Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-15 / 13. szám
A szocialista faluért Földműves A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. február 15. ^^I^Ára 30 fill Hasznosítsuk a tapasztalatokat Minél messzebb hagyjuk magunk mögött az EFSZ-ek zárszámadását, annál közelebb kerülünk mezőgazdaságunk nagy eseményéhez az EFSZ-ek IV. országos kongresszusához. A kettő között még egy nagyfontosságú dolog gazdagítja mezőgazdaságunk fejlesztésének programját, mégpedig az EFSZ-ek járási konferenciái. Földműveseink, mezőgazdasági szakembereink téli programja tehát olyan telített, mint amilyen tartalmasak, nagyok az előttünk álló feladatok. Szövetkezeteink előtt ebben az évben nem kisebb feladat áll, mint minden termelési mutatóban elérni és túlszárnyalni a második ötéves terv irányszámait. A kongresszus előtti vita, az évvégi zárszámadások s a termelésipénzügyi mérleg sok mindent felszínre hozott. A jó termelési eredmények, a szervezési, politikainevelő munka terén mutatkozó hiányosságok mellett elsősorban azt, hogy a Ili. kongresszus időszakához viszonyítva nagy lépést tettünk előre, különösen a fő termények termelése terén. És ezt az a tény segítette elő, hogy az akkori nem egészen 50 százalék helyett ma már a földterületnek több mint 75 százalékát műveljük nagyüzemi módon. Csakis a nagytáblás, korszerű technikával felszerelt gazdaságokban születhettek gabonafélékből 35, sőt 40 mázsás hektárhozamok, s az egy hektárra eső tej, hús, tojástermelésünk csak így fokozódhat oly mértékben, ahogy nemzetgazdaságunk érdeke, egy lakosra eső fogyasztásunk állandó emelkedése megkívánja. Parasztságunk látja, hogy mezőgazdasági termelésünk és életszínvonalunk emelkedésének ez az egyedüli helyes útja. Érdemes az elmúlt év tapasztalatairól vitázni. Bár az 1958-as esztendő nem volt a legsikeresebb év a mezőgazdaságra, mégis születtek nagy eredmények. A szárazság sokhelyen sújtott, de nem mindenütt egyformán. Például a galántai járásban lévő Körtvélyesen így is több mint 30 mázsás átlagos hektárhozamot értek el búzából. Cukorrépából sok helyen 400 mázsánál is többet termeltek hektáronként. Miért nem befolyásolta a termelést ilyen helyeken az idő? Először is azért, mert jó volt a talajerő, helyesen alkalmazták az agrotechnikát, valamint törődtek a talaj vízkészletének megőrzésével, illetve a földek öntözésével. Éppen az elmúlt év tanított meg arra, hogy a természet ellen csak korszerű gazdálkodással lehet eredményesen harcolni. A tapasztalatok alapján bizonyosan ezt vallják majd a nagymácsédiak is, akik a körtvélyesiekhez hasonló feltételek mellett csak 11,7 mázsa búzát termeltek hektáronként. Az állattenyésztésben szintén hasonló a helyzet. Egyes szövetkezetek már a múlt évben, túlhaladták a második ötéves terv végére 100 hektáronként tervezett állatsürűséget és az egy hektárra eső tej, tojás és hús termelését. Például Pálócon 2777 literes tehenenkénti tejhozam mellett 727 liter tejet termeltek minden hektárra. Sajnos, néhány szövetkezetünkben ennek még felénél sem tartunk. Hogy mi ennek az oka? Legtöbb helyen a takarmányalappal van baj, de hivatkoznak a férőhelyhiányra és egyebekre is. Lehet, hogy a felsorolt okok ma még reális tények, de merőben szemben állnak velük a kiváló eredmények, a kínálkozó lehetőségek. A járási konferenciák feladata, hogy a jó példák alapján rámutasson a hiányosságok kiküszöbölésének módjaira. Necsak arról vitázzanak milyen eredményeket értek el, hanem arról is, hogyan, mi módon lehetne még többet és olcsóbban termelni. Tapasztalatokban gazdag évet zártunk. Használjuk fel tehát a közös kincset, tárjuk fel a lehetőségeket, mert minden átadott tapasztalat, kiküszöbölt hiányosság egész népünk, életszínvonalunk emelkedésének ügyét és egyúttal a IV. kongresszus sikerét szolgálja. PUSKÁS JÁNOST, az alsószeli EFSZ elnökét is jelölték az EFSZ-ek IV. kongresszusára. Hogy milyen tervekkel indul?- Szeretném ellesni ott a sok ember között, hogyan csinálják mások még jobban mint mi, mert a járási vándorzászlót a jövő évben sem akarjuk egykönnyen kiengedni a kezünkből. IIPOLYKESZI 5 szövetkezeti útra lépett — " Öt új EFSZ a kékkői járásban B B A kékkői járásban gyors ütemül ben halad a szövetkezetesítés, íg Aiig pár hét alatt 5 új szövetkezet K alakúit. Leszenye után hétfőn ^ IpoSykeszin is megalakult a szö•g vetkezet. Elnöknek Urbancsik Jó- H zsefet, eddig is példásan gazdál* kodó középparasztott választották. SS Reméljük, hogy a szövetkezetei is H olyan sikerrel vezeti, mint saját £ gazdaságát. Az utóbbi két hét alatt Szlovákiában 17 új szövetkezet alakult. Ebbel az eperjesi kerületben 6, a besztercebányai kerületben szintén hat, a nyitraiban 4 és a zsolnai kerületben egy. A szövetkezetbe 2900 gazdaság került be 14 947 hektár földdel. Ezidáig Szlovákiában 2429 EFSZ van, melyek a földterület 62,9 százalékán gazdálkodnak. Szociális szektorban, az ÁG-okkal együtt 67,3 százalék föld van az egész Szlovákia földterületéből. ¥ * * Tanulással a föbbtermelésért A szepsi járásban 34 szövetkezeti munkaiskola működik. S ahol a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége törődik az iskola meneté vel, ott sikeresen folyik az iskolázás. Követésre méltó például a rudnoki EFSZ, ahol két tanfolyam halad: növénytermelési és állattenyésztési. A hallgatók száma 40, s ebből 28 nő. Perényben nehezen indult a szövetkezeti munkaiskola. Most azonban 100 állandó hallgatója van. Az iskolának három tanfolyama van: állattenyésztési, növény- és gyümölcstermelési, sőt méhész-kört is létesítenek. Nem fontosak a nagy szavak, ha a galántai járás VII. szövetkezeti konferenciáját akarjuk méltatni, hiszen anélkül is nagyok a tények, melyek a konferencia mérlegében felszínre kerültek. Olyan sikerekről adhattak számot a galántai járás szövetkezetesei, hogy az 1957-es 47 darab szarvasmarhával szemben 1958-ban már 58 darab jutott minden 100 hektár mezőgazdasági területre. És emellett országos viszonylatban is jó helyen állanak a fejési átlaggal. Járási viszonylatban a múlt évben minden tehénre 2214 liter tej kitermelése jutott. Balusik elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője föbeszámolójában alaposan elemezte a múlt évi gazdálkodást. — A megtett út mérlege örvendetes — mondotta. — Annál is inkább, mert a múlt év szeptemberétől járásunk száz százalékosan kollektivizált, azaz minden félhektáron felüli földműves belépett a szövetkezetbe. Az eléggé nehéz gazdasági évben nem könnyű feladat előtt álltak a kibővült szövetkezetek. De a végeredmény megmutatta, hogy a galántai járásban szilárd talajra rakták le a szövetkezetek alapjait. Az 1957-es évhez viszonyítva minden téren nagy a haladás. A talajerő fokozását nagyban elősegítette, hogy míg 1957-ben a földterületnek csak 13, addig a múlt évben már 17,6 százalékát trágyázhatták meg istállótrágyával. A száraz évben így lehetett a körtvélyesi EFSZ-ben búzából 30,7 mázsás hektárhozam, s a járás legnagyobb szövetkezetében, Alsószeliben is 26 mázsás átlag. Kukoricából a körtvélyesi EFSZ 46, a pálóci 43,1, a nyáradi 42, a nádszegi 41 mázsás hektárhozamot ért el. Cukorrépából legtöbbet, hektáronként 460 mázsát, a pálóci szövetkezet termelt. 1957-ben 100 hektárra 17 tehén jutott. A múlt évben ez a szám 22-re emelkedett. A konferencia azt is megmutatta, hogy ezen a téren még nagyok a lehetőségek, mert a takar-Nem mondhatjuk azonban, hogy Perényben minden a legnagyobb rendben van. Komoly fogyatékosság, hogy az ifjúság nem vesz részt az iskolázáson. Nagy hiba ez, melyet rövidesen orvosolni kell. Érdemes megemlíteni a tornai szövetkezeti munkaiskolát, ahol a hallgatók nagyobbrésze fiatal legény és leány. S ez Molnár József elnök és Tóth János előadónak az érdeme, akik az előadást rövid szakfilm vetítésével egészítik ki. Andreas Sándor, Szepsi Obert úr irigykedik A kutyák nagyon haragszanak a Holdra. Talán mégsem annyira, mint amennyire Hermann Obert német rakétaszakértő dühöng a mesterséges bolygóra, amely immáron odafent kering a világűrben, mint a naprendszer első mesterséges bolygója. Hermann Obertból valószínűleg csak az irigység beszél, amikor becsmérli a szovjet sikert. Obert ugyanis nemrégiben tért haza az Egyesült Államokból, ahol mint rakétaszakértö két hónapig működött. Hogy milyen sikerrel, azt bizonyítja az amerikai rakétakísérlet sikertelensége. Obert most haragjában egyebet nem tudott mondani, minthogy összehasonlítást tett az amerikai rakéta és a szovjet mesterséges bolygó kö-. zött, mondván; az amerikai rakéta az egy olyan finom női karóra, ß szovjet pedig csak olyan, mint egy goromba ébresztőóra. Obert csak azt nem tudta megmagyarázni, hogyha már olyan finom az amerikai rakéta szerkezete, miért pottyant le a földre - és ha olyan durva és súlyos a szovjet rakéta, miért tudott kiszakadni a Föld vonzóerejéből és miért tudta elvinni a szovjet tudomány dicsőségét a világmindenségbe, ahol csak az ember képzelete járt. Egyébként nem sok szót érdemes vesztegetni Obertre, hiszen a közmondás szerint a kutya ugat, a karaván halad. Jelen esetben pedig ez a karaván a végtelenbe száguldó és Obert úr számára elérhetetlen mesterséges bolygó'. Ami pedig az ébresztőóra-hasonlatot illeti, Obert ráébredhetne irigy szavainak hasztalanságára. K. J. fyy évvel UamavMb mányalap bővítésével még mind a létszámot, mind a hozamokat jelentősen lehet növelni. Az egy hektárra eső hústermelésben így is szép sikerekről számolhatnak be. Járási átlagban 78,7 kg sertéshúst és 46,8 kg marhahúst termeltek egy-egy hektáron, tehát összesen 125,5 kg-ot, ami már több mint az 1960-ra előirányzott országos átlag. Egy említésre méltó dolog a sok szép eredmény mellett is idekívánkozik. A gazdasági sikereket nem fejezi ki a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodása. A munkaegységek tervezett értékét csak pár EFSZ fizethette ki. Igaz az, hogy az árvízsújtotta szövetkezetekből nagy összegeket elrabolt a víz, de nem érthetünk egyet az olyan nézetekkel, hogy a munkaegységek értékét az alapok adtak az oszthatatlan alapra. Királyrévben mindkét évben semmit. Alsószeliben emellett a szociális és kultúralapot is jól feltöltötték, sőt üzemi biztosítási alapot is létesítettek, s az alapokra 1958-ban összesen egy millió 346 ezer koronát helyeztek. Mégis 15,50 koronát fizethettek minden munkaegységre. A királyréviek saját termelésükből csak 5,60 koronát, s csak az állami segítséggel emelhették a munkaegység értékét 9 koronára. Pedig ők csaknem áz egész bevételt a munkaegységek kifizetésére fordították. Ha az alsőszeliek is ezt teszik, munkaegységük értéke több lehetett volna 20 koronánál. De nem tették, mert tudják azt, hogy üres kamrából nem lehet gazdálkodni. És azt is, hogy nagyrészt az alapok jó feltöltésének köszönhetik Az asszonyok is figyelmesen hallgatják a főbeszámolót. pedig a kisebbek közé tartozik. De ilymódon hogyan is várhatnának jó gazdálkodást a királyréviek, hiszen az alsószeliek ebben az évben már gépeket vásárolhatnak, önsegélyezéssel építkezhetnek, Királyrév pedig kulloghat, várhat a jószerencsére. Arra azonban ne számítsanak, hogy államunk még éveken keresztül mindig ilyen arányban fogja támogatni őket pénzsegéllyel. Helyes volt az, hogy a hiányosságok a konferencián felvetődtek, kristályosodtak. A vitában a dolgok elevenére leginkább a mező- és erdőgazdaság megbízott helyettese, Sumichrast elvtárs tapintott rá, amikor világosan megmutatta az utat a további még gyorsabb fejlődés felé. Hangsúlyozta, hogy hazánk e legterménkenyebb része már sok szép eredményt elért, de még ezektől is több vár rá. Hiszen a galántai járás termőtalajából 1965-re hektáronként 40 mázsa gabonát kell elővarázsolni és egy-egy hektáron legalább 240 kg húst termelni. Ehhez az út az öntözés nagyobbfokú alkalmazásán, a szabadistállózás kiszélesítésén, a száraz takarmányozás bevezetésén stb. keresztül vezet. A szövetkezeti tagok, a járás vezetői is bizonyosan sok tartalékot látnak még a járás mezőgazdaságában. Ezért merték a konferencia végén hozott határozati javaslatban vállalni, hogy az 1963 —65-ös időszakban járási átlagban búzából 31 — 40, árpából 28—33, kukoricából 42 — 50, lucernából 80 — 100, cukorrépából 410 mázsás hektárhozamot érnek el. Az állattenyésztésben már 1961 —63-as évben 83 darab szarvasmarhát akarnak tartani 100 hektár földterületre, 1965-ig pedig elérik, hogy minden hektárra 245 kg hús, 1200 liter tej és 625 tojás kitermelése essen. A tehenenkénti tejhozamot pedig már ebben az évben 2400 literre emelik. A szocialista munkaverseny kibontakoztatásával még merész vállalásokat is bizonyosan túlteljesítik. Haraszti Gyula magas teitoitese is csoKKenteue. Igazolásul vegyünk két szomszédos szövetkezetei. Alsószeliben 1957-ben 8 százalékot, 1958-ban 10 százalékot elsőségüket. Ugyanis a járási konfe- 1 renciáról ők vitték el a JNB vándor- * zászlaját. Pedig az alsószeli szövet- * kezet a járás legnagyobbja, Királyrév
