Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-17 / 48. szám
Bratislava, 1959. június 17. Ára 40 fillér X. évfolyam, 48. szám. Közös érdekünk a piaci ellátás zavartalansága A külügyminiszterek genfi # tanácskozása pénteken csaknem j, három óra hosszat tartott. Elsőnek az elnöklő Lloyd szólalt f fel, aki Gromiko szerdai felszőlalásáról azt. állította, hogy (•, „vissza vetették“ a tárgyalásokát. Hangoztatta, hogy „a Nyu- < gat nem mondhat le nyugat- I berlini jogairól“. I1, Herter amerikai külügyminisz- 1*. tér felszólalásában kijelentette, 1*, hogy az előző napon igen fontos I* magánbeszélgetést folytatott f Gromikoval, amit szeretne, ha <' a szovjet küldött hivatalosan Is <[ megismételne. Ezután Gromiko f emelkedett szólásra. Először is f elutasította azokat a nyugati * vádakat, amelyek az új szovjet * javaslatokat „fenyegetésnek“, * „ultimátumnak“ bélyegezték. f — Kormányunk szilárd elha- * tározása — folytatta a szovjet ' küldött —, hogy a nyugat-ber- * lini megszállási rendszert mi- ' nél előbb megszűntesse. A Szov- *. jetunió sohasem ír alá olyan J okmányt, amely örökössé tenné a megszállási rendszert Nyugat- Berlinben, mert ez a feszültség állandó fokozását és az európai béke veszélyét jelenti. Végül j, Gromiko leszögezte, hogy sem- V miféle akadályt nem szabad i gördíteni a kormányfői értekez- i let útjába, és ezért nem lehet i az alkudozás tárgyává tenni. i A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Ésszerűen takarmányozni Tavaly a bolyi szövetkezetben a jól gondozott sertésállomány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett 20 koronás munkaegység értéket egészben kifizethették. A sertésekre az idén is nagy gondot fordítanak. Amint a képen is láthatjuk, Bodrogi Béla és Panykó Ferenc a szemestakarmányt minden nap kiegészíti friss, fehérjedús lucernával. Molnár János. répát, 86 hektáron kukoricát, 12 hektáron burgonyát, 5 hektáron dohányt és 10 hektáron takarmányrépát termelnek. Tehát a kertészeten kívül 169 hektárt tesz ki a kapásnövény. Cucor Sándor szövetkezeti elnök szavai szerint a tagság szorgalmából nincsen hiány. Naponta 130-an is kapáltak a határban. — Ha az eső nem esne, az asszonyok nem állanának olyan nyugodtan a hentesüzlet előtt — jegyzi meg humorosan (tz elnök, - a gyerekek is megvennék a vasárnapi ebédhez szükséges húst. — Hogyan állnak a kapálással?- A cukorrépát kétszer saraboltuk, de a másodszori kézi kapálás befejezését megakadályozta a hosszas esőzés. A burgonyával végeztünk, arra már nincs gondunk. A kukoricából 75 hektárt megkapáltunk. Bár a kukorica gyomtalan, a 11 hektárt mégis sürgősen kapálni kell, mert a hosszas esőzés után cserepedesik a föld. — Milyen lemaradást okozott az eső a kapálásban?- Legalább egy hetet.- Hogyan akarják az eső-okozta lemaradást behozni?- Ügy, hogy a cukorrépánál az el- < múlt évek tapasztalatai alapján beve- { zettük a pót jutalmazást. A tervezetten | felüli termelés 40 százalékát pénzben ( kifizetjük. | — A pótjutalmazás abban is segít, i hogy így a minőségre jobban vigyá- i zunk — szól közbe Kedro Iván mérnök, l a szövetkezet agronómusa, aki az el- I múlt ősszel került az andódi szövet- I kezeibe a nyitrai mezőgazdasági isko- l Iából. i — Majd eldicsekednek, hogy a pén- I teken megtartott tagsági gyűlésen a I tagok nagy Őrömmel vették tudomä- I sül, hogy a félévi bevételi tervet öt l hónap alatt elérte a szövetkezet. I- Ez a tény arra enged követkéz- * tetni, — mondja az elnök -, hogy a * tagság munkakedve még nagyobb lesz. j így nyugodtan bízhatunk a kapálás gyors befejezésében és az aratási munkák sikerében is. Mintha a szeszélyes időjárás is helyeselné az elnök szavait, a felhők közül kibújt a jó öreg nap, hogy rámosolyogjon az andódiakra, akik el- . határozták, hogy a hátralevő kapálás- , ban résztvesznek a családtagok is, , hogy mihamarabb behozzák az eső- ( okozta lemaradást. -nj- • EH ndód község alig hét kilomé- 11 térré fekszik Érsekújvártól I | a járási székhelytől. A fali * közepén létesített virágoskert a falu lakosainak szorgalmáról tanúskodik. A kertben ápolt virágok. Gyomnak nyoma sincs. Kíváncsi az ember mit láthat a határban. A szövetkezet 979 hektár szántóföldön gazdálkodik. 56 hektáron cukor-Behozzák a lemaradást Ipari termékeinkből olyan gazdag az árukészletünk, hogy elvétve is ritkán akad egyik vagy másik termékből átmeneti hiányosság, s ha akad, az is inkább az egyes üzletek nem időben történő árurendelése miatt fordul elő. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekről nem mondhatunk ilyen elismerő véleményt. Egyes élelmiszerfajtákból, főképp húsból, hústermékekből, burgonyából, mákból nem tudjuk a szükségletet fedezni, piaci ellátásunk zavartalanságát biztosítani. Pedig, ha azt nézzük, hogy földművelőink milyen nagyarányú segítséget kapnak iparunktól, munkásosztályunktól, akkor joggal elvárhatjuk a népünk életszínvonalának emelését célzó mezőgazdasági termelés tervezett növekedésének elérését. Mi az oka a jelenlegi állapotnak? — vetődik fel naponként a kérdés. Az okra az alábbi számadatok részben fényt derítenek. Május 31-ig az időrendi tervhez viszonyítva szlovákiai méretben sertéshúsból 39 370, borjúhúsból 6030 mázsával, tejből 5 millió 715 ezer literrel maradtak adósak földművelőink. Ebből egyéni gazdálkodóink — bár a földterület alig egynegyedén gazdálkodnak — 21 280 mázsa sertéshússal, 3130 mázsa borjúhússal és 4 millió 500 ezer liter tejjel hiányosították meg a közellátásra tervezett mennyiséget. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az utóbbi időben alakult szövetkezetek nagy része az állatállomány nem kielégítő összpontosításából eredően szintén lerontotta az EFSZ-ek beadásának átlagát, akkor méginkább a nagyüzemi termelés javára billen a mérleg. Egyik ok tehát a kisüzemi termelési mód. A fenti adatok csak aláhúzzák pártunk központi bizottsága márciusi ülésének határozatát, mely kimondja: mielőbb el kell érnünk a döntő fordulatot mezőgazdasági termelésünkben — azaz be kel! fejeznünk a kollektivizálást. A hiányosság további okai a szűk takarmányalapban, a férőhelyekről való nem kielégítő gondoskodásban és a haladó termelési módszerektől való idegenkedésben keresendők. Mert valljuk be őszintén még nagyüzemi mezőgazdaságainkban is sok esetben kisüzemi termelési módon gazdálkodunk, azaz nem eléggé törekszünk a saját takarmányalap biztosítására, a megfelelő és olcsó férőhelyek építésére és arra sem, hogy kihasználjuk a sertések önetetésének, szárazhizlalásának és más haladó módszereknek az előnyeit. A termelésben mutatkozó hiányosságok mellett a felvásárlást is elmarasztalás illeti, mert bizonyos, hogy a felvásárló üzemek jobb szervezéssel legalább részben — és nem kis részben — elősegíthették volna a terv teljesítését. Ahol jó volt a szervezőmunka, ott meg is látszik az eredmény. Például a besztercebányai kerület földművesei, főképp a szövetkezetesek május 31-ig 4500 mázsa marha-, 2100 mázsa sertéshúst és 135 000 liter tejet adtak terven felül közellátásunknak. Ha a húsbeadásban a nyitrai, bratislavai és zsolnai, a tejbeadásban pedig a kassai és eperjesi kerület hasonló sikereket mutathatna fel, — amire (a besztercebányai kerület a példa), minden lehetőség meg van — akkor mezőgazdasági és általában élelmiszeripari termékeinkből is olyan árubőség lehetne, mint ipari termékeinkből. Nemzetgazdasági érdek, hogy így legyen, mert népünk életszínvonalának további emelése nagyban a mezőgazdasági termelés emelésétől függ, de egyúttal és nem utolsósorban a termelők érdeke is, mert hiszen olyan arányban növekszik jövedelmük, amennyivel több terméket adnak el. Elsősorban maguknak ártanak azok a termelők, akik az államunk nyújtotta támogatást s a fent felsorolt hiányosságok kiküszöbölését nem használják fel gazdaságuk megszilárdítására, életszínvonaluk emelésére. Es végül azt is meg kell említeni, hogy a felvásárlásban eddig mutatkozó hiányosságok eltávolításával szemben nem lehet közömbös egyetlen helyi nemzeti bizottság sem. Ha ők kellőképpen segítik a termelés helyes tervezését, szervezését és irányítását, és ha a felvásárló üzemek szorosabban együtt dolgoznak a termelőkkel, akkor még ebben az évben nemcsak elérhetjük, hanem túl is szárnyalhatjuk a tervezett mezőgazdasági termelést, ami egyúttal piacunk zavartalan ellátását is biztosítja. Mindannyiunk érdeke, hogy a szocialista munkaverseny mozgósító erejének kihasználásával mindent megtegyünk e fontos nemzetgazdasági probléma megoldására. — Itt a Szabad Földműves szerkesztősége. A dunaradványi szövetkezetét hívjuk. — Halló, itt Dunaradvány, a telefonnál Szlatky Miklós. — Hogyan állnak az aratási előkészületekkel? — örömmel újságolhatom, hogy nagyon jól, mert június 13-án reggel megkezdtük az őszirepce aratását. Igaz, hogy nem a tervezett módon, mert a gépeket nem vihettük a nedves talajú földre, hanem kézi erővel. Negyven szövetkezeti tag vonult ki a repceföldre, hogy az öthektáros táblából vasárnapra ne maradjon. — És a további előkészületek? — Jól felkészültünk. E héten az őszi árpa aratását is megkezdjük. Reméljük, hogy az időjárás is megembereli magát, s akkor már nem kézzel, hanem kombájnnal. Bojcsi leleményesség A Bajcsi Állami Gazdaság Vlkanovó-i részlege mellett jő minőségű agyagra találtak, melyből legalább 35 millió téglát lehet készíteni. A gazdaság dolgozói elhatározták, hogy ezen kedvező lehetőséget kihasználják. Határozatukat tett követte. Megalakították a lakásépítő szövetkezetét és önsegéllyel felépítették saját téglagyárukat. A lakásépítő szövetkezetnek több mint 800 tagja van és még ez évben saját téglagyárukban kitermelnek 600 ezer téglát. A további években 2 millió 200 ezer téglát akarnak kitermelni. A szükséges építő anyaggal ellátják a gazdaság azon dolgozóit is, akik egyéni építkezésre határozták el magukat. így 1970-ig a Bajcsi Állami Gazdaság 1500 lakásegységgel gyarapodik. Közel 320 hektár gabona learatása vár az őrösi traktorosokra, kombájnosokra. Tökéletesen kijavítják a kombájnokat és önkötőzóket, hogy üzemzavar nélkül dolgozhassanak. Feke Gábor, Erdélyi László és Feke István javítók mindent megtesznek, hogy a tervezett 18 nap alatt befejezzék az aratást. (Kép és szöveg: Horosz) — Nagy gond előtt állunk, jól meg kell fogni a dolog végét, ha ast akarjuk, hogy örömet hozzon a befejezés — jegyezte meg a legutóbbi gyűlésen Hlavaty Emil, a tornóci AG-hoz tartozó zsigárdi részleg vezetője. Mások is hasonlóképp vélekednek. Nem is csoda, hiszen évek óta nem volt ilyen szép gabona a határban. Keszeg Ferenc kombájnos, Komvehel István pártelnök, vagy Szabó Béla juhász valamennyien úgy vélik, hogy a búzából tervezett 30 és árpából 28,5 mázsás hektárhozamot túl is lépik. Az aratás menetét jól megszervezték. Viaszos érésben kezdik a nagy munkát. Egy magyar gyártmányú kombájn, három önkötöző és két cséplőgép áll rendelkezésükre. Kovács László vezetésével jól kijavították a gépeket. Csak az alkatrészhiány okoz még gondot, mert a dús gabonában számolni kell a gyakori géphibákkal. Sok a ledőlt gabona. A dolgozók úgy nyilatkoznak, hogy ha a kenyér megmentése úgy kívánja, az eltett kaszákat is leakasztják a szegről. Egyéb téren is jó a felkészülés. A tarlóhántást az aratás után azonnal elvégzik, hogy ki ne száradjon a talaj és ahová csak lehet, a gazdag takarmányalap biztosítása érdekében másodnövényt vetnek. A gazdaság minden dolgozója remények és gondok között készül a kenyércsatára és joggal hisszük, hogy a jó eredmény nem marad el. DEÁK ISTVÁN, Zsigárd. Jó szervezés a siker titka Aratási előkészületek a csécsi szövetkezetben hektárról két hét alatt be-4V0 takarítani a gabonát — nem kis dolog. Ezt tartották szem előtt a csécsi szövetkezetesek is, amikor alapos előkészületeket tettek a gabonafélék betakarítására. Abból indultak ki, hogy a huzamosabb ideig tartó aratás és a kedvezőtlen időjárás már sokszor okozott komoly károkat a megtermett gabonában, tehát ha a veszteségeket a lehető legkisebbre akarják csökkenteni, akkor le kell rövidíteni a gabonabegyűjtés idejét. Június 9-én azzal a céllal ültek össze az EFSZ és a GTÄ képviselői, hogy számba vegyék a meglevő erőket és kidolgozzák a részletes tervet. A kalászosok nagyobb részét kombájnnal aratják. A 3 arató-cséplőhöz tapasztalt kombájnosok kerülnek: Szűcs János, Dula László és Bendzsák János személyében. A kisegítőket, minden géphez egyet-egyet védnöki üzemük az Alsómecenzéfi Mezőgazdasági Technikum adja, egyet-egyet pedig a szövetkezet. 12 napra tervezték a kombájnokra váró munkát. Az a tervük, hogy a kicsépelt magot azonnal az állami magtárba szállítják. A szárítást megszervezték, a tisztítást pedig közvetlenül a nagy állami raktár mellett saját cséplőjükkel végzik. A szalmaösszehúzással egyidőben végzik majd a tarlóhántást is, melyhez két DT-54-es lánctalpas és két PPTZ-2,5 jelzésű tárcsás tarlóhántó áll rendelkezésükre. A csécsiek alapos szervező munkája jó előfeltétel a sikeres aratáshoz. Példájukat mindenütt követhetnék. B. Nemcek, Kassa. Gromiko: o csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya
