Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
1959. május 20. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 159 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYESUlETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Mentsük meg a fogoly- és fácántojásokat Ingyenes segítség a rovarkártevők pusztításában Az enyhe tél után korán beköszöntő tavasz kedvezően hatott az erdő-mező vadjaira. Fogvacogtató hideg nem marta húsukat, hóvihar nem tépázta tollúkat. Veszélyben a kikaszélt fogolyfészek Jó erőben érte őket az új zöld, meleggel köszöntött a március. A nyulak az ébredő természet ölében vetették vackukat, langyos szellő melengette a nyúlfiakat. Fácánosainkban is korábbam Jcezdtek udvarlásnak a csillogó ruhájú, sarkantyús kakasok. A frissen vetett árpaföldeken megújuló herések közelében pórokra oszlott fogolycsapat sokatígérően indult nászútjára. A vadak kora tavaszi szerelme előjele a sokasodásnak, a vadász biztató reményének. Ha továbbra is törődünk velük, vigyázunk rájuk, betöltik a határt, nádasokat, berkeket. A természet, mint mindannyiszor, megteszi a magáét, s most az embereken, a vadászokon a sor, hogy segítséget nyújtsanak, nyugodalmat biztosítsanak fészekre vágyó vadjainknak. Különösen vonatkozik ez a fogolyra és fácánra. Hiszen köztudomású, hogy e két vadfaj tenyésztése nemcsak vadászati kérdés, de a mező- és erdőgazdálkodás fontos láncszeme. Ugyanis tudományos kutatóink kiszámították, hogy egy fácán évente körülbelül 4 — 5 kg kártevőt és 6 kg gyommagot fogyaszt. A fogoly évi fogyasztása: 3 kg rovar és ugyancsak 6 kg gyommag. E rovarok túlnyomórészt kultúrnövényeink legveszélyesebb tavaszi és kora nyári kártevőink közül kerülnek ki. Nem fér kétség tehát ahhoz’ hogy a fogoly és fácán a szövetkezeti dolgozók nagyértékű segítőtársa. Azt hisszük, minden mezőgazdasági dolgozónak érdeke. hogy a kártevők milliós tömege ellen sikeresen felvegye a harcot, nehogy tönkretegyék egész évi fáradozásának eredményét. Az utóbbi időben egyre jobban szaporodik az amerikai burgonyabogár. Ennek irtásában első helyen kell megemlítenünk a foglyot, amely egész életét a mezőgazdasági területeken éli le. Fogolycsibékkel végzett etetési kísérletekből kiderült, hogy egy-egy fiatal állat gyors egymásutánban 7 — 8 álcát is mohón bekapott. Fertőzött területekről behozott kifejlett foglyok gyomor- és béltartalmában átlag 50 — 80 db burgonyabogarat mutattak ki a tudományos elemzések. Legújabb kutatások szerint a fogolycsibe kéthetes koráig 90 %-han apró kártevőkkel táplálkozik. A burgonyabogáron kívül a herefélék és cukorrépa kártevőit, a gabonafutrinkát, levéltetveket s a különböző hernyók sokaságát is előszeretettel fogyasztja. Ha meggondoljuk, hogy jövő évben Szlovákia mezőin már 800 000 fogoly és 150 000 fácán pusztítja az említett kártevőket, nagyobb segítséget várhatunk tőlük a növényvédelemben, mint a vegyszerektől. S ezért a segítségért nem kell egy fillért sem kifizetni. Szükséges tehát a fogoly- és fácánállomány fokozottabb védelme. Különösen fontos ez fészkelés idején, mert a tavaszi szaporulat alakulása döntő hatással van az állomány további sorsára. A fogolytyúk hűségesen ül a fészkén, s gyakran még a közvetlen veszedelem láttára sem hátrál meg Vonatkozik ez a fészekaljak és az ülő kotló védelmére. Köztudomású, hogy a fogoly a legjobban zöldellő, magasabbra nőtt vetésekben, kaszálókban, rétek peremén rak fészket. S most, amikor elérkezett a lucerna, az őszi keverékek kaszálásának az ideje, vadásznak, mezőgazdásznak, traktorosnak össze kell fognia, hogy a területen levő fészekaljakat megmentsék a biztos pusztulásból. A traktorosoknak szívügyüknek kell tekinteniük, hogy kaszálógépeikre felszereljék a riasztókészüléket, amely kiröppenti fészkéből a foglyot vagy fácánt, mielőtt utolérné végzete. Szükséges az is, hogy a mezőgazdász a kaszálás időpontját jelentse a vadászoknak, akik a helyszínen összeszedik a kikaszált tojásokat, s bovábbi sorsukat azonnal intézik. t Mivel bizonyított tény, hogy nagytáblás területen a fészkek javarésze a táb-A fogolycsibék létük első napjaiban főleg rovarkártevőkkel táplálkoznak, amelyek fehérjékben gazdag eleséget nyújtanak részükre Iák szélén <3 — 20 m-ig) található, ezeken a helyeken fokozottabb elővigyázatossággal járjunk el a kaszálásnál. Az újvári, felsöszeli, csallöközaranyosi és számos vadásztársaság — nagyon helyesen — bizonyos pénzösszeggel jutalmazza a megmentett tojások átadóját. Hibát követ el tehát az a mezőgazdasági dolgozó, aki a véletlenül vagy másképpen fölfedezett tojásokat kedvtelésből vagy rántotta kedvéért hazaviszi ahelyett, hogy átadná a vadászoknak. Ilyen esetben gondoljunk arra a sokszáz vagont kitevő kártevőre, gyommagra, amelyeket majd a tojásokból előbúvó kis barátaink megsemmisítenek. A tavaszi vadvédelem elősegítése mezőgazdasági dolgozóink részéről költségmentes, csupán a jóakaraton múlik. Apró szárnyas vadjaink viszont a kártevők pusztításával a hektárhozamok növelését segítik elő, aminek értéke pénzben milliókra is felrúghat. Sándor Gábor Madarak fekete listán Érdekes cikket írt dr. Meyer, a San- Francisco-i egyetem tanára a világ egészségügyi szervezetének tájékoztató kiadványában. A cikkíró megtörtént esetekkel bizonyítja, hogy a papagájkor néven ismert betegség egyik leggyakoX ribb terjesztője a házigalamb. A papagájkor vírusát egyébként mintegy 90 madárfajta terjeszti, főleg a nagy és kis papagájfajták. Most ugyanerre a fekete listára került a galamb, a kanári és a pulyka is.
