Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-07 / 2. szám
2 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. január 7. Talajaink majdnem fele a szántóréteg mélyítésére szorul Irta: SPiCKA ALOIS mérnök, a Ruzynel Növénytermesztési Kutató-Intézet dolgozója. A termőerő fokozásának egyik eszköze: a szántóréteg mélyítése, fémért, tény ugyanis, hogy minél vastagabb a szántóréteg, rendszerint annál termékenyebb a talaj. Igaz, ennek az első követelménye mégiscsak az, hogy a többi tényező (talajművelés, trágyázás, vízgazdálkodás stb.) is kedvező módod közrejátsszék. Ez idő szerint a szántóréteg mélysége a különböző körzetekben távolról sem kielégítő. Talajaink majdnem felének szántórétegét mélyítenünk kell a termöerö emelése végett, éspedig részint altalajlazítással, részint közvetlen mélyítéssel. Vékony szántórétegeink, illetőleg a sekély munkamélységü szántások oka vagy magában a talajjellegben (kötött, kavicsos, palaréteg az altalajban, a talajvíz hatása kedvezőtlenül érvényesül), vagy pedig a szántásra igénybe vett gyönge vonóerőben keresendő. Ezeket a szántórétegeket már csak azért is mélyítenünk kell, mert alattuk majdnem minden esetben kialakult már a káros barázdafenék, amelyen sem a levegő, sem a víz nem hatol át, s rajta a növényzet gyökerei is csak nagy nehezen törnek keresztül. Ez a barázdafenék némelykor alig pár centiméter vastag, de mégis rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a termőerőt. A morzsalékos szerkezet és a vízáteresztő képesség hiánya miatt a növényzet képtelen zavartalanul gyarapodni, s továbbmenőleg levegőhiányban is szenved. Ha sok a csapadék, a víz felgyülemlik a szántórétegben, viszont ha kevés az eső, a talaj gyorsan kiszikkad, s benne a növényzet csak tengődik. Fontos tehát, hogy a barázdafeneket eltüntessük, mégpedig vagy a már említett altalajlazítással, vagy közvetlen mélyítéssel. Ezt a munkát egy-két alkalommal hajtjuk végre egy vetésforgó tartama alatt, rendszerint a vetésforgóba illesztett kapások alá. Egyébként a mélyítés szükségességét mindig a talajjelleg és a szántó alatti réteg állapota határozza meg Az altalajlazításnak az a célja, hogy megjavítsuk a föld fizikai és mechanikai sajátosságait. Ilyenkor á. káros barázdaleneket nem keverjük össze . a szántóréteggel, csupán föllazítjuk, levegcsítjük és megjavítjuk vízáteresztő képességét, úgyhogy a növényzet gyökerei mélyebbre hatolhatnak. Igazolt tény, hogy például a fellazított talajba vetett cukorrépa 5 — 17 %-kal, sőt 24 %-kal is magasabb hozamot adott. Mielőtt megkezdenék az altalaj lazításának munkáját, vizsgáljuk meg, hogy milyen mélyen húzódik a barázdafenék, s az altalajlazítót ehhez képest állítsuk be. A barázdafeneket egész rétegében át kell porhanyítanunk, s ezt a munkál akkor végezzük, amikor a szántó alatti réteg közepes mennyiségű nedvességet tartalmaz. Körültekintéssel dolgozzunk, nehogy a barázdafenék megtörésével az altalajt kedvezőtlen fizikai állapotba hozzuk, ami gyakran megtörténik, ha munkánk idején a talajban túl sok a nedvesség. Középkötött vályogtalajok esetén az altalajlazítót P-3-30-P ekére, kötött talajokon pedig az erősebb szerkezetű 3-PZ-30 ekére szereljük. Az altalajlazítók a szántóréteg alatt még további 15 cm mélyen dolgoznak. Ezeket az ekéket DT — 54, KD —35 vagy Z — 35 traktorral vontatjuk. Tehát a talaj termőerejének fokozására ilyen esetekben az altalajlazítás az első teendő, amely elengedhetetlen előzménye a későbbi mélyítő szántásnak. Emiatt igen fontos, hogy már kezdettől bő trágyázással készítsük elő a szántóréteg mélyítésének műveletét. Közvetlen mélyítő szántást csupán olyan talajokon végezhetünk, amelyek állapota megfelelő, tehát amikor a szántó alatti réteg a maga szerkezetével, televénytartalmával, színével és jellegével voltaképpen a szántóréteg összefüggő folytatásának tekinthető. Ez a helyzet rendszerint a feketeföldek, különböző öntéstalajok és mezöségi televényes hordaléktalajok esetében áll fönn, ha ezeket a talajvíz nem áztatja át. Ami a többi talajfajtát illeti, helyesebb, ha közvetlen mélyítő szántás helyett előbb altalajlazítót alkalmazunk. A talajmélyítést mindig nagyon gondosan és fokozatosan (néhány centiméterenként) végezzük. A szántóréteget nem szabad elértéktelenítenünk azzal, hogy az altalajból nagyobb tömegű olyan földet hozunk föl, amelynek fizikai, élettani és vegyi tulajdonságai rosszabbak. Közvetlen szántással a talajmélyítést tél előtt hajtjuk végre, s ezt a munkát kiadós trágyázással, mégpedig nemcsak műtrágyázással, hanem, főként istállótrágyázással vagy komposzt adagolásával kapcsoljuk egybe. De ne feledkezzünk meg a meszezésről sem. Mélyítésre erősebb vagy különleges eketestekkel rendelkező ekét (például Klausing-ekét) használjunk. (Fordította: B. L.) NYIKOLAJ BRAUN: Vágják a nádat A nádas csak zúgott, susogva fülelt, a folyó mit cseveg, s eddig soha meg nem nyitotta szunnyadó lelkét senkinek. Csupán füvek és szelíd erdők értették hangtalan szavát, ám jött az ember, hogy levágja, s íme, dalra gyújtott a nád. A mindig szótlan, néma nádas éneke szállt a táj fölé, a vizen át remegve szárnyalt, mintha szívéből küldené. Akár madárka csivitelne, kezdetben halk volt és szerény, Később minden, mit rejt a lélek, megzendült lelkes ütemén. Mikéntha minden, amit régtől őrzött a rét, nádas, csalit: az ember munkáló kezétől jeltárná ősi titkait. Fordította: G. Szabó László A Szovjetunióban a nádat is kombájn vágja
