Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-13 / 38. szám

S9S9. május 13, y/zaUatf Földműves 3 8 mm rtr immwtoM . iimafomxmiKist-8 Gondolatok egy kiállítás szemlélése közben A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság épületének előcsarno­kában egy pillanatra leragad az oda vetődő ember lába. Megállítja a tele aggatott falak képhalmaza. Akarva sem lehet továbbállni szemlélődés nélkül. Megállók én is a kíváncsisko­dók társaságában. arra figyelmeztetne, nem maradhat megvalósítatlan a tervezett feladat Vágtatő lovon akad meg a szemünk Ki ne állna meg egy ilyen kép előtt. De mi a kő! Ki látott már kalapos huszárt. Így mindjárt ki is derül, hogy az ötletes tervező így tereli a figyel­met mezőgazdaságunk feladatainak A múltból indult a képsorozat. A járás élharcosai, kommunistái néznek velünk szembe. Az arcokon nem a fényképezésre beállított mosoly buj­kál, hanem határozottság tükröződik. Hangos megjegyzések röppenek az emberek ajkáról. — Bátrak voltak, meg kell adni. Kü­lönösen Réthy elvtárs. Képek és újra képek. Bizonyítékok a párt működéséről, gyűléseiről. Arról, hogy nem tálcán hozott ajándékként kaptuk a mát, hanem kemény, meg nem alkuvó harcok árán. Egy nevek­kel teleírt papír lapul az üveg alatt 1936-ból való. A tamásfalvi lakosok, főképp asszonyok kérvénye a jegyző­­hivatalnak címezve, nyolcvan aláírás­sal megerősítve: adjatok lisztet, cuk­rot, meg egyéb élelmiszert, ne hagy­játok éhen pusztulni falatra váró gyermekeinket. Hosszú lenne minden képnél időzni néhány sorral. De a sok közül egyiknél újra meg kell állni. Azt mu­tatja: 135 350 parcellából tevődött össze a járás földterülete, bár 11 600 hektárt, az egész földterület 30,1 szá­zalékát a földesurak birtokolták. Ér­demes lenne kiszámítani, mennyi ter­mőföldet emésztett fel a rengeteg mezsgye és hozzászámítani azt is, hogy hány földművescsalád között emelt átléphetetlen határt a sok tíz­ezer barázda. A következő képnél már jobban megenyhül a szem. Azt mutatja, ho­gyan, milyen időrendben tűnt el a több mint 135 ezer mezsge, hogyan változott párszáz sokhektáros nagy táblára a járás mezőgazdasági föld­területe, egészen odáig, hogy a rima­­szombati járásban ma már több mint 94 °/o-ot számlál a szocialista nagy­üzemi mezőgazda­ság. És mintha csak ehez a képes táb­lázathoz bizonyí­tékként szánták volna, a szomszéd­ságban ott ékeske­dik a felirat: Di­csőség és becsület a szocialista mező­­gazdaság példás dolgozóinak! Agronómusok, traktoro­sok, állatgondozók, zootechnikusok néznek szembe a látogatóval. Egy cso­port az élenjárók, a legjobbak közül Nevük felsorolása szinte lehetetlen mert számuk napról-napra szaporo­dik. Újak és újak sorakoznak az él­vonalba. így van ez jól, így kel! annak lenni, hogy hiánytalanul valóra válja nak a kitűzött feladatok. Nem lehet könnyű szetre! elsur­ranni amellett a tábla mellett sem, mely bemutatja, hogyan növeke­dett és növekszik majd a jövőben a egyik legfontosabbjára, a kukorica­­termesztésre. Mert az állattenyész­tésben elsősorban a kukoricaszemre és tejes érésben silóra való termesz­tése jelentheti a gyors és döntő for­dulatot. Meg is jegyzi az egyik alsó­­pokorágyi látogató: — Hét igen, sok ilyen lóval a mi szövetkezetünk is teljesíthetné még ezévben a jövő évi mutatókat. Leg alábbis az állattenyésztés szakaszán Ugyanis vállalták, hogy ők is négy év alatt elérik a második ötéves terv termelési mutatóit. És eddig bizony nem nagy rá a kilátás. Igaz, nem ők a legrosszabbak a járásban, de mégis jó lenne, ha az idén lépnének egy olyan hatalmasat, hogy a legjobbak közelébe jussanak. Szekiacs Péter, a keregedei szövet­kezet elnöke és Csank István, a gesz­­tetei szövetkezet tagja álmélkodnak az egyik táblázat előtt. Lehetséges-e, vagy nem, — azt mérlegelik. Mert a tábla azt mutatja, hogy az ozsgyáni szövetkezetben Dorog János és csa­ládja a 26 koronás munkaegység érték mellett az elmúlt évben 60 986 korona jövedelemhez jutott. Sok pénz, ki ne akarna hasonló összeget? — Mikor lesz nálunk is ilyen lehe­tőség ? — sóhajtanak fel. De másnap talán már az is eszükbe jut, hogy jó lenne meglesni az ozsgyá­­niakat, hogyan is csinálják a 26 ko­ronás munkaegységet. AM inden kép felhívja valami fontos *■” dologra a figyelmet. Valamennyi gondolkodásra kényszeríti a látogató­kat. Legtöbbet talán mégis az a kép mond, amely az egyik sarokban sze-Néhány szembetűnő dolog még felsorolásra kívánkozik. De hadd álljak meg ennél az utóbbi kép­nél, melynek balsarkában — mintha csak válasz lenne a pártunktól, kor­mányunktól kapott sokoldalú segítség­re — ott ékeskedik a járás szövetke­­zeteseinek a termelés tokozására tett vállalása, mely összértékben 11 millió 776 ezer 636 koronát tesz ki, s mely­ből csupán az első negyedévben több mint 4700 ezer korona értékű válla­lást teljesítettek. A másik felajánlást a járási pártkonferencia résztvevői tették. Rövid és tartalmas. „Csupán“ annyiról van benne szó, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 15. évforduló­jának napjáig a járás minden föld­művesét megnyerik az EFSZ-ekbe. Múlt, jelen és jö­­vö vonul fel előt­tünk a kiállítás anyagából. Mind­megannyi meggyő­ző bizonyíték, hogy kemény harccal ju­tottunk el a máig, hogy helyes az út, amelyet választot­tunk, hogy sok még a lehetőség a rima­­szombati járás me­zőgazdasági terme­lésének továbbfej­lesztésének. Aki megtekinti a jól összeállított szemléltető agitációs anyagot, bizonyosan tudatosítja magá­ban, hogy a tervezett feladatok való­­raváltásából ő rá is komoly feladat vár. És ha a megtekintés után ilyen érzésekkel, gondolatokkal távoznak a járás földművesei, akkor az ízlésesen rimaszombati (''járásban a cukorrépa vetésterülete és a hektárhozam. Hi­szen 1961-ben az 1957-es 117 hektá ros vetésterülettel szemben már 815 hektár cukorrépát termelnek majd a járás szövetkezetei És a képen a hát­térben ott díszeleg a közeljövőben felépülő cukorgyár tervrajza, mintha minden. A közelmúltban Nagybalogon járási agghajlék létesült. Négy és fél millió koronát áldozott rá kormá nyunk A központi fűtéses, vízveze­tékkel, fürdőszobákkal ellátott kényei mes kastélyban 130 munkában meg­fáradt ember töltheti békés öregsé­gét. és hatásosan összeállított kiállítás el­érte célját. Elismerés és dicséret érte Adamec elvtársnak és a többieknek. HARASZTI GYULA Veled vagyok Ne hidd, hogy én messze vagyok tőled Én vagyok az álmod száz alakban A kilométer balga számadat! Ha az éjben hosszá árnyak nőnek Szellemem vigyázza álmodat. Én vagyok a váz felett merengő Árva fűz, mit oly nagyon szeretsz, S átkarollak, ha a felderengő Hold ragyogja át a kerteket. S mi óva átölel: a takaró; Álmodozó, téli hangulatban A merengés, ha hulldogál a hó. Veled vagyok, Te drága-drága, a kilométer balga számadat! Figyelj minden neszre, hátha Meglátod majd őrző árnyamat. KOMLÖSI LAJOS Röpke visszapillantás - ?£££, Joggal elmondhatjuk a szenei járás EFSZ-eiről, hogy szinte napról napra erősödnek, fejlődnek. Mindez jórészt a tervfeladatok határ­idő előtti teljesítéséből adódik. íme néhány példa: A pavlíki szövetkezetben — az idei év első negyedében — 100 tehéntől 25 borjút választottak el és fejőste­henenként átlag ötszázhuszonhét liter tejet termeltek ki. Sarkukra hágnak a nagygurabiak. Itt a tehenesek 515 literig jutottak a tejtermelésben — tehenenként — március végéig, s huszonhárom borjút választottak el 100 tehéntől. Hasonló eredményekről adhatnánk számot a járás többi szövetkezetéből is, ahol mind nagyobb teret hódít az új technológia alkalmazása, a haladó termelési módszerek népszerűsége. D. J. Szene A magasabb hektárhozamokért A lőcsei járásban levő studeneci szövetkezetesek versenyre hívták ki az összes EFSZ-et a magasabb bur­­gonva-hektárhozam elérésére. Ezen­kívül vállalták, hogy 0,5 ha területen 300 mázsa burgonyát termelnek, ami 600 mázsás hektárhozamnak felel meg. Remélik, hogy felajánlásukat teljesítik, mert az első negyedévi munkájuk sikere, hogy tulajdonosai a KNB vörös zászlajának — erre enged következtetni. A 120 ha talajt lelkiismeretesen készítették el. Még az ősszel leszán­tottak 200 mázsa birkatrágyát, télen pedig 75 hl hígított húgylével ön­tözték meg a talajt. Tavasszal to­vább folytatták a gondos munkát: kálium- és szuperfoszfát műtrágyá­val javították a krumpli alá szánt föld minőségét. Már az ültetést is befejezték, és gondosan készülnek C kikelt növény ápolására. A rekordtermésre szánt félhektá­ron ugyancsak elültették a burgo­nyát. Ezen a területen Zeleny János vállalta a védnökséget, aki egyben versenyre hívta ki a kassai kerület: összes növénytermelési vezetőit, hogy létesítsenek kísérleti parcellá-­­kát. Termésbetakarítás után pedig — ajánlotta — hogy a legjobb ered­ményeket elért EFSZ-ek adják át tapasztalataikat, munkamódszereiket Nemcsak Studenecen, hanem Splsen is serényen dolgoztak az emberek. Kicko Imre traktoros, és Neltz, va­lamint Semancík elvtársak 41 hektá­ron ültették el a burgonyát négy­zetesen. a többieknek, amivel nagyban hozzá­járulnak a jövő évi terméshozam növeléséhez. Bohus Nemcek Kassa MxííDeNflLE Mihelyt a művész pénzre gondol,, elveszíti szépérzékét. A házasságban szüntelenül viaskodni kell egy szörnyeteggel, amely mindent elnyel: a megszokással. Minden boldogság bátorságból és munkából fakad. tényen meghúzódva a járás kulturális életéről, fejlődéséről ad számot. Olyan dolgokat olvashat le erről a szemlé­lődő, ami mellett nem lehet szó nél­kül elmenni. Lássuk számokban: 1948 óta a rimaszombati járásban tíz új kultúrház épült. Négy állandó-, két vándor- és tizenhat kultúrszerve­zet keretében működő mozival lettek gazdagabbak. Harminc, faluban he­lyettesíti a „szamárbőrt“ a helyi hang­szóró és — nem tévedés - harminc­egy bölcsőde és óvoda létesült az említett idő alatt. És még ez sem Hárskúton van a rozsnyói já­rás egyik legnagyobb bri­gádközpontja. Hat falu szö­vetkezete tartozik hatás­körébe. A brigádközpont dolgozói tavaly 113 százalékra teljesítették az egészévi tervet. Ezek után visszatetsző, hogy most az utolsó helyen állnak. A „miért“-re Tobisz István brigád­vezető adja meg a feleletet. —Erre több okunk van — kezdi sorjában. — Az első, hogy három lánc­talpas traktorunk közül kettő majd­nem teljesen üzemképtelen. A her­nyótalpas Zetor-Superral bizony nem tudunk semmilyen teljesítményt nyúj­tani. Hasonló a helyzet az egyik DT- vel is, mert március 10-től mindössze 33 ha földet szántottunk fel vele. — Valahogy nem kedvez a szerencse — vallja be kissé elégedetlenkedve. A lemaradás további okának azt a körülményt tekintik, hogy a művelés alatt álló földterület nagy részét a harmadik nehézségi osztályba sorolták be. Ez pedig szerintük — nagyon erős kategória, mert az üzem­anyag-fogyasztás e területek megmű­velésénél sokkal nagyobb, mint ami elő van Írva. Az elmúlt években ebből a részből nem volt elakadás, mert egész idáig a negyedik nehézségi osz­tályba tartoztak az említett területek Ügy mondják, hogy az agronómusok nem fordítottak kellő figyelmet a já­rás által igényelt földminta kiválasz­tására. A bizonyos területegységről elemzésre kért földet — talán kénye­lemből — inkább a faluhoz közel est helyeken, esetleg a kertben szedték az illetékesek. Hogy vajon hiteles-é ez az állítás — nem tudom. Minden­Hárskúti nehézségek esetre érdemes lenne utánanézni az egésznek, amiben az agronómusok te­hetnének a legtöbbet. További nehézség? Esetleg az len­ne, hogy az újonnan alakult, vagy ki­bővült szövetkezetek földterületéhez mérten kevés a gép. Téves lenne azonban azt hinni, hogy az utolsó helyezettek lemaradnak az időszerű munkák elvégzésében. Nem. Még véletlenül sem. Sőt, éppen ellen­kezőleg — túlteljesítik. így például gabonafélékből a tervezett 333 ha he­lyett 345 ha-t vetettek el. Silókuko­rica alá ugyancsak időben elkészítet­ték a talajt. Nem maradnak le a trágyakihordás­sal sem, habár erre lenne okuk. Bu­­kovics Aladár traktoros, aki az istálló­­trágya-rakodógépet kezeli, elmondja, hogy a múltkor is egy hét kényszer­­pihenőt tartottak, mert a hidraulika felmondta a szolgálatot és az alkat­részbeszerzés ... Igen. Az alkatrésszel hasonló a helyzet, mint sokfelé má­sutt — nehéz hozzájutni és időbe ke­rül a „megkaparintása“. Mindenesetre bíztató, hogy a pil­lanatnyi lemaradás nem keseríti el a brigádközpont traktorosait. Éppen el­lenkezőleg. Még kitartóbb munkára serkenti őket. Nézzük csak, mit mon­danak személyesen. — Nem riadunk vissza az akadá lyoktól - halljuk Luszpai György szá iából. — Megszoktuk már, hogy le győzzük. Magam is elhiszem amit mond, mert a dombok hazájában nem úgy van, mint a síkságon. Itt eszi a föld a vasat. . Naponta háromszor-négyszer kell eke­vasat cserélni, meg aztán nem ritka­ság a tengelytörés sem. A dűlök rövi­dek és bizony az állandó forgás kö­vetkeztében sokszor füstöl a fék­­berendezés. A meredek lejtőket in­kább ne említsük, amelyek néha kel­lemetlen kimenetelű bonyodalmat okoznak még az olyan bátor gyerekek­nek is, mint a traktorosok. Ezeket figyelembe véve elismerően kell beszélnünk a hárskúti traktorosak munkájáról annak ellenére, hogy az utolsók közé tartoznak. De amint mondják, ez nem tart soká, mert a hibák kiküszöbölése, főleg a Zetor- Super leadása és a DT kijavítása után, megpróbálnak az élre törni. Befejezésül csupán annyit, hogy a hárskúti brigádközpont túl van ter­helve munkával. A földhöz mértén kicsi a géppark. Nagy segítséget je­lentene, ha az Agrotechna kielégítené a szövetkezet kérelmét, és beszerez­né a megrendelt eszközöket. Mert bi­zony hátrányos az olyan helyzet is, mint a fiatal hárskúti EFSZ-é Istállót építenek, és az anyag fuvarozására feltétlenül szükség lenne pótkocsira, amit már az első negyedévre meg­ígértek a járáson. Csakhogy ez késik. Az egésznek az eredménye persze az, hogy a meglévő Zetor-25-ös trakto­rukat sem tudják a leggazdaságosab­ban kihasználni, mert a lovasszekér nem helyettesítheti a nélkülözhetetlen gépi fuvarozást. SZUH KÁLMÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom