Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
148 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. május 13. Ä dinnye kártevői Minél igényesebb valamely kultúrnövény, s minél több és jobb termést hoz, rendszerint annál több az ellensége is. Ilyet! kultúrnövény a dinnye. Hogy a dinnye termése az utóbbi években hanyatlott, a dinnye kártevőinek nem kis részük van benne. Itt vannak a gyomok, a betegséget okozó apró gombák, a drótféreg, egér, ürge, nyúl, borz, darazsak, a háziszárnyasok; kárt okozhat még az időjárás, és végül — ahogy mondani szokás — nem utolsósorban az ember. Mindezekkel külön-külön kell megküzdenünk, mégpedig idejében, mielőtt a kártétel olyan méreteket ölt, hogy a termésre végzetes kihatással lehet. A gyom a dinnye szívós és veszedelmes ellensége, különösen csapadékos esztendőben. Nem egyszer láttunk dinynyetáblákat, ahol a gaztól nem lehetett észrevenni a dinnyét és csak a hajtások végei árulták el a gondos kutatónak, hogy a gyom közt dinnye is akad. Az éltető elemekből: a napfényből és levegőből tehát alig juthatott valami a dinynyenövénynek. Ilyen körülmények közt a magkötés is gyenge, mert a beporzást végző rovarok nehezen férkőznek a dinnye virágaihoz, a már képződő gyümölcs pedig könnyen a betegségek áldozatává válik. Ha azonban valahogy mégis megérik, húsa ízetlen lesz. Hogy ezeket a bajokat elkerüljük, már a tábla megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy no legyen benne sok gyommag. Erre némi támpontokat nyújtanak a megelőző évek veteményei és azok állapota, a talaj megmunkálásának gyakorisága és alapossága, a felhasznált trágya és komposzt minősége. Különösképp ügyeljük arra, hogy melegágyi palántanevelés esetében a cserépkészítéshez jól kezelt, gyommagmentes komposztot és kertiföldet használjunk. Nagyon veszélyesek a cserepekkel a szántóföldre kikerülő gyomok, mert a dinnyenövényt közelben veszélyeztetik, különösen akkor, ha a gyomlálást kedvezőtlen időjárás miatt halogatjuk. Az ilyen gyomot — ha már megerősödött — bajos úgy eltávolítani, hogy a dinnye meg ne sérüljön. A gyom leghatásosabb ellenszere a dinnyeföldön az irtás, fogatos eszközökkel a sorok hosszában és keresztben, amíg ezt a növények terjeszkedése lehetővé teszi. A dinnye hajtásai alatt kézzel kapálunk, sekélyen, mert a dinnye gyökereinek egy része a talaj felszínéhez közel ágazik el. A dinnyenövény közvetlen közelében kézzel húzzuk ki a gyomot, lehetőleg úgy, hogy egyik kezünkkel a földet a tőnél leszorítjuk, a másikkal a gyomot rézsútosan kihúzzuk. A gyomok közül vidékeinken az acat (mácsonya) és a kakasláb-muhar szokta a legtöbb bajt okozni. Ha nem sikerül az acatot gyökerestül kitépni, legalább a gyökérfejet vágjuk le, különben mindjárt kihajt, mégpedig több hajtással egyszerre. A kakasláb-muhart tanácsos egészen fiatal korában irtani, mert különben kedvező időjárás esetén annyira elhatalmasodik, hogy kigyomlálásával tönkretesszük a dinnyét is. Ezzel a hibával többször találkozhatunk a gyakorlatban, mint gondoljuk. Sok dinnyetábla ilyen gyomirtás után úgy fest, mint az a csata tér, amelyen mind a két küzdőfél az utolsó szálig elpusztult. A vegyszeres gyomirtás a dinnyénél még csak kipróbálás alatt áll újfajta vegyszerekkel. Ilyfajta kísérletet végezünk ezéven a Sószigeti Növénynemesítö Állomáson is. Mindenesetre elővigyázatosságra van szükség, mert a dinnyenövény, különösen fiatal hajtása igen érzékeny. Meg kell itt emlékeznünk a dinnyének elsősorban a görögdinnyének arról a sajátosságáról, hogy kacsokkal szeret megkapaszkodni, jobb híján a gyomba is. Ezzel a megkapaszkodással rögzíti indáit a viharok ellen. Ha tehát azt látjuk, hogy ez a támasztó gyom nem nagyon veszélyes, elég ha a maghozó felső részét vágjuk le, a többit meghagyjuk támasztéknak. Az utóbbi évek dinnyepusztulásának további okozói a dinnyebetegségek voltak. Valójában a gyom és betegségek együttesen léptek fel. Amit megkímélt Nyúlrágott cukordinnye az egyik, elpusztította a másik. A dinnyebetegségek, legveszedelmesebbje a fenésedés (antraknózis). Barnás foltok lépnek föl esős, párás nyáron; először a dinnyető középső részén, száron, levélen, aztán átterjednek a hajtásokra és gyümölcsre is. Terjedésük gyors és pusztító, mint a tűzé. Egyik napról a másikra nagy területek esnek áldozatul. A fenésedés ellenszere; egyszázalékos bordóilével végzett permetezés attól az időponttól kezdve, amint a dinnye hajtásai kezdenek elterülni a földön. A permetezést 10 — 14 naponként megismételjük, s a permetlé erősségét két százalékig fokozzuk. Közvetlenül érés előtt már nem permetezünk. A rendszeres permetezés ellenére is beteg töveket kora reggel harmatban kiemeljük és elégetjük. Ha idegen termésű dinnyemagot használunk, vagy a saját termésből fertőzött volt az állomány, tanácsos a magot vetés előtt higanytartalmú porpáccal kezelni, mert a fenésedés mag útján is terjed. Ügyelnünk kell arra, hogy 4 — 5 évnél gyakrabban ugyanai'ra a területre ne kerüljön dinnye. Vetőmagot pedig mindenképp egészséges tövek gyümölcseiből szedjünk. Az állatvilágból elsősorban a drótféréggel kell számolnunk, amely leginkább a fiatal állományt ritkítja a szántóföldön, Amely fészekben észreveszünk lankadt dinnyenövénykét, azt kiemeljük és igyekezünk a drótférget is elpusztítani. Ilyenkor a fészekben levő többi növényt (szántóföldi fészekben 4 — 5 növényke is van) lehetőleg meghagyjuk, amíg fejlődésükben egymást nem hátráltatják, és csak azután távolítjuk el a fölös számút. Az érésben levő cukordinnye gyümölcsöt is megtámadja a drótféreg. Nem egyszer 5 — 10 darab lóg ki a dinnye aljából. Érdemes összeszedni és elpusztítani őket, már csak a következő vetemény érdekében is. A megtámadott dinnye tartóssága csökken és ettől eltekintve nem éppen étvágygerjesztő az ilyen gyümölcs. Főképp a régi herésekben és füvesekben szokott sok drótféreg lenni. Ilyen elővetemény után nem szabad a dinnyemaggal takarékoskodni és nagyobb gondot kell fordítani a féreg pusztítására. Nagy károkat okoznak a dinnyeföldön az ürgék és a nyulak. Ez a kár felmehet 50—80 %-ig is. Különösen a még fejletlen, öklömnyi nagyságú dinnyét támadják meg. Többnyire csak a dinnye héját rágják meg, de az ilyen dinnye már nem értékesíthető. A nyulakkal szemben a dinnyeőr és kutyája is sokszor tehetetlen, mert leginkább éjjel látogatnak el a dinnyésbe. Hatásosan csak sűrű hálóMinden kártevőtől megvédett dinnyetábla a Sószigeti Növénynemesítő állomáson Irta: VENENY LAJOS
