Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-04 / 1. szám

Jzalrttd Földműves 1959. január 4. A szövetkezetek kultúrális tevékenységének fejlesztése uram vagyuui eieuieK, írnnuinKauu eltűnnek. Az emberek közti új viszo­nyokról tanúskodnak a szövetkezetek közti kapcsolatok is. Sok példa van, amikor az öregebb, tapasztaltabb szö­vetkezet önzetlenül segíti az új EFSZ-t hogy azt átsegítse a kezdeti nehéz­ségeken és megne ismétlődjenek azok a hibák, melyek nála előfordultak. A kollektív nagy ereje éppen abban mu­tatkozik, hogy felkelti az emberek­ben a legnemesebb tulajdonságokat, hogy mindenkinek megadja a lehető­séget képességeinek kifejlesztésére, ezzel megsokszorozza az ember erejét a természet meghódításáért a saját maga és a társadalom javára folyta­tott harcban. Sikeresen fejlődik a falun a kultú­rális és népművelési tevékenység. Ma már 4635 népművelési szoba, 5026 fa­lusi és 274 járási kultúrház, valamipt 16 és háromnegyed millió könyvvel rendelkező 14 500 népkönyvtár szol­gálja a falu kultúrális fejlődését. Majdnem minden családnak van rá­diója és a falusi televíziós készülékek számában az első helyen vagyunk a világon. A film elji .ott hazánk leg­eldugottabb falujába is és a falu kul­túrájának emelkedését jól szolgálja a mezőgazdasági sajtó is. Majdnem minden község helyi hangos híradóval rendelkezik és minden falu be van már kapcsolva a telefonhálózatba. Nemzeteinket ismerik a világban gazdag kulturális hagyományaikról, melyeket évszázadokon keresztül a falu fejlesztett ki. Mennyi szépség rejlik népdalainkban, népi táncaink­ban, mennyi ismeretlen tehetség fek­tette bele minden művészetét nemzeti viseleteink és díszítő művészetünk fejlesztésébe. Legnagyobb művészeink a népművészetnek ebből a gazdag kincstárából merítettek és ezzel sze­reztek dicsőséget az egész világon. Népünk átlagos műveltsége a legfej­lettebb államokkal összehasonlítva is magas színvonalon áll. A mi paraszt­jainkat azelőtt is érdekelték a szak­mai ismeretek és sok szakfolyóiratot, könyvet olvastak. A mai sokkal kedvezőbb előfeltéte­lek között azonban már nem lehetünk megelégedve azzal ami volt. A mi fel­adatunk, hogy a népi kultúra leghala­dóbb hagyományaira támaszkodva olyan kultúrát teremtsünk a szövet­kezeti faluban, mely elősegíti és ki­fejleszti az emberek közti új viszo­nyokat, megfelel az állandóan emel­kedő igényeknek, és elősegíti a falu és a város közti különbség kiegyen­lítését. Sok dolog, amit a múltban tanítot­tak az iskolákban, ma már idejét múl­ta. Alapvetően változtak meg a ter­melés feltételei. Azelőtt elegendő volt a földművelő tudása kis- és közép­gazdaságának vezetéséhez, ma már széles ismeretekkel kell bírnia, hogy több száz hektáron jól tudjon gazdál­kodni. Azelőtt csak önmagára számít­hatott, ma már a gépek és vegyi anya­gok hasznos segítségére is. A mun­kamegosztás lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti tag specializálhassa ma­gát a termelés egyes szakaszaira. A politikai és szakmai ismeretek állandó növekedése nemcsak a munka kulturáltságának és a szocialista me­zőgazdaság folyamatos fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele, hanem egy­úttal a falu kulturális élete általános fejlődésének előfeltétele is. Az EFSZ-ek mintaalapszabályai kö­telezik a szövetkezet vezetőségét a tagok szakmai tudásának és kulturá­lis színvonalának emelésére. Ma már sok szövetkezetünk van, amelyek megértették ezen rendelkezések je­lentőségét és nem választják el a ter­melés kérdéseit a tagok életének többi problémáitól. Nagy figyelmet szentelnek az ifjúság és az idősebbek szakmai nevelésének és karöltve a nemzeti bizottságokkal valamint a Nemzeti Front szervezeteivel, ápolják a társadalmi és kultúrális életet a falun. így lesznek az egységes föld­művesszövetkezetek nemcsak a cseh és szlovák falvak gazdasági, de kultú­rális fejlődésének alapjaivá is. Minden EFSZ voaetőség kötelessége törődni nemcsak a szövetkezet fej­lesztésével, de a szövetkezetesek po­litikai és szakmai színvonalának eme­lésével, a falu fejlesztésével, a kul­turális élet felvirágzásával is, hogy minden szövetkezetben fellendüljön a kultúrális élet, hogy a közös munka mellett legyen idő művelődésre, kul­túrára és szórakozásra is. Arra a kérdésre, hogy mily módon biztosítjuk az EFSZ-ek kulturális te­vékenységének fejlesztését, az alábbi javaslatokat ajánljuk megvitatásra a szövetkezeti tagoknak és a többi me­zőgazdasági dolgozóknak: f A komáromi hajógyárban a szocialista munkaverseny és a vállalatok segít­ségével sikeresen teljesítették terv­­feladataikat. tlojkó Ferenc és Obst János, akik a legjobb hegesztők közé tartoznak, a hajógyárban készülő leg­nagyobb személyszállító hajón dolgoz­nak. Karácsony után ,Frantisek Zupka, a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnöke a kö­vetkező levelet küldte Dag Hammars­­kjöldnek az Egyesült Nemzetek Szer­vezete főtitkárának: „Tisztelt Főtitkár úr! A Csehszlovákiai Szakszervezetek Központi Tanácsa és hazánk vala­mennyi dolgozója nagy aggodalommal követi figyelemmel a Dél-Kóreában végbemenő eseményeket. A kínai önkéntesek távozása Ko­reából nagymértékben hozzájárult a Koreában és a Távol-Keleten fenn­álló feszültség enyhítéséhez, valamint a koreai kérdés békés megoldásához szükséges feltételek megteremtésé­hez. Az USA kormánya azonban ahelyett, hogy követné ezt a példát és fegyve­res egységeit visszavonná Dél-Kóreá­­ból, továbbra is megszállás alatt tartja az országot és nyíltan arra mutat szándékot, hogy meghosszabbítja Ko­rea területének felosztását, Dél-Kó­reát pedig mint katonai stratégiai, sőt atomtámaszpontjaként használja fel továbbra is, esetleges legközelebbi távol-keleti agressziók céljára. Ez a helyzet egyidejűleg súlyosbítja a dél-kóreai dolgozók gazdasági és szociális helyzetét és jogos aggodal­makat ébreszt bennük, hogy hazájukat újból akaratuk ellenére háborús bor­zalmakba döntik. A Csehszlovákiai Szakszervezetek Központi Tanácsa hazánk valamennyi dolgozójának nevében a legnagyobb határozottsággal tiltakozik e helyzet ellen és arra kéri az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, hogy befolyásával haladéktalanul hasson az Amerikai Egyesült Államok kormányára oly ér­telemben, hogy vonják vissza az USA katonai egységeit Dél-Kórea területé­ről és az USA kormánya teremtse meg a szükséges feltételeket az ország békés úton megvalósítandó egyesíté­sére, a koreai nép gazdasági és szo­ciális helyzetének megjavítására, va­lamint egy új távol-keleti háború tűzfészkének megszüntetésére.“ Füleken van köztársaságunk egyik legrégibb email-edénygyára, amelynek gyártmányai csaknem a világ minden tájára eljutnak. Képünkön az edénye­ket elektromos kemencékbe rakják, ahonnan égetésük után kikerülve már szállításra készen állnak. A hivatalos közlöny 141/1958 számú hirdetménye kimondja, hogy a fog­lalkozási idő alatt történő betegség és baleset elleni biztosításból eredő kiváltságokat olyan egyén is élvezi, akit valamilyen bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, büntetését fegyintézetben tölti ki és ott, vagy az intézeten kívül munkára lett be­osztva. Ha családos, gyermekpótlék is jár családjának, hacsak azt nem veszi fel más, arra már azelőtt is jogosult családtagja (például a ke­resettel bíró feleség). Ha pedig jára­dékos az elítélt, úgy büntetése kitöl­tésének idejére járadékának egyhar­­mada, legfeljebb azonban 70 százaléka folyósítható feleségének. A 142. számú hirdetmény részlete­sen közli, a különféle tenyészszár­­nyasállat árát is. A tyúktojás ára 1.50, a libáé 6, a kacsáé pedig 2.50 korona. A 150-es számú kormányhirdetmény felhívja minden polgár figyelmét, hogy sérelem esetén indokolt pana­szát, jelentését, vagy - indítványát bármilyen állami vagy gazdasági hiva­talnál szóban vagy írásban beadhassa. Szóbeli panasz esetén a hivatal dol­gozója jegyzőkönyvet vesz fel az ügyről és aláíratja a panasztevővel. Ha a panasz valamilyen hivatal ellen irányul, ajánlatos azt annak felettes hatóságánál benyújtani. A panaszt a hivatal tíz, legkésőbb azonban har­minc napon belül köteles kivizsgálni és az eredményről a panasztevőt értesíteni. Panasz, jelentés, vagy indítvány beadása miatt senki sem üldözhető, sem közvetlenül, sem köz­vetve. K. E. EE3SX A HNB-ok feladatai a kongresszus előtti vitánál A mezőgazdasági termelés bebiztosítása a jövő évre, a IV. EFSZ kon­gresszus előkészületei, a lakosság életszínvonalának további emelése; ezek azok a problémák, melyek most a falu dolgozói érdeklődésének közép­pontjában állnak. Ezek a kérdések foglalkoztatják a slany-i járás dolgo­zóit is. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Václav Zelenka a slany-i párt­­bizottság dolgozójának erre vonatkozó írását. melyben nagyon sok hiányosság ta­pasztalható. Pedig akad jó példa is a járásban mint például Jedomerice községben, ahol a HNB tagjai rendszeresen részt vesznek az EFSZ vezetőségi és tag­gyűlésein is. így a HNB tagjai jól is­merik az EFSZ helyzetét és operatí­ven beavatkozhatnak és segíthetnek a termelés és a munkaszervezés terén előforduló hibák eltávolításában. En­nek köszönhető, hogy az EFSZ 120 százalékra teljesítette gabonabeadási tervét. A HNB tanácsa a vitában az EFSZ belső gazdálkodásának megerő­sítésére vett irányt. Például szorgal­mazta egy hídmérleg felállítását, me­lyen ellenőrizhetik a termelés és a beadás pontos mennyiségét. Támogat­ták a komlótermelési terület kiszéle­sítését és egy új komlószárító fel­állítását. De más téren is hatékonyan és segítőén avatkozott be a HNB az EFSZ munkájába. Ezzel szemben Eisky községben az első kongresszusi anyag megvitatásá­nál a HNB nem foglalt helyesen állást a helyi EFSZ kérdéseiben, melynek mint kisebbségi EFSZ-nek nagy se-. gítségre Van szüksége tag- és föld­alapjának kiterjesztése terén. Hely­telenül oldották meg a föld központo­sításának kérdését is. Nem tudták bebiztosítani a gazdaság-technikai rendezést, s így az EFSZ 86 Hektár földje 63 kis parcellára osztódik szét. így aztán természetes, hogy az EFSZ nem teljesítheti a magas termelési feladatokat, nem használhatja ki a tudomány és technika vívmányait és végeredményben még úgy sem gaz­­dálkodhatik, mint egy egyéni gazda. Az egyéni gazdáknak ezáltal jobb ter­melési feltételeik vannak és sikerrel versenyezhetnek az EFSZ-el. E két példából az a tanulság, hogy a HNB-ok jelenlegi elsőrangú felada­ta, hogy bebiztosíts* a vita haté­konyságát, hogy a rmrogazdasági