Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
6 \fzaü-act földműves 1959. május 1. Az ímelyi ünnepről,,, „Figyelmeztetjük a szövetkezet tagságát, hogy holnap az ünnepre való tekintettel nem lesz előlegkifizetés. Aki még nem vette fel a pénzt, minél előbb jelentkezzen az EFSZ irodájában.“ — harsogta a hangszóró. Válóban úgy festett minden, mintha ünnepre készülne az Ímelyi EFSZ. Púposra rakott szekerek hordták az istállók körzetéből a trágyát, az utakat egyengették, tisztogatták. A naptár április 9-ét mutatott. Ünnepnek tehát híre-hamva sem volt. A rejtély másnap megoldódott, amikor befutott az EFSZ szarvasmarhátenyésztő farmjára az autókaraván, amelyet a szövetkezet tagjai, a járás vezető funkcionáriusai, izgatottan vártak. Délután három óra tájban lépett ki az autójából Fieriinger elvtárs, a nemzetgyűlés elnöke, Benada elvtárs a nemzetgyűlés többi tagjainak kíséretében. A vendégeket Vrábel Vendel, országgyűlési képviselő, az EFSZ elnöke fogadta. Néhány szívélyes üdvözlő szó és kézfogás után a vendégek elindultak, hogy megtekintsék az EFSZ gazdaságát. Benada elvtárs csodálkozott a telep környékén lévő szénakazlak sokaságán. — Ezzel bőven kitartunk május vé • géig — mondotta az EFSZ zootechnikusa — anélkül, hogy a 40 vagonnyi tartalékunkhoz nyúlnánk. — Tejhozamunk a téli hónapokban sem csökkent nyolc liter alá, így az első negyedévben 27 ezer liter tejet adtunk be szabad áron. Fieriinger elvtárs és Anezka Hodinová-Spurná megelégedéssel szemlélték a jó karban tartott teheneket és a növendékállatokat. Elbeszélgettek a fejőkkel és a gondozókkal. Sajnos, az idő rövidre volt szabva, ímely gazdasága pedig nagy. A vendégek meglátogatták a sertés- és a baromfitelepet is. A csibenevelőben Vrábel elvtárs bemutatta A rövid körút után a kultúrházban saját újítását - egy kemencét - ültek össze a vendégek egy kis baamely egyenletesen fűti a helyiséget, rátságos beszélgetésre. Majd a meg-Négy és fél kiló gyapjú juhonként — az első nyírásból A vendégeknek Vrábel Károly zootechnikus magyaráz előállítása pedig csekélységbe kerül. Az eredményt az elnök mindjárt be is mutatta a kirántani való. csibéknél. Hodinová-Spurná elvtársnő megjegyezte, hogy náluk inkább elektromos anyákkal nevelik a csibéket, de amint látja, az ímelyiek módszere is jól bevált. terített asztalokra kerültek egy disznó földi maradványai hurka és kolbász formájában. Leöblítésre pedig a Bajcsi Állami Gazdaság kitűnő riztingje szolgált. KEMÉNY JÓZSEF JNB, Ögyalla — A juhtenyésztés csak úgy fizetődik ki, ha szeretjük és odaadással gondozzuk és takarmányozzuk a juhokat — így vélekedik Fazekas József, a szepsi EFSZ példás számadójuhásza. Hálás is a szövetkezet vezetősége Fazekas bácsi kiváló munkájáért. Hogyne, hiszen a jövedelmezőség magas szintje jórészt az ö munkáját dicséri. E számadó juhász átlagosan négy és fél kiló gyapjút nyírt juhonként (az idei első nyírásról van szó). A szepsi EFSZ közel 15 mázsa gyapjút és tíz nyersbőrt adott át a kerületi felvásárló üzemnek, amelyért több mint 94 és félezer koronát kapott. A gyapjútermelés pénzbevételi terve erre az esztendőre: 107 ezer korona. Hozzávetőlegesen az őszi nyírásból még 25 ezer koronára számítanak. Ebből is jól látható, hogy a tervszabta bevételük több lesz... Százharminc anyától március 1-ig százhatvan kisbárány született. Ez is HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 33. számának első oldalán a „Tavaszi munkák képekben“ című írás ötödik mondatába sajtóhiba csúszott be. A mondat helyesen így hangzik: „Vállalták, hogy három nap alatt befejezik a 67 hektár sarabolását.“ A mezőgazdasági tanonciskolák életéből A királyhelmeci járásban négy mezőgazdasági tanonciskola működik. Mégpedig Bodrogszerdahelyen, Nagygéresen, Bélyben és Kistárkányban. A négy iskola öt osztályában mintegy 128 fiú és lány tanul. Bodrogszerdahelyen például 24 fiú — 15 — 16 évesek — ül hetente három napot az iskola padjaiban. A hét többi napjait gyakorlati munkával töltik. Egyesek a szövetkezetben, mások az állami gazdaságban. Sajnos, azonban pártunk és kormányunk ezen nagy jelentőségű intézkedése nem talált mindenütt teljes megértésre. A Szomotori Állami Gazdaságba 12 tanonciskolás fiú jár gyakorlati munkára. Előfordul, hogy a gazdaság vezetői nem biztosítanak nekik állandó munkát. Kaskó Gyula például azt mondta: — Nem vagyok megelégedve a Szomotori Állami Gazdaság vezetőségének a hozzánk való viszonyával. Nem egyszer eltérnek a hivatalos közlönytől, és a munkánkat sem értékelik kellően. így természetes a jutalmazásnál is megrövidülve érezzük magunkat. Vittek József, raktáros pedig hazakergetéssel fenyeget bennünket! Ilyen a helyzet a bodrogszerdahelyi tanonciskolában, mivel a tanulókat kiküldő mezőgazdasági üzemek a tanonciskolát csak másodrendű feladatnak tekintik! Más a helyzet azonban Nagygéresen, Bélyben és Kistárkányban, ahol a szövetkezetek vezetői a legmeszszebbmenő gondoskodásban részesítik a tanulókat. Nagygéresen Pandi László, a tanonciskola igazgatója is jó munkát végez. A tanulók mind elméleti, mind gyakorlati téren sokat tanulnak. A fiúk a földeken és a szövetkezet műhelyében végeznek, gyakorlati munkát. A lányok szabni, varrni és főzni tanulnak. A szabást, varrást Szűcs Ilona, a főzőtanfolyamot Kiss Ilona tanítónő vezeti. A gondos tanításnak megvan az eredménye. Elismeréssel kell szólnunk a bélyi és a kistárkányi mezőgazdasági tanonciskolákról is. Kistárkányban például a tanonciskola esztrád együttese kultúrfellépésekkel szórakoztatja a szövetkezet tagjait. Tehát a fiatalok nemcsak a tanulásban és munkában, hanem a kultúra fejlesztésében is megállják a helyüket. Kaszonyi István ☆ Munkájuk eredményes volt A korai tavasz virágba borította az egész határt. Alig vettük észre, hogy az azúrkék égalján elviharzott az első gólyamadár is. Ilyenkor szinte újjáélednek a fiatalok. így van ez velünk is, az érsekújvári CSISZ járási bizottságának tagjaival. A tavasztól megvarázsolva vágytunk a határba, a falukra, ahol a szövetkezeti tagok keze által már zöldell az új vetés. Csoportba állva jártuk a falvakat, beszélgettünk a magángazdákkal, s elbeszéltük, mit jelent a falu számára a kollektivizálás. Amerre elmentünk, mindenütt új élet költözött a falvakba, s örömmel vettük a hírt, hogy ez és ez a szövetkezet taglétszáma jóval kiszélesedett. Azóta is örömmel járjuk a falvakat. KUBICSKÖ MÁRIA, Érsekújvár VARÁZSLAT“ / Nem tudom is, minek nevezzem azt a „csodát“, amely a közelmúltban a bolyi szövetkezetben történt. Elképzelhetetlen módon egyik reggel arra ébredt a szövetkezet tagsága, hogy egy vemhes növendék helyén egy idegen, mindenki számára ismeretlen, s rossz állapotban lévő állat állt. Igen furcsa eset, melyen valamennyien megbotránkoztak. • Bolyban azóta sem szűnt meg a tehén körüli „csoda“ kutatása Azonban a dologban az az érdekes, hogy a gazdasági udvarban állandóan van őrszolgálat, méghozzá kettő. így tehát furcsa az állatcsere. Az ember nem is tudja mire vélni. Nem, mert az éj leple sok mindent takar ... így egyenlőre ismeretlen az eltűnt növendékállat sorsa. De belenyugodni mégsem lehet az esetbe, mert vélemértyünk szerint az éjjeli őrök mégis csak tartoznak némi felelősséggel is! K. J. Fazekas bácsi érdeme, aki nagy hozzáértéssel és türelemmel gondozza a kisbárányokat. Reméljük, hogy a szepsi EFSZ új vezetősége, Bartók elvtárssal az élen, mindent megtesz az idén a juhtenyésztés hasznosságának további fokozására. Andreas Sándor, Szepsi ☆ Nemakarásnak nyögés a vége Furcsa eset, de valóság. Somodiban jegyeztem fel. Arról van sző, hogy sem a HNB, sem az EFSZ vezetősége nem törődik a fiatalok nevelésével. Nem veszik észre — vagy nem akarják! —, hogy a fiatalok esténként a vendéglőben kártya, vagy féldeci mellett „szórakoznak“! S mindez abból adódik, hogy semilyen szórakozási lehetősége nincs az ifjúságnak. Még az egyszobás kultúrtermet is raktárnak használta fel a szövetkezet. Siralmas állapot, melynek az lehet a vége, hogy a fiatalság elidegenedik a falutól, a szövetkezettől. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy az EFSZ-ben kevés lesz a munkaerő, Akkor pedig még több takarmány fog a határban telelni! A község vezetősége cselekedjen tehát, amíg nem késő, nehogy aztán a nemakarásnak nyögés legyen a vége!... Redvay Aladár, Rozsnyó ZSIGÄRDI LEVÉL Farkas Sándor és Farkas Hona, a zsigárdi Állami Gazdaságban 50 darab anyakocát gondoznak. Terv szerint 608 darab malacot kell elválasztaniok ebben az évben. Az üzemi gyűlésen vállalták, hogy 20 malaccal többet nevelnek föl. Évi tervüket tehát 628-ra, a tervezett 15 kilogrammos súlygyarapodást pedig 17 kilogrammra emelik. Kötelezettségvállalásuk — melyet május elseje tiszteletére tettek 3 ezer koronát tesz ki. Deák István, Zsigárd Köszönet -Feri bácsinak — Hej, ha minden tag úgy dolgozna, mint Feri bácsi — sóhajtozott Knapp Pál, a galántai EFSZ elnöke —, akkor a mi szövetkezetünk lenne a legjobb a járásban. Néhány esztendeje már, hogy sertésgondozó. Nagyon lelkiismeretesen végzi a sertések körüli munkát —, s hozzá tehetjük még: szakszerűen, hozzáértéssel. A takarmányadagból nem hiányzik a speciális siló, a takarmányrépa, s nyáron a zöldlucerna. Chudy Ferenc a gondjaira bízott 120 sertésnél jó eredményeket ér el a súlygyarapodásban. Ezt példázza az is, hogy szövetkezetük idejében teljesítette a negyedévi sertéshúsbeadási tervét. Állami felvásárlás címén pedig 46 mázsa sertéshúst adtak be ezidáig. Mindezért köszönet Feri bácsinak! K. F. A nagykaposi szövetkezetesek nemcsak a növénytermesztésben, hanem az Állattenyésztésben is a legjobbak a járásban. Az elmúlt években még sok volt a TBC-s tehenük, azonban ma, a korszerű istállókban elhelyezett tehénállomány nagyobb része már fajtiszta, egészséges és ami a legfontosabb — a napi tejhozam 8 — 8,5 liter körül mozog. Kilábaltak a betegségből Az észak-csehországi területeken is több kukoricát termelnek az idén, mint az előző években. Az elmúlt napokban már megkezdték a vetést. A mosovcei szövetkezet gazdálkodásában igen sok hiba volt még a múlt években. így nem csoda, hogy a gyenge szövetkezetek közé tartozott. A hiba abból eredt, hogy a tagok a háztáji földek mellett megfeledkeztek a közös szövetkezeti vagyonról. Sz természetesen visszatükröződött ftj eredményekben is.- Különösen az állattenyésztéssel áKiunk gyenge lábon — mondja MoiSnesík János, a szövetkezet elnöke. — Egészen 1956-ig alacsony volt az llíatállományunk. A szükséges takarmányt azonban még annak sem tudtuk kitermelni. Szükség volt tehát Sürgős intézkedésre. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy jelentős eredményeket értünk el az állattenyésztés fejlesztésében. Az 1955- 56-os években többéves takarmányt a szántóföld 13 — 15 százalékán termeltünk. Ma a szántóterület 25 szá .'álékán termelünk hereféléket. Az őg*i keverékekről pedig azelőtt hallani sem akart a tagság. Most tudjuk csak, hogy az őszi és a tavaszi keverék nemcsak jó zöldtakarmányt, hanem elsőrendű silót is biztosít. 1956- ban 100 hektár mezőgazdasági területre 18 darab fejőstehén és 11 darab anyasertés jutott. Ez év elején már 28 fejőstehén és 18 anyasertés esett az említett földterületre. A közelmúltban vitatták meg Mosovcén a szövetkezetek kongresszusának határozatát, és megállapították, hogy még igen sok kihasználatlan tartalékuk van. így született meg aztán az az elhatározásuk, hogy már ebben az évben teljesítik az 1960-ra tervezett irányszámokat. PÁL OTTÖ, Vágújhely r Ébredés és szunnyadás Nánán Ez év februárjában közel 120 családdal bővült a nánai szövetkezet. Nem illik dicsekedni, azt azonban meg kell mondanunk, hogy az új tagok nagy része, mint Matus Vince Nagy István, Brigany János, Haulik Sándor, Kilmaier Béla és többen mások, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy fejlődjön, erősödjön a szövetkezet. Külön dicséret illeti Szabados Józsi bácsit, aki már jóval túl' van a hetven éven, a közösben azonban fáradságot nem ismerve' dolgozik. Az asszonyok sem riadnak vissza a munkától, a nehézségektől. Sajnos, azonban, akadnak olyan tagok is, akik úgy gondolják: aláírtuk a belépési nyilatkozatot, s ezzel eleget tettünk kötelességünknek. A földet művelje és a növényeket is ápolja a jó ég! Egy másik fájó pont pedig az, hogy csak két-három fiatal van a szövetkezetben. Nagy hiba ez, mely sürgős orvoslásra vár. Az EFSZ vezetősége és a HNB tagjai tehát ne nézzék tétlenül a tűrhetetlen helyzetet. Cselekedjenek, addig, míg nem késő! Nagy József, Nána
