. Sok fiatal lány dolgozik a szövetkezetben. Saját zenészek húzzák a talp alá valót. Helyesebben a tagok muzsikálnak a családtagoknak. Egy kicsit tán furcsa megállapítás ... magam is csodálkoztam, hogy miért ilyen jókedvűek a zenészek. A szünetben Baranyai Ferenc adta meg a választ: — Valamikor senkik voltunk ... Mennyi bánat szorult ebben a pár szóban. Még most is magam előtt látom sorstársait, amint a borgőzös kuláklegények bankót ragasztottak a zenészek homlokára. Tűrték a megalázást, mert kellett a pénz. Az átéhezett évtizedek nyomták rá bélyegüket az életükre. Valamikor ... ebben a szóban benne van az is, hogy ma mäi Másképp van. Nem sír már Baranyai Ferenc hegedűje. Miért is sírna?... Tavaszra húzzák már az új ház falait — mert jól keres a szövetkezetben —, fiának pedig 2500 koronás dobot vett. Banda József a bőgős sem hiába vidám. — Bandának már kész az új háza —: súgta az egyik barátja. És sorolhatnánk a zenekar többi tagjait, Vlacsuha Zsigmondot, Kósa Rudolfot és Bánya Károlyt. Mind jól dolgoznak a szövetkezetben, 400-500 munkaegységet ledolgoznak. Kötelezi is őket a szövetkezet krónikája. Hisz ezt a szövetkezetét kilenc évvel ezelőtt — az apácák birtokán — hat cigány nemzetiségű dolgozó és földmunkás alakította. Szétzúzva minden hamis ítéletet megmutatták, hogy új rendszerben, ahol az értékmérő a munka, másképp élnek. Elültették a szövetkezet, az új élet fáját. Azóta kiterebélyesedett, dús gyümölcsöt termett és ezért kaphatott Psenica István több mint 40 000 koronát vett fel a munkaegységekre. Harangozó Sándorék, Macák Pálék és még mások is több mint 30 000 koronát vettek fel a ledolgozott munkaegységekre. A munkaegység értéke elérte a 26,80 Kcs-t. Ehhez még hozzájön a 4,74 korcnát kitévő természetbeni érték. Ha még hozzáadjuk a háztáji jövedelmet, akárki láthatja, hogy bizony nagyot fordult a világ. Van mit aprítani a tejbe. Harangozó. István takarmányos még fiatal, mégis több mint 19 000 koronát kapott a ledolgozott munkaegységek után. Dolgozik itt szépen az ifjúság, és meg is van a látszata. Banda Magda, Répás Irén, Gazso Ilona, Gajdos Gizi, Krencsan Margit több mint 300 — 300, Hutora Mária pedig 412 munkaegységet szerzett. Fekete Magda és Szabó Mária is többet mint 250-et. A lányok érdeme, hogy a dohánykertészetben 16 mázsás hektárhozamot értek el. Van azonban egy igen „nagy“ baj is. — Kevés a legény r— panaszolja Molnár János elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Hát ez bizony baj... Nincs más hátra, el kell hódítani a szomszédfalusi legényeket — szólt közbe valaki. — Az ám — tromfolt rá egy vígkedélyű néni — azok is vigyáznak a legényre. Hagyjuk csak a lányokra, akiknek így ég a kezük alatt a munka, meg a szemük is huncút, lesz vőlegény bőven. Nagy öröm az számukra, hogy ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezetben 6245 koronát jövedelmezett minden hektár föld. Ha ebből leszámítjuk a kiadásokat, a tiszta haszon nem kevesebb, mint 4149 korona. Bizony sok szövetkezetben — köztük Ipolyvisken is — alig több a nyersbevétel egy hektárra. Túlteljesítették a növénytermelést, szép eredményeket értek el az állattenyésztésben is. Molnár János elvtárs, a szövetkezet elnöke igen szakavatottan beszél a gazdasági helyzetről. Nemcsak a munkaegységek