Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
154 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. május- 20. Jó minőségű munkává! a több húsért, zsírért, cukorért Kapásnövényeink termése ebben az évben elsősorban attól függ, hogyan gazdálkodunk a lehulló csapadékkal. Az időjárás rendkívül kedvező. Van bőven eső, de gondolnunk kell arra is, hogy az őszi és a téli csapadékból alig van tartaléknedvesség a talajban. Ezekben a napokban tehát különösen fontos feladat a növényápolás. Csak akkor számíthatunk jó termésre, ha minél többször kapálunk. A gondos növényápolás sok mázsával növeli a termést. A következő napok nagyon fontos feladata a takarmánybetakarítás soron következő munkáinak jó minőségű elvégzése. Ebben az időszakban kerül sor legértékesebb takarmánynövényünk, a lucerna és a takarmánykeverékek betakarítására. Ezekben a hetekbejt-dől el, hogy jó vagy rossz munkánk eredményeképpen milyen mértékben járulunk hozzá az EFSZ-ek IV. kongresszusa határozatának megvalósításához, s hogyan teljesítjük a pártunk XI. kongresszusa által kitűzött mezőgazdaságunkra vonatkozó feladatokat. Most dől el, hogy jövőre mennyivet több hússal, zsírral, cukorral gyarapítjuk népgazdaságunk éléskamráját. A kapálások számát a talaj állapota döntse el A kapálás kettős célt szolgál: a talajfelület porhanyítását és a gyomirtást. A kapa után pár cm-es porhanyós takaróréteg marad vissza, ami egyben megakadályozza a kapált szint alatti talajrétegek most már mind gyakoribb nappali erőteljes napsütéstől való felmelegedését. így csökkentjük a kapált réteg alatti talaj vízpárologtatását, megvédve ezáltal a felesleges vízveszteségtől, kiszáradástól. A kapálásokkal állandóan porhanyón tartott felső párcentiméteres talajszint mohón szívja magába a tenyészidó alatt lehulló legkisebb csapadékot is, ezáltal növeli a talaj hasznos vízkészletét. A kapálások másik, de a^ előbbiekkel szorosan összefüggő célja a gyomirtás. A kelő növényállomány széles sorköze kiváló gyommagágy. Ott tömegével kelnek a különböző káros gyomok. Az egyegy kisebb májusi esőt követő napokban milliónyi csírázó gyomot találunk tábláinkon. Később már szinte zöld szőnyeg borítja a sorközöket. Az ilyenkor, tehát a gyomok csírázó vagy párcentiméteres korában végrehajtott kapálás tökéletes gyomirtó munkát végez. A gyom még apró. alig használt el valamit a talaj féltve őrzött víz- és tápanyagkészletéből, s a sekély kapálás gyökerestül forgatja ki a talajból, ami a fiatal gyomnövények biztos -pusztulását jelenti. A kapa munkáját a gyomosodás ilyenkor nem akadályozza, így a munka gyors, könnyű, termelékeny, minőségileg kifogástalan lehet. Használjuk ki következetesebben a gépi eszközöket *A kapálás mint növényápolási munka csak úgy jelenti a fejlett agrotechnika alapját, ha azt mindig a kellő időben termesztett növény igényeit kielégítő mélységre, gyorsan, de megfelelő minőségben tudjuk elvégezni. Ehhez feltétlenül kapálógépek alkalmazására van szükségünk, amelyeket, ha jól előkészített, gondosan vetett táblán idejében alkalmad zunk, velük a munkát olcscfh, kifogástalanul tudjuk elvégezni. Ezért a kapálást sose halogassuk egyik napról a másikra. Amint a kisorolt növény és a talaj állapota megengedi, azonnal lássunk munkához. A következő kapálás idejét pedig ne a gyomosodás döntse el, de nagyobb eső után, amikor a talaj megtömődött, újra sarabolni, kapálni kell. A gépi kapálás előnye a kézi kapálással szemben elsősorban a nagy teljesítmény. A munka olcsóbb és emellett gyorsabb. Ki tudjuk használni a kapálásra kedvezőbb időt és talajállapotot, s így kifogástalan minőségi munkát végezhetünk. A kapálás többször ismételhető meg anélkül, hogy az üzem önköltségét lényegesen emelné. Különösen áll ez akkor, ha négyzetes vagy csokros művelést honosítottunk meg földjeinken. Jó minőségben takarítsuk be a takarmányt A kapáláson kívül nem kevésbé fontos feladat a lucerna és a takarmánykeverékek jó minőségben történő betakarítása. Ugyanis a vetésterület bővítése csak tömegben oldhatja meg a takarmányproblémánkat, de a minőséget az időbeni kaszálás, szakszerű szárítás és ésszerű tárolás teszi lehetővé. Nem lehetünk megelégedve a meglevő szántóföldi takarmányszárítók mennyiségével. Szövetkezeteink többsége még most is régi módszerrel, a földön szárítja a takarmányt, pedig egy kis jóakarattal minden nagyüzem házilag készíthet takarmányszárítókat. Ami a kaszálás időpontját illeti, az őszi keveréktakarmányok vágását legkésőbb a rozs virágzása előtt kezdjük meg. Ha virágzáskor még olyan nagy a lekaszálatlan rész, hogy két-három nap alatt nem tudjuk feltakarmányozni, azonnal vágjuk le és silózzuk. Az elmúlt évek során ritkán fordult elő, hogy május elejére kikaiászolt volna a rozs és az eszi árpa. A mezőgazdaságban dolgozó ember számára nincs nagyobb öröm, mint amikor az üdezöld növényzetből kibújnak az első kalászok és nap nap után egyre több Ígérettel töltik el várakozását. Különösen növeli az örömet az ősziek előrehaladott fejlődése ott, ahol kevés a takarmány. Sajnos, még sok ilyen szövetkezetünk van. Ahol a múlt észön gondoskodtak a zöld futószalag biztosításáról és idejében vetettek őszi takarmánykeverékeket, ott már megszűnt a takarmánygond. Az őszi repce és rozs keverékét már április végén le lehetett kaszálni és május elejére a rozsosbükköny is kasza alá nőtt. A kedvező időjárás következtében a búzás keverékek is rövidesen takarmányozhatók. Olyan termés mutatkozik, hogy bőven jut az őszi keverékekből silózásra is. Idejében készüljünk fel a silózásra. Ne hagyjuk utolsó pillanatra a silógödrök kitakarítását és fertőtlenítését. A másik fontos dolog: a silókombájnok és a szecskavágók kijavítása és . előkészítése. Közismert dolog, hogy a magyar silókombájnok felvonó és meghajtó láncaival gyakoriak az üzemzavarok. A kaszameghajtás a felvonó lüncszerkezetén A lucerna kaszálási idejének megválasztásakor tartsuk szem előtt, hogy milyen állattal etetjük. Sertések részére fiatalon, lovak, szarvasmarhák takarmányozására azonban csak a virágzás kezdetén kaszáljunk. A vörösherét virágzás előtt vágjuk, mert a szára hamar elvénül. Ne késlekedjünk a másodnövények vetésével A szilárd takarmányalap megteremtése érdekében a korán lekerülő takarmánykeverékek helyét hasznosítsuk másodnövények vetésével. A másodnövények a legbiztosabban az őszi keveréktakarmányok után teremnek, ha a területet — amennyiben már ősszel istállótrágyázást nem kapott — azonnal trágyázzuk, megműveljük és bevetjük. A takarmányok lekaszálása után a jól érett istáilótrágyát azonnal szét kell szórni és leszántani. A talajt szükség szerint boronáljuk és hengerezzük, hogy a vetéshez dprómorzsás vetőágyat készítsünk. A szántás mélysége 12 — 15 cm legyen. A szántás mellőzhető abban az esetben, ha a vetőágy enélkül is elkészíthető. Az őszi keveréktakarmányok tarlójába vessünk kukoricát magnak vagy silónak, cukoreirokot silózásra, csillagfürtöt magnak, továbbá szójababot, lóbabot, tököt, ricinust, takarmánykáposztát és egyéb rövid tenyészidejű takarmánynövényeket. Második ötéves tervünk negyedik évének sikeres teljesítése megköveteli a növényápolás és takarmánybetakarítás időbeni és jó minőségű elvégzését. Szükséges az is, hogy már most gondoljunk az aratási munkák megszervezésére, mert csak jó munkánk révén takaríthatjuk be a legkisebb veszteséggel egész évi munkánk gyümölcsét. S. G. keresztül történik egy kfs fogaskerék közbeiktatásával. A láncok a túlterhelés következtében kinyúlnak és ezáltal gyakori a láncszakadás és tengelytörés. A párkányi gépállomás szerelői, P a t h ó Gyula és Csuport László gépszerelők elgondolása szerint újítást vezettek be a magyar silókombájnon. Egy meghajtó szerkezet közbeiktatásával a kasza közvetlen kardánmeghajtást kap. Ezáltal megszűnik a láncszerkezet túlterhelése, csökken az üzemzavar és a láncok élettartama is jelentésen meghosszabbodik. Ugyancsak sok üzemzavar okozója az is, hogy a láncok nem egyformán nyúlnak, s ezért gyakori a fogaskeréktörés a iáncleesés következtében. Csuport László ezt is ügyesen megoldotta egy önműködő láncfeszítő közbeiktatásával, amely rúgó segítségével külön-külön végzi a láncok kifeszítését. Az így átalakított gép napi teljesítménye mintegy 20 — 30 százalékkal fokozható. A párkányi gépállomás dolgozói már április végére elkészültek a silókombájnok kijavításával. A silókombájnok készenlétben állnak a silózás időbeni elvégzésére. Varga József, a párkányi gépállomás dolgozója Silézzuk ideiében a takarmánykeverékeket