ter­melés emelésére vonatkozó javaslato­kat figyelembe vegyék és érvényesít­sék az EFSZ-ek évi termelési tervei­nek felállításánál. A HNB-ok taná­csainak legfontosabb feladata, hogy ezen tervek teljesítését az egész év folyamán rendszeresen ellenőrizzék. Ehhez pedig az szükséges, hogy a HNB tagjai alaposan ismerkedjenek meg a tervek legfontosabb pontjaival, hogy ezek ellenőrízésére fordíthassák minden figyelmüket és ezáltal törőd­hessenek azzal, hogy a vitában fel­merült javaslatok a gyakorlatban ér­vényesüljenek. I. A szövetkezeti termelés és gazdál­kodás továbbfejlesztésének feltétele az ifjúság megnyerése és a szövetke­zeti tagok szakképzettségének növelése A mezőgazdasági kistermelésből a szövetkezeti nagyüzemi termelésbe történő átmenettel megváltozik az egész termelés menete. Elsősorban az új termelési eljárások, a gépesítés, villamosítás hat jelentősen a munka­termelékenység és a mezőgazdasági termelés belterjességének növelésére. Hogy mezőgazdaságunknak milyen távlatai vannak, azt a fejlődés bizo­nyítja nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Annak ellenére, hogy szövetkezeteink egyelőre csak rész­ben használják ki a szocialista nagy­termelés nyújtotta lehetőségeket, a háború előtti állapottal összehason­lítva a mezőgazdaságban 93 százalék­kal növekedett a munkatermelékeny­ség. A múltban a földművesnek eszébe se jutott gondolni arra, hogy valami­kor egy ember képes lesz néhány száz sertést, vagy több mint tíz szarvas­­marhát gondozni. A Szovjetunió, a NDK és saját tapasztalataink mutat­ják, hogy ez lehetséges. A termelési folyamatok gépesítése, automatizálása, a rádiőizotópok alkal­mazása a mezőgazdaságban, újabb anyagok felhasználása a növények és az állatok tápanyagszükségletének fe­dezésére, nagyobb hozamú termékek nemesítése, ez a mezőgazdasági nagy­üzemi termelésnek a munkatermelé­kenység és a termelés hasznosságának növeléséhez vezető útja. Ma már min­den szövetkezetben megtalálhatók a termelés fokozásának lehetőségei. Az első kongresszusi anyag rámutat a ter­melés legégetőbb kérdéseire és meg­oldásuk lehetőségére. Nem kisebb fi­gyelmet érdemelnek a szövetkezetek gazdasági megszilárdításának kérdé­sei, melyekkel a II. kongresszusi anyag foglalkozik. A termelés vagy a szö­vetkezet belső szervezésének bár­milyen tökéletesítése elsősorban ma­guktól a szövetkezeti tagoktól, a közös gazdálkodáshoz való viszonyuktól, va­lamint politikai és szakmai színvona­luktól függ. Éppen ezért a munka­termelékenység és a termelés hasz­nossága növelésének kérdését nem lehet anélkül megoldani, hogy első helyen ne foglalkoznánk a mezőgaz­dasági ifjúság nevelésének valamint az összes szövetkezeti tag szakkép­zettsége növelésének kérdésével. A mezőgazdasági termelés szaka­datlan. fejlődése és tökéletese­dése földműves szövetkezeteinkben jó feltételeket teremtett a falu jólétéhez és a szövetkezeti tagok gazdagabb, tartalmú kulturális és társadalmi éle­téhez. Az EFSZ-ek kulturális tevé­kenységének fejlődése elválaszthatat­lan része a szocialista mezőgazdaság kiépítésének. A politikai, szakmai és kulturális színvonal rendszeres emel­kedése alapfeltétele a termelés to­vábbi növelésének, s azon cél elérésé­nek, melyet Csehszlovákia Kommuni­sta Pártjának XI. kongresszusa tűzött minden mezőgazdasági dolgozó elé — a legintenzívebb mezőgazdasági ter­meléssel és a legmagasabb termelé­kenységgel a legrövidebb időn belül elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat. Éppen ezért kommunista pártunk teljes mérték­ben értékeli a kulturális és népneve­lői munkát, melynek célja sokoldalúan kifejleszteni minden dolgozó ember egyéniségét, gazdagítani olyan isme­retekkel és tulajdonságokkal, melyek boldogabbá teszik és alkalmassá arra, hogy teljesebben élhessen az új tár­sadalomban és dolgozhasson annak to­vábbi fejlődése érdekében. Tehát az EFSZ-ek és a szövetkezeti tagok saját érdeke, hogy kihasználjanak minden lehetőséget, melyet rendszerünk nyújt és vegyék ki részüket, társadalmunk többi tagjaival közösen, a falu kultú­rája kifejlesztésének munkájában. A falu kultúrális és népmflvélési tevékenységének irányításáért és fej­lődéséért elsősorban a nemzeti bizott­ság felelős. Minden EFSZ magától ér­tetődő kötelessége támogatni a falusi kulturális és népművelési tevékeny­ség fejlődését. A szövetkezet megalakítása csak első lépés az új élethez vezető úton. Ä kapitalista rendszer mindannyiunk­ban csökevényeket hagyott hátra, me­lyek ma megnehezítik az új viszonyok kialakítását az emberek között. Az­előtt a parasztok kölcsönös viszonyait a létért való küzdelem, a versenytárs­tól való félelem, határozta meg. A személy súlya a vagyontól függött, s ezért az egyik eltitkolta tapasztala­tait és tudását a másik előtt. A falvakon nagy volt az osztály­különbség, egyrészt a kisparasztok százezrei csak tengették életüket, a másik oldalon viszont néhányszáz földbirtokos az ő rovásukra gazdago­dott. így van ez még ma is a kapita­lista világban, ahol a nagybirtokosok könyörtelen konkurenciája naponta a kis- és kőzépparasztok ezreit űzi ki gazdaságaikból. A közös gazdálkodás kedvezően be­folyásolja az új viszonyok kialakulá­sát a szövetkezeti tagok között, ha­tással van gondolkozásukra és visel­kedésükre. A szövetkezetekben azt szeretik és becsülik, aki példás a szor­galomban és áldozatkészségben, aki jó tanácsokat ad, aki becsületes és igazságos és szereti embertársait. A termelés emelésének közös érdeke, a' köíös felelősség, a jól végzett munka közelebb hozza egymáshoz a szövet­kezeti tagokat. Ma már arról beszél­hetünk, hogy a szövetkezeti falu egy tömbbe kovácsolja az egyéneket, az emberek megtanulnak közösen élni, az ellentétek, az önzés, a gyűlölet és mások semmibe veyése, melyek az egzisztencia féltéséből és a vagyon Szakszervezeteink levele az ENSZ főtitkárához 4____________ A mi járásunk az elmúlt évben el­maradt a növényi és állattenyésztési termékek termelésében, melynek ki­hatása a felvásárlás terén is meg­mutatkozott. A gabonafelvásárlás ter­vét csak 96 százalékra teljesítettük és ezt elsősorban azért, mivel az egyéni­leg gazdálkodó parasztok nem telje­sítették beadási kötelezettségüket, 1200 mázsa sertéshússal és 1 millió 200 ezer liter tejjel maradtak adósak az államnak. Az őszi munkáknál is visszamaradás van, a szántást csak 73 százalékra teljesítették és a ta­karmányrépa betakarítása sem kielé­gítő. E hiányokban részesek a helyi nemzeti bizottságok is. Az egyéni gaz­dálkodók ugyanis sok helyen azt tar­tották, hogy a csépléssel ráérünk és az. ilyen nézetek ellen a helyi nemzeti bizottság nem vette fel a harcot. Ezt a káros nemtörődömséget ki kell kü­szöbölni és olyan intézkedéseket kell életbeléptetni, melyek a helyi nemzeti bizottságokat az államhatalom tény­leges végrehajtóivá teszik és ered­ményesen tudnak harcolni a helytelen nézetek ellen. Ez a hibájuk kiütközik most a kongresszusi vita idején is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom