Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-17 / 48. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Álljunk készen az aratásra Sárga már az őszi árpa, szókul a búza­kalász, küszöbön az aratás. Örömteljes, de egyben a legnehezebb munka vár ránk. Egész évi munkánk gyümölcsének szüretelésére, az ország kenyerének be­takarítására kerül sor. E feladat sikeres megoldása a legkörültekintőbb munkát, a legnagyobb szervezettséget igényli, mert néhány hét alatt sokféle munkát kell időben és jó minőségben elvégezni. A gépek ezreinek munkája, a hatalmas mennyiségű műtrágya felhasználása, az agrotechnikai tényezők sorozatos betar­tása révén gabonaféléink jól fejlődtek, szokatlanul bő termést ígérnek. Az a fő feladatunk tehát, hogy a termés betaka­rítását a legkisebb szemveszteséggel vé­gezzük el minden területen és minden növényből. Harcoljunk minden szem ga­bonáért, mert ezt kívánja saját érdekünk és népgazdaságunk szükséglete. Négy­zetméterenként csak egy-két kalász el­vesztése is már többszáz vagon veszte­séget jelent országos viszonylatban. Az elmúlt években főképp a kombájnos aratásnál követtünk el sok hibát. Ugyanis több esetben a magasra állított kasza derékon vágta a túlérett árpát, miáltal a lecsüngő kalászok jó része a tarlóra hullott. S ez a fölösleges veszteség csu­pán a kombájn vezetőjén és a hiányos ellenőrzésen múlott. A múltban előfor­duló hibákról okulnunk kell. Jó felkészü­léssel és munkaszervezéssel, az aratás, a behordás és a cséplés időpontjának gondos megválasztásával, a helyes tech­nika megfelelő alkalmazásával a legki­sebbre tudjuk csökkenteni a szemvesz­teséget. Az aratással egy időben készüljünk fel a tarlóhántás és a másodvetés elvégzé­sére. A talajnedvesség megőrzése és a gyomirtás szempontjából nagy jelentő­ségű az aratást nyomon követő tarló­hántás. Ezért a learatott területet még az aratás napján gereblyézzük fel, a ka­­parékot gyűjtsük össze, hogy a tarló­hántást vagy a másodvetést az aratással szinte egyidöben elvégezhessük. A kombájnokat szalmagyűjtö-kocsikkal üzemeltessük. A szalmagyűjtő-kocsik a petrencéket a tarlóra, a kombájn hala­dásától függően egyenes sorban, nagy­jából egyenlő térközökben rakják le. A szalmagyűjtő-kocsik kezelőinek fel­adata, hogy egyenlő térközökre ürítsék ki a tartályt. Tehát — a tarlóhántás el­végzése érdekében — amikor a kombájn a petrencék vonalába ér, még akkor is üríteni kell a kocsit, ha még nem telt volna meg teljesen. így a tarlóhántást két munkafolyamat­ban maradéktalanul el lehet végezni. A tarlóhántást a kombájn haladásának irányára merőlegesen, a petrencesorok között azonnal meg lehet kezdeni, majd a szalma eltakarítása után a petrence helyét is el lehet munkálni. A minőségi munka megjavítása terén ebben az évben jelentős fordulatnak kell bekövetkeznie, s fokozottabban arra kell törekedni, hogy a szemveszteség legna­gyobb mértékű lecsökkentésével a gyor­saság ne menjen a minőség rovására. Ezt figyelembe véve, alapos körültekintéssel, az eddiginél jobb szervezéssel készül­jünk fel az aratási és betakarítási mun­kákra. — S — A klsújfalusi szövetkezet tagjai nagy gonddal ápolják a cukorrépát. Az ammó­­nlumozáson kívül trágyalével is megöntözik az értékes növényt. r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS G r e b e c s i Valérián, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hiva­tal dolgozója: Repülőgéppel, vegyi készítményekkel irtsuk szántóföldjeink kártevőit . . 186 Sándor Gábor: Ha nem ter­melsz a földön, ne várj hasz­not az istállóban!.....................187 34 000 ha csallóközi föld vissza­kapja termőerejét.....................188 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Pettenkoffer Sándor: Gyors, szakszerű védekezés a pero­noszpóra ellen .............................189 R u 11 k a y Béla: Az őszibarack levélfodrosodása.............................190 Az éghajlat hatása a gyümölcs­fákra ........................... .... 190 VADÁSZATI SZEMLE Gyűjtsünk lombtakarmányt . . 191 V. Borogyin: Helikopterrel a farkasok ellen .............................191 Jurán Vidor: Medvetragédia a Magas-Tátrában 192 V-__________________________________J A takarmány-sárgarépa jó takarmány Háziállataink nagyon meghálálják, ha takarmány-sárgarépával takarmányozzuk őket. Különösen a növendékállatok ked­velik. Termesszünk ezért minél többet belőle. A tallósi EFSZ-ben ez évben öt hektáron termelnek takarmány-sárga­répát és ugyanarról a területről két ter­mést takarítanak be. A takarmány-sár­garépát borsóval vetették el. A zöldborsó betakarítása után a sárgarépát megmű­velik, hogy gazdag termést érjenek el. Krajcsovics Ferdinánd Talajjavítási gyár Magyarországon A magyarországi Felnémet község ha­tárában másfél évvel ezelőtt kezdték meg az ország első talajjavítási gyárá­nak építését. A gyár több mint 20 millió forintos beruházással elkészült, végre­hajtották a gépek és berendezések bejá­ratását is, úgyhogy ez az érdekes üzem megkezdte működését. A gyárban kor­szerű törőgépek, őrlőmalmok és osztá­lyozok, dolgoznak, amelyek naponta 1000 tonna 80 — 90 %-nyi kalciumkarbonátot tartalmazó mészkőőrleményt állítanak elő. Ez az őrlemény igen alkalmas a szi­kes és savanyú talajok gyors feljavítá­sára. Kísérleti tapasztalatok szerint a mészkőőrleménnyel feljavított talajok már az első esztendőben lényegesen nagyobb hozamot adnak. Üj módszer a zsizsik ellen A szolnoki gépgyár kísérleti telepén új megoldású szerkezettel, éspedig infra­vörös sugárzással pusztítják a gabonában fészkelő zsizsiket. Tisztításkor a ter­mény akár 40 fokra is fölmelegszik, de amikor kikerül a gépből, hőmérséklete a szokásosra süllyed. Ha a kísérleti gép beválik, amire minden remény megvan, megkezdik sorozatgyártását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom