Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
1959. május 13. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 149 zatú drótkerítéssel védekezhetünk. Érdekes, hogy a fehér héjú dinnyét kevésbé bántják A házi szárnyasok sem vetik meg a dinnyét. Még az ártatlannak tartott pulyka is megteszi a magáét. Alaposan ki tudja magozni a cukordinnyét. És még fel is háborodik, ha ebben megzavarják. Ezúttal is a drótkerítés használ a legtöbbet. Itt van azután az időjárás, ez a hatalmi tényező, amellyel szemben sokszor a legjobb dinnyés is tehetetlen. Az időjárás különösen káros lehet: a kései fagyokkal, az esős, hűvös nyárra! és szélviharaival, esetleg jégesőjével. A kései fagyokkal szemben úgy védekezünk, hogy a palántákat május második felében ültetjük ki, vagyis az ún. fagyosszentek elmúltával. Amennyiben pedig nem nevelünk palántát, hanem a magot egyenesen szántóföldi fészkekbe vetjük, akkor célszerű a vetést április közepén kezdeni oly formán, hogy a magnak csak egy részét vetjük el, pélA tavasz korán kicsalta a rügyeket, de ezzel együtt megjelentek a kártevők is, amelyek létfenntartásukra részt kérnek a természet adományaiból, a termésből. Kártékonynak csak azokat a madarakat, rovarokat, gombabetegségeket, baktériumokat, vírusokat stb. nevezzük, amelyek a termést csökkentik. Tehát növényvédelmi intézkedéseink ezek ellen irányulnak. A gyümölcstermelőnek vannak hasznos segítőtársai: madarai, rovarai, gombái, baktériumai stb. nagy számmal, amelyek a kártevők számát csökkentik, azokkal táplálkoznak vagy testüket felhasználják petéik lerakására, (vértetű fürkészdarazsa stb.), ezeket természetes, biológiai haszonhajtóknak nevezzük. Viszont vannak, amelyek a növény növekedését, táplálkozását (talajbaktériumok), virágainak beporzását, megtermékenyítését segítik elő (méhek, poszméhek, rovarok), tehát ezeket sem nélkülözhetjük, ezeket is szaporítanunk, védenünk kell. A felületesen, meggondolatlan időben végrehajtott kártevők elleni permetezéssel, porozással kárt is okozhatunk, ha azzal együtt elpusztítjuk a haszonhajtókat is. Tehát a gyümölcsösben és mezőgazdaságban kémiai szerekkel, permetezéssel, porozással a védekezést abban az időben és olyan beosztással kell végeznünk, amikor a kártevőket sokkal nagyobb mértékben csökkentjük, mint a biológiai haszonhajtókat. A téli nyugalmi állapotban történő permetezések, koronaritkítás, a fertőzött hulladék eltávolítása alkalmával a biológiai haszonhajtókban kevesebb kárt teszünk, tehát ezt mindenesetre el kell végezni. Ez megelőző védekezés, amely a kártevők elleni védekezés alapját képezi, (2 %-os bordóileves, 3 %-os Sulikolos vagy mészkénleves és a kaliforniai paizstetűtől fertőzött fáknál 3 %-os nitrozános lemosásszerű permetezés). Sajnos, hogy a nitrozános permetezés elpusztítja a fák kérge alatt telelő katicabogarak legnagyobb részét is, amelyek a levéltetveknek legnagyobb pusztítói. Ez az oka, hogy a levéltctűkár gyümölcsöseinkben fokozódik. A kártékony rovarok és gombakártevők nem minden évben egyenlő mértékben károsítják termésünket. Fellépésük, kártételük évek során át hullámzást mutat. Néha szinte azt hisszük, hogy egyes kártevők teljesen eltűntek, s egydául 4 — 5 magot vetünk a fészek egy bizonyos részébe, például az északi szögletébe, tíz nap múlva újabb 4 — 5 magot a déli szögletébe, újabb tíz nap múlva a harmadik szögletébe is. Ha a legelőször vétett mag kikel és a növénykék nem fagytak el, lesz korai, termésünk. Ha ellenben elfagytak, kél utána második vetés, azután pedig a harmadik. Kései fagyokkal szemben elég hatásosan lehet védekezni keménypapír, esetleg polyvinyl-klorid lerpezekből készült süvegekkel, amelyekkel betakarjuk a növénykéket. Lehet ilyen süvegeket házilag is készíteni parafinnal bevont papírból, megfelelő formák segítségével. Ilyen süvegek jól beválnak és több évig tartanak. A túlságos esős, esetleg hűvös nyári időjárással szemben elég tehetetlenek vagyunk. Ennek káros hatását mérsékli némileg az, ha nem termesztünk dinnyét nehéz kötött talajon, az állományt minden nagyobb eső után a betegségek ellen megpermetezzük és a gyomokat irtjuk. A szélviharok ellen, illetve az indák őszkártevői ellen szer csak újra tömegesen jelennek meg. Ez a biológiai haszonhajtő rovarok stb. elszaporodásával vagy lecsökkenésével függ össze. Leveles állapotban minden permetezést úgy végezzük, hogy a ködszerű permet finom kis cseppekben borítsa be a fa összes részeit. A permetlének összefolynia nem szabad. A íevéltetvek elleni permetezés áztatás^zerű. Gabonabetegségek leküzdésére a réztartalmú bordói levet használjuk, télen 2 %-os, leveles állapotban % és 1 %-os oldatban. Egyes betegségek ellen a kéntartalmú Sulfarolt télen 3 %-os, leveles állapotban Vi %-os oldatban. 100 liter 1 %-os bordói lé készítése: 50 liter vízben feloldunk l'kg kékgálicot vagy más néven rézgálicot. Kisebb edényben feloldunk pár liter vízben 1 és V4 kg oltott meszet, ezt zsákon átszűrjük legalább 100 literes hordóba és 50 literre vízzel felhígítjuk. Azután keverés közben a mésztejhez öntjük a kékgálicós oldatot. Ezzel kész a bordói leves permetlé. % %-os sulfarolos permetlé készítése: V2 kg Sulfarolt kis edényben feloldunk, átszűrjük 100 literes hordóba és vízzel 100 literre felhígítjuk. A Sulfa rol a bordói lével keverhető, együttes használat esetén a kevés vízben feloldott Sulfarolt a bordói léhez szűrjük. Rágókártevők ellen régebben az arzénes készítményeket használták. Ezek igen heves mérgek, könnyen mérgezést okozhatnak. Ezt nagyon jól helyettesíti a Dynol, amelyet 1 %-os és V2 %-os oldatban használunk. Bordói lével és Sulfarollal keverhető. Elkészítési módja olyan, mint a Sulfarolé. Sok rovar irtására használjuk az idegmérgeket por alakban. A porzás mindig leheletszerű legyen. Virágzás alatt nem szabad porozni, mivel akkor a termékenyítő rovarok is elpusztulnak. Gyümölcsösben és kertészetben a Dynocidot vagy a DDT-t használjuk; a klórt tartalmazó Cyklo és HCH-por rossz ízűvé teszi a termést. Levéltetvek, pajzstetvek, poloskák, szívókártevők ellen Floront használjunk, amelynek nikotin a hatóanyaga. Börméreg. Csak az a rovar pusztul el tőle, amelynek testéhez az oldat közvetlenül hozzáér. Ezzel áztatásszerűen permetezünk, hogy a besodródott levelekben megbújt kártevőkhöz .hozzáérjen, vagy amikor még csak az ághegyek vannak fertőzve (rózsánál, cseresznyénél stb.). A csészébe tett oldatba az ághegyet belehajlítjuk és kézzel megmossuk. A kártevők egy óra alatt megfeketednek. A Floront 1 %-os oldatban használjuk. Egy liter oldathoz 10 gramm, azaz % kis pálinkáspohár, 1 deci oldathoz 1 gramm, azaz 20 csepp tömény Floront használunk tiszta vízben feloldva. A tömény Floron mérgező a szemre és légzőszervekre. Permetoldatból csak annyit készítsünk, amennyit egy nap alatt felhasználunk, mert ha áll, veszít a hatásából. Az őszibarackon és mandulán, ha tél végén 2 %-os bordói léve! lelkiismeretesen megpermeteztük, a levélsodródás nem lép fel. Ha leveles állapotban mégis fellépne ez a betegség, xh %-os Sulfarol-oldattal permetezzük, szükség szerint többször is. Bordói lével leveles állapotban permetezni nem szabad, mert a növény levelei lehullanak. Levéltetvek ellen 1 %-os Floront használunk A kajszibarackot, cseresznyét, megygyet, szilvát, ringlót, amikor még a virágrügyek teljesen fel nem paLtantak 1 %-os, majd virágzás után 1 %-os, ezt követőleg 2 hét múlva ismét 1 %-os bordói lével permetezzük ködszerüen. Alma-, körte- és birsfát virágrügyfakadáskor 1 %-os bordói lével permetezzük, virágszirom lehullásának befejezésekor és ez után 2 hét múlva másodszor is 1 %-os bordói lé, V2 %-os Floron és % %-os Dynol keverékével permetezünk. A bordói lére kényes almafajtákat (Jonathan, Balul stb.) 1 %-os Floron és V2 %-os Dynol keverékével permetezzük. A diófákat barnafoltosság ellen elvirágzás után % %-os bordói lével permetezzük. Az egres nagyon kényes az amerikai lisztharmatra. Ha ennek fellépésével számolnunk kell, akkor virágzás után két hetenként megismételve háromszor Vz %-os Sulfakollal permetezünk. Ha a málna egyéves vesszői száradni kezdenek és a zöld hajtásokon piros foltok kezdenek mutatkozni, azokat le kell vágni és a bokrokat 1 %-os bordói lével kell permetezni. Ruttkay Béla Permetezéssel védekezzünk a gyümölcsfák szekuszálása ellen pálcikákkal védekezhetünk, olyképpen, hogy X-ben földhöz rögzítjük az indákat, vagy egy kis földet hányunk az inda egyik részére. Az öszszekuszált vagy egy irányba terelt indákat különben ajánlatos óvatosan visszatenni eredeti helyzetükbe . Amint elöljáróban említettük, a dinnye kártevői között szerepel az ember is. Leginkább érés idején. Semmiféle más gyümölcsnek nincs olyan vonzóereje, mint az érésben lévő, illatos cukordinynyének. A dinnyeörnek éjjel-nappal ébernek kell lennie. Ha a dinnyetábla be van kerítve, sokat használ, ámbár nem ritkán működésbe lép a drótvágó olló is. Az őrizetlen dinnye mindenképpen ki van téve a teljes pusztulásnak. A dinnye sikeres termesztése tehát nemcsak agrotechnikai ismereteket kíván, hanem sokoldalú védelmet is, és ezekben alapos jártasságot. De a dinnye megérdemli ezt. A dinnyetermesztés sok örömet nyújt és jövedelmező is, azonkívül eaészséciiinket s/oluália.
