Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-17 / 48. szám

Jralhad Földműves 1959. június 17. 2 NEM NAGY FALU, alig 400 lakost számlálnak benne. Ha a szükudvaros portákat, az összebújt házakat figyel­jük, el sem hisszük, hogy nagyobbára középparasztok lakják a falut. Az összezsugorodottság okát azzal ma­gyarázzák, hogy az őslakosoknak jól be kellett osztani minden talpalatnyi építkezési helyet, mert úgy beszélik, hogy az a kis emelkedés, amelyre a falu épült, nem valami természeti adottsága a Csilizköz délkeleti csücs­kének, hanem emberi kéz alkotta. Azokból a gödrökből, melyek csaknem körülölelik a falut. Ki tudja, mennyi benne az igazság, régen volt, nincs hiteles adat. Egy azonban bizonyos — szorgalmas földművelők lehettek az elődök, ha az évenként pusztító ár sem tudta őket elijeszteni a Duna­­közelből. Nem akarom az évszázadok törté­netét leírni, annyit azonban meg kell említenem a közelmúltból, hogy a szorgalmukról elismert kulcsodiak az utóbbi hónapokig 626 hektáros gazda­ságukkal az utolsók között kullogtak a nagymegyeri járás EFSZ-ei között. Amikor az elmúlt napokban ott jár­tunk, a múlttal nem is nagyon sokat dicsekedtek. Inkább a mát emleget­ték, hogy van ám mit megnézni Kul­csodon is. A közöst járó körúton egyre több igazat kellett adni a mával dicsek­­vőknek. A határban hangyaszorgalom­mal sürgölődtek a szövetkezeti tagok. Ha nem is látná az ember a kezük mozgását, a jól ápolt növények akkor is elárulnák, hogy megy itt a munka. Szépek a gabona­félék, jó a cukor­répa, a kukorica. A kertészet külön meglepetés. Tavaly már úgy volt, hogy abba kell hagyni, mert kész ráfizetés az egész. Kicserél­ték a kertészt. A tavaszon Marinov Péter vette át a gondnokságot a be­vallása szerint 5,5 hektáros kerté­szetben. Az őszi előkészületek el­maradtak, a terv­­készítésnél még sem fukarkodtak a bizalommal, mert 180 000 korona jö­vedelmet terveztek a néhány hektár­ból. A bolgár származású kertész kitett magáért, mert már az eddigi bevétel is 50 korona körül mozog, bár a fő idény még csak ezután kö­vetkezik. — Van-e elég fiatal a szövetke­zetben? — kérdeztem még bent a faluban. ÖSSZENÉZTEK a vezetők, úgy lát­szik nem én voltam az első ilyen irányú kíváncsiskodó. — Mosolyogva mondtak igent, aztán a kertészetbe vezettek. Csupa fiatal, alig két-három asz­­szony akadt a paprikát kapáló leány­sereg között. Két-három fiú is akadt a szoknyások közelében. Ha a főker­tész nem bizonygatná, akkor is elhin­nénk, hogy szorgalmasak a kulcsodi fiatalok. Az állattenyésztésből sem hiányzik a fiatalság. A fejők nagyobb része leány. Büszkék a 7,2 literes fejésl átlagra. Nem azért, mert sok az, ha­nem azért, mert két éve még szé­gyenkezve vallották be a 2,5 litert. Pedig a múlt éviből egy kazal takar­mány még meg is maradt, s az idén is lesz bőven a herefélékből, silóból. Kell is a sok jó takarmány, hiszen az utóbbi másfél hónap alatt' 339-ről 419-re emelkedett a szarvasmarhák száma, s így megvan a kilátás, hogy az év végéig tervezett 440 darabot nemcsak elérik, hanem annál még több is lesz. Az állomány minőségét az elmúlt napokban 25 fajtehén vá­sárlásával is megjavították. Ezek közül néhány több mint 20 liter tejet ad naponta. — Jó befektetés volt a tehényvásár­­lás - így mondja Nagy Zoltán, az EFSZ fiatal zootechnikusa. Ha már a jó dolognál tartunk, nem lehet ki­hagyni azt sem, hogy a 22 éves fia­talembert pár nappal ezelőtt azért tették erre a posztra, mert Kövecse­sen elvégezte a mezőgazdasági mes­teriskolát. Tehát minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a belehelyezett bizalom további lendítőkerék lesz a szövetkezet állattenyésztésének javu­lása felé. A szövetkezet büszkesége a sertés­­állomány. Szám szerint már a jövő évi mennyiségnél tartanak. Nincs* is baj a beadással, inkább a férőhely okoz gondot. A leválasztott malacok­nak csináltak ugyan ideiglenes reke­szeket — de keveset. A jó kezdemé­nyezést kár lenne abbahagyni, mert ha a 35 átmenetileg beállított anya­koca is mind lefial, akkor az év vé­gére tervezett 687 sertés helyett kö­zel 900-nak kell helyet biztosítani. És a termelési költségek figyelembe vétele sem mellékes, mert például a most épülő modern szarvasmarha­istálló költségein önsegéllyel és sza­badistállók építésével legalább három­szor annyi állatnak biztosíthatnának férőhelyet, mint amennyi majd az új istállóban elfér. Igaz, hogy a sertések önetetésének bevezetése már folya­matban van, a haladó módszerek al­kalmazása terén azonban az eddi­gieknél sokkal többet is tehetnének. A kacsatenyésztést' kissé későn gondolták meg, de a siker így sem marad el, mert az előbb vásárolt 800 kacsa már megközelíti a kilós átlag­súlyt, és ami még fontosabb, az egészből csupán 37 darab pusztult el, a másodszor vásárolt. 500 darabból csupán 7 darab. Az elmondottakból az látszik, hogy a kulcsodi EFSZ gazdálkodásának irá­nya az eddiginél sokkal helyesebb mederbe terelődött. Azonban nem le­het elhallgatni néhány olyan dolgot, mely még gyors beavatkozásra, ko­moly javításra vár. Bár több mint 30 fiatal tagja van a szövetkezetnek, ezek közül mégsem akad kettő-három a mezőgazdasági iskolákban való tanulásra. A szövet­kezet vezetőségével együtt keressük #Z okot. Csémi István elnök szerint talán a kereset tartja vissza a fiata­lokat. Latolgatjuk az ügyet. Mind az elnök, mind Nagy László agronómus elveti az előbbi álláspontot, amikor a kétéves mezőgazdasági tanonc­viszonyba való szerződtetésre tere­lődik a szó, hiszen ott anyagi káro­sodás nélkül tanulhatnának. MI TEHÁT AZ IGAZI OK? A beszélgetés további sora is csak halvány fényt derít a kérdésre. A kis faluban nincs kulturális, — nincs tö­megszervezeti élet. (Kivétel; a tűz­oltószervezet jól működik.) Kultúr­ház sincs, mégcsak kilátásban sem. Mit szólnának a vezetők, ha egyszer megkérdeznék, hogy ők, a legilleté­kesebbek, mit tettek azért, hogy a falu politikai és kulturális élete ne olyan legyen, mint amilyen. Bár Szeghy elvtárs, a HNB titkára jártas a szövetkezet belügyeiben, az ilyen irányú segítőkészségben nem illetheti elmarasztalás, ám senkitől sem hal­lottam egyetlen dicsérő szót sem a HNB nevelő-munkájára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EFSZ — mely a falu gazdaságilag legerősebb szervezete —, egyetlen olyanirányú lépést se tegyen, hogy ha már kultúrház nincs, akkor legalább szövetkezeti klub legyen. Ezen belül a sokféle nemes szórakozás mellett a különböző érdekkörök szervezésére, a politikai és szakma; nevelésre is lehetőség nyílna. A beszélgetés során egy másik kényes kérdés is napirendre kerüit. Az, iiogy öt tő parlagon hever a falu körül, pedig haltenyésztésre vala­mennyi alkalmas lenne. Munkatársunk a múlt évben ezt már felvetette', de azóta sem történt semmi. Ha évek óta nemcsak a segítségre várakoznának, hanem maguk is tennének valamit a haltenyésztés érdekében, akkor már régen gazdagon jövedelmezhetne a kihasználatlanul heverő víz. ☆ i— Mi igaz abból, hogy az EFSZ vezetősége csupa rokonság? — Sok — mondogatják minden ker­telés nélkül. L—, Tudják-e, hogy az nem helyes ? — Hát nem éppen az — vallják ők maguk is. Aztán magyarázkodnak, hogy nehéz dolog ez, hiszen néhány családfából áll ez a kálvinista falu. Keresve is nehéz lenne olyan alkal­mas vezetőséget összeállítani, hogy egyáltalán mentes legyen a rokoni kapcsolatoktól. — Tesznek-e va­lamit, hogy leg­alább a lehetőség szerint javítsanak a vezetőség össze­tételén ? — Azért teszünk — mondják többen és érvet is hoznak fel a bizonyítására. Az évzáró gyűlésen is aszerint változ­tattak a vezetőség összetételén, aho­gyan a legeredmé­nyesebb gazdálko­dást remélték. És ezt szem előtt tart­va került alig egy hete a zootech­­nikusi funkcióba Nagy Zoltán is. Felvetődik még sokféle hiba. A kí­vülről szemlélő nagyobbaknak, ők kisebbeknek látják azokat. Mert abból indulnak ki, hogy az év végén náluk minden 100 hek­tárra legalább 70 darab szarvasmarha és 110 darab sertés jut. Az eddigi sikerek azonban csak akkor lesznek tartósak, csak akkor hozhatnak gyö­keres változást, ha az egyéni érdekek kiszorításával minden téren a közös megszilárdítását tartják szem előtt. S ha így lesz, akkor nemcsak" gyó­gyulásnak indul, hanem egészen eltű­nik a kulcsodi rákfene. HARASZTI GYULA Jő befektetés volt a fajtehenek vásárlása Szabó Dániel, Mészáros Dénes, ifjú Gál Jenő meg a többiek szorgalmas munkája nyomán kazlakba gyűl a jó minőségű takarmány Szorgosak a kulcsodi lányok, gazdag jövedelem lesz a kertészetből Befejeződött a szocialista kultúra kongresszusa ♦ A kongresszus felhívása ♦ Levél a CSKP Központi Bizottságához ♦ Paul Robeson, a világhírű néger énekes a kongresszuson Prágában június 11-én befejeződött a szocialista kultúra kongresszusa, amely négynapos tanácskozása során megtárgyalta, hogyan járuljunk hozzá korunk alapvető politikai feladatának teljesítéséhez, Pártunk XI. kongresz­­szusa határozataihoz: a szocializmus­nak történetileg rövid időn belül fel­építéséhez hazánkban. A kongresszus megmutatta, hogy kulturális életünk dolgózői szilárdan felsorakozva Cseh­szlovákia Kommunista Pártja mögé, szoros kapcsolatot teremtve a legszé­lesebb néptömegekkel, mindent elkö­vetnek, hogy a szocialista csehszlovák kultúra eljusson hazánk minden sar­kába és egész társadalmunk kulturális életének egyetemes fellendítését szol­gálja. A négy napig tartó tanácskozás fo­lyamán 173 küldött kért szót, időhiá­nyában csupán 57 hazai és 19 külföldi vendég beszélt. A kongresszus befe­jezése után felejthetetlen élményben volt részük a küldötteknek. A kong­resszusi palota jobbszárnyában rög­tönzött koncertet hallgattak végig, amelyen a hazai művészeken kívül fellépett Bondarcsuk szovjet színész és rendező, és Paul Robeson, a világ­hírű néger énekes, aki Afrika népét képviselve dalaival köszöntötte a kongresszust. A szocialista kultúra kongresszusa levelet intézett a CSKP Központi Bi­zottságához, melyben többek között a következő áll: „Tisztelt Élvtársak! Harcos és forró elvtársi üdvözletün­ket küldjük önöknek a szocialista kultúra kongresszusáról. Tudatában vagyunk annak, hogy mindazok a si­kerek, amelyeket a szocializmus épí­tésében és kulturális téren elértünk, közvetlenül összefüggnek a Szovjet­unió vezette testvéri szocialista or­szágok nagy sikereivel, valamint a forradalmi munkásmozgalom és a tö­­késvilág haladó erőinek fejlődésével. A haladás és béke erőinek, a kapita­lizmus és háború pusztuló világával folytatott mai történelmi küzdelmé­ben lelkesen magunkénak valljuk azt a kultúrát, amely szilárd híve e kor legmagasabb fokú emberiességének — a kommunizmusnak. A kongresszusi tárgyalások megmu­tatták, hogy a múlt csökevényeivel vívott harcban már ma megszületnek az új kommunista ember jellemvoná­sai. Tudjuk, hogy az ilyen harcot nem lehet szilárd irányítás nélkül folytat­ni. Vezetőnk ebben a harcban a gaz­dag forradalmi tapasztalatokkal ren­delkező Csehszlovákia Kommunista Pártja. ígérjük önöknek, drága elvtársak, hogy a harcban nem lankadunk, hogy nem rettenünk vissza semmilyen aka­dálytól és nehézségtől, minden alkotó­erőnket latba vetjük a szocialista kulturális forradalomnak és a szocia­lizmus építésének befejezéséért ha­zánkban, — fejeződik be a KB-hez in­tézett levél. A szocialista kultúra kongresszusának felhívása Kivonat Mi, a szocialista kultúra kon­gresszusának résztvevői azt akarjuk, hogy az egész csehszlovák kultúra — legjobb haladú hagyományaira tá­maszkodva — teljes mértékben szo­cialista szellemben bontakozódjék ki. Ebben látjuk fő és közös felada­tunkat. A szocialista kultúra szá­munkra nem valamilyen mesterkélt, kiagyalt dolog. Csírái már a múlt századok mélyén az uralkodó ki­zsákmányoló osztályok hanyatló kul­túrái és reakciós erői elleni küzde­lemben eresztettek gyökeret. Ez a győzelem azonban a kapitalizmus erői és hatásai ellen folytatott nagy és elszánt küzdelem eredménye. Továbbra is elszánt harcot folyta­tunk a polgári és kispolgári ideoló­gia, az oportunizmus és revizioniz­­mus valamennyi válfaja, a régi világ ellenséges erői ellen. Az emberek­ben, de főként az ifjú nemzedék­ben támogatni és fejleszteni fogjuk azokat a jó tulajdonságokat, amelye­ket a történelem különösen a mun­kásosztályban, a forradalmi munkás és kommunista harcokban nevelt ki: az emberi összetartást és munka­szeretetei, áldozatkészséget és a tudományos megismerésből eredő harcos derűlátást. A kongresszus előtt elhangzott felszólalások során -felmerült az a követelmény, hogy még jobban ki­­bontakozódjék értelmiségünk és a munkások, parasztok kapcsolata. Szükségét érezzük a cseh és szlovák kultúra, valamint a hazánkban élő többi nemzetiségek kultúrája kép­viselői sokkal mélyebb személyes kapcsolatának és kölcsönös megis­merésének szükségességét. Közösen akarjuk megoldani a párt által kitűzött időszerű kulturális feladatainkat: iskolarendszerünk forradalmi átalakítását, mely lénye­gesen befolyásolja ifjúságunk neve­lését a kommunista eszmék szelle­mében. Mindehhez fontos, hogy kul­turális életünk valamennyi irányító szerve, a nemzeti bizottságok, az iskola és a kulturális ügyek minisz­tériuma, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom, a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség kéz a kézben jelszó­val legfontosabb felőadatának ifjú­ságunk jövőjét tekintse. A szocialista kultúra kongresszu­­a egyidejűleg a központi és kerületi előkészítő bizottságokhoz is fordul, hogy önkéntes alapon továbbra is figyeljék és segítsék a kongresszus tárgyalásainak, következtetéseinek megvalósítását és kibontakozását. Előre, a szocialista csehszlovák kultúra lehető legszélesebbkörü ki­bontakoztatásáért! Zárjuk szorosra sorainkat szere­tett Kommunista Pártunk köré, ál­lítsuk minden tehetségünket és erőn­ket népünk nagy és igazságos ügyé­nek szolgálatába! Kitüntették a somorjai járást Szombaton, június 13-án Somorján a Korona szállóban ünnepi gyűlésre gyűltek össze a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, az EFSZ-elnökök és agronómusok s az SZLKP falusi szer­vezeteinek funkcionáriusai, valamint a bratislavai kerület valamennyi já­rásának képviselői abból az alkalom­ból, hogy a somorjai járást „Az épí­tésben szerzett érdemekért" kitünte­téssel jutalmazták. Otokar Tomasek, a járási nemzeti bizottság elnöke ünnepi beszédében főképp a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének szakaszán végzett politi­kai-szervezési munkát értékelte, és közölte, hogy a somorjai járás a szö­vetkezetesítésben 100%-os eredményt ért el. Beszédének befejező részében tolmácsolta a somorjai járás dolgo­zóinak kötelezettségvállalását, mely szerint a járás szövetkezetei az álla­mi terven felül ez idén 30 vagon ser­téshúst, 18 vagon marhahúst, 1 mil­lió 200 ezer liter tejet juttatnak köz­ellátásunknak és az eredetileg vállalt 1 millió 500 ezer tojás helyet 2 millió 500 ezer tojást adnak be terven felül. HÍREK­♦ A szocialista országok 150 egye­temi tanárt kíildnek Irakba a bagdadi egyetem megsegítésére. ☆ ♦ Több mint 30 állam vesz részt a brnoi nemzetközi mintavásáron. ú ♦ Atomerőművet kapunk a Szovjet­uniótól. A Szovjetunióban egy 150 000 kilowatt teljesítőképességű reaktort terveznek Csehszlovákia első atomerő­müve számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom