Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-11 / 12. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A talaj hektáraként 1189 liter tej A tanyi szövetkezet gazdasági eredményei országszerte ismeretesek. Termelési sikereit a kongresszust megelőző anyagban is emlegetik. Ezúttal a szövetkezet állattenyésztésének egyik ágazatáról, a szarvasmarhatenyésztésről szólunk néhány szót. A szövetkezet 642 hektáros mezőgazdasági talajterületéböl 603 ha-ra terjednek a szántók; a szarvasmarhaállomány 481 db-ot tesz ki, s ebből 212 a tehenek száma. Tehát az állománysűrűség igen magas, de a szövetkezeti dolgozók győzik a nagy állomány ellátását, s gondos takarmