Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-04 / 10. szám

1959. február 4. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 35 A szovjet falu újdonságai A Szovjetunió az utóbbi években ki­emelkedő sikereket ért el a kolhozok megerősítése és továbbfejlesztése terén. • Napjainkban a szovjet faluban új, figyelemre méltó jelenségeknek lehetünk tanúi. Állandóan erősödik és továbbfej­lődik a kolhozok termelési együttműkö­dése .Hasonló kezdeményezések már a kolhozok megalakulásának első éveiben is születtek, de azok még nem voltak tökéletesek. Most az új gazdasági feltételekre tá­maszkodva a kolhozok közötti viszonyok állandóan továbbfejlődnek, elmélyülnek és tartóssá válnak. Ezt a fejlődést maga az élet, a mezőgazdasági termelés öko­nómiai szükségessége teszi megokolttá. A kolhozok közös akaratával sokkal könnyebben megoldhatók a termelési és társadalmi kérdések. Nézzük például a falu építkezését. A tapasztalatok meg­mutatták, hogy 'ezek a szükségletek közös erővel gyorsabban és olcsóbban teljesíthetők. Bizonyos területeken és köztársaságban a kolhozok között építő-szervezetek alakultak. Ukrajnában több mint 500, az orosz fedaratív köz­társaságban 400, stb. Több kolhoz össze­fogásából téglagyárak és kőbányák szü­lettek, miáltal a kolhozok olcsón és könnyen hozzájutnak a szükséges épít­kezési anyagokhoz. A mezőgazdaság villanyosítása terén ugyancsak nagy szerepet játszik a kol­hozok közös villanytelepe. Az utolsó években nemcsak járási, de kerületi méretben is egyesültek a kolhozok, hogy közös erővel építsenek kisebb vagy na­gyobb villanytelepeket. Például a Zbrucs­­folyó 800 kilowattos teljesítményű vil­lanytelepe 23 kolhoz közös munkájának az eredménye. Ugyanígy lehetne más példákat is felhozni. A kolhozok közös szorgalma a terme­lés más ágaiban is kibontakozik. Mindig sűrűbben és sűrűbben hallani olyan hí­reket, amelyet az állattenyésztés terén számolnak be a kolhozok közötti közös kapcsolatok első tapasztalataikról: mes­terséges megtermékenyítő állomások alakulnak, az élelmiszeripari üzemek mellett szarvasmarha és sertéshizlaldá­kat létesítenek. A mezőgazdasági termények állandó növekedése azt a feladatot hárította a kolhozokra, hogy helybeli üzemeket építsenek a különböző mezőgazdasági termékek feldolgozására. így keletkez­nek a közös konzervgyárak, vaj és sajt­­előállító üzentek, len-, valamint kender­feldolgozó gyárak. Terel hódít a kultúr- és egyészség­­ügyi központok megvalósítása. Üdülök, szanatóriumok, öreg kolhoztagok részére aggházak, kórházak, iskola internátusok, mezőgazdasági kultúrházak épülnek, amelyeket több kolhoz közösen valósít meg A kolhozok közötti szervezkedések megváltoztatták a falvak gazdasági életfeltételeit annyiban, hogy elősegítik a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, a belső tartalékok feltárását és növelik a munka termelékenységét is. Mindamel­lett a kolhozok közötti viszonyok kiszé­lesítése és megerősítése egyik alapfel­tétele a további fejlődésnek, a kolhoz­tulajdon népi tulajdonba való átmenésé­­nek. —án A kulturális élet fellendítéséért Több fiatalt a mezőgazdaságba Az elmúlt év októberében tíz napot töltöttem a Szovjetunióban, ahonnan gazdag tapasztalatokkal tértem haza. Láttam, hogy a szovjet mezőgazdaság hogyan ős milyen eredménnyel dolgozik. A legtöbb munkafolyamatot (Kár gépesí­tették. Amikor hazatértem, megpróbál­tam összehasonlítani a Szovjetunió kol­hozait és szovhozait a mi szövetkeze­teinkkel és állami gazdaságainkkal. Szövetkezeteinkben gyakran hallani olyan kijelentéseket, hogy a fiatalok nem alkalmasak a vezetőségbe; a nők pedig csak álljanak a főzőkanál mellé, ne egy szövetkezet élére, vezetőségébe kívánkozzanak. Más a helyzet az ukrajnai Sztálin­­kolhozban. Fiatalok és nők állnak a közösség élén. Például Ljuba Mihajlova öt éve agronómus az említett kolhozban. 19 éves volt, amikor elvégezte a mező­gazdasági iskolát, s azóta a kolhozban dolgozik szép eredménnyel. Szlovákia déli részén a szövetkezete­­sek többször panaszkodnak, hogy kevés a munkaerő, s nem tudják kitermelni mindazt, amit a terv előirányoz. így nagy a lemaradásuk. Mindez azért van, mert az asszonyok a „gazdasszony“ szerepét játsszák. A nevezett kolhozban 270 állandó munkás van. Ebből 200 nö. Szép eredményeket mutatnak fel úgy a növénytermesztésben, mint az állatte­nyésztésben. Több Lenini, vagy a Vörös munkaédemrenddel kitüntetett nőt lát­tunk. Szlovákia egyes szövetkezetében is találunk szép számban asszonyokat. Ilyen például a palásti és az ipolysági szövetkezet, ahol az asszonyok érde­me, hogy a mezei munkát idejében el tudták végezni. Itt az ideje annak, hogy minden szö­vetkezetben alaposan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Kovács János, m. t., Komárom A perbenyiki szövetkezetesek körében az első és második vitaanyag egyaránt nagy érdeklődést váltott ki. Most, hogy a harmadik kongresszusi vitaanyag megtárgyalására került sor, minden egyes szövetkezeti tag érzi, hogy őréé is szükség van a falu kultúr - forradalmának betetőzésénél, és ennek tudatában teszi meg javaslatait a kul­túra emelésével kapcsolatban. Perbenyíken a kulturális élet fellen­dítésének nagyon sok feladata van. Első­sorban a cigányok élctkörfnményoinek megváltoztatása, a szövetkezeti terme­lésbe való bevonásuk, a fiatalok meg­nyerése a mezőgazdaság számára, stb. A szövetkezet elhatározta, hogy min­den tagnak, aki ledolgozta a taggyűlés által meghatározott munkaegységeket, a kultúralapból előfizeti a Szabad Föld­művest és a Szövetkezeti Életet. Miután korszerű kultúrotthon áll a színjátszó­csoport rendelkezésére, minden szövet­kezeti tagot bekapcsolnak a kultúrmun­­kába. Gondoskodnak a szövetkezeti munkaiskola rendszeres látogatásáról is. Még ebben az évben tíz fiatalt megnyer­nek a mezőgazdasági nagyüzemi terme­lés számára, s minden kezdeményezést kihasználnak, ami elősegíti a kulturális élet fellendítését. A tömegszervezetek szoros együttműködéssével, a HNB irá­nyításával egyre feljebb haladnak majd a kultúra útján. (-ki-) A lévai járás szövetkezeteiben a legtöbb helyen megvannak a kulturális tevékenység fejlődésének feltételei, de sok olyan szövetkezet akad, ahol eddig nem használták ki a közös gazdálkodás adta lehetőségeket. S most. mikor harcba kell indulniok a kulturális forradalom betetőzéséért, igyekeznek megteremteni az alapot, melyből kiindulva a legrövi­debb időn belül elérik céljukat. Az alszószecssi szövetkezet elhatá­rozta, hogy a közeljövőben távolbalátót vásárol, s a helyi népkönyvtár tevékeny­ségét is megjavítja. A bory-i EFSZ-nek nincs kultúrott­hona, sem olyan hely, ahol a falu fiatal­sága esténként találkozhatna. Most ter­vet készítettek, hogy önsegélyezéssel építenek egy kuitúrotthont, s vásárolnak egy távolbalátót. A községen keresztül vezető utat is megjavítják. Bohunicén a szövetkezet fiataljai szá­mára vásárol egy 'filmvetítőt és egy távolbalátót. Ha a lévai járás szövetkezetei e szép terveket teljesítik; lerakták az első tég­lákat a kultúrált, művelt falu kiépíté­séhez. S akkor aztán hozzáláthatnak a forradalmi átalakításhoz, a falu gyors, teljes felemeléséhez. K o r b e 1 I Tibor, Léva A csenkei fiatalok jó úton haladnák A somorjai járásban kevés szövetkezet dicsekedhet annyi fiatal munkaerővel, mint a csenkei. A fiatalok büszkék is EFSZ-ükre, hiszen az ö munkájuknak köszönhető, hogy olyan sok szép ered­ményt értek el. A termelési feladatok mellett a kul­­túrtevékenységet is szorgalmazzák, buz­gón tanulják a színdarabokat. Az iskola igazgatója. Kovács Péter elvtárs és a 62 éves Bódis bácsi egyaránt törődik a .fiatalok irányításával, s azzal, hogy a színjátszócsoport egy percig se tétlen­kedjen. Legutóbb Kónya József vígjátékát, a Kincskeresőket tanulták be, s játsszák nagy sikerrel. Már a környező falvakat is meglátogatták, megnevettették a mai tárgyú vidám darabbal. Bátran elmondhatjuk, hogy a csenkei fiatalok jó úton haladnak a falu mű­veltté, szebbé tevése felé, csupán arra van szükség, hogy a többi tömegszerve­zettel együttműködve kiterjesszék a kultúrtevékenységet, alakítsanak olvasó­kört, tánccsoportot, érdekköröket, ének­kart, s használjanak ki minden lehető­séget, hogy életük vidámabb, boldogabb és tartalmasabb legyen, V. Balaziő

Next

/
Oldalképek
Tartalom