Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-09 / 36-37. szám
\fraU<td Földműves 4 1959. május 9. Híradás Ógyalláról A járás földműves ifjúságának legjobbjai egynapos konferencián vitatták meg, hogyan segíthetnék leghatékonyabban a mezőgazdaság fellendítését. Mivel a járás területén 50 kilométer a kitisztításra váró csatornák hossza, a fiatalok elhatározták, hogy e munkából is kiveszik részüket. A szentpéteri fiatalok 11 kilométer hosszú csatorna kitisztítását vállalták, és felhívással fordultak a többi szervezetekhez, hogy kövessék példájukat. A szentpéteriekről különben is mindenki elismeréssel beszél. A CS1SZ szervezet jó munkát végzett a szövetkezet kiszélesítése terén is. Agitkettósöket alakítottak, felvilágosító munkát végeztek, és 18 fiatalt nyertek meg a szövetkezetbe való belépésre. A fiatalok az EFSZ legjobb dolgozói közé tartoznak és a vezetőség is dicséri munkájukat. KOMPOSZT, KOMPOSZT! Erre van szükség, még hozzá igen nagy mennyiségben. Az istállótrágya kevés. Ha a járási átlagot nézzük, és egy hektárra 300 mázsa istállőtrágyát számítunk, akkor csak minden 6 — 7 évben tudják megtrágyázni a földet. A komposzlkészítésben jó példával jár elő a bajcsi Állami Gazdaság ifjúsága, amely már 4000 köbméter komposztot készített. Különösen nagy lehetőségek vannak a komposzt készítésre Marcelházán, Radványon, Izsán, és mindazon szövetkezetekben, ahol nagy kiterjedésű kertészet van. A CSISZ falusi szervezetei vezetőinek meg kell beszélniük az EFSZ vezetőivel a komposztkészítés lehetőségeit, és erre a munkára mozgósítani kell a fiatalokat. Jö MUNKÁÉRT JUTALOM Az izsai EFSZ vezetősége példásan törődik a fiatalokkal. Szövetkezeti klub, televízió és könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére. Ezt a gondoskodást a fiatalok jó munkájukkal érdemelték ki. A szövetkezetben három ifjúsági munkacsapat dolgozik, és az épülő kultúrház építésénél alig három hét alatt 720 brigádórát dolgoztak le. Ugyanilyen kiválóan gondoskodik az ifjúságról a radványi és a na?zvadi szövetkezet is. Az utóbbi a kultúraiapból 10 ezer koronát adott zenekari hangszerek vásárlására. Sajnos, van olyan szövetkezet is, mint például a marcelházi, ahol a szövetül Bajcsi Állami Gazdasághoz tartozó vietorníki részleg nemcsak arról nevezetes, hogy itt tenyésztik a messze vidéken is jól ismert fajkakasokat, hanem arról is, hogy ezt a munkát egy fiatalokból álló csoport végzi. Képünkön két fiatal leány a tojások osztályozását végzi kezet vezetősége csak örökké Ígér, de a fiataloknak vajmi keveset ad. Vajon mire fordítják az ilyen szövetkezetek a kultúralapot? KEVÉS A TANONC J Jelenleg legfájóbb pontnak a mezőgazdasági tanoncok kérdését tekinthetjük. Kevés a mezőgazdasági szakember és a szakmunkás. A CSISZ szervezetek feladata volna, hogy a nyolcéves iskolából kikerülő fiatalokat megnyerje a kétéves tanonciskolára. Sajnos, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy sem a CSISZ szervezetek, sem a tanítók, de még akiket legfőképpen érint, a szövetkezet vezetői sem törődnek kellően a kérdés megoldásával. Tavaly 130 jelentkező közül 99 en kezdték meg a tanulást, s ezek be is fejezik az első évet. Az idén 170 fiatalt kellene megnyerniük, és eddig mindössze 16 jelentkező van a nyolcéves iskolából kikerülők közül. A szövetkezetben dolgozó 16 — 17 éves fiatalok közül eddig még senki sem jelentkezett. Ezeket éppen a CSISZ helyi szervezeteinek kellene megnyerni a tanulásra. Ezen a szakaszon sokkal aktívabb munkát kell kifejteniük a tömegszervezeteknek. — ős-Ahol mezőgazdasági szakkádereink nevelődnek Iskola — festői környezetben ♦ Mit mond az igazgató és a helyettese? ♦ Sokat érő a CSISZ nevelőmunkája ♦ Hatvanhárman az élet kitárt kapuja előtt ♦ Az illetékesek címére —, hogy a legutóbbi párthatározat testet öltsön! A mikor a Komáromi Mezőgazdasági Technikumot környező dúslombű fák árnyékában jártamkeltem, nemcsak a zöidelő csalitok, a tiszta levegő üdített föl, hanem az is, ' hogy lépten-nyomon tanulásba mélyedt fiúkat, lányokat láttam a szabadban. Ám odabent, az iskola belsejében is javában zajlik az élet. Nagy munkában találom az iskola igazgatóját, aki éppen az új tanévre jelentkezett fiatalok kiválogatását végzi a felvételi bizottsággal karöltve. Az érettségizők egy csoportja — Berze mérnök, a helyettesem szolgálhat felvilágosítással — tanácsolja elfoglaltságára hivatkozva az igazgató. Néhány perc múlva előkerül. Örömmel újságolja, hogy a vártnál jóval többen jelentkeztek a technikumba — összesen hetvenen. Közülük ötvenkettőt hívnak be felvételire, méghozzá harmincöt fiút és tizenhét lányt az előmenetelük alapján. — S az osztályösszetételük? — kíváncsiskodom. — Jónak mondható! Huszonhat munkás, — tizenkilenc paraszt-, és hét pedig egyéb származású. Amint csevegünk, egyszer csak jön az igazgató, BJabla elvtárs. Ő is azzal kezdi, hogy az idén a tervezettnél többen jelentkeztek. Hozzáteszi még, hogy fele lány. — Ez bizony baj! — ejti ki az utóbbi szót nyomatékkal. — Hiszen csak így érvényesülhetnek az élet bármely felelős szakaszán, ha ők is szakmát tanulnak, — vélekedem. — Sajnos, de a lányokra fordított iskoláztatási költség — néhány esetet kivéve, — holt tőke marad, mert amikorra leérettségiznek, kilépnek az életbe, a férjhezmenésre is megérnek... Aztán leköti őket a család, a gyermeknevelés gondja, és tanulónként odavész az állam több mint ötvenezer koronája. Ez a néhány súlyos szó fejbekólint. Hümmgetek egy sort, majd ráeszmélek, hogy igaza van az igazgatónak. Jómagam is több olyan esetről tudok, hogy a mezőgazdasági iskolát végzett fiatalok mezőgazdasági irányú szaktudást nem kívánó munkaszakaszokon dolgoznak. ffilkó Irén, Uzola Erzsi... meg a többiek! Hát ezért igazán kár volt a földművesiskola padjaiban ülni, államunk pénzét emészteni. Vajon hogyan akarjáto'r ezt a népvagyont jelente adósságot törleszteni ? Több tanulóval beszélgettem. Főleg azokkal, akik előtt rövid két hónap múlva kitárul az élet kapuja (63-an érettségiznek). Ezek közé tartozik az ipolybalogi Sztranykovszky László is, aki állattenyésztési szakos. így sűríti össze „arspoétikáját“: — Nagy és felelős munka vár ránk. A legjobb dologszervezésre, kemény helytállásra lesz szükség ahhoz, hogy a munkatermelékenység szintjét magasra emelve többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Majd arról faggatom, miben látja ennek megvalósíthatóságát? — Úgy tudom, hogy a kisüzemi termelés rhódszereit még sok helyen dédelgetik. Nem bírnak tőle megszabadulni. Pedig a termelés forradalmasításának halogatásával, az új technológia mellőzésével nem jutunk előbbre ... Az is helyénvaló javaslat, amit ugyancsak egy negyedéves állattenyésztési szakos vetett föl: — Sokat jelentene egy olyan megoldás, ha az utolsó esztendőben, a gyakorlati vizsgákat megelőzően 3 — 4 hónapot valamely példás, élenjáró EFSZ-ben, vagy állami gazdaságban lehetne tölteni, kihasználva minden lehetőséget, főleg a munkaszervezésben, a gazdálkodás irányításában szükséges ismeretek megszerzésére. Mert a legtöbb melléfogást itt követheti el az ember, ha kilép az életbe. Már hogyne lehetne az ilyen javaslatot helyeselni. Hiszen ennek gyakorlati megvalósítása azt jelentené, hogy az első „szárnybontogatások“ (persze tapasztalt vezetők védnöksége alatt) nem kerülnének költségbe, viszont előnyös lenne azért is, hogy sok-sok önbizalmat öntene az új szakemberekbe. Ha már az érdekkör került szóba, érdemes róla, azaz, hogy róluk —, mert van vagy hét — néhány mondatnyit írni. Annál is inkább, mert tanulhatnak belőle a mezőgazdasági technikumok CSISZ szervezetei, hogyan lehet sokoldalú, aranyat érő tevékenységet kifejteni. Ugyanis ezek az érdekkörök teszik színessé, mozgalmassá az iskolai életet, amelyre a tudás mellett nagy szükségük lesz majd a gyakorlatgyercsen. A népi tánccsoportjuk is életerős (24 tagja van): a járási népművészeti alkotóversenyen a IV. kategóriában az első helyre kerültek. A példás szereplés jutalmául Május elsején a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjában vendégszerepeitek. De a CSISZ elnöke azt is bevallja, hogy bizony az iskola könyvtára nincs kellően kihasználva. — Majd teszünk ról*... — jegyzi meg határozottan. A népi tánccsoport tagjai népviseletben Majd az iskola CSISZ szervezetének tevékenysége felől érdeklődöm. Mivel az elnök, Bar|akovics Pista Nyitrára utazott, így búvárkodásra vetem a fejem. Csipegetem a riport „nyersanyagát", mint gerlice a búzaszemet. Jó híreket hallok. Természetesen, a legnagyobb áttekintést mégis csak a CSISZ-elnök nyújtja, másnap délelőtt. Beinvitál a szépen berendezett CSISZ helyiségbe, majd ott kezdi, hogy tanulócsoportokat szerveztek: — így az erősebbek tudják a gyöngéket segíteni — magyarázza. — A tanulócsoportok munkájának elmélyítése céljából osztályok közötti versenyt hirdettünk, ami az előmenetel állandó javulását szolgálja. S mondhatom, eddig is sikerrel járt a kezdeményezés. Dicséret illeti az állattenyésztési szak IV. osztályát, akik már harmadízben érdemelték ki a „LEGJOBB OSZTÁLY“ címet viselő versenyzászlót. — Kicsit elgondolkozik ..., majd kiemeli, hogy a verseny sikerét nagyban elősegítette Fülöp Rezső tanár iskolán kívüli munkája. Akárhogy is vesszük, dicséretes dolog, amikor a CSISZ tevékenységét tanárok is segítik. Mert nem ő az egyedüli: Kiss és Klokner tanárok is hasonlóképp cselekszenek. Az egyik a II. Országos Spartakiádra való alaban.. . Az iskolán belüli oktatás efféle tudást nem nyújt és nem is nyújthat. De beszéljen a CSISZ-elnök. — Legeredményesebb a biológiai érdekkör munkája. Tagjai a növényrendszertan mélyebb megismerésére tesznek szert, akvarisztikai és mikroszkópiái ismereteket sajátítanak el. — Az alapfokú politikai kör is átvette már a tervezett témákat. Arra nagy szükség van, hogy a tanulók politikai látóköre szélesedjék, kialakuljon materialista világnézetük. Még egy körről kell említést tennem — mondja kis szünet után —: eddig 175 tanuló szerezte meg a Fucík-jelvényt (a tanulók összlétszáma 280 fő). Ezt a kört Csicsai Károly tanuló nagy hozzáértéssel irányítja. Ezenkívül 35 tagú színjátszócsoportjuk is van, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmával színvonalas és az alkalomra megfelelő esztrádműsorral lépett fel Ekelen, Keszegfalun és Me-Felemlíti még, hogy a tanulók a szünidő alatti kötelező termelési gyakorlatot szlováklakta vidéken szeretnék végezni. Ezzel szlovák nyelvtudásukat gyarapítanák, továbbá baráti kapcsolatokat teremtenének az ottani szlovákajkú fiatalokkal. Ezt a nemes kezdeményezést fel kell karolni, mind az iskolai .pártszervezet, mind az illetékes szervezetek részéről, s minden módon segíteni, hogy törekvésük megvalósuljon! Még egy dolog az illetékesek címére: mégpedig a Komáromi Mezőgazdasági Technikum régóta vajúdó diákszállás-problémája. Itt az ideje, hogy- új, korszerű diákszállást építsenek, mert az eddigiek nem felelnek meg a higiéniai és egészségügyi követelményeknek. Jó volna már ígéret helyett mihamarabb cselekedni! Kovács István Rohamosan épül Komárom egyik új negyede Az egyház és az űrutazás Készülődés a II. Országos Spartakiádra Lajka, a világűrbe kilőtt első élőlény a tudományos haladás nagysikerű bizonyítéka volt. Amolyan „előőrs" szerepet játszott, s ma mindenki előtt világos, hogy elkövetkezik az a nap, amikor az ember elindul felfedező útjára — más bolygókra. A nyugat-német „QUICK" nevű folyóirat megállapítja, hogy az egyetemeken már néhány év óta előadásokat tartanak a bolygóközi-repülés nyomán adódó orvosi problémákról. És napjainkban új tudomány születésének lehetünk tanúi: készül a bolygó-ideológia. A QUICK szerint 5 fontos kérdés körül csoportosulnak a megoldásra váró vallásos problémák, melyet a világegyetem vetett fel. íme: 1. Élenjáró tudósok véleménye szerint a világmindenség nagyszámú bolygóinak némelyike hasonlatos a Földhöz — emberek vagy hozzájuk hasonló élőlények lakják. Kérdés: Jézus Golgotán történt keresztrefeszítése megváltást jelent-e ezen bolygók lakosai számára is, vagy csak kizárólag a Földre vonatkozik? 2. Ha a megváltás kizárólag a főidre vonatkozik, vajon az ür-utas más bolygón megtelepedve elveszti ezt a földi, keresztényi, szent biztosítékot? 3. Ha a keresztrefeszítés az egész világmindenségre kiterjed, az isten fia emberi formát öltve miért éppen a ml Földünket választotta? Vagy ezt a szenvedést más lakott bolygókon is elszenvedte? Ezerszer, milliószor? 4. Keresztényi tanítás van-e a bolygók mindegyikén, ahol lélekkel megáldott élőlények laknak? 5. Ha nincs számításba jöhet-e valamilyen bolygók közti térítő-misszió? Azok a tudósok, akik ezeket a problémákat oldják meg, - már előre sajnálatra méltók. Feladatuk annyira hálátlan és nevetséges, mint 500 évvel korábbi elődeiké, akik komoly ábrázattal vizsgálták, hány angyal fér meg a tű hegyén. Mint minden tudományos felfedezés, így a szovjet szputnyík Is komoly „becsapódást" okozott a vallásos hiedelem és a találgatás mezején. Hasonlóra aligha emlékeznek.-tá Lányok, mezőgazdasági szakmát tanuló lányok! Ne hagyjátok, hogy szó érje „a ház elejét“. pos felkészítést, a másik pedig a biológiai érdekkör jó működését szorgalmazza.
