Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
114 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. április 15. Öntözési tapasztalatok és feladatok a nagymegyeri járásban Bár a mezőgazdasági termelésben a nagymegyeri járás üzemei is figyelmet érdemlő eredményeket mutatnak föl, a hektárhozamokkal mégsem lehetünk egészen elégedettek. Még mindig nem aknáztunk ki minden lehetőséget, s a további sikereket változatlanul a vízgazdálkodási viszonyok rendezetlensége gátolja. Akárcsak másutt, a nagymegyeri járásban is kiterjedt területek várnak lecsapolásra, ugyanakkor száraz esztendőkben súlyos vízhiánnyal kell megküzdenünk. Ezen az állapoton egyedül a vízgazdálkodási viszonyok szabályozása segíthet, s ezért érthetetlen, hogy némelyütt még ma sem érzik át az öntözőgazdálkodás fontosságát. Holott a meteorológiai adatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy például a nagymegyeri járásban minden második esztendő száraz és minden harmadik-negyedik év kimondottan aszályos, a termés komoly veszedelemben forog. De még az ún. csapadékos években is előfordul, hogy tenyészidőben két-három hétig nincs eső, ami miatt a növényzet gyarapodása lassúbbodik és a hozameredmények romlanak. Hogy pedig mennyire kifizetődik az öntözés, ezt a Nyárasdi Mezőgazdasági Kutatóintézet néhány eredményével bizonyítjuk. Az öntözött cukorrépa 1953 — 1958 átlagában ha-onként 538 mázsát, az öntözetlen pedig csak 432 mázsát adott. A kukorica csőhozama 1956-ban haonként az öntözött táblákon 142 mázsát, az öntözetlen területeken 122 mázsát tett ki. A herefüves 1958-ban (a második haszonévben) öntözéssel 168 mázsa szénát, öntözés nélkül csupán 9 mázsát hozott hektáronkétn. De még kirívóbb példa, amíg 1955-ben az őszi keverékek után vetett és öntözött tarlókeverékek ha-onként 260 mázsa zöldanyagot szolgáltattak, az öntözetlen keverékek tönkrementek, s egyetlen mázsányi hozamot sem nyújtottak. Ha a közteseket öntözzük, akár három termést is betakaríthatunk évente; így volt ez 1957-ben, amikor a nyárasdiak a jánostelki részlegen őszi keverékekből 284 mázsát, nyári keverékekből 296 mázsát és takarmánykáposztából 300 mázsát, tehát összesen 880 mázsa takarmányfélét takarítottak be hektáronként. Milyen költséggel jár az öntözés? > Erre az ifjűságfalvi szövetkezetből vett — az öntözési költség levonása után — egy hektár 9212 koronával jövedelmezett többet. Miután ez a szövetkezet 30 hektáros területen öntözte a cukorrépát, egyetlen öntözőberendezés jóvoltából 276 360 koronával gyarapította jövedelmét. Ez az öntözőberendezés 57 000 koronába került, úgyhogy a tiszta jövedelem több mint négy ilyen berendezés árát fedezi. A kukorica öntözése barázdás áztatással példával válaszolhatunk. Az itteni szövetkezeti dolgozók a cukorrépát esőztetéssel négyszer öntözték, s összesen 102 mm vizet juttattak a cukorrépa tábláira. A hektáronkénti költség így alakult: munkabérre 227, — , villanyáramra 113,50 és amortizációra 215,40 korona. Tehát egy hektár öntözése összesen 555,90 koronába került. Viszont az ifjúságfalvi szövetkezet a terméstöbbletért hektáronként 9772 koronát bevételezett, tehát A répaegyelés fechnikája A répa egyelését azonnal meg kell kezdeni, amint a sziklevelek után kibontakozott az első valódi levélpár és be kell fejezni, amire a második levélpár teljesen kibontakozik. Ez az időjárás szerint 6 — 12 napig tart. Későbbre hagyni ezt a munkát nem jó, mert akkor az egymás inellett fejlődő növények egymást elnyomják és gyökereik szoronganak. A főgyökereken a még szemmel nem látható hajszálgyökerek összefonódnak, összekapaszkodnak Ha a répát úgy egyeljük, hogy a fölösleges növényeket kihúzzuk a földből, akkor az egymás mellett kikelt növények zsenge főgyökereiről ledörzsölődnek a hajszálgyökerek és ezzel a bent hagyott répa gyarapodásában visszamarad mindaddig, amíg a főgyökéren új hajszálgyökerek nem fejlődnek. Hiba az is, ha a bent hagyott répa mellől kihúzott növények gyökerének helye üresen marad. Ez azért baj, mert a meghagyott répa lazán fityeg a helyén és körülötte a föld is jobban kiszárad. Innen ered az a tapasztalat is, hogy a kiegyelt répa az időjárás szerint kisebb vagy nagyobb mértékben megfonnyad. Ezt a súlyos operációt nitrogéntartalmú fejtrágyázással szokás orvosolni, a kimozgatott növényeket pedig hengerezéssel kell jobban beilleszteni a talajba. Jó, ha a répaegyelést azonnal követi a répabarkó elleni előzetes védekezés Bevált védekezési módszer a répasorok beporzása DDT-porral. Elég, ha a répatábla szélét két gépaljnyi szélességben körül porozzuk be. Ezt a szegélyt előzőleg jól hengerezzük le. Ugyanis a sima felületen könnyebben észrevehetjük a mozgó és a már elpusztult bogarat. Valószínű, hogy a vándorló bogarak mind elpusztulnak a védelmi szegélyen. Az egész táblát csak abban az esetben kell beporozni, ha nagyon meleg az idő, s attól lehet tartani, hogy a bogarak hamarabb szárnyra keinek és átrepülik a védelmi sávot. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy amint annyira megerősödik a répa, hogy nem kell félni a bogár kártevésétől, a lehengerezett szegélyt vagy az égési táblát meg kell sarabolni, akár érte eső, akár nem, és eltekintve attól, hogy tiszta-e vagy gyomos. LÖSY BÉLA (Kotta) Hasonlóképpen számíthatjuk ki az öntözési költséget a többi kultúra esetében is, ugyanakkor szabályként megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb az öntözőberendezés teljesítménye, annál magasabb a kezelőszemélyzet munkájának termelékenysége, s így annál kisebb a termelési költség. Hogyan kezdjük meg az öntözött területek kiszélesítését a nagymegyeri járásban ? Mindenekelőtt azt kell kihasználnunk, hogy igen sok vízmederrel, csatornával rendelkezünk, amelyekből aránylag kis beruházások árán öntözővizet kaphatunk. Ezenkívül a talajvíz készlete is számottevő, úgyhogy a kutak megfelelő hálózatának kiépítése nem ütközik különösebb akadályokba. A kútvíz nem árt a növényzetnek; igaz ugyan, hogy a folyóvizek vagy tavak vize jobb, mert melegebb. A víz elosztására csatornákat, lefektetett azbesztcement- vagy legújabban üvegcsöveket, továbbá áthelyezhető vascsöveket használhatunk. Ahol a terep enyhén lejt, vagy ahol a talaj kevésbé hozzáférhető, barázdás áztatással vagy sávos csörgedeztetéssel öntözhetünk. Esőztetö öntözést bárhol végezhetünk; ez azonban lassúbb és drágább munkaművelet. Egyébként az öntözótelep berendezési tárgyait jókor, esetleg egykét évvel az öntözőgazdálkodás tervezett bevezetése előtt rendeljük meg, mivel az állami tervezővállalatok teljesítőképessége korlátozott, s nagyobb megrendeléseknek nem tudnak azonnal eleget tenni Fontos az is, hogy tanuljuk meg a helyes és gazdaságos öntözést. Erre vonatkozólag a Nyárasdi Mezőgazdasági Kutatóintézet dolgozói készséggel adnak felvilágosítást. Ján Ivanicka, mérnök (Bratislava)
