Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-09 / 36-37. szám
142 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. május 9. Szőlőtermelés és borászat a Szovjetunióban Ilyen cím alatt írt cikket az „Agrártudomány" -ban Ke szí er Gyula, aki 1058-ban több szőlész és borász társaságában látogatást tett a Szovjetunióban a szőlőtermelés és borászat tanulmányozására. Cikkünket Keszler Gyula tanulmánya alapján irtuk. A szőlőtermelés fötlendítésére a Szovjetunió 1953 óta nagy gondot fordít. Szőlőültetvényeinek területe 1953-ban 378 000 ha volt, s ez a terület 1958-ig 602 000 ha-ra gyarapodott. A szovjetállam a népjólét emelését tartja szem előtt, s gazdasági politikájára jellemző: a szőlőterületeket gyorsan akarja fejleszteni, hogy a lakosság csemegeszőlő- és borszükségletét minél hamarabb kielégíthesse. A szovjet szőlőtermelők gondosan művelik minőségi bortermelő területeiket, s az új telepítések zömét éppen a tömegbortermő vidékekre irányozták elő. Természetes úton erjesztett és egyszerű ászokolással kezelt bort csak a legjobb borvidékekről hoznak forgalomba. A területek nagy hányada pezsgő-, illetőleg habzóboralapot termel. A déli vidékeken termesztett borokból csemegebort készítenek. A tömegbor termesztésére tápanyagokban gazdag talajokat választanak ki, éspedig elsősorban olyan talajokat, ahol az öntözésre is alkalom adódik. Máig is filoxéramentes övezeteiket zárt körzetté nyilvánították. Azokra a köztársaságokra, amelyekben megfordultunk, az esőtlen nyár a jellemző. A peronoszpóra veszedelme tehát korántsem túlzott. Igaz viszont, hogy a lisztharmat sokszor igen komoly arányokban lép föl. Ez ellen permetezéssel védekeznek, s ezt a munkát német rendszerű gépekkel vagy repülőgépekkel végzik. * * * Rosztov környékén a szőlőtermesztés 1954-ig elenyésző volt. De a szakértők hamarosan fölismerték a szőlőtermesztés életszínvonalat emelő jelentőségét, s meglepő eréllyel láttak munkához. Az eredetileg 12 000 ha-ra terjedő szőlő- és gyümölcsültetvényeket 1965-ig 250 000 ha-ra kívánják kiszélesíteni. A szaporítóanyagot 22 gazdaság állítja elő, s évente 2,5 millió gyümölcsfaoltványt és 10 millió hazai gyökeres vesszőt bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Például a rosztovi Rekonstruktorszovhoz, amely 1937-ben alakult, 418 hektáron termeszt szőlőt. Az átlaghozam 50 — 90 mázsa között ingadozik évente. A szovhoz dolgozói a szőlőtelepítést annak idején sima hazai vesszővel végezték, mégpedig 3 — 4 ha-os táblákon. Az öt méter széles utakat szántják, s a táblákat 400 méter széles erdősávok szakítják meg. A művelési mód: alacsony egykarú vagy legyezőszerün nevelt többkarú kordon. A sor- és tőtávolság: 2X1,5 m. Támberendezésük a legegyszerűbb. Minden 4 tőkéhez egy faoszlopot adnak, s erre 3 sor huzalt feszítenek 50 — 50 — 40 cm távolságban. A metszést, a kötözést és a szüretet emberi erővel, a többi munkát mind géppel végzik. A metszés ideje lombhullás után következik be, éspedig olyképpen, hogy a legyezőszerűn vagy a vízszintesen felkötözött többéves karokat lefejtik, a tökét megmetszik, utána a többi kart egy kötegbeh összefogják, a földre fektetik és traktorral befödik. Öt évenként egy ha-ra 200 mázsa szervestrágyát és 8 mázsa műtrágyát adagolnak. A permetezést évente 2 — 3 alkalommal végzik peronoszpóra ellen. Legfőbb termesztett fajtáik: Pluhkjakovszkij; homoki és hegyi borszőlő, amely a táj legjobb minőségű borát adja; Rizling; ugyanaz, mint a nálunk ismert Olaszrizling, de fürtjei kisebbek; Aligoté: átlagban 18 — 19 klosterneuburgi cukorfokot tartalmazó mustot ad, magasabb cukortartalom esetén elveszti jellegét és igen kevés savat tartalmaz; Muscat; így neveznek minden muskutály ízű fajtát, amelynek borát habzóbor készítésére használják; Magyar muskotály; igen kedvelt fajta, mert állja a hideget, s cukortartalma 24 fokig is emelkedik; pezsgőbort, asztali bort és csemegebort egyaránt készítenek belőle. A mustokat az udvaron fölállított, egyenként 150 hektós alumínium-tartályokban erjesztik. A tartályokat Valux- 4000 jelű saválló lakkal vonják be, mégpedig oly módon, hogy a lakkot ót rétegben ecsettel kenik a tartály belső falára. Bevonás után a tartályt kénsavas. 80 fokos meleg vízzel alaposan kimossák. A lakk szükséglete 60 dkg m2-enként. * * * Ukrajna szőlőültetvényei körülbelül 150 000 ha-ra terjednek. A magyar borászok küldöttsége Rosszia község kolhozában tett látogatást, ahol hatalmas kiterjedésű, új telepítésű és termőre forduló szőlőültetvényeket tanulmányozhatott. Ezek nagy részét a kolhozdolgozók öntözik. Érdekes, hogy az új telepítésekben a sortávolságot 1957-től 2,5 m-ről 2 m-re szűkítették. Az itt termesztett fajták: Aligoté, Rizling, Nyitnráng, Szaperáve, Muscat Bjelüj, Kabászia, Garandmak, Terbas, Kara Izjum és Sornüj Izjum. Forgatáshoz SZ 80-as traktort és PP 50-es ekét használnak. Egy hektár forgatási költsége 400 rubel, s egy hektárnyi terület betelepítése körülbelül 2000 rubelbe kerül. A gyökereztető iskolákba ba-onként 120 — 130 000 vesszőt ültetnek. Permetezésre itt is AL 3-as német gépet használnak. ■ A szőlőültetvényt 4 brigád kezeli, s egy-egy brigád 10 — 12 tagból áll. Az ültetvényt egyénenként osztják föl. A munkák időbeni és szakavatott végrehajtását a brigádvezető ellenőrzi. * * * A novo-dzsankovszki szovhoz 1400 haos szőlőterületéből 584 hektár fordult már a termőre. Termesztett szőlőfajtáik a Csausz, Szaperáve, Rizling, Muscat, Bjelül, Aligoté, Kacuka és Chasselas. Szőlőjük zömét fúrott kutakból öntözik, úgyhogy a vizet öneséssel csatornákban, barázdákban vezetik a sorokba, illetőleg a tőkékhez. Az ültetvények hajtásfejlődése igen erős, úgyhogy a? egyes sorok szinte sövényt alkotnak. A hajtásokat augusztus végén csonkázzák. Az istállótrágyázást 5 — 6 évente ha-onként 200 mázsás adagokkal végzik, s minden évben ugyancsak ha-onként 150 — 150 kg foszforos, nitrogénes és káliumos műtrágyát használnak. Négy évenként altalajlazítást végeznek. Egy hektár megműveléséhez 272 munkanap kell; boruk termelési költsége literenként 1,40 rubel. * * * A massandrai állami pincegazdaság a Krim-félszigeten a legnagyobbak közé tartozik. A borpincészet festői környezetben a múlt század végén, 40 m-re a felszín alatt épült, 18 000 hl bort fogad be, s 32 szovhoz bortermését tárolja. Nagyon tetszetős a bormúzeum, amelynek legrégibb bora 1775-ből származik. A magaracsi kutatóintézet (Jalta) szőlőültetvényei Badacsonyra emlékeztetnek; a hegység déli lejtőin, jobbára meredek elődombokon helyezkednek el. Ez az intézet a Szovjetunió egyik legnagyobb és legrégibb intézménye, ugyanis 130 éves. Nemesítési osztályának az a feladata, hogy az adott táj, talaj és éghajlat figyelembevételével kiválassza a legeredményesebben termeszthető fajtákat, valamint megjavítsa a termesztett fajták termelési értékét. Az intézet fajtagyűjteményében mintegy 900 szőlőfajtát tartanak nyilván, amelyek között 16 magyar fajta. * * * Közép-Ázsia Vir nevű községében és környékén az éghajlat rendkívül szélsőséges; nyáron a hőmérő 38 — 40 fokos meleget is mutat, míg télen a higany 40-42 fokig süllyed a fagypont alá. Az erősen csapadékos őszi és kora tavaszi időt hat hónapig tartó esőtlen nyár követi. Ez a magyarázata, hogy itt a szőlők kizárólag öntözhető területen teremnek. Érdekes, hogy a szőlőt az erős téli fagyok ellenére lugasokon vagy négyhuzalos szárnyasokon művelik. Ezt a művelési módot a közép-európai viszonyokhoz képest óriási zöldnövekedés teszi lehetővé. A tápanyagokban igen gazdag, erősen kötött vályogtalajon például a TaifI Rosa fajta öntözéssel az 5 — 8 éves tőkéken 12 m hosszú hajtást növeszt. Az áprilisban telepített sima vessző, még ugyanabban az esztendőben termést is ad. A lugasokat és a huzalos támaszokon nevelt szárnyasokat szüret után megnyesik, majd legkésőbb november 15-ig lefejtik a huzalokról, elfektetik, és traktorra! befödik. Telepítés előtt ősszel 70 — 80 cm mélyen traktorral forgatnak. Előzőleg a területet ha-onként 200 mázsa szervestrágyával és 6 mázsa szuperfoszfáttal trágyázzák. Tavasszal többnyire sima vesszővel telepítenek. Az alkalmazott sortávolság a művelési mód és a fajta szerint változik. Az első éves tőkékről augusztusban lemetszik az oldalhajtásokat. Az új telepítésű szőlőben köztesként dinnyét termesztenek, mert ezt a talajárnyékolás szempontjából is hasznosnak tartják. A szőlőt a második évben támasztják föl. Évente 5 — 6 alkalommal öntöznek; esetenként 500-600 m3 vizet adagolnak egy hektárra. A szőlő augusztus és október között érik, s a borok kevés savtartalmúk miatt édesek, cukrosak. A tömegborokat inkább habzóborok és csemegeborok készítésére használják. Nagyon kedvelik a muskotály ízű alapborokat. ★ ★ ★ Mesterséges tenger Az Angara völgyében elterülő bratszki vízgyűjtő-medencében 1500 km-es hajózási utat jelöltek ki. A mesterséges tenger területe 5500 km2, űrtartalma 179 milliárd m3. A bratszki vízierömü üzembehelyezése után ez lesz a világ legnagyobb mesterséges tengere.
