Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-07 / 2. szám
1959. január 7. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 7 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Erdők, mezők vadjai és a tél Mikor a városi, neonfényes boltok kirakataiban megjelenik az első szürkebundájú tapsifüles, a pompás, csillogótoUú fácánkakas s a már tél páráját leltek) járdán egy pillanatra megállnak előtte a munkába siető dolgozók — talán kis irigységgel röppen cl ajkukról: „De jó most a vadászoknak!.. Mert a köztudat rólunk csak ennyi: pörge, félrecsapott vadászkalappal, bútbajt, gondot feledve barangolni harmattól csillogó mezőben, rőtsztnű csörgő avarban az erdő hallgatag fái között, vagy puha, süppedő hóban, -puskával a vállon — és természetesen, közben csak úgy kedvtelésből piff... puff ... egyegy vackából riadtan kiugró nyúlva, fácánkakasra, vagy éppen ha kedve szottyan, vállapon lőni egy gyanútlanul ácsorgó őzet, szarvast, vagy vaddisznót. Mi is lehetne más egy vadász teen-* dője az év folyamán — de főleg télen —, amikor elérkezik a vadászatoknak legfőbb, örömteli ideje ? Ha csak ennyiből állna, bizony már csak emlékként élne bennünk, hogy apáink, nagyapáink valaha vadászok voltak. Mi is csak meséik szárnyán kalan-. dozhatnánk velük az ő régi emlékvadászösvényeiken —, nem pedig a boldog valóságban. Mert, hogy annak a sok szépnek a részesei lehetünk, ami a szoros értelemben vett és a köztudat által hitt „vadászatot“ jelenti, annak érdekében bizony egész esztendőben, de főleg a tél jöttekor sok-sok teendője van egy vadásznak! Megtettéi-e mindent s most nyugodt-e lelkiismereted ? ... __Mikor a terhesen szürke égről búcsút kiált le hozzád vadásztársam a délfelé húzó vadliba és a hajnal csípős párájában már érzed a tél üzenetét, lépteid nyugodt szívvel visznek-e vadászni erdőre-mezőre ? Érzed-e, hogy most vadászhatsz is már, jogod van erre, mert termelő munkát is végeztél egész évben, nemcsak szüretelni akarsz érdemtelenül ?! Nyugodt lelkiismerettel gondolsz-e arra, hogy a könyörtelen tél beköszöntésekor nem csak magadra gondoltál? Neked bizonyára tele van kamrád, pincéd élelemmel, meleg fészkedben barátságosan pattog a tűzhely és félned 6em kell, hogy valaki életedre, élelmedre tör, mert Téged biztosít a Rend, a Törvény, amelyekre Te bízva vagy — ők a Te gazdáid. Hát azok, „kik“ Rád vannak bízva, éppen ilyen nyugodtan várhatták a telet?! Apró és nagy vadjaid, „kiknek“ Te vagy a gazdájuk, el vannak-e látva téli élelemmel? Jártad-e hátizsákkal a szérűket, hogy összeszedd a cséplés hulladékmagjait fácánjaidnak, foglyaidnak? Mert ők most beérnék ilyen kevéssel is! Van-e szénád, lucernád, hogyha öles hó hull, alamizsnát adj nyuiaidnak, özeidnek és szarvasaidnak? Látod, csikorgó éjszakákon házadig jönnek kérve, bizalommal, mert nekik Te vagy a Törvény és a Rend, s Neked fegyverrel, méreggel is óvnod kell a rádbízottakat, az ínségtől elgyengülteket a rájuktörő minden veszedelemtől! Ha érettük is megtettél mindent, és most jó szívvel hagyod ott meleg otthonodat csikorgó, holdvilágos éjszakákon, zimankős, hóviharos-segélytkiáltó, zord időkben, hogy segítséget nyújts szeretteidnek, akkor jövőre is nyugodtan vihetnek majd lépteid a harmattól csillogó mezőben, az erdő hallgatag fái között — és majdan unokáidnak is kívánhatsz még: Jó vadászatot...! Telefonpóznában keresik a mézet a medvék New Englandban a medvék tönkreteszik a telefonpőznákat, mert tévedés folytán mézet keresnek bennük. Valószínűleg az a helyzet, hogy a medvék érzékeny fülükkel hallják a telefonkábelek zümmögését, s azt hiszik, hogy a telefonpóznában méhek okozzák a zajt. A telefontársaság egyelőre tehetetlen a mohó mackókkal szemben. Vadászgondok januárban Vadászainknak a január a gond hónapja. A lombtalan fák, a hóval borított határ nem nyújtanak a vadnak védelmet, búvóhelyet, élelmet. A vad nem találja meg szokott napi táplálékát; lesoványodik, elgyengül, végül a ragadozók martalékává válik. S ebben a válságos időszakban bizony sok vadász ki sem néz a területre. Pedig januárban a vadat rendszeresen etetni, gondozni és védeni kell. A ragadozók, kutya, macska, hurkolok — ezek a nadrágos ragadozók -2 mind-mind a vad után leselkednek. Az etetőket állandó ellenőrzés alatt kell tartani. A kifogyott eleséget folyamatosan pótoljuk. Az etetők környékéről riasszuk a károkozókat. Ha a hó belepi a mezőt, könnyűszerrel lőtietjük a rókát, mert a nyomában járva fellelhetjük. Ugyanez vonatkozik a kóbor kutyákra is. A fácánosokban a csapóládákat és környékét figyeljük. Frissítsük fel bennük a csalétekét, hogy könnyebben lépre jöjjenek a ragadozók. A fácánt és foglyot szemestakarmánynyal etesSük. Fagyos napokon répát ne adjunk a vadnak, mert a fagyos eleség egészségtelen. A vad etetése és a búvóhelyek felállítása kötelező. A vadásztörvény 27. §-a szerint a vadászgazda köteles a téli eleségről gondoskodni. Ha azt elmulasztja, a közigazgatási törvény 54. §-a alapján megbüntetik. Sőt hat évi időre a vadászjegyet is megvonhatják tőle. Ez a hónap különösen az őzvadra veszedelmes. Az öz aránylag gyenge, ezért a vadak közül legtöbbet szenved a hideg télen. Nagy hó esetén nem tudja megközelíteni az etetőket. Ennélfogva az etetők olyan helyen legyenek, ahova hóekékkel járatokat készíthetünk. Etessük, gondozzuk a vadat szorgalmasan, nehogy a szomszédos területre csatangoljon, ahol ha eleséget talál, véglegesen is megtelepszik. A téli vadgondozás az őszi örömök alapja. (s) Vadászati bemutató a brüsszeli világkiállításon A brüsszeli kiállításon a vadászatot, erdészetet és halászatot külön, szépen díszített pavilonban mutatták be. S abban a bábeli zűrzavarban, amely a világkiállítást jellemezte, mégis számos látogatója akadt e pavilonoknak. Persze a szemlélők nagy többsége a vadászok, illetve a természetszeretők közül került ki. A pavilon első része a tengeri és folyami halászatot, valamint a haltenyésztést mutatta be. A másodikban az erdészet, erdővédelem, végül az erdő állatvilága volt látható. A harmadik rész a bennünket, vadászokat érdeklő fegyveripar gyártmányait mutatta *be. Külön-külön szekrénykékben kaptak helyet a híres belga vadászfegyverek. Érdekesen szemléltették a vadászati fegyverek fejlődését, az előtöltö hosszúcsövű puskától a legmodernebb mai automata-puskáig. Nagyrészt kétcsövű sörétes puskát láthattunk. Csöveik hoszszúsága elérte a 82 centimétert is. Érdekes, hogy a sörétes puskák között a 12-es kaliberű volt túlsúlyban. Ezt elmondhatjuk a golyóspuskákról is. Külön készült puska a nagy dúvadra (orrszarvúra, elefántra, stb.). A golyósfegyverek többnyire kétcsövüek voltak. A kiállított 200 puska között azonban nem láttunk Bock-puskát, vagyis golyós és sörétes kombinált puskát. Szinte érthetetlen, hogy ezt a nálunk általánosan használt vadászfegyvert Belgiumban nem gyártják. Az erdészeti kiállítás is megtette magáét. De mintaerdők között felállított ál-preparátumok nem hatottak elég megkapóan, bár a menyéttől kezdve a bőgő szarvasbikáig minden vadat láthattunk. Nagyon szerényen mutatkozott be a trófeakiállítás. Nálunk bármelyik járási vadászkiállítás gazdagabb, nemcsak a kiállított trófeák számával, hanem ezek minőségével is. Ugyanis két szarvas- és négy őzagancs képviselte az agancsokat. A csehszlovák kiállítás vadásztrófeái jobban megállták helyüket. Különösen a mufloncsigák tűntek ki. Még értékesebb volt vadászfegyvereink kiállítása, amely első díjat kapott. A belga vadászok ismerik országunk vadászati viszonyait és irfgylik jól irányított vadászpolitikánkat, elsőrangú vadállományunkat és vadászfaunánk páratlan gazdagságát. (— s —)