értékét nézik. Most is oszthattak volna jóval többet. De befedeztettek 30 átmeneti kocát, hogy megsokszorozódjon a malacszaporulat. Persze ez hiányzik a múlt évi pénzügyi mérlegből, de majd busásan megtérül. Ilyen előrelátó gazdálkodás eredménye, hogy Zsolna és Sztrecsnő között nyolc méter széles, kanyar nélküli betonút épül. Készenléte után a legnagyobb elérhető sebességgel haladhatnak rajta gépjárműveink. Képünk a hóval fedett sztrecsnói vár alatt készült, ahol a Zsolnai Útépítő Vállalat dolgozói az úttest áthelyezésén kívül rövidesen befejezik a 16 m magas töltés építését is az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. Megnyargalták az időt, sőt meg is előzik. A múlt évben gabonafélékből 25, cukorrépából pedig 400 mázsás hektárhozamot értek el. Az egy hektárra eső tejtermelés 543 liter, szarvasmarhahús termelés 66 kilogram, — a sertéshús termelés pedig 114 kilogram. A szarvasmarha sűrűség 100 hektárra 51 darab, a sertésé pedig 150. Az 1959-es évben a gabonafélékből több mint 30, cukorrépából pedig 500 mázsán felül termelnek hektáronként. A tejtermelés 1 hektárra 640 liter, a szarvasmarhahús termelés 75 kilogram, '— a sertéshústermelés pedig 124 kilogramm lesz. 100 hektáronként 59 darab szarvasmarhát és 150 sertést tartanak. Hogy még belterjesebb legyen a gazdálkodás, a jövőben több vetőmagot termelnek és rátérnek a fajálattenyésztésre. A hektáronkénti kitermelés a legjobb mutatója a szövetkezet gazdasági helyzetének. Kissallón ezen a téren nagyon jól állnak, de még akad javítani való. A hektáronként elért pénzügyi jövedelem és a kitermelés mutatója biztató. De ez még nem lehet végleges. A kissallói szövetkezetben gabonafélékből el lehet érni 40 mázsás hektárhozamot is és ha még belterjesebbé akarjuk tenni a gazdálkodást, 100 hektáronként legalább 70 darab szarvasmarhát kell tartani. Mert amint azt Kazlov elvtárs, a JNB dolgozója is hangsúlyozta: a szövetkezetek alfája és ómegája „a számosállatállomány, trágya, hektárhozam, szorgalom“, ennek eredménye a telt bugyelláris. Van még javítani való a munkafegyelemben is. Pálinkás Mátyás csak 217 munkaegységet dolgozott le, viszont idős bácsik, mint például Szalai András 575, Bemansky János pedig 400 munkaegységet teljesített. Jansik Mária 361, Antal Mária 340 munkaegységet szerzett. Szégyellhetik magukat a Pálinkás-félék. Több tag még mindig 20 — 25 ár szőlőn gazdálkodik, ami szintén lerontja a munkaerkölcsöt. A tagok élénk vitája a kezesség, hogy ez mind megoldódik és még tovább emelkednek a gazdasági és kulturális lépcsőn. Nem marad el a nevelő munka sem. Amint Anton Kotora, a HNB elnöke és a titkár elvtárs mondották, az EFSZ tagoknak, különösen a fiataloknak természettudományi előadásokat tartanak. A fiatalság már eddig is sokat kapott. Az EFSZ televíziót vett és anyagilag támogat minden kulturális megmozdulást. Rég voltam ilyen melegszívű emberek között, meglepett a barátság, az észszerűség és a vidáman mosolygó nagy család, amelyben otthonra találtak a Baranyaiak is. Bállá József ★ ★ ★ Erdőtelepítés Árvában Az árvái vízgyűjtő-medence környékén eddig 1100 hektáros erdőt újítottak föl. Erre a területre az erdőgazdasági dolgozók 7 700 000 facsemetét ültettek. Az erdőtelepítési munkálatok idén is folytatódnak.
