Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-17 / 48. szám

Bratislava, 1959. június 17. Ára 40 fillér X. évfolyam, 48. szám. Közös érdekünk a piaci ellátás zavartalansága A külügyminiszterek genfi # tanácskozása pénteken csaknem j, három óra hosszat tartott. El­­sőnek az elnöklő Lloyd szólalt f fel, aki Gromiko szerdai felsző­­lalásáról azt. állította, hogy (•, „vissza vetették“ a tárgyaláso­­kát. Hangoztatta, hogy „a Nyu- < gat nem mondhat le nyugat- I berlini jogairól“. I1, Herter amerikai külügyminisz- 1*. tér felszólalásában kijelentette, 1*, hogy az előző napon igen fontos I* magánbeszélgetést folytatott f Gromikoval, amit szeretne, ha <' a szovjet küldött hivatalosan Is <[ megismételne. Ezután Gromiko f emelkedett szólásra. Először is f elutasította azokat a nyugati * vádakat, amelyek az új szovjet * javaslatokat „fenyegetésnek“, * „ultimátumnak“ bélyegezték. f — Kormányunk szilárd elha- * tározása — folytatta a szovjet ' küldött —, hogy a nyugat-ber- * lini megszállási rendszert mi- ' nél előbb megszűntesse. A Szov- *. jetunió sohasem ír alá olyan J okmányt, amely örökössé tenné a megszállási rendszert Nyugat- Berlinben, mert ez a feszültség állandó fokozását és az európai béke veszélyét jelenti. Végül j, Gromiko leszögezte, hogy sem- V miféle akadályt nem szabad i gördíteni a kormányfői értekez- i let útjába, és ezért nem lehet i az alkudozás tárgyává tenni. i A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Ésszerűen takarmányozni Tavaly a bolyi szövetkezetben a jól gondozott ser­tésállomány nagy­ban hozzájárult ah­hoz, hogy a terve­zett 20 koronás munkaegység érté­ket egészben kifi­zethették. A serté­sekre az idén is nagy gondot fordí­tanak. Amint a képen is láthatjuk, Bodrogi Béla és Panykó Fe­renc a szemesta­karmányt minden nap kiegészíti friss, fehérjedús lucer­nával. Molnár János. répát, 86 hektáron kukoricát, 12 hek­táron burgonyát, 5 hektáron dohányt és 10 hektáron takarmányrépát ter­melnek. Tehát a kertészeten kívül 169 hektárt tesz ki a kapásnövény. Cucor Sándor szövetkezeti elnök szavai szerint a tagság szorgalmából nincsen hiány. Naponta 130-an is ka­páltak a határban. — Ha az eső nem esne, az asszonyok nem állanának olyan nyugodtan a hen­tesüzlet előtt — jegyzi meg humoro­san (tz elnök, - a gyerekek is meg­vennék a vasárnapi ebédhez szükséges húst. — Hogyan állnak a kapálással?- A cukorrépát kétszer saraboltuk, de a másodszori kézi kapálás befeje­zését megakadályozta a hosszas eső­zés. A burgonyával végeztünk, arra már nincs gondunk. A kukoricából 75 hektárt megkapáltunk. Bár a kuko­rica gyomtalan, a 11 hektárt mégis sürgősen kapálni kell, mert a hosszas esőzés után cserepedesik a föld. — Milyen lemaradást okozott az eső a kapálásban?- Legalább egy hetet.- Hogyan akarják az eső-okozta lemaradást behozni?- Ügy, hogy a cukorrépánál az el- < múlt évek tapasztalatai alapján beve- { zettük a pót jutalmazást. A tervezetten | felüli termelés 40 százalékát pénzben ( kifizetjük. | — A pótjutalmazás abban is segít, i hogy így a minőségre jobban vigyá- i zunk — szól közbe Kedro Iván mérnök, l a szövetkezet agronómusa, aki az el- I múlt ősszel került az andódi szövet- I kezeibe a nyitrai mezőgazdasági isko- l Iából. i — Majd eldicsekednek, hogy a pén- I teken megtartott tagsági gyűlésen a I tagok nagy Őrömmel vették tudomä- I sül, hogy a félévi bevételi tervet öt l hónap alatt elérte a szövetkezet. I- Ez a tény arra enged követkéz- * tetni, — mondja az elnök -, hogy a * tagság munkakedve még nagyobb lesz. j így nyugodtan bízhatunk a kapálás gyors befejezésében és az aratási munkák sikerében is. Mintha a szeszélyes időjárás is he­lyeselné az elnök szavait, a felhők közül kibújt a jó öreg nap, hogy rá­mosolyogjon az andódiakra, akik el- . határozták, hogy a hátralevő kapálás- , ban résztvesznek a családtagok is, , hogy mihamarabb behozzák az eső- ( okozta lemaradást. -nj- • EH ndód község alig hét kilomé- 11 térré fekszik Érsekújvártól I | a járási székhelytől. A fali * közepén létesített virágoskert a falu lakosainak szorgalmáról tanús­kodik. A kertben ápolt virágok. Gyom­nak nyoma sincs. Kíváncsi az ember mit láthat a határban. A szövetkezet 979 hektár szántó­földön gazdálkodik. 56 hektáron cukor-Behozzák a lemaradást Ipari termékeinkből olyan gazdag az árukészletünk, hogy elvétve is rit­kán akad egyik vagy másik termékből átmeneti hiányosság, s ha akad, az is inkább az egyes üzletek nem időben történő árurendelése miatt fordul elő. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekről nem mondhatunk ilyen elismerő véleményt. Egyes élelmiszer­fajtákból, főképp húsból, hústermé­kekből, burgonyából, mákból nem tudjuk a szükségletet fedezni, piaci ellátásunk zavartalanságát biztosítani. Pedig, ha azt nézzük, hogy földmű­velőink milyen nagyarányú segítséget kapnak iparunktól, munkásosztályunk­tól, akkor joggal elvárhatjuk a népünk életszínvonalának emelését célzó me­zőgazdasági termelés tervezett növe­kedésének elérését. Mi az oka a jelenlegi állapotnak? — vetődik fel naponként a kérdés. Az okra az alábbi számadatok részben fényt derítenek. Május 31-ig az idő­rendi tervhez viszonyítva szlovákiai méretben sertéshúsból 39 370, borjú­húsból 6030 mázsával, tejből 5 millió 715 ezer literrel maradtak adósak földművelőink. Ebből egyéni gazdál­kodóink — bár a földterület alig egy­negyedén gazdálkodnak — 21 280 má­zsa sertéshússal, 3130 mázsa borjú­hússal és 4 millió 500 ezer liter tejjel hiányosították meg a közellátásra ter­vezett mennyiséget. Ha ehhez hozzá­számítjuk, hogy az utóbbi időben ala­kult szövetkezetek nagy része az ál­latállomány nem kielégítő összponto­sításából eredően szintén lerontotta az EFSZ-ek beadásának átlagát, akkor méginkább a nagyüzemi termelés ja­vára billen a mérleg. Egyik ok tehát a kisüzemi termelési mód. A fenti adatok csak aláhúzzák pártunk központi bizottsága márciusi ülésének határozatát, mely kimondja: mielőbb el kell érnünk a döntő fordu­latot mezőgazdasági termelésünkben — azaz be kel! fejeznünk a kollektivi­zálást. A hiányosság további okai a szűk takarmányalapban, a férőhelyekről való nem kielégítő gondoskodásban és a haladó termelési módszerektől való idegenkedésben keresendők. Mert valljuk be őszintén még nagyüzemi mezőgazdaságainkban is sok esetben kisüzemi termelési módon gazdálko­dunk, azaz nem eléggé törekszünk a saját takarmányalap biztosítására, a megfelelő és olcsó férőhelyek építé­sére és arra sem, hogy kihasználjuk a sertések önetetésének, szárazhizla­lásának és más haladó módszereknek az előnyeit. A termelésben mutatkozó hiányossá­gok mellett a felvásárlást is elmarasz­talás illeti, mert bizonyos, hogy a fel­vásárló üzemek jobb szervezéssel leg­alább részben — és nem kis rész­ben — elősegíthették volna a terv teljesítését. Ahol jó volt a szervező­­munka, ott meg is látszik az ered­mény. Például a besztercebányai ke­rület földművesei, főképp a szövet­­kezetesek május 31-ig 4500 mázsa marha-, 2100 mázsa sertéshúst és 135 000 liter tejet adtak terven felül közellátásunknak. Ha a húsbeadásban a nyitrai, bratislavai és zsolnai, a tej­beadásban pedig a kassai és eperjesi kerület hasonló sikereket mutathatna fel, — amire (a besztercebányai ke­rület a példa), minden lehetőség meg van — akkor mezőgazdasági és álta­lában élelmiszeripari termékeinkből is olyan árubőség lehetne, mint ipari termékeinkből. Nemzetgazdasági érdek, hogy így legyen, mert népünk életszínvonalá­nak további emelése nagyban a mező­­gazdasági termelés emelésétől függ, de egyúttal és nem utolsósorban a termelők érdeke is, mert hiszen olyan arányban növekszik jövedelmük, a­­mennyivel több terméket adnak el. Elsősorban maguknak ártanak azok a termelők, akik az államunk nyújtotta támogatást s a fent felsorolt hiányos­ságok kiküszöbölését nem használják fel gazdaságuk megszilárdítására, életszínvonaluk emelésére. Es végül azt is meg kell említeni, hogy a felvásárlásban eddig mutat­kozó hiányosságok eltávolításával szemben nem lehet közömbös egyet­len helyi nemzeti bizottság sem. Ha ők kellőképpen segítik a termelés he­lyes tervezését, szervezését és irá­nyítását, és ha a felvásárló üzemek szorosabban együtt dolgoznak a ter­melőkkel, akkor még ebben az évben nemcsak elérhetjük, hanem túl is szárnyalhatjuk a tervezett mezőgaz­dasági termelést, ami egyúttal pia­cunk zavartalan ellátását is biztosítja. Mindannyiunk érdeke, hogy a szocia­lista munkaverseny mozgósító erejé­nek kihasználásával mindent megte­gyünk e fontos nemzetgazdasági prob­léma megoldására. — Itt a Szabad Földműves szerkesz­tősége. A dunaradványi szövetkezetét hívjuk. — Halló, itt Dunaradvány, a tele­fonnál Szlatky Miklós. — Hogyan állnak az aratási előké­születekkel? — örömmel újságolhatom, hogy na­gyon jól, mert június 13-án reggel megkezdtük az őszirepce aratását. Igaz, hogy nem a tervezett módon, mert a gépeket nem vihettük a ned­ves talajú földre, hanem kézi erővel. Negyven szövetkezeti tag vonult ki a repceföldre, hogy az öthektáros táb­lából vasárnapra ne maradjon. — És a további előkészületek? — Jól felkészültünk. E héten az őszi árpa aratását is megkezdjük. Re­méljük, hogy az időjárás is megem­bereli magát, s akkor már nem kézzel, hanem kombájnnal. Bojcsi leleményesség A Bajcsi Állami Gazdaság Vlkano­­vó-i részlege mellett jő minőségű agyagra találtak, melyből legalább 35 millió téglát lehet készíteni. A gaz­daság dolgozói elhatározták, hogy ezen kedvező lehetőséget kihasználják. Ha­tározatukat tett követte. Megalakítot­ták a lakásépítő szövetkezetét és önsegéllyel felépítették saját tégla­gyárukat. A lakásépítő szövetkezet­nek több mint 800 tagja van és még ez évben saját téglagyárukban ki­termelnek 600 ezer téglát. A további években 2 millió 200 ezer téglát akarnak kitermelni. A szükséges építő anyaggal ellát­ják a gazdaság azon dolgozóit is, akik egyéni építkezésre határozták el ma­gukat. így 1970-ig a Bajcsi Állami Gazdaság 1500 lakásegységgel gyara­podik. Közel 320 hektár gabona learatása vár az őrösi traktorosokra, kombájnosokra. Tökéletesen kijavítják a kombájnokat és önkötőzóket, hogy üzemzavar nél­kül dolgozhassanak. Feke Gábor, Er­délyi László és Feke István javítók mindent megtesznek, hogy a tervezett 18 nap alatt befejezzék az aratást. (Kép és szöveg: Horosz) — Nagy gond előtt állunk, jól meg kell fogni a dolog végét, ha ast akarjuk, hogy örömet hozzon a befejezés — jegyezte meg a legutóbbi gyűlésen Hlavaty Emil, a tornóci AG-hoz tartozó zsigárdi részleg vezetője. Mások is hasonlóképp vélekednek. Nem is csoda, hiszen évek óta nem volt ilyen szép gabona a határban. Keszeg Ferenc kombájnos, Komvehel István pártelnök, vagy Szabó Béla juhász valamennyien úgy vélik, hogy a búzából tervezett 30 és árpából 28,5 mázsás hektárhozamot túl is lépik. Az aratás menetét jól megszervezték. Viaszos érésben kezdik a nagy munkát. Egy magyar gyártmányú kombájn, három önkötöző és két cséplő­gép áll rendelkezésükre. Kovács László vezetésével jól kijavították a gé­peket. Csak az alkatrészhiány okoz még gondot, mert a dús gabonában szá­molni kell a gyakori géphibákkal. Sok a ledőlt gabona. A dolgozók úgy nyilatkoznak, hogy ha a kenyér megmentése úgy kívánja, az eltett kaszá­kat is leakasztják a szegről. Egyéb téren is jó a felkészülés. A tarlóhántást az aratás után azonnal elvégzik, hogy ki ne száradjon a talaj és ahová csak lehet, a gazdag takar­mányalap biztosítása érdekében másodnövényt vetnek. A gazdaság minden dolgozója remények és gondok között készül a kenyércsatára és joggal hisszük, hogy a jó eredmény nem marad el. DEÁK ISTVÁN, Zsigárd. Jó szervezés a siker titka Aratási előkészületek a csécsi szövetkezetben hektárról két hét alatt be-4V0 takarítani a gabonát — nem kis dolog. Ezt tartották szem előtt a csécsi szövetkezetesek is, ami­kor alapos előkészületeket tettek a gabonafélék betakarítására. Abból indultak ki, hogy a huzamo­sabb ideig tartó aratás és a kedvező­tlen időjárás már sokszor okozott komoly károkat a megtermett gabo­nában, tehát ha a veszteségeket a le­hető legkisebbre akarják csökkenteni, akkor le kell rövidíteni a gabona­­begyűjtés idejét. Június 9-én azzal a céllal ültek össze az EFSZ és a GTÄ képviselői, hogy számba vegyék a meglevő erőket és kidolgozzák a részletes tervet. A kalászosok nagyobb részét kombájn­nal aratják. A 3 arató-cséplőhöz ta­pasztalt kombájnosok kerülnek: Szűcs János, Dula László és Bendzsák Já­nos személyében. A kisegítőket, min­den géphez egyet-egyet védnöki üze­mük az Alsómecenzéfi Mezőgazdasági Technikum adja, egyet-egyet pedig a szövetkezet. 12 napra tervezték a kombájnokra váró munkát. Az a tervük, hogy a kicsépelt ma­got azonnal az állami magtárba szál­lítják. A szárítást megszervezték, a tisztítást pedig közvetlenül a nagy állami raktár mellett saját cséplőjük­kel végzik. A szalmaösszehúzással egyidőben végzik majd a tarlóhántást is, mely­hez két DT-54-es lánctalpas és két PPTZ-2,5 jelzésű tárcsás tarlóhántó áll rendelkezésükre. A csécsiek alapos szervező munkája jó előfeltétel a sikeres aratáshoz. Pél­dájukat mindenütt követhetnék. B. Nemcek, Kassa. Gromiko: o csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya

Next

/
Oldalképek
Tartalom