Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-15 / 30. szám

120 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. április 15. Pápai bácsi, a méhész Meglátogattam Pápai bácsit, a tallósi EFSZ méhészét. Beszélgetés közben sok mindent megtudtam tőle. Szereti foglal­kozását és szereti a méheket.- Mikor kezdett méhészkedői, Pápai bácsi? - kérdeztem kíváncsian.- Már gyermekkoromban nagy von­zalmat éreztem a méhészet iránt. Elvé­geztem az elemi iskolát és szerettem volna tovább tanulni. Erre azonban nem került sor, hogy miért, arra talán vála­szolnom sem kell. Ezután Mesterházi gróf tallósi birtokán szolgáltam. Szét­­foszlottak az ifjúkori álmok és a tervek csak tervek maradtak.- Méhészkedni csak 1947-ben kezd­tem - folytatta visszaemlékezését Pápai bácsi - Ekkor súlyosan megbetegedtem és kénytelen voltam valami könnyebb álcás neveléskor a bölcsők hoászúsága és a benne fejlődött anyák súlya közt gyenge az összefüggés; petés neveléskor — nyugodtan mondhatjuk — semmi. Az ilyfen számolásban járatlant talán jobban meggyőzi a következő összeha­sonlítás. Osszuk a bölcsőket és anyákat négy csoportba aszerint, hogy a közepes fölött vannak-e, vagy legalább a köze­pest elérik (lásd a rajzot). Lesznek eszerint kicsiny bölcsőből kelt kicsi anyák, kicsi bölcsőből kelt nagy anyák, nagy bölcsőből kicsi és nagy bölcsőből nagy anyák. Azt, hogy az anyák hány százaléka tartozik a csoportokba, a fe­kete oszlopok és a föléjük írt számok szemléltetik. Alcás neveléskor a százalékban lénye-, ges különbséget csak a felső jobb négy­zetben találunk (13,3 % a többi 25,3 — 33,7 %-hoz képest). Azt jelenti ez, hogy a kicsi anyát kicsi és nagy bölcsőből is kaphatunk, de nagy anyát ritkábban kaphatunk kicsi bölcsőből, mint nagyból. Petés neveléskor még ennyi össze­függést sem találunk a bölcső hosszúsága és az anya súlya közt. Az anyák súly szerinti eloszlását kifejező százalékok alig különböznek egymástól. A kisebb bölcsőkből is körülbelül olyan arányban kapunk nagy anyát, mint a nagyokból (22.8 és 23,5 %). Érthető, hiszen láttuk már, hogy a petésneveléskor épülő böl­csők többsége hosszabb. A közepesnél kisebb, tehát itt a legkisebb csoportba tartozó bölcsők tekintélyes része az foglalkozást választani. Két család méh­­vel kezdtem, de rövidesen 5, majd 7 és később 10 családra szaporítottam az állományt. Öt éve, 1954-től a tallósi EES7. méhésze vagyok. — Minden kezdet nehéz. így volt ez Tallóson is. A szövetkezetben 37 család­dal kezdtem. Az első évben nagyon gyenge mézhozam volt, alig fedezte a kiadási költségeket. 1955-ben már 8 kg mézet pergettünk családonként. A követ­kező évben 13,5 kg átlagos hozamot ér­tünk el. Ezt követöleg nagyon kedvezőt­len volt az idő a méhekre, s ezért ismét csökkent a hozam; csak 12 kg-ot per­gettünk családonként. A múlt évben ér­tük el a legmagasabb átlagos mézhoza­mot: 22 kg-ot családonként. — Megnövekedett a törzscsaládok szá-A levegő A méz nedvessége (%) víztartalma (%) 52 16.1 58 17,4 66 21,5 76 28,9 81 33,9 álcás nevelésű bölcsők legnagyobb cso­portjába tartoznék. Minthogy a bölcső nagysága nem nyomja rá közvetlenül bélyegét az anya fejlettségére, petés neveléskor az anyák kiemelkedő nagyságát bizonyára annak tulajdoníthatjuk, hogy az álca első pil­lanattól anyapempővel táplálkozhatik, mégpedig bőségesen. Mivel lehet magyarázni, hogy petés neveléskor nemcsak az anyák, hanem a bölcsők is nagyobbak szoktak lenni, bár a közöltek szerint nincs viszonosság a kettő között? Bizonyára azzal, hogy gödöllői petés neveléssel az álca kelése­kor már elég sok pempő van a bölcsőben. Alcás neveléskor hiányzik ez, a bölcső­ben csak egy nap múlva lehet ugyan­annyi pempő. Petés neveléskor a bölcső a sok pempő miatt már korán, az álca kinyújtózkodása előtt hosszabb, pedig a körben fekvő álca rövidebb bölcsővel is beérhetné. Összefoglalás. Petés neveléssel a fö­dött bölcsök közepesen 4,6 mm-rel hosz­­szabbak, mint álcás neveléssel. Az ösz­­szefüggés (viszonosság, korreláció) a bölcsők hosszúsága és az anyák kikelé­sekor mért súlya közt álcás neveléskor csekély, csak a kicsi bölcsők hatása érvényesül valamennyire. Petés nevelés­kor nincs viszonosság. Mindez csak a gödöllői petés módszer­re vonatkozik. (Sok pempő a bölcsőben már az álca kikelésekor!) örösi Pál Zoltán ma is. Ma már 70 családdal méhészke­­diink. — Büszke vagyok az eredményekre — fejezte be —, hiszen a munkám sikerét tükrözik. Szövetkezetünkben bevezették a mézhozam utáni jutalmazást, s így még érdekeltebb vagyok a sikerek növe­lésében. Pápai bácsinak nagy érdemei vannak a szakismeretek terjesztése terén is. Több előadást tartott a szövetkezet dol­gozóinak és nekünk a mezőgazdasági mesteriskola tanulóinak a méhek életé­ről, hasznáról és a méhészetről. Zalackó Ferenc (Táltos) Az idő kedvező, herdhalnak a méhek fűzfákról és gyümölcsfákról egyaránt A lucernát megporzó méhfélék Móczár László és Bojtos Zoltán hat munkatársával tanulmányozta, hogy mi­lyen méhek és milyen arányban poroz­zák meg a lucernát. A megtermékenyü­­lés fontos feltétele a virág felnyitása. Enélkül ritka a termékenyülés. A mézelő méh a földi poszméhvel együtt a lucer­­navirág leggyakoribb látogatója (per­cenként 17 látogatás), de csak nagyon ritkán (5,7 %-ban) nyitotta fel a virá­got, s a nektárt oldalról szívta ki. így a megporzásban kicsi a szerepe. Az iro­dalom azonban arról tanúskodik, hogy, a mézelő méh virágport is gyűjthet, s akkor felnyitja a virágot, megporozza a bibét. Külföldön a lucerna fajtái sze­rint különbséget találtak abban, hogy a mézelő méh felnyitja-e a virágot láto­gatásakor. A szerzők véleménye; a ne­­mesítők feladata, hogy mézelőméhes megporzásra legalkalmasabb lucerna­fajtát állítsanak elő. Az anyák nászrepülésének ideje Soczek Zsófia, a lengyel méhészeti intézetben 243 anyát tanulmányozva azt találta, hogy a legtöbb anya 6 — 12 napos korában szállt ki először s a nászrepülés legtöbbször 10 — 12 napos korukra ju­tott. A pároztatő-állomásra szállított anyák közül némelyik már az első nap kirepült, de olyan is volt, amely csak 28 nap múlva, A legtöbb a 4. napon re­pült ki először nászútra. ban megcsapolhassák. A levegő szinte 100 %-os nedvességű volt. Két hét kel­lett, hogy a méz 2 cm mélyen hígulni kezdjen, és 12 hét, hogy 6 cm-re is hí­guljon. Ha tehát a méz néhány napig nedves levegőn volt, elég a legfelső híg réteget leönteni. A lépben azonban gyor­sabb a hígulás a sejtek belsejében is, mert a vízelnyelő felület nagy a tömeg­hez képest. Még a viaszfedél se gátolja meg a lépesméz hígulását. A rvná-r hínnláca a nprlvp^ Ipvpnőhpn A méz „higroszkópos", vagyis a levegő­ből vizet nyel el. Martin kísérlete sze­rint a vízfelvétel kezdetben gyors, ké­sőbb lassul. Egy szinte 100 %-os nedves­ségű levegőben tartott mézminta víz­tartalma 20 napig naponta körülbelül 1,08 %-kal nőtt. Három hónappal vala­mivel kevesebb idő alatt súlya 84,4 %-kal gyarapodott az elnyelt víztől. Víztartalma 55,2 °/o-ra emelkedett. Száraz levegőben ellenben a méz sokkal lassabban veszti el vizét. A mellékelt táblázat azt szem­lélteti, hogy a méz víztartalma a levegő viszonylagos nedvessége szerint hány százalékon állapodik meg. Ha például a levegő 76 °/o-ban nedves, a méz addig nyel magába vizet, míg 28,9 Vo víztar­talmúra nem hígul, akkor pedig megálla­podik A hígulás a bödönben lassan ter­jed lefelé. Kísérletképpen viaszfazékban tartot­ták a mézet, hogy az edényt a falába fúrt lyukon tetszés szerinti magasság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom