Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-09 / 36-37. szám
1959. májúé 9. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 143 VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Tízéves a Tátrai Nemzeti Park Az egész földkerekségen tudják, hogy b Magas-Tátra kedvező természeti és éghajlati adottságai eszményi környezetet biztosítanak a gyógyulást keresők, a turisták és az üdülők számára. Nem csoda tehát, hogy a Magas-Tátra az idegen- és vendégforgalom régóta ismert központja. S ez a magyarázata, hogy a tátrai természet védelmének kérdése idestova több mint fél évszázada foglalkoztatja a természetbarátokat, sőt 1925- bon csehszlovák és lengyel tudósok kidolgozták a tátrai természetvédelmi terület tervét, amely az ún. krakkói jegyzőkönyv függelékeként vált ismertté. A terv azonban csak terv maradt, mert az akkori politikai és magánknpit ílista körök magatartása lehetetlenné tette a megvalósítást. Tehát tovább kellett várnunk. A tátrai természetvédelem apostolainak álma csupán a munkásosztály győzelme után, 1949-ben öltött testet, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a 11/1949. számú törvényt, amely a Tátrai Nemzeti Park létesítéséről rendelkezik. Mi a Tátrai Nemzeti Park küldetése? Nein egyéb, minthogy ősi formájukban megőrizze a természeti alakulatokat, megóvja a táj esztétikai egységét, s eredeti, zavartalan környezetben biztosítsa a növényi és állati társulások legmegfelelőbb létfeltételeit. Ez a természetvédelmi terület 50129 ha-ra terjed, s nagyobb részt (33 634 ha) erdők, valamint a fatenyészet felső határának jel - zőjeként az inkább cserjetermetű törpefenyők borítják. Ha pedig már a tátrai növényzetről beszélünk, említsük meg a magas-tátrai körülbelül 25 bennszülött növényfajtát, amelyek másutt sehol a világon nem találhatók meg, továbbá szóljunk az igen ritka cirbolyafenyőről (Pinus cembra), amely a lucfenyő és törpefenyő övezetének határán él. Vastag tobozpikkelyei alatt háromélű, szárnyatlan magvak húzódnak meg, amelyek ehetők, kellemes ízűek, úgyhogy emiatt a madarak és mókusok kedvenc csemegéje. Ez is az egyik oka a cirbolyafenyő ritkaságának, ugyanis még bő toboztermés esetén sem sok mag marad megíogamzásra, mert a falánk mókusok és madarak széthordják a magokat. Páratlanul változatos a Tátrai Nemzeti Park állatvilága. A fokozott vadvédelem, a vadászat megtiltása és a takarmányozási lehetőségek kiterjesztése jóvoltából a jellegzetes magashegységi állatok állománya egyre gazdagabb. Legutóbbi becslések szerint a tátrai vadállomány összetétele körülbelül így fest: 850 zerge, 1000 mormota, ugyancsak 1000 szarvas, 400 óz. 70 vaddisznó, 800 nyúl, 20 medve, 25 hiúz, 15 vadmacska, 80 nyest, 20 vidra, 10 borz, 160 róka, aránylag sok farkas és legújabban 4 bölény. A farkasok az elmúlt két esztendőben rendkívül elszaporodtak a Tátrában, s mind merészebben garázdálkodnak a szarvasok és őzek között. A madárvilágot öt pár szirti sas, valamint több törpesas és kánya, néhány sólyomfajta, fülesbagoly és egyéb bagolyfajta, továbbá mintegy 40Ó süketfajd, 100 nyírfajd, 500 császárfajd stb. élénkíti. Mindössze tíz esztendő pergett le az Idő orsóján a Tátrai Nemzeti Park létesítése óta, de látogatóinak száma évente immár 1000 000 körül mozog. A munka tovább halad, ám a sikerekben gazdag évek útján pihenjünk meg egy csöppet, s ünnepeljünk. A tizedik évforduló alkalmából rendezett ünnepségek legszámotmészetkutatók is bejelentették részvételüket. Az értekezlet idejére tervezett hangverseny műsorán mindenekelőtt olyan alkotások kapnak helyet, amelyek szerzői a Magas-Tátra lenyűgöző szépségéből merítettek ihletet. Az alkalmi postabélyegek, jelvények, gyufásdobozcímkék és különböző emléktárgyak még csak emelik a nevezetes évforduló jelentőségét, amelynek fantos-Részlet a Tátrai Nemzeti Parkból. Az örök hóval borított Lomnici-csúcs alatt jól megfigyelhető a fatenyészet felső határának vonala. (C h y 1 a mérnök felvétele) tevőbb eseményei júliusban zajlanak le, amikor több kiállításra kerül sor, s szintén a nyár derekán háromnapos nemzetközi értekezletet tartanak a Magas- Tátrában, amelyre a magyar, szovjet, lengyel, német, román és délszláv terságáról nem feledkeznek meg a sajtó, rádió, televízió és a film dolgozói sem. Mindnyájan együtt emlékezünk, együtt ünnepiünk, hiszen a Tátrai Nemzeti Park mindnyájunké. Bártfai László Mentsük meg a pusztulásnak kitett fészekaljakat Csallóközaranyoson a fészek felkutatására egyszerű fagereblyéket használunk, amelyekben 20 em távolságra vannak a 40 — 45 cm hosszú tompa fogak. Négy ilyen gereblyét használunk. A gereblyéket egy-egy fiú húzza. A fogoly mindig a tábla szélén fészkel. A keresés tehát azon alapszik, hogy a gereblyékkei átfésüljük a here- és lucernatáblák szélét. A négy gereblye úgy halad egymás mellett, hogy a gereblyék között 50 cm a távolság. így 11 méter széles sávot fogunk el egyszerre. Ha a gereblye foga megérinti a fészket, a tojó felrepül. Ekkor a gereblyékkei leállunk és a tojásokat kiszedjük a fészekből. Ugyanígy dolgozhatunk öt gereblyézel is és ekkor a gereblyék közvetlenül egymás mellett haladhatnak. Ne kezdjük túl korán a keresést, mert reggel rendszerint harmatos a növényzet. Az így összeszedett tojásokat kotlók alá tesszük, hogy ne hüljenek ki. Amikor 300 — 400 darabot összeszedünk, elvisszük a vágvecsei keltetőbe. A kikelt fogolycsirkéket szükséges mennyiségű szelídített, fogolykakassal együtt a keltető visszaküldi. A fogolykakasok jól gondozzák a fácáncsirkéket is. P. PARCET1CH (Csallőközaranyos) ★ ★ ★ A hangyák biológiai harca az erdő rovarkártevői ellen Az erdei hangyák társadalmi életet élnek, egész államokat, hangyabolyokat alkotnak. A hangyaboly lakói a környék rovarait pusztítják. Ez a tevékenységük erdővédelmi szempontból nagyon hasznos. Egy nagyobb hangyaboly lakói naponta 50-100 000 kártékony rovart, hernyót stb. pusztítanak el. Stollmann András (Komárom)
