Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
146 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. május 13. Szeszta megelőzte Méhészkét A szepsi járás szövetkezetei között évek óta nagy versengés tolyik az állattenyésztés minden ágában, de a legnagyobb érdeklődést mégis a tejtermelés váltotta ki. — Ki előzi meg Méhészkét? — erre a nagy kérdésre eddig senki sem tudott feleletet adni, mert a méhészkei tehéngondozók, mintha kibérelték volna az első helyet, oly biztosan vezettek az élen. A mült éven 2850 liter tejet fejtek minden tehéntől, a második helyre pedig a szesztai EFSZ került 2328 literes átlagos, tejhozammal. Kassán az agronómusok országos konferenciáján Demeter József, a méhészksi EFSZ agronómusa kijelentette, hogy ez évben még több és jobb takarmányt termelnek, hogy teheneik évi átlagos tejhozama legalább 3000 liter legyen A múlt héten pedig Tóth Ernő, a szesztai szövetkezet könyvelője ezt mondta: — Állattenyésztőink mindenáron megakarják elózni a méhészkeieket. Nagyon bíznak, hogy sikerül, de én kételkedem benne. Nálunk sok a tehén, így több velük a gond és . De az „és" után semmilyen érvet nem tudott felhozni, hisz ezt is csak azért mondta, hogy nagyobb legyen a tét. ha legyőzik a nagy vetélytársat. — A múlt éven, hogy nem sikerült megszereznünk az elsőséget, az nem csupán az állattenyésztőkön múlott — folytatta beszédét Tóth elvtárs, - hanem azon is. hogy 60 ha herét ki kellett szántani, mert megritkult a fagytól és így nem maradt semmi, a méhészkeieknek pedig jól sikerült. — Elhiszem, hisz jómagam is láttam, hogy mennyi heréjük volt a méhészkeieknek, de mégis akkor fejtek a legtöbb tejet, amikor herét nem etettek A 10 literes átlagos napi tejhozamot akkor érték el, amikor a tehenek legelőre jártak, s kihajtás előtt kezdetben száraztakarmányt, később zöldet ettek. Este szintén teli vályú várta a legelős teheneket. — Nálunk ezen a téren hiba csúszott be. A legelős állatokat mi is jól tartottuk otthon, de a legeltetést nem szerveztük meg jól. Együtt járt a legelőre mindenféle szarvasmarha. De ez éven már másképp van. A tehenek a Nagy-legelőre járnak, a növendék állatok egy része az Akácosba, más részük a Nagy-rétre és csak a hízómarhák maradnak itthon, de még azokat is megjáratjuk napközben. Ha csak így említjük meg a legelőket, hogy Nagy-legelő, Akácos, Nagy-rét, abból ugyan nem sokat értenek a méhészkei szövetkezetesek. Nem tudják megállapítani, hogy jól szervezték-e meg a legeltetést a vetélytársak vagy sem, mert nekik is van Nagy-rétjük. De ók nem a növendékállatokat legeltetik rajta, hanem a teheneket, de azokat is csak sarjúkaszálás után. A szesztai Nagy-rét legelő, és Buzita mellett van, tehát messze a szövetkezet gazdasági udvarától, így hát helyes, hogy a növendékállatok ott lesznek egész nyáron és fészerben hálnak. A Nagylegelő pedig oly közel van, hogy ha kilép a tehén az istállóból, máris eheti jófajta füvét. Szakszempontból tehát mindkét szövetkezet jól tervezte a legeltetést és zöldtakarmánybő) is jut elegendő, mert sokat vetettek. Ez évben már a szesztai szövetkezeteseknek is lesz hereszénájuk, mégpedig 95 ha-ról, az új vetésük meg 130 ha Az átmenet) időszakban és a zöldtakarmányozás idején mindkét EFSZ-ben jól takarmányoznak, ezt a tejhozamok is bizonyítják. Jelenleg Méhészkén 6,5 liter a tehenek átlagos napi tejhozama, Szesztán pedig 6,7 liter Méhészke tehát a második helyre szorult. A múlt évi eredményekből következtetve és a szesztai fejőasszonyok bizakodásából ítélve — akik még nem tudják, hogy megelőzték a méhészkeieket — megállapíthatjuk, hogy továbbra is megtarthatják az elsőséget. A múlt éven Szesztán is májusban adták a tegtöbb tejet a tehenek, naponta 8,1 litert. Ez éven sem várható visszaesés, de meg kell említenünk, hogy Méhészkén ebben az idő tájban 10 litert adtak. Szesztán a válságos idő a szeptember (6,5 liter), október (6.1 lit.), november (4,8 lit.) és december (5.1 lit.) hónapokra esett. A négyhónapos gyenge tejhozamot azonban nem négy hónapi rossz takarmányozás okozta, hanem egy hónapi. Szeptemberben hanyagolták el a tehenek etetését, az őszi átmeneti időben, amikor kevés fű volt a legelőn. Nem pótolták a hiányokat elegendő nedvdús takarmánynyal, főképpen cukorrépafejjel, és ez éreztette oly soká a hatását. Ezzel szemben Méhészkén szeptemberben 9,7 litert fejtek és majdnem év végéig ilyen magas szinten'maradt a tejhozam. A jelenlegi visszaesés különös. El sem hittem volna, ha nem éppen a legilletékesebb, maga a szövetkezet elnöke, Molnár Bálint mondja. Szesztárói menet Szepsiben találkoztam vele. — Bálint, megelőznek a szesztaiak a tejtermelésben! — Mennyit fejnek? — 6,7 litert. — Akkor már meg is előztek, mert nálunk 2 decivei kevesebbet. A szövetkezet elnöke természetesnek vette a lemaradást, mert náluk hanyatlásnak indult a szocialista munkaverseny szelleme és helyette olyan „Ki vagyok én?“-féle régi csökevény nyilvánul meg. Az EFSZ vezetősége nem kap elég segítséget, vagy talán mostanában semmit, a község vezetőségétől. A helyi pártszervezet is kevesebbet törődik az EFSZ-szel, mint azelőtt, pedig most lenne a legnagyobb szükség a segítségre. De reméljük, hogy újbői úgy összefognak, mint azelőtt vagy még jobban, mert bosszantani fogja mindegyiküket, ha megtudják, hogy lemaradtak. Bizo-A növendékállatok jól érzik magukat a szabadban nyára nem engedik könnyű győzelemhez jutni a szésztaiakat. De kerüljön is bármelyik EFSZ az élre, a múlt évinél azonban ne kisebb, hanem nagyobb eredményekkel érjen célba! Csurilla József * * ♦ Anyanevelés álanyás családdal Petrescu, az álanyás családnak csak mézes lépc-it hagyja meg. Ad a családnak két műlépet és két olyan anyanevelésre alkalmas nyílt fiasításos keretet, amelyből a lép üres részeit kimetszette, hogy az álanyák ne találjanak helyet a petézőire! A méhek anyabölcsőket építenek a fiasítás köré, anyát nevelnek. A család a nyílt fiasítás beadása után öt nappal két érett fiasításos lépet kap, hogy el ne néptelenedjék (Hátránya, hogy az anya későn jut anyához). A nép eredmények megtestesítői: özv. Szedlák Emma, Bujanszky Gizella, Rigmánszky Ilona, Mártha Ilona és Lacza Anna
