Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-15 / 13. szám
2 JraUoet Földműves 1959. február 15. A füleld GTÁ-ról Fehér takaró borította be a csonttá fagyott földet, a traktorok zaját téli csend váltotta fel. Dombos, csuszamlós út vezet a Fülektől hat kilométerre fekvő GTÄ felé, mely Perse és Buzitka község közt épült egy dombtetőn, ahol jelenleg is befejezéséhez közeledik a hatalmas gépjavító szín. A határban egyelőre szünetel a munka, pedig 722 hektáron kellene az őszi mélyszántást elvégezni. Ez csakis annak a következménye, hogy kevés a traktoros. Ugyanis 75 traktor közül csak 64-re van traktoros. Mindezekhez még az is hozzájárult, hogy az elmúlt évben 20 traktoristát kellett felvenni. Tehát a legnagyobb munkában nem lehetett két műszakban dolgozni. S bizony sok esetben a javítóknak kellett a traktorra ülni. Emiatt meg a javítások maradtak el, hanyagságból nem engedte ki gépéből a vizet és ezáltal kárt okozott. Vagy pedig Orosz Lászlónak kedve jött feketézni. Csúnyán ráfizetett. Eltörte az ekét és gépében Is 2700 korona értékű kárt csinált. Hasonló eset több is előfordúlt. . Nagy Bélától és Gál Gyulától példát vehetnének sokan. Mindketten DT traktorral dolgoznak. Gépjük négy év után csak az idén került javításra. Nem maradt el a megérdemelt jutalom sem, a négy-négyezer korona. Míg a mezőn szünetel a munka, nagy a sürgés a javítóműhelyekben, ahol nyolc csoport végzi a javítást. A javításra váró traktorok így most több traktort kell a téli A 75 traktor közül 56 már üzemkéidőszakban kijavítani, mint máskor, pes. Azonban a vontatógépek javítása Sok esetben a traktoros is kárt nem kielégítő, még csak 32 százatett a gépben. Például Antal elvtárs léka van kijavítva. 1800 tyúk — 100 tojás — Későn, fogtunk a javításhoz —\ mondja Kaplan mérnök. — Elmaradtunk nagyon az őszi mélyszántással. Ezért csak az erős fagy beállta után fogtunk a javításokhoz. Hogy a traktorokat idejében kijavítják, az elhihető. A vontatott gépeket bajosan. Ezt csupán azért, mert ezek javítását is a központban végzik. Ma már országszerte brigádközpontokon javítják a vontató gépeket. Miért csak készülnek és nem azonnal vezetik be a fülekiek is. Gál Gyulára a javítóműhelyben találtunk. DT-jét hozta javításra. Örült a kapott jutalomnak, azt azonban nem érti, miért vették le traktoráról a hengerfejei, s másikra tették, neki meg várni kell míg szereznek az övére is, vagy pedig egy harmadikról teszik rá. Vajon egyáltalán helyes-e ez így? Ogy látszik, a 11 traktort, melyre nincsen traktoros, csak erre a célra tartják. A szocialista munkaversenyröl beszélnek, azaz osak beszélnének ha azt nemcsak havonta értékelnék. Ez az értékelés is csak formális. Nincs vándorzászló sem, melyért a csoportok versenyeznének. Mit csinál itt az üzemi szakszervezet vezetősége, ha nem a versennyel törődik. Nevelni és szaktudásukat fejleszteni kell a GTÄ dolgozóknak. Erre mindenütt üzemi munkaiskolát szerveznek. — Decemberben kellett volna megkezdeni az iskolát nálunk is — mondja Pozsonyi Pál, a szakszervezet elnöke. — Pehát sok volt a munka. Most pedig 11 traktoros dolgozni megy az erdőbe. Majd ha visszajönnek ... — Sokkal jobb lenne, ha azt a közmondást tartanánk szem előtt, „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra". Végül szólnunk kell arról is, hogy a faliújsággal járó munkát teljesen elhanyagolják. Ami meglelhető rajta, az négy hónappal ezelőtt került; rá. Itt is felelősség terhetli a szakszervezet vezetőségét, de magát az ifjúsági szervezetet is. A faliújság azért van, hogy rajta keresztül dicsérjük meg a jó munkásokat, és megrójuk a hanyagokat. Amint látjuk sem dicsérni, sem bírálni nincs kedvük, mert ez egy kis munkát kívánnna. Pedig higyjék el, megérné! Németh János — Nem érdemes a hetényi szövetkezetben dolgozni, ráfizetéssel termelünk, — hallottam számtalan szövetkezeti tagtól. Ez így igaz. De vajon miért?! Nem véletlen, hogy a szövetkezet rosszul gazdálkodik. A hibát elsősorban is a szövetkezet vezetőségének nemtörődömségében kell keresni. Nem foglalkozik a termelékenység kérdésével. Hogy csak egy példát említsünk. 1800 tyúkunk van, de ha a tojáshozamot nézzük, szinte nevetséges. Naponta csak 100 tojást tojnak. Vajon miért nem selejtezik ki a roszszul tojó tyúkokat? A sertésfarmon is siralmas a helyzet. A hízásra szánt fiatal sertések a betonólban dideregnek. A vezetőség nem gondol arra, hogy ezáltal a táplálék jelentős részét kénytelen a sertés meleggé változtatni? Vagy nincs elég szalma? Az éremnek két oldala van. Vigyázat, nehogy tévedésbe essünk. A másik oldal se jó. Amig a hízásra szánt fiatal sertések Összefagynak a hidegtől, addig a vemhes és szoptatós kocák majd megfulladnak a hőségtől. Az ólban eltömtek minden szeilőztetőnyilást, a trágyából és trágyáiéból felszabadult ammóniák szinte csípi az ember szemét. A deszka-menvnyezeten gazdagon tenyészik a penész és csepeg a pfirateltségtöl. így kell kinézni a sertésólnak? Várható rHIREK❖ A rozsnyól geológusok a keletszlovákiai kohóművek számára nyersanyagalap után kutatnak. O A Csehszlovák írószövetség tiltakozást küldött a Vietnami írószövetségnek, amelyben kifejezi együttérzését a Phou-loi koncentrációs táborban lemészárolt foglyok miatt. P 1960-ig minden községbe bevezetik a villanyt. <> Elkészítették a tízezredik televízort az oravai Teslában. Yinicán is kigyúlt a fény A Rimaszombathoz tartozó vinicai településen is kialudtak a régi petróleumlámpák, s villany gyűlt helyette. A villanykörték kigyulladásakor öröm sugárzott a telep aprajánaknagyjának arcéról. A jelentős eseményt a telep vezetőinek köszönhetik, akik a rimaszombati HNB-al karöltve rendesen teljesítik a programtervet. termelékenység? Higiénikus eljárás ez? Szeretném tudni, hogy ki a felelős ezekért a hiányosságokért! Senki? Lehet! A hetényi szövetkezetben divat a felelőtlenség! Gy-E A cím tulajdonképpen megtévesztő. A hengerelt betont már ma is alkalmazzák a Szovjetunióban, de rövid időn belül bizonyára felhasználják majd az egész világon. Nyikoláj Kozlov munkás és Bolsakov mérnök sokat tűnődtek, hogyan lehetne kiszélesíteni a beton felhasználási körét, gazdaságosabbá tenni gyártását. Abból indultak ki, hogy az elöregyártott betonelemek még gyárilag előállítva is meglehetősen drágák, felületük egyenetlen, méreteik pontatlanok. Ismeretes, hogy a betont — akár csak a nyersvasat — formákba, ún. „zsaluzatba" öntik. Nos, ez a hasonlóság adta az ötletet, hogy megpróbálkozzanak a beton hengerlésével. * Egy Moszkva környéki erdőben épült fel a világ első betonhengerműve. Itt az egész munkaciklus mindössze két óráig tart, míg másutt egy teljes hapot vesz igénybe. Az új üzem legfontosabb része a szállítószalag, amelynek működtetéséhez mindössze néhány emberre van szükség. Munkájuk abból áll, hogy a szalagra könnyű, acélból készült sodronyhálót helyeznek, amelyet az adagoló berendezés betonnal önt ki. Két óra múltán egy daru készen emeli le a hengerelt elemeket. Az eljárás lényege, hogy' a betont hengerek között vezetik át, s közben az anyag összetömörődik. Az elem felső felületét gumiszalag simítja le; az alsó bordákat pedig acél futószalag alakítja ki. Ez pikkelyekből áll, amelyeket láncok kötnek össze. A szalag folyamatosan mozog előre, közben a beton megszilárdul. A lapok pontos méretre készülnek, falvastagságuk 10 — 40 cm. Egy falpanel mérete 6X3 méter. A szalagszerű, hengerléses előregyártás eleinte nehézkesen ment. Azóta azonban nagyot fejlődött a technológia. Eddig a beton megszilárdulása fokozatosan növelt hőmérsékleten 6—8 óráig tartott. Újabban már hirtelen rábocsátott 100 C fokos gőzzel két óra alatt elérik ugyanazt az eredményt. Ma még különösnek hangzik: hengerelt beton. De rövidesen talán a világ valamennyi szótárában olvashatunk róla. A holnap építőanyaga: a hengerel! beton P. Zachar A betonhengerlögép szerkezeti vázlata Ma megeszik a — Tisztelt elvtársak! A mai rendkívüli vezetőségi gyűlést azért hívtuk össze, hogy megtárgyaljunk még egy pontot, amit a rendes gyűlésen nem hozhattunk fel, mert a járási instruktor biztosan beleszólt volna. Azt hiszem nem mondok azzal újságot, hogy a második félévre nem tudjuk a természetbenieket teljes mennyiségben kiosztani, mert . gyengébb volt a termésünk a vártnál. Van a raktáron 70 mázsa ocsús zab, melyből minden munkaegységre 20 deka jutna, hozzászámolnánk még vagy 30 deka kukoricát is, s így kiegészíthetnénk a hiányzó gabonaféléket. Kinek van hozzászólásp ? Az elnök bejelentését derűs mosoly fogadta. Csak a zootechnikus arca torzult el. — Mi lesz a sertésekkel, ha most kiosztjuk a takarmányt, nem húzom ki tavaszig. — Ne károgj te varjú. Van még elég kukoricánk, s az az egy vagon meg se kottyan. Ha meg elfogy az eleség, majd ad a járás valamit, csak sírni kell. Szavazásra teszem a kérdést. Ki van amellett, hogy a javaslatot a tagság elé terjesszük. Egy kivételével mind. Köszönöm! Most pedig mielőtt szétoszlanánk, mindenkinek a lelkére kötöm, hogy erről csus. Nem kell, hogy idöelőtt kiszivárogjon... A taggyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát. A járási kiküldött kénytelen volt csendben maradni, mert ha szólt volna, ép bőrrel nemigen ússza meg. Csak magában gondolta ezeket: „Ezek is előre megeszik a holnapi ebédet". Az elnök megelégedetten mosolygott. Szinte hallotta, hogy a tagság Intézkedések a beadás rendszeres teljesítésére A múlt évben a kassai járásban 19 új EFSZ alakult, így a földterületnek már 75 százalékán folyik szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Sok kis- és középparaszt, hogy minél kevesebb marhaállománnyal lépjen a közösbe, eladta marhaállományának javarészét, aminek eredményeként több mint 119 százalékra teljesítettük a beadást. Másrészt viszont a szarvasmarhaállomány nemhogy szaporodott volna, hanem csökkent. Nagy hibát követtek el a helyi nemzeti bizottságok is, amikor nem törődtek azzal, hogy minden új szövetkezeti tag beadja a tervezett állatállományt a szövetkezetbe. Ezekről a problémákról a napokban tárgyalt a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság. Az ülésen a szövetkezetek elnökeinek jelenlétében határozatokat hoztak. Többek között, hogy 100 tehéntől 79 borjút kell elválasztani. A szövetkezeti tagoktól fel kell vásárolni a borjakat. A földnélküli gazdálkodóktól is fel kell vásárolni legalább 500 borjút. A tehenek számából legfeljebb 10 százalékot lehet kiselejtezni, és beadásra csak 410 kg-on felüli szarvasmarhákat lehet beadni. A szövetkezetekbe a takarmányszállítási költségek csökkentésére és az olcsóbb húselőállítás céljából minden 50 darab szarvasmarhára egy pár ökröt kell tartani. Az anyadisznóállomány szintén nem kielégítő. Szükséges, hogy minden 100 hektár szántóföldre legalább 12 anyakocát neveljünk. Hogy ezt elérjük 1000 darab átmeneti anyakocával pótoljuk a hézagot. Közülük azonban a tenyésztésre megfelelőket meghagyjuk. Ilymódon teljesítjük az évi sertéshúsbeadást és minden szövetkezetnek meglesz a tervezett sertésállománya. Döntő fordulatot kell elérni a baromfitenyésztésben. Sok szövetkezetben még mindig nincs tyúkfarm és ezért kullognak a tojásbeadással. A hiányosság kiküszöbölésére szövetkezeteink 175 000 csirkét és 30 000 kacsát vásárolnak. A határozat teljesítése biztosíték a tervezett állatállomány elérésére. Iván Sándor holnapi ebédet összesúg: „Ilyen elnökünk sem volt még, pártolja a szegény embert. Másnap bevágott a mennykö. A járás letiltott a a zab és a kukorica kiosztását. Az indokolás: Első a takarmányalap, s ha fel van töltve, csak akkor lehet természetbenit mérni. Azóta a vezetőség tagjai szégyenkezve mennek ki a nép közé, mert minden oldalról ezt hallják: „Lesz gabona vagy nem. Ha nem, akkor nem is dolgozunk tovább“. Nincs merszük, hogy megmagyarázzák; az éveken keresztül gyűjtött vagyont nem lehet elpocsékolni. Es az a negyven darab hízósertés, ami a jövő éviből hiányozna, munkaegységenként pár koronával kevesebbet jelentene. Ügyhiszem máskor a martosi szövetkezet vezetői is jobban meggondolják cselekedetüket, először tökéletesen tanulmányozzák át a szövetkezetek mintaalapszabályait, s aztán határoznak el valamit. JÁNOS BÁCSI-lŰMUiWtfflMHlC' A NÉPGAZDASÁG 1958. évi fejlesztéséről A népgazdaság 1958. évi fejlesztéséről kiadott kormány közlemény jó eredményekről számol be. Ipari termelésünk 11,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági földterület több mint háromnegyed részén szocialista szektor gazdálkodik, a nemzeti jövedelem pedig 8 százalékkal nagyobbodott. Az ipar nyerstermelési tervet 103 százalékra teljesítettük, különösen jó eredmények születtek az energetikában, szén és ércfejtésben, gépiparban, vegyiiparban és az építőiparban. Lényeges javulás állt be a vasúti közlekedésben is. A külkereskedelem az előző évekhez viszonyítva 4.4 százalékkal emelkedett. Építkezésre 35,1 milliárd koronát fordítottunk, ami 4,7 százalékkal tesz ki többet az előző évinél. Az életszínvonal lényegesen emelkedett, a személyi fogyasztás az előzetes adatok szerint 2 százalékkal volt több mint 1957-es évben. A mezőgazdaságban — bár 1958. év végén 12140 egységes földművesszövetkezetünk volt. melyek 4,3 millió hektár mezőgazdasági földön és 3,2 millió hektár szántóföldön gazdálkodnak, a szocialista szektor a mezőgazdasági földek 77 százalékán gazdálkodik, a nyerstermelés értéke 3,4 százalékkal lett nagyobb — egyes ágazatokban nem értünk el kellő sikereket. A piaci termelés 7.5 százalékos emelkedést mutat. A vetésterületek mintegy 5000 hektárral bővülnek. Ezzel szemben a búza, árpa, burgonya és cukorrépa hektárhozamai nem érték el az 1957-es évi színvonalat, vagy pedig csak jelentéktelen arányban emelkedtek, A fő mezőgazdasági terményekben nem értük el a hektárhozamok tervben előirányzott fokát. A szövetkezeti szektor a hektárhozamokban ismét túlszárnyalta a magánszektort. A cukorrépa menynyisége termelése 131000 tonnával túlszárnyalta az 1957-es évi rekordtermést. A takarmányfélék évi betakarított mennyisége nagyobb volt mint az 1957-es évben. Az állattenyésztési termelés 1958- ban úgyszólván nem emelkedett az 1957-es év színvonala fölé. Ennek oka egyrészt, hogy még mindig nincs meg a tervezett állatállományunk. A tehéntenyésztés évi tervét 97,8, a kocákét 93,7 százalékra teljesítettük. 1958 január 1-től a szarvasmarhaállomány 92 000, a tehénállomány pedig 14 000 "darabbal gyarapodott. Ezzel szemben a sertések száma 152 000-reI csökkent. A gazdasági állatok hasznossága javult. A 100 tehén után felnevelt borjak száma 71,6 darabot, az egy anya4- sertés után felnevelt malacok száma pedig 10,2 darabot tett ki. A napi tejhozam csak mérsékelten—növekedett, a tojástermelés pedig nem haladta meg az 1957-es színvonalat.
