Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-11 / 3. szám

1959. január ÉL. Földműves 3 Téli tevékenység az érsekújvári GTÁ-on A hajtőkar mozgását a ritmikus ütemet a csikorgó lánctalpak mora­ját mozdulatlanságba fojtotta áz em­ber. Elérkezett a javítások időszaka. Mozgalmasabbak lettek a GTÁ-ok műhelyei, a brigádközpontokat kise­gítő részlegei. Ezzel a téli tevékeny­séggel egy új fejezet kezdődött, amely alapja az egész évi munkák sikerének. Az Üjvári Gép- és Traktorállottás dolgozói is felkészültek a megválto­zott viszonyokra. A vezetőség rész­letes tervet dolgozott ki, hogy a ja­vítások időszakában teljes erővel folyjon a munka. Szem előtt tartották a munka menetének teljes ütemben való biztosítását, de ugyanakkor nem feledkeztek meg a traktorosok to­vábbképzéséről és politikai nevelé­séről sem. Január 10-én megnyílik a téli üzemi iskola, amelyben oktatás­ban részesítik azokat akik még nem rendelkeznek teljes szakmai képes­séggel. Az előadók mind elméleti, mind gyakorlati téren kitűnnek tu­dásukkal. Lényegében arról van szó, hogy ezt a tudást továbbadják. Szol­gáljon, segítsen minden személynek, aki a gépállomás kötelékében dolgo­zik. A téli üzemi iskoláztatásnak meg­van az oktató és nevelő célja. Komoly összegek megtakarítására törekszünk, amely nemzetgazdasági szempontból nézve nagy hasznot jelent mindany­­nyiunk részére. Nem lehet, hogy a traktoros csak a legelemibb dolgok­kal legyen tisztában, tudjon a géppel elindulni és megállni. Napjaink ipari fejlettsége megköveteli, hogy min­den traktoros legyen javító is. Az újvári járás traktorosai ezen a téren példaképül szolgálhatnak, ötven szá­zalékuk már a múlt évben megsze­rezte a szakmai képesítést. Sokan mondhatnák, mi hasznuk lett belőle. Kalincsiák Pál, Üjvári Lajos az aranyérem tulajdonosai, Varga István, Nagy János, Vadkerti Sándor és a többiek, akik sikeresen vizsgáztak, erre is válaszolnak. Nem fordul elő, hogy a mozgóműhely segítségét kér­nék olyan hibák kiküszöbölésénél, amit ők saját maguk meg tudnak javítani. Ezzel biztosítják a gép állandó üzemeltetését. Ugyanakkor a szakmailag gyengébben állók sokszor egész napot is várnak a „segítségre“. Jóleső érzés az is, hogy a szakmai képesítéssel rendelkező egyének magasabb fizetési osztályba tartoz­nak. Tehát kettős haszonról van szó. ami a traktoros szemszögéből nézve csak előnyt jelenthet. Ebben az évben szintén tárva a lehetőségek kapuja. Élnek is vele a traktorosok. Vállalták, hogy mind­nyájan megszerzik a szakmai képesí­tést. Az iskolába járással kapcsolatos problémákat úgy oldották meg, hogy biztosították az üzemi élet vérkerin­gésének körforgását, mégpedig oly­módon, hogy a traktorosok 40 szá­zaléka az állandó fuvarok lebonyolí­tását végzi, 30 százaléka az üzemi iskolát látogatja és a további 30 százalék a téli javításoknál segédke­zik. Ez az utóbbi különbözik az előbbi évek szervezésétől. Eltérően a múlt­ban használatos módszerektől, az idén csak a traktorokat, kombájnokat és az önkötözőket javítják a GTÄ-ok műhelyeiben. A gazdasági gépek ja­vítását a brigádközpontokon végzik A trencséni Kubra üzem ifjúsági kollektívája az „Irány 1958 december“-i versenyben derekasan megállta a helyét. Az elmúlt év december 10-re teljesítették a kitűzött feladatokat. Az üzem kollektívája rövidesen meg­szervezi „Ianulunk a párttól“ politikai kört. □□□□anODODnenOODDGDDDDDDDaDÜODDnDODDDGnDDDDaDaDDe Ahol törődnek a fiatalokkal... A kongresszusi vita sok hasznosat hozott a felsőpatonyiak részére. Üj célokat tűztek maguk elé. Ezek va­­lóraváltása nagyban hozzájárul a szövetkezet termelési színvonalának emeléséhez. Ilyen például a talaj humuszkész­letének gazdagí­tása zöldtrágya és tőzegkomposzt fel­­használásával. Ér­demes megemlíte­ni, hogy a szövet­kezet mintegy 30 fiatalja ötszáz köbméter tőzeg­­komposzt termelé­sét vállalta. Eddig négyévenként, most meg a — helyi lehetőségek kiaknázásával — háromévenként trágyázzák majd a szántóföldeket. Ha már a fiata­lokról esett szó, A vezetőség meg kell még mondani, hogy jólérzik magukat a szövetkezetben. A vezetőség rendel­kezésükre bocsátotta a kultúrhelyi­­séget. Itt megtalálják a szórakozási lehetőséget: televízió, rádió és le­mezjátszó teszi kellemessé estéiket. A tervezés során azt is meg hányták­­vetették, hogy a házasodó, katonának menő, vagy leszerelő fiatalokat pénz­­beni ajándékban részesítik. Eddig 20 hektáron folytattak 'öntö­zéses gazdálkodást; az idén újabb 30 hektárra! bővítik ezt a területet. Am, panaszuk is van, amiről a vita során beszéltek. Mégpedig az, hogy a traktorosok csak a munka meny­­nyiségével törődnek, ellenben a mi­nőségre rá sem hederítnek. A leg­főbb ideje, hogy a traktorosokat ne­­csak a mennyiség, hanem a minőséget is figyelembevéve jutalmazzák ... Ez a kongresszus anyagát vitatja esetben Zsemlye Károly, a szövetke­zet agronómusa is hibát követ el; miért veszi át a félkész munkát a traktorosoktól ?... A szövetkezeti munkaiskolában tervszerűen folyik a tanítás: az álta­lános műveltséget nyújtó tantárgya­kat a helyi tanítók, a szaktantárgya­kat pedig Sara János állatorvos és Gáspár Imre mezőgazdász tanítja. Tehát hasznosan töltik a hosszú téli estéket, amely mindannyiuk javára válik. Pongrácz Gábor, Mihályfa el, ahol a szakjavítóknak nagy segít­séget nyújtanak a melléjük beosztott traktorosok. Így feltétlenül javul a munka minősége, mert a brigádköz­pontok saját gépeiket készítik elő az elkövetkező szezonra. A gépállomás központi műhelyének állandó javítóiról csak elismeréssel beszélhetünk. Egyszerű, őszinte em­berek, akik a múlt évben 102 száza­lékra teljesítették tervüket. Tekintet nélkül a korra, nagyban hozzájárul­tak üzemük jó hírnevének öregbíté­séhez. A fiatalabbak mint Lavicska György, Ács János és Hudec János hálásak az idősebbek segítségéért, tapasztalataik átadásáért. Az esetle­ges problémák felmerülésében saját körükben vagy az üzemi gyűlések keretén belül keresik meg a kivezető utat. Most a javítások időszakában zümmögő méhrajra hasonlít az egész gépállomás. Mindenki szorgoskodik. Büszkék, hogy látják munkájuk gyű-' mölcsét. A jövőben önmagukat sze­retnék túlszárnyalni, de ebben segít­séget várnak nfemcsak az újvári, hanem más járások javítói és trak­torosai is. Talán országos viszopylatban mond­hatjuk, hogy a téli munka sikere a környezet kellemessé tételén alap­szik. Amikor fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála nemcsak a levegő hideg, de a vas tapintása is kelle­metlen. Szükség van a tökéletes fűtésre mind az üzemi, mind a bri­gádközpontok javítóműhelyeiben. Gépállomásaink dolgozóinak egész­sége megérdemli a védelmet, az elő­vigyázatosságot. Az arany- és ezüst­érmekben gazdag tíz év erre hiteles bizonyíték. Óvjuk egészségüket, ne­hogy úgy járjanak, mint a múltban a szabad ég alatt telelő elevátorok és cséplőgépek. Legyünk tudatában, hogy selejt nélkül szebb az élet. Szuh Kálmán A szolnocskaiak is megértették A szolnocskai EFSZ tagsága apró­lékosan megtárgyalta a IV. országos szövetkezeti kongresszus vitaanyagát. Kiszélesítik szántóterületüket, 62 hektáron elvégzik a rét- és legelő­­javítási munkálatokat, 3,5 hektár területet szőlővel, a szövetkezet gazdasági udvara mellett levő terü­letet pedig kajszibarack- és alma­fával telepítik be. Bevezették az istállótrágya szak­szerű kezelését is. Ezért az EFSZ agronomusa Berta László a felelős. A takarmányalapot is. biztosítják. A szántóterület 28 százalékát ta­karmánynövénnyel vetik be. Az 1959-es évben megkezdik a savanyú talajokon a meszezést. A nedvdús takarmányok termelését az 1958-as évhez viszonyítva 1959-ben 5 száza­lékkal emelik. A szénát szárítókra rakják. Jgy fehérjékben és tápanya­gokban gazdag takarmányhoz jutnak. Geri László, az EFSZ odaadó ser­tésgondozója vállalta, hogy egy anya­kocától 15 malacot választ el. A he­lyes takarmányozással pedig a ser­tések súlygyarapodását 40 dekáról 60 dekára emeli. Tehát a szolnocskaiak is megér­tették az idők szavát. A termelés fokozásával hozzájárulnak az élet­­színvonal állandó emeléséhez. Geri Frigyes, Vágsellye A felszabadulás óta napról napra új korszerű áruházakat kaptak a falvak a tornaijai járásban is. így a falusi dolgozóknak nem kell már a vásárlás céljából Tornaijára menni mint régen. Ezáltal sok időt megtakarítanak. Az elmúlt hetekben a rimaszécsiek nagy örömére önkiszolgáló üzletet helyeztek üzembe, (felvételünkön.) Ez az első ilyen létesítmény a tornaijai járásban — azonban az év folyamán még a járás más községében Is léte­sítenek hasonló üzletet. Á színai EFSZ fejlődésének lehetőségei A színai szövetkezet a kassai kerü­let egyik legnagyobb gazdasága. Több mint 2000 hektár földterület tartozik a birtokába. A szövetkezet 1950-ben alakult. 186 tagja közül egy személyre 10 hektár terület esik, ami bizony elég sok. Sokan úgy gondolják, hogy az ilyen régebbi szövetkezetekben minden a legnagyobb rendben. Pedig nehézségek itt is akadnak. Egyik ilyen nehézség, hogy a szövetkezet föld­területének egy része nem a tagoktól származik. Tehát semilyen élő vagy élettelen alappal nem gazdagította a közöst. Nehéz lenne az EFSZ-nek száz százalékos példás gazdálkodást mu­tatni, mert kevés az állandó munka­erő is. A szövetkezetesek megvitatták a kongresszus előtti vita második anya­gát, amely a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztéséről szól. Arra a né­zetre jutottak, hogy csak lényeges intézkedésekkel tudnak az eddigi helyzeten javítani. Tudják azt, hogy a gazdaságilag erős szövetkezetek nagy hatással vannak a termelékeny­ség kiszélesítésére. A színaiak előtt világos, hogy alapeszközeik kiszélesí­tése csak az oszthatatlan alap elég­séges feltöltésével lehetséges. 1953- ban az oszthatatlan alap feltöltésére az összjövedelemből hektáronként csak 3,54 korona jutott. 1954-ben már 40,65 korona, 1956-ban 187, és 1958- ban 197 korona. Ebben az évben a tiszta bevétel 8,9 százalékát fordítják az oszthatatlan alap feltöltésére. A hitelt az önsegélyezéses építkezéssel csökkentik. A szövetkezetesek elha­tározták, hogy a jövő évben tehén-, sertés-, anyakocaistállót építenek sa­ját erejükből. Az építőanyag legna­gyobb részét a szövetkezet eszközei­ből fedezik. Színén az állatállomány száma sem megfelelő. 100 hektár mezőgazdasági földterületre 38 szarvasmarha jut, eb­ből 12,06 a tehenek száma. A szövet­kezetesek ennek megjavítása érdeké­ben helyesen teszik, ha saját erejük­ből bővítik állatállományukat. Az állami segélyt kimondattan a beru­házási építkezésnél használják fel. A hektáronkénti tiszta jövedelem a múlt évben 2694 korona volt. Ezt a számot 1965-re 5000 koronára növelik, ami 11 millió korona évi tiszta bevé­telnek felelne meg. Bevételüknek 50 százalékán takar­mányt vásárol a szövetkezet. Ezen a nem kívánatos helyzeten úgy segíte­nek, hogy a következő évben szántó­­földterületüknek 15 százalékán, 1965- ben pedig 27,5 százalékán évelő takar­mányt termelnek. Ugyanígy a kukori­­catermelést is 6 százalékról ,14-re emelik. A színai szőve tkezeteseknek nagy része dolgozik az iparban, ami a szö­vetkezeti munka rovására megy. Ezért elhatározták, hogy minden tagnak 500 munkaegységet kell a szövetkezetben ledolgozni. így növekszik a szövetke­zet létszámának állandó munkaereje, ami lehetővé teszi a termelékenység fokozását és a munka minőségének javítását. Ezzel egyidejűleg jobbak lesznek a kereseti lehetőségek is. A gazdasági eredmények fokozásá­val javul a szociális- és kulturális alap is, ami 1953-ban 1 hektárra 2,05 korona és a múlt évben már 62,30 ko­rona volt. Az 1959-es év kezdetével pedig a tiszta bevétel 3 százalékát teszi ki. A családos tagok, akik állan­dóan dolgoznak, a gyerekekre szemé­lyenként 40 koronát kapnak. A színai szövetkezetben nagy gon­dot fordítanak a tagok, de főleg a fiatalok politikai és kulturális fejlő­désére. A gyűlésen részletesen megbeszél­ték a szövetkezeti gazdálkodás to­vábbfejlődésének lehetőségeit, meg­találták a helyes utat. Ha ezen halad­nak, bizonyára példás szövetkezetté válnak. Bohus Nemcek Jól tevékenykednek a zempléni fiatalok Az elmúlt napokban a CSISZ járási bizottságának irodájában találkoztam Bajo Emillel, a zempléni CSISZ- szervezet elnökével. Tőle tudtam meg, hogy a zempléni fiataloknak nagy része a szövetkezetben dolgozik. A 18 éves Markovics János a szarvasmarhák körül tevékenykedik reggeltől késő estig. S ha valaki megkérdezi tőle, miért éppen a szö­vetkezetben dolgozik, büszkén feleli: megkeresem én itt a mindennapi kenyeremet, aztán meg nagyon sze­retem a földműves munkát. A ’sertéseknél található meg a 14 éves Váradi Mária, aki ugyancsak becsülettel végzi el munkáját. így sorolhatnánk tovább az egyéneket, de a CSISZ szervezet minden egyes tagja kiveszi a munkából a részét. Egy hektárról a kukoricát, 5 hektár­ról a cukorrépát, 8 hektárról a bur­gonyát takarították be. 356 köbmé­ter silótakarmányt és 736 köbméter komposztot készítettek. Ez utóbbiból 226 köbmétert már be is szántottak. Az elmúlt év őszén 396 hektár rét­javítási munkát végeztek el, továbbá 1658 darab erdei facsemetét ültettek ki és a falu szépítésénél 425 órát dolgoztak le. A legjobban kivették részüket a munkákból Zamla Mihály, Megyei János, Tiszti Endre, Tóth Éva, Markovics Erzsi, Bajo Emil. A fiata­loknak példát mutatnak a szövetke­zeti tagok, mint Nehéz János, Deme Ferenc, akik velük együtt dolgoztak. Igaz, hogy jelenleg a szövetkezet­ben dolgozó fiataloknak még nincs lehetőségük a szórakozásra úgy mint az iparban dolgozó fiataloknak. Ez a helyzet azonban napról napra javul. Falvainkban egyre több kultúrotthon épül önsegéllyel, mely munkákból a fiatalok is kiveszik részüket. Az el­múlt év folyamán a zempléniek is építettek maguknak kultúrotthont. Hogy a falu és a város közt minél hamarabb eltűnjön a különbség a szórakozás terén, sokat segíthetnek a szövetkezetek is. A fiatalok az iskola elvégzése után szívesebben maradnának odahaza, ha a szövetke­zetek vezetősége megteremtené a kedvező feltételeket. S ha van a fiataloknak jó szerve­zőjük a munka mellett, a kulturális élet sem marad háttérben. Ezt mu­tatja a zempléni példa is. „A vadorzó felesége“ című színdarabbal fellép­tek Nagykövesden és Őrösben is, melynek bevételéből csaknem 3000 koronát tettek a CSISZ pénztárába. Hogy a fiatalokkal törődni kell, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kassai kerületben 1758 fiatal dolgozik a szövetkezetekben, s ebből is csak 814 a rendes szövet­kezeti tag. Érdemes ezen elgondol­kozz i, vitatkozni, de még inkább cselekedni, mind a szövetkezetek, mind a CSISZ vezetőségeknek. A vi­tára jó alkalom nyílik a IV. kong­resszust megelőző vita harmadik anyagának megtárgyalásakor. Molnár János, Boly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom