Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-08 / 28. szám

1959. április 8. \fzab-ad Földműves 1 Céltudatosabb egészségügyi gondoskodást Két évvei hamarabb ETjai akosságunk életszínvonala £ emelésének egyik alapvető . I feltétele az egészségügyi £■" w gondoskodás javítása és fejlesztése olymódon, hogy ez a városi egészségügyi szolgálat színvonalára emelkedjen. Sokat tettünk ezen a téren, szép eredményeket értünk el falvaink egészségügyi viszonyainak javítása terén. De még mindig nagy adóssá­gaink vannak a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, faluval szem­ben. • Pártunk felhívása és az egészség­­ügyi minisztérium utasítása alapján a lehető leggyorsabban meg kell ja­vítani a falvakról való egészségügyi gondoskodást, különösen a preventív feladatok terén, tehát a betegségek megelőzésében, a védőoltások ponto­sabb elvégzésében és az- egészség­­ügyi berendezéseknek a falu dolgo­zóihoz való közelebbvitelében. A ke­rületi szakszervezeti tanács Brati­­slavában több ízben tárgyalt ezekről a problémákról és határozatokat ho­zott, melyek kötelezik úgy a szak­­szervezeti, mint az egészségügyi közegeket, hogy mindenütt, ahol lehetséges biztosítsák a körzeti or­vosok rendszeres rendelését helyben, az állami gazdaságokon, a traktor­állomásokon és a falvakban, hogy így falusi dolgozóink megtakarítsák a munkaidő veszteséget, és a közeli faluba vagy városba való bejárás ki­küszöbölésével ne súlyosbítsák beteg­ségüket. Az erdő- és mezőgazdasági alkal­mazottak szakszervezete területi bi­a falunak zottságának szervei az egészségügyi szervekkel karöltve több esetben tüzetesen megvizsgálták a falu dol­gozói egészségügyi gondozásának mai helyzetét. Természetesen az egész­ségügyi épületek és helyiségek terén még nem sikerült eltávolítani min­den hiányt, például a szeradi, somor­­jai, galántai és még több járási köz­pontban, de kormányunk hatalmas anyagi támogatással a lehető leg­gyorsabban igyekszik felszámolni ezeket a hiányosságokat. Itt van mindjárt a dunaszerdahelyi modern kórház építése a nagymegyeri egész­ségügyi központ létesítése, a szenei egészségügyi központ újjáépítése, a dunaszerdahelyi gyerekkórház és szülőotthon megjavítása. Ezek az adatok mind arról tanúskodnak, hogy az egészségügyi gondoskodás falvain­­kon fejlődik Csak még világosabban kell látnunk a célt, tehát céltudato­sabban kell egészségügyi szerveink­nek, orvosainknak és a helyi szervek­nek elősegíteni az orvosi egészség­­ügyi gondoskodás fejlesztését. Liget­falun, Gombán, Janik majorban és Nagymegyeren már ennek értelmé­ben oldják meg feladataikat. Meg ij> van az eredménye. A lakosság higie­­nikusabb életmódot folytat, csökken az alkoholfogyasztás, a megbetege­dések száma és így bátran mondhat­juk, nagy lépést tesznek előre a la­kosság életszínvonalának emelésében. Szorgoskodnak az abafalvaiak Az abafalvai szövetkezet a tornai járás közepes szövetkezetei közé tar­tozik Saját gépeikkel úgy hozzáfog­tak a tavaszi munkákhoz, mint még soha. A vasúti megállótól alig pár száz méterre van a szövetkezet ker­tészete. Itt találkoztam Rendek La­jossal, a szövetkezet kertészével, aki boldogan újságolta: — A húsvéti ünnepekre már salá­tát adtunk piacra. Szövetkezeti tag­jaink más munkaszakaszokon is ki­veszik részüket a munkából. Az útam innen a szövetkezet iro­dájába vezetett, ahol a szövetkezet könyvelője, Ondrejcsák elvtárs foga­dott. A tavszi munkák után érdeklőd­tem. A szövetkezet könyvelője hun­­cútkásan mosolygott, aztán kijelen­tette : — Sajnos nem tudok felvilágosítást adni. — Ugyanis a kalászosok ve­tését — két héttel a határidő előtt — már befejeztük Traktorosaink ki­tettek magukért. Kosztúr Géza, Ko­vács József, Körtvélyesi József régi tagjai a szövetkezetnek, s dicséret is illeti munkájukat. — Hátha még látta volna Ferenc Istvánt DT traktorával — szól közbe a segédkönyvelő. - Reggel négy órakor már a határba igyekezett, s este tízig vasparipáján lovagolt. — Hány hektáron termelnek cu­korrépát? — Húszon, öt hektárral többen mint az elmúlt évben. — A takarmánnyal hogy áll a szö­vetkezet ? — Az 570 hektáros szántóterület 33 százalékán termelünk takarmányt. Az idén 8 hektár lóherével többet vetettünk mint az elmúlt évben. Silókukoricáról sem feledkeztünk el. Tizenhat hektárt vetettünk el, mely­ből hat zöldetetésre, tíz hektár pedig silózásra lesz. Kis hozamú legelőket felszántjuk. Az idén 20 hektárt szán­tottunk fel, s helyette ugyancsak 20 hektáron megfelelő legelőt készí­tünk elő. — S a vásárolt gépeket miből fize­tik ki? — Az oszthatatlan alapból. Tavaly még csak 10 százalékot, ez évben tizenkettőt, de lehet, hogy többet is adunk erre az alapra, mert erősek akarunk lenni. Hogy erősek lesznek az bizonyos. Hiszen az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa tiszteletére tett válla­lásaikat is teljesítették. Ez idáig már 45 mázsa sertéshúst adtak be terven felül. Búcsúzásnál Ondrejcsák elvtárs mosolyogva mondja: — Ősszel jöjjön el bennünket meg­nézni. Majd ha csépelünk. Mert mi azt tartjuk, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda. Németh János Sajnos, számos olyan esetről is tudunk, amikor a helyi szervek nem mutatnak elég megértést a rendsze­res orvosi rendelés iránt, például a galántai állami gazdaságban, ahol beszüntették a rendszeres orvosi vizsgálatot, vagy az orvosok saját munkájuk megkönnyítése érdekében tömeges rendeléseket hajtanak végre, vagyis 5 — 10 embert bocsátanak egy­szerre a rendelőbe. így természete­sen nem lehet alapos a vizsgálat. Ilyen a helyzet Várkonyon, Galántán, Somorján, Szereden és sok helyen még másutt is. Ezeken a helyeken a védőoltásokra sem fektetnek kellő súlyt A fekvő- és lázas betegeket számos esetben nem látogatják úgy, ahogy azok állapota megkívánja. A szakorvosi-, röngten- és laborató­riumi kivizsgálások sem elég alapo­sak. Az ilyen fogyatékosságoknak a lehető leghamarabb el kell tűnniük egészségügyünkből. Mivei a dolgozók egészségügyi gondozásáért az üzemi bizottságok és egészségügyi hatóságok a felelő­sek, rájuk hárul a főfeladat, hogy tegyék céltudatosabbá, rendszereseb­bé az egészségügyi gondoskodást. Pártunk és kormányunk a dolgozók, vagyis a szakszervezetek kezébe adta a tekintélyes összegeket táppénz formájában, melyeket betegség és baleset által munkaképtelen dolgo­zóinknak kifizetünk. Ez kötelez mind any iunkat, hogy ezekkel az ösz­­szegekke1 gazdaságosan bánjanak, hogy az orvosi kivizsgálásokat, az orvosi kezelés, a higiénia fejlesztése a legjobb legyen és megfeleljen a haladó tudomány követelményeinek, ez az út a betegségek leküzdésének, a munkaképtelenség elleni harcnak leghatásosabb formája. r » dolgozóink kezében van az /fi % ellenőrzés joga, bogy mind­/»V aL azon vívmányokat, emelye­—.‘jT. T két szocialista rendszerünk a dolgozóknak falun is biz7 tosit, tényleg meg is kapja, azon a színvonalon, amilyenen a városi és az ipari dolgozók részesülnek benne, így érjük el közös célunkat, hogy az egészségügyi gondoskodás terén is eltűnjön a város és a falu közötti különbség. Mudr. Karol Polák ★ ★ ★ Ä hodyi EFSZ tervei Szövetkezeti tagjaink nagy érdek­lődéssel kísérték a IV. országos EFSZ kongresszus tanácskozásait és most foglalkoznak annak határozataival. A hodyi szövetkezet tagjai 1965- ben hektáronként átlag 40 mázsa bú­zát és 31 mázsa árpát akarnak elérni. Tavaly 39,8 mázsa kukoricát termel­tek hektáronként. 1965-re kukoricá­ból 52 mázsa hektárhozam elérését tűzték ki célul. Ezt úgy akarják biz­tosítani, hogy nagyobb gondot for­dítanak az istállótrágya előállítására, gondozására és a trágyázás techniká­jára. Evröl-évre emelik a trágyázott területet, 1957-ben a szántóföld 13 százalékát, 1958-ban már 21 százalé­kát látták el trágyával, 1959-ben és a következő években több mint 25 A bozetechovai szövetkezet mint mindig, most is irányt mutat a ter­melésben a nagyszombati járás ösz­­szes szövetkezeteinek. A második ötéves terv végén a növénytermesz­tésben búzából hektáronként 35 má­zsát, árpából 36, kukoricából 56, bur­gonyából 190 és cukorrépából 500 mázsát akarnak elérni. Nem kicsi­nyek ezek a feladatok, tudják ezt a szövetkezeti tagok is. Hogy szavukat valóraválthassák, komoly intézkedé­seket tesznek. Minden évben megtrágyázzák a szántóföld egynegyedét. Az év folya­mán 45 hektárt istállótrágyával, 15 hektárt zöldtrágyával és 35 hektárt Vitahumusszal trágyáznak meg. Az elkövetkező időkben az istállótrágyát minden nap kihordják a földekre és szarvasokba rakják, s azokat gondo­san kezelik. A helyes trágyázási terv kidolgozásának céljából pedig talaj­­vizsgálatot végeznek. A szövetkezeti tagok sokat várnak a helyes vetésforgó betartásától és az öntözéstől. Ebben az évben 4 hek­tár cukorrépát barázdás öntözéssel öntöznek. A herefüves keverékek öntözését 9 hektáron valósítják meg. Az elkövetkező években az öntözésre még nagyobb gondot fordítanak. Az állattenyésztésben ugyancsak komoly feladatok várnak a szövetke­zeti tagokra. 1965-ig egy hektár me­zőgazdasági területre 84 kg marha­húst, 152 kg sertéshúst, 25 kg ba­romfihúst, 1315 liter tejet, és 625 darab tojást termelnek ki. Az állat­­állomány feltöltése mellett nagy gondot fordítanak a takarmányalapok biztosítására. Jelenleg a szántóföld 22 százalékán vetettek többéves ta­karmányt. Különös gondot fordítanak a rétek hektárhozamának emelésére. Minden kaszálás után fogasolják és trágya­­levezik a réteket. A szántóföld 5 százalékán takar­mánykeverékeket termesztenek, és a betakarítások után ugyanezen terü­leten szép termést nyernek silóku­koricából t'ejesérésben. Tavaszi ke­verékeket a szántóterület 3 százalé­kán fognak termelni és 10 százalékon tarlőkeveréket, melynek egy részét zöldtrágyázásra használják fel. Komoly feladatok előtt állnak a bozetechovai szövetkezeti tagok, de nem riadnak vissza. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az 1965-re kitűzött feladatokat már 1963-ban elérjék. Pál Ottó, Vágújhely Bős mellett már elkészült a vízlevezető csatorna első része. Képünkön Molnár János, Kovács Imre és He­gyi János a csatorna part­menti részét rendezik és vetik be fűmaggal. Foto: Vydareny százalékot akarnak megtrágyázni is­­tállótrágyával. „Elismerjük, hogy a palóciak a leg­jobb cukorrépatermesztők. Tavaly hektáronként 460 mázsás termést ér­tek el. Szövetkezetünk tagjai mindent megtesznek, hogy megelőzzék a pá­­lóciakat a cukorrépatermesztésben. Es ezt el is fogjuk érni,“ - jelenti ki Kubik István a hodyi EFSZ elnöke. Mit szólnak ehhez a királyrévi és a nagymácsédi szövetkezetesek, ahol a múlt évben nagyon alacsony volt a cukorrépa hozama. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Új élet a dunaszerdahelyi GTÁ-on Rohanó életünk törvénye a válto­zás. Például maga az a tény, hogy a dunaszerdahelyi GTÁ-tól 4 millió 352 ezer korona értékben vásároltak szövetkezeteink 101 traktort és kü­lönböző mezőgazdasági eszközöket, újat hozott az EFSZ-ek életébe. Ezek szerint a GTÄ gépparkja telje­sen összezsugorodott, de ugyanakkor bővült a szövekezeti tulajdonban levt gépek száma. — Vannak helyek ahol az egész brigádközpontot átadtuk — siet fel­világosítással Papp Alajos, a GTÁ diszpécsere. Ide tartoznak Várkony, Vásárát, Felsőpatony, Eperjes stb. községek. — Megjegyzem — folytatja tovább — nem hagytuk magukra a szövet­kezeteket. Ugyanúgy fenntartjuk a kapcsolatokat, mint eddig. Az agro­­nómusok és zootechnikusok heten­ként megtartják hagyományos gyűlé­süket. Beszámolnak munkájuk ered­ményéről és utasításokat fogadnak el. Egyszóval közösen tesznek min­dent, hogy sikeresen elvégezzék a vetési és növényápolási teendőket. Pillanatnyilag a legfontosabb, hogy biztosítsák a szövetkezeteknek át­adott gépek állandó üzemképességét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a gép­állomás részéről az értelmes, józan gondolkodás nem hiányzik ezen a téren sem, mert..- Mert a GTÄ - fontolgatja a dicspécser - továbbra is ellátja üzemanyaggal az EFSZ-ek brigád­központjait. Ugyanakkor rendelkezé­sükre bocsáit mindenneü alkatrészt amire szükségük van. Sőt az olyan üzemzavar esetében, amit a szövet­kezet szakjavítója különböző okokból kifolyólag nem -képes kiküszöbölni, azonnal hívhatják és igénybevehetik a GTÄ javítószolgálatát. Ezek szerint leszögezhetjük, hogy tartós üzemzavarról nem, csak a gé­pek pár órai munkakieséséről lehet szó a dunaszerdahelyi járásban.- Abban az esetben pedig - szól közbe Klimant János főmérnök — ha a szövetkezet behatóbb javítást szán­dékszik a traktorokon eszközölni, bár­mikor elfogadjuk a gépeket. Ezeket a részletes javítási munkálatokat mi, a GTÄ vállaljuk és a megfelelő díj ellenében az év bármelyik hónapjá­ban szakszerűen elvégezzük. Ahogy később megtudtam, már ezek a munkálatok is folyamatban vannak. Mint ismeretes a szövetke­zetek tulajdonában eddig is voltak traktorok, de legtöbbször nehézsé­gekbe ütközött ezek javítása. Ma már szinte magától értetődő, hogy a gépállomás állandó szerelői lelkiis­meretesen üzemképessé teszik az „első fecskéket“, amelyek most a napokban kerültek a GTÁ szerelő­­csarnokába Balázsfáról, Vásárútró! és Eperjesről. Rövid idő leforgása alatt mint „biztos gépek" kerülnék vissza a szövetkezetekbe, hogy foko­zott teljesítményt nyújtva segítsék a parasztember munkáját. Amint látjuk, a dunaszerdahelyi járásban jók a kezdeti kapcsolatok a mezőgazdaság gépesítési szolgálata — a GTÄ — és a tulajdonosok — a szövetkezetek között. Legalábbis így bizonyítják a traktorállomáson szer­zett benyomások. De vajon mi a helyzet a másik fél részéről? Egyszerű az egész, — gondolom magamban. Hiteles bizonyítékot ke­resek. Néhány ötperc múlva porfel­hőbe burk^J a mellettem elszáguldó teherautó. Bíztatásként segítségemre siet az életerőben gazdag napsugár és csak azt veszem észre, hogy már Kisabonyban járok. Itt Olgyay Ferenccel folytatjuk to­vább a megkezdett témát, aki két foglalkozást tölt be egyszemélyben, — mint brigádvezető és mint agro­­nőmus. — — Az eddigiek alapján úgy állapí­tottuk meg, hogy sokkalta jobban kihasználjuk a gépeket mint azelőtt — kezdi a beszélgetést. A vetések ideje alatt csak kisebb hibák fordul­tak elő, amit Tősér Géza, a szakjaví­tónk azonnal eltávolított. Azelőtt pe­dig, amikor 2 — 3 brigádközpontnak volt egy szakjavítója, sokszor egész napot kellett várni míg csekély fél­órái munkával üzemképessé tették a gépet. Ugyanígy komolyabb üzemza­­^rt is kiküszöbölnek a „mi embe­reink“, mert az új alkatrészt — amit megkapunk — csupán ki kell cserél - ni a használhatatlannal. — Miért hangsúlyozza ki, hogy „mi embereink“? — faggatom őt. — Azért, mert a szövetkezet fizeti őket is. Ez pedig meglátszik a jómi­­ncségű munkán, — volt a rövid vá­lasz. Általános vélemény, hogyha to­vábbra is ilyen előzékenyen nyújtja segítő kezét a traktorállomás, nem lesz semmilyen nehézség a gépek körül. Erre pedig megvan a remény, mert a GTÁ mozgóműhely-szolgála­­tát is rövidesen üzembe állítja. Szép és igazán elismerésre méltó, hogy a változások közepette, nehéz­ségek nélkül teljesítik feladatukat a dunaszerdahelyi GTÁ dolgozói. Kö­zösen indultak a szövetkezetek trak­torosaival és javítóival már a vetés idején. Ezt a kapcsolatot továbbra is fenntartják, hogy a növényápolási munkálatok sikeres elvégzésével az elsők közé tartozzanak. SZUH KÁLMÁN Kocánként 20 malac Takács Béla, a nagyabonyi szövet­kezet sertésgondozőja, az elmúlt éven a gondjaira bízott anyakocáktól átlagosan 19 malacot választott el. Társai, Polacsek Gusztáv, Lábai Benő és Márk Ernő a „Takács-módszert“ alkalmazva olyan sikereket értek el, hogy csaknem utólérték a többszö­rösen kitüntetett állatgondozót, mert kocánként 18,2 malacot választottak el. Mi a meglepő eredményes módszer titka? Egyik fele az, hogy a kocát nem egyszer kell bugatni, hanem 8 óra múltával újra. Tavalyelőtt így érte el a kocánkénti 16 malacot, ami ekkor a legjobbak közé tartozott Szlovákiában. Errpl tanúskodik a ki­tüntető oklevél is, amit a Mezőgaz­daság' Megbízott Hivataltól kapott. ___ Takács elvtárs nem elégedett meg ennyivel. Gondo­san kísérletezve tovább tökéletesí­tette a módszert, melynek másik fe­le az, hogy a hasas kocáknak — pon­tos adagokban! - csukamájolajat is kell adni. Ennek nagy a hatása: rendkívül erőtel­jes. „acélos“ kis­malacok lesznek. Újabban már rend­szeresen ’ 10 —11 minden kocától. Tavaly alakult ki pontosan Takács Béla módszere, melynek tökéletesí­tését az EFSZ malacelválasztásának hatalmas eredménye igazolja. Büsz­kén emlegetik a nagyabonyiak, hogy ez országos rekord. Mi is így tudjuk. Takács elvtárs ezen egyéni telje­sítményéért, a kocánkénti 19 malac elválasztásáért a közelmúltban ismét kitüntetést kapott. Ez arra serken­tette, hogy kitűzze az idei célt: húsz malac elválasztása minden ko­cától. Három társával együtt máris versenyre hívta a dunaszerdahelyi járás minden sertésgondozóját, sőt országos méretben is versenyt vál­lalna a kocánkénti legtöbb malacért. Kevés az állatoknak a férrőhely, azonban erre a szövetkezet építke­zési csoportja válaszol, nem szóval, de tettel. Lendületes hajrával ezek­ben a hetekben öt új gazdasági épü­let emelkedik a szövetkezet gazda­sági udvarán. Zima Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom