Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-09 / 36-37. szám

A Péró közepén zsúpfödeles viskó roskadozik. Arasznyi ablakain nem csillog a napfény, nem szűrődik át világosság. A ház népe sötétségben, nyomorúságban tengeti életét. . .- óh, devla, devla ...! - sóhajto­zik a férj, Cigány Laci. Hangja azonban elszáll, nincs, ki meghallgassa szavát, orvosolja pana­szát! A bíró úr erejéből is csak any­­nyira telik, hogy havonta egyszer­­kétszer megbízza Horthy pribékjeit:- Menjetek egy kicsit felfrissíteni a cigánysereget! Ügy hallottam nagy­­hangúak, és követelőznek! ... £s a kakastollasok mennek, hűsé­gesen teljesítik a feladatot! Először is csőre töltik fegyverüket. Majd feltüzik a fényes, hegyes szuronyt. Aztán kez­detét veszi a „baráti látogatás"! ...- Vigyázz az egész! - bődíti el magát a pribék a Péróhoz érve. A cigányok megrettennek s mint a szög, hegyesen állnak. A gyengébb szívűek sírnak, a vastermészetüek dü­höngnek. De csak magukban, szólni nem mernek! A pribék viszont ordít, mint az éhes farkas.- Miért nem húztál cipőt a lábadra?- Mert nincs! - feleli Laci, az öt gyermek apja.- Miért nincs ? Laci nem szól. Kezével mutatja, hogy nincs munka nincs kereset!... Aztán a gyermekekhez fordul a ka­kastollas.- Miért rongyos a ruhád? A kérdésre a gyermek anyja vála­szol:- Nem lehet mindenkinek új ru­hája! ...- Nem, mert nem dolgoztok! He­nyéltek uraztok! .. Mély csönd, néma mozdulatlanság. Csupán a kakastoll táncol a véreskezü kalapján!... A pribékek továbbállnak, a megré­mített sereg pedig behúzódik a kuny­hókba. A gyermekek enni kérnek, a szülök töprengnek, búsulnak...- Csak szegény embert ne terem­tett volna az isten a világra! - ke­sereg Cigány Laci felesége. A férj a „szoba" mennyezetét, a pe­nészes falakat szemléli. Tekintete Cigány Laci... egyszer csak a kakukkos órára réved, amely épp oly mozdulatlan, élettelen, mint a Pérót körülölelő világ! . . .- Mióta nem megy ez az óra? - kérdi Laci feleségét. — Már több mini egy hete. Laci csodálkozik, hogy nem vette észre. És ha észreveszi? Ki csinálja meg? Hol van rá pénz?!... Felkel a helyéről, az órához lép Leveszi a szögről, lefújja a rárakódott port és az asztalra teszi. Egy ideig nézi, nézi, aztán zsebkése segítségével széjjelszedi!... A „műtét" sikerült, az Óra elindult Ügy ketyegett, mint régen, s a ka­kukkmadár is visszanyerte hangját. Laci sznite csodálta: — Én... én javítottam meg. Hiszen akkor ... Itt elakadt. Valahogy nem fért ki a száján, hogy: akkor másoknak is megjavíthatná az óráját és valami csöppenne érte!... Aztán mégis megbátorodott: — Asszony! Ha a falut járod, mondd el a népnek, hogy meg tudom az órát javítani' Az asszonynak nevet az arca, moso­lyog a lelke: — Lesz kenyér, krumpli és rántani való! ... Először helyben, Dacsóke-szin ter­jedt el, hogy Cigány László órajavító. Rossz óra persze több volt, mint jó, így az elhatározás is könnyen meg­született. — Elvisszük Cigány Lacihoz, az ol­csón megjavítja! ■.. És Laci - bár kínlódva, gyötrődve, eszét és idejét nem kímélve - való­ban megcsinálta a rossz órákat. Egy szakajtó krumplit, egy-két liter vö­röslisztet kért a javításért. Nem drá­­gáskodott, hogy többen fölkeressék .,. Múltak a napok, a hetek és a hóna­pok Cigány Lacit már nem csak hely­ben, hanem a környéken is emleget­ték: — Ki javította meg az órájukat? — Cigány Laci! — Jól megcsinálta? — Jól! Laci örült a dicsérő szónak, bár sok haszna nem volt belőle. Ruhára, cipőre épp úgy, mint azelőtt, most sem telt. Csupán a gyerekek éhségét csillapí­totta. De ez is jó volt, sokat ért!... A pillanatnyi örömbe azonban az egyik napon üröm vegyült. Laci SAS- os behívót kapott. Több mint fél évig szolgált Horthy hadseregében Gondo­latban azonban mindig otthon járt, az éhező gyerekeket bíztat gáttá: — Ne sírjatok, tűrjetek, lesz még jobb is!... S amit remélt, valósággá vált! 1945, a Szovjet hadsereg felszabadí­tása új, tartalmas életet hozott Ko­vács Lászlónak is. Már nem Cigány Laci, s az alamizsnára sincs rászo­rulva. Becsületes munkásember! Szid­­listyén, építkezésen dolgozik. Havonta 1400-1500 koronát keres. Fiával együtt pedig kétezren felül! A megta­karított pénzen a múlt évben új házat épített, bútort vásárolt. Autóbusz vi­szi munkába, s este is azon robog haza családjához. Munka után pedig bekapcsolja a rádiót: mosolyogva hall­gatja az új élet zenéjét! ... ZATYKÖ JÓZSEF Tizennégy év telt el a háború befe­jezése óta. Rimajánosi lakosai még jól emlékeznek ezekre a háború utáni napokra. A szovjet katonákra, a ro­mokra, melyek felett úgy néztek szét bizakodó szemmel, hogy: építeni kell, dolgozni, új életet kezdeni... Ha tizennégy év táblatából össze­hasonlítjuk a mai Rimajánosit a régi faluval, alig ismerünk rá. Óriási fej­lődésen ment keresztül. A nincstele­nek földhöz jutottak. — Kincsik és A kultúrotthonban már működik a távolbalátó Kövér birtoka az ó tulajdonuk lett. Az egykori cselédek a maguk gazdái lettek. Rájöttek, hogy az összefogás­ban rejlik az erő', ezért 1952-ben szö­vetkezetei alakítottak. Azóta állan­dóan emelkedik életszínvonaluk, szé­pül községük. A régi házakat kiszo­rítja a sok modern épület. Káka Juraj. a HNB elnöke örömmel számol be róla. hogy tizennégy év alatt 40 új ház épült a faluban Sőt még egy áruházat is kaptak, még hozzá olyat, amelyben minden meg­található Hogy kinek tellett új házra? Holik János, a szövetkezet zootechnikusa is négyszobás lakással dicsekedhet, melyből nem hiányzik a fürdőszoba sem. Az ÄG kertésze Marcso Barna Takács Lajos és Kuhulák Lajos szin­tén tágas, szép házat épített. A cigá­nyok Is megváltoztatták a cigánysor arculatát. Bohó Lajos a cigánysoron született, ott nevelkedett fel egy szűk, kis putriban. Most is ott él, de már új házban. — A cigánysor sem marad el a fejlődésben. Eddig hat új ház épült fel — mondja büszkeségtől dagadó kebellel. - Nem is akármilyenek, mert aki dolgozik, annak mindenre jut. A cigánynak is jut már az épít­kezésre. Mert nálunk a munka szá­mít, nem a bőrünk színe. Varga Jenőné. a CSEMADOK elnöke is arról beszél, hogy végre elkészült a házuk. Öt évig építették. — MoSt már készen áll - mondja mosolyogva. — Másképpen van máma, még az asszonyok munkáját is megkönnyíti a mosógép. 'Motorkerékpár? Már vagy tizenöt van a faluban — mondja. Ebbe a kis községbe — éppúgy, mint a nagyobbakba — minden „új­donság" eljutott. Már vagy 7-8 tá­volbalátó antennája hirdeti a házak felett, hogy a rimajánosiaknak erre is telik. Akinek pedig nincs saját, az a kultúrotthonba jár művelődni, szó­rakozni. A fiatalok is gondoskodnak Az új eigánys or már nem putrikból áll a lakosság kulturális fejlődéséről. Évente 4-5 szlovák és magyar szín­darabot mutatnak be. Jelenleg táncosok dobbantásaltól. énekétől hangos a kultúrotthon. Lá­zasan készülnek a CSEMADOK kerü­leti szemléjére és május 9 méltó megünneplésére. Hiszen nagy ünnep ez Rimajánosi számára. Hiszen május 9., a felszabadulás nyitotta meg Rimajánosi előtt az utat a felemelkedés, a fejlődés felé. A fel­­szabadulás, a munkában, építésben eltelt tizennégy év adott e 1400 lakosú falunak új házakat, fürdőszo­bát, televíziót, békés, nyugodt életet, Vargáék modern lakása magas színvonalú szórakozást, és a szocializmus nyújt nekik lehetőséget életük még szebbé, boldogabbá téte­lére. Németh János tftáiu&i fóhrty&ept Hetvennyolc májusod melegével Takarj be engem édesapám. Téged az idő be szépre érlel,- Gyümölcs szeretnék lenni a fán. Hetvennyolc májusod melegével Takarj be engem édesapám. Kedvemnek rügye hajtott ki rajtad, Viharvert ágam, én gyermekem, Melengetlek, - ne félj, le nem fagyhat Virágod. - gyümölcsöd megterem.- Kedvemek rügye hajtott ki rajtad, Viharvert ágam, én gyermekem. S így állunk most a májusi fényben: Nagyapa, fiú, s kis unoka. És betakar nagy. nagy melegével ősz apám. hogy ne fázzunk soha, S termést Ígérjünk májusi fényben;- Nagyapa, fiú, s kis unoka. CSONTOS VILMOS 'í/j Co í/j Emberibb jelen Csaknem másfél évtizeddel ez­előtt Alistálon sok egészség­telen viskó húzódott meg az istállók közvetlen közelében. Az emberek — Régi nádfedeles viskó egyesek kivételével — talán itt éltek a legszegényebb sorsban. Csiba Lajos, Kosár Dezső és a többi földbirtokos szinte vérüket szívták. Látástól vaku­­lásig dolgoztak, mégsem tudták biz­tosítani családjuk betevő falatját. A felszabadulás óta óriási a válto­zás a falu. és vele együtt az emberek életében Eltűntek a régi viskók, melyeknek helyén modern, egészséges családi házak egész sora áll. Csupán 1950-től 156 új családi ház épült, 18 megalapozott lakás pedig építésre vár. A tetőkön itt-ott már televízió­antennák is vannak. — A közős munkának megvan az eredménye — tartják az alistáliak. Semmi kétség nem fér ehhez. Fel­épült a tűzoltószertár, épül, szépül a falu. Újonnan épült lakásba nyitunk be. Mérges kiskutya szalad ránk hangoskodva, de jön a házigazda, és a puli eliszkol. Középtermetű, pu­fók ember, Vadrinszky Ottó tessékel be a szobába. Amint elmesélte, küzdelmes élete volt. Uraságnál dolgozott. Sokat szen­vedett, nélkülözött. — Nehéz volt élni akkor az ember­nek, — mondja beszélgetésünk során. — Megállás nélkül dolgoztunk, azon­ban sohasem kerestünk annyit, hogy elég lett volna ennivalóra. A konyhában szól a rádió, a szobá­ban pedig — ahol vagyunk — ott van a televíziós készülék. Oj lakás, rádió, televízió; ez aztán igen! Nemcsak Vadrinszky bácsi televí­ziós-készülék tulajdonos, hanem már 10 család nézi esténként a szép mű­sorokat. Az ifjúsági szervezet is vá­sárolt, melyre a pénzt brigádmunkáva! keresték. Vadrinszkyék háza Az idős nénik és bácsik még sokszor idézik a kínzó, gond­terhelt tegnapot, de látják az embe­ribb jövendőt is. És ilyenkor a ráncok, mosolyra húzódnak az arcokon és a munkában megfáradt emberek öröm­telten lélegeznek fel: — Szabad életünk 14 éve!-há-Földműveseink há­­zatáján sem ritka­ság már a személy­autó. Herber József a holasovicei mun­kaérdemrenddel kitüntetett szövet­kezet traktorosa szintén azok közé tartozik, akik szor­galmas munkájuk gyümölcseként Spartak személy­autót is vásárol­hattak.----------------­VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk része. 14. Szem, szlovákul. 15. Nagy­hatalom. 16., Asszony. 17. Festmény 18, Állat. 19. Német fUozófus. 21. Állatlak. 22. Egészséges. 24. Sport­eszköz. 25. Német névelő. 27. Ollós. 29. Sógorok. 30. Szlovák furulyás. 33. Tiltószó. 36. Ezredrész. 37. Csapadék, (é f.) 39. A vas vegyjele. 40. Indulat­szó. 42. Ázsiai néptörzs. 43. Védel­mezője. 45. Ragadozó madár ... 46. Vér folyik benne. 4& Összedőlt lakás. 50. Értéke. FÜGGŐLEGES: ^tqSPOJCt jégen vagy gypes pályán. 2. SzloyáH^kérdönévmás gyepes pályán. 2. Szlovák kérdőnévmás 5. Fűszer, neyelgvgl, 6. Szlovákiai magyar költő.Azqnos mássalhang­zók. 8. Építőanyag, 9. Mezőgazdasági szerszám, (t. sz.) 10. Megy. 11. Szép végei. 12. Angol helyes. (LL=L) 13. Szomorú. 20. Elás. 23. Feltalálása Po­pov nevéhez fűződik. 26. Nem terád. 27. Káros Ital. 28. Férfinév. 31. Nőinév. 32. Rejtvényünk második része. 34. A kedvelt olvasmánya. 35 Kukoricaszár. 38. A csapat része. 39 Nem. 41. Haza. 44. Nem az. 45. Svájc része. 46. Egyszerű gép. 47. Re párja. 49. Jelen nap. Tudnivalók: Beküldendő a kövéren szedett so­rok megfejtése legkésőbb május 15-ig. A fenti rejtvényünkkel megindítjuk keresztrejtvénypályázatunkat, öt ke­resztrejtvény megfejtői között érté­kes könyveket sorsolunk ki. Rajta hát, induljon a verseny! A megfejtéseket lehetőleg levelező­lapon küldjék be „keresztrejtvény“ megjelöléssel. A 28. számunkban közölt kereszt­­rejtvény helyes megfejtése: Köszönt­jük az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusát, atoll, dog, a gépesítés, ko­rán, jog, aga. Dogé. Sorsolással Budai József, Horosz Éva és Erdélyi Kor­nélia nyertek könyvjutalmat.-tg­első gyermekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom