Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
HL ÉVFOLYAM ♦ 15. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Űj huzaláttelepítö az SKG-6 ésTVD-6 ve tógépek számára A négyzetes vetés előnyei ma már • általánosan ismertek; ezzel a vetési móddal vetőmagot takarítunk meg, a növényzetet tenyészidőben gépekkel és két irányban ápolhatjuk, aminek további előnye, hogy kisebb a munkaerőszükséglet és nagyobb a hozam. Ez az oka, hogy a négyzetes vetőgépek használata egyre szélesebb teret hódít. bitóból, vonórúdból, drótirányítóból és ennek állványából tevődik össze. A szíjtárcsa és a dob szabadon helyezkedik el a tengelyen, ■ azokat fogaskapcsoló köti egybe. Ha a lábítót lenyomjuk, a tengely előre mozdul, a szíjtárcsa pedig - miután érintkezik a járókerék abroncsával — mozgásba hozza a vezérlődről dobját mind föltekercseléskor és A szenei gépállomás dolgozói tanulmányozzák az új huzaláttelepítőt. Amikor Hruscsov elvtárs csehszlovákiai tartózkodása idején meglátogatta a Prága melletti chynei földművesszövetkezetet, indítványára ez a szövetkezet egy különleges huzaláttelepítőt kapott, amely az SKG-6 és TVD-6 vetőgépekre egyaránt alkalmas. A chynei szövetkezet ennek a huzaiáttelepítönek a segítségével végezte az elmúlt tavaszszal a kukorica négyzetes vetését, éspedig tökéletesen, aminek eredményeként a szövetkezeti dolgozók kiemelkedő hozamot takarítottak be. Az új huzaláttelepítő nemcsak egyszerűségével tűnik ki, úgyhogy a vetögép kezelésére öt helyett most már csupán egy emberre van szükség, hanem — a kezelési útmutatások betartása esetén — biztosítja a négyzetek pontosságát és szabályosságát is. A kisebb munkaerőszükségletet az teszi lehetővé, hogy a vezérlődrót (vezérlőhuzal) vetés előtti mechanikai lehajtására és vetés utáni föltekercselésére különleges huzaláttelepítő szerkezet készült, amely a vezérlődrót tulajdonképpeni dobjából, szíjtáresából, tengelyből, mozgó karokból, lálehajtáskor, mind fékezés alkalmával. A lábító lenyomásával szabályozzuk a járókerék és szíjtárcsa működését. Ha a lábító visszatér eredeti helyzetébe, a szíjtárcsa és a járókerék kapcsolata megszűnik, s a dob forgása megáll. A vetögép szerelvényéhez tartozó jobb és bal feszítőcsörlö arra szolgál, hogy a vezérlödrótot a tábla végén rögzítsük, s ezzel olyan feszítő erőt kölcsönözzünk a huzalnak, amely akkor sem hanyatlik, amikor a vetőgép a feszítőcsörlőhöz közeledik. Egyébként a vezérlődrótot a vetőgép maga telepíti át új helyzetbe minden menet alkalmával, de az első kivételével, amikor csupán a vezérlődrót lehajlása megy végbe. Ezt az egész szerkezetet kifogástalanul rászerelhetjük az elmúlt évben Magyarországról behozott TVD-6 négyzetes vetőgépekre is. A felsorolt előnyök alapján, és tekintettel a kukoricatermesztési feladatok fontosságára, a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium elrendelte, hogy szovjet tervek alapján minden SKG-6 és TVD-6 vetőgép számára készítsenek ilyen huzaláttelepítőt. A huzaláttelepítők már el is készültek, s azokat kellő mennyiségben szétküldték minden járásba, a gép- és traktorállomásokra. A gépállomások a kukorica vetése előtt fölszerelik ezeket a huzaláttelepítőket azokra a vetőgépekre is, amelyek a földművesszövetkezetek tulajdonát képezik. Végezetül még annyit, hogy a Szovjetunióban már kifogástalanul bevált huzaláttelepítők használatának fontosságát tartották szem előtt a gépállomások szakértői, amikor elhatározták az új szerkezet szemléltető bemutatását. Ez alkalommal a szövetkezetek és gépállomások dolgozói elsajátíthatják a huzaláttelepítők pontos kezelését, úgyhogy az újdonság előnyeit már a tavaszi munkálatok során maradéktalanul érvényesíthetik. Jozef Benovié, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója. Egy tőről 319 paradicsom A szovjet konyhakertészek olyan paradicsomfajtát termesztenek, amelynek szára, illetőleg ennek alulsó része szétkúszik a talajfelületen, majd gyökeret ereszt. A paradicsommagot vetés előtt szódaoldatban áztatják, amelybe paradicsomkivonatot kevernek. Tenyészidőben a töveket bőséggel öntözik, s mintegy hat alkalommal inegtrágyázzák. Az érő gyümölcsök a talajon fekszenek, de ennek ellenére nem indulnak rothadásnak. Az egyik ilyen párád icsomtövön 519 gyümölcsöt számláltak meg, amelyek súlya 18 kg-ot tett ki. TARTALOM Beüovic Jozef, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója: Üj huzaláttelepítő az SKG-6 és TVD-6 vetőgépek számára . . . 113 Ivanicka Ján, mérnök, Bratislava: Öntözési tapasztalatok és feladatok a nagymegyeri járásban .... 114 Lósy Béla (Kolta): A répaegyelés technikája . . . 114 Sándor Gábor: Félhektáros szövetkezet...............................115 B á r t f a i László: Az erdőgazdasági feladatok megoldásának 7 útja....................................116 Csandal István (Szene): Nyitott istállókkal a szarvasmarha gümökórja ellen . . 117 Magyarországi állattenyésztők csehszlovákiai tanulmányútja ...............................................117 Ruttkay Béla (Csölöztö): A mandula termelése és alanya ...............................................118 Kalapos J. tanító (Kistárkány): A zöldségkertészet mestere *11*. 118 MÉHÉSZET Örösi Pál Zoltán: A bölcsők és az anyák nagysága . . 119 Zalackő Ferenc (Tallós): Pápai bácsi, a méhész . . 126 w________________________________
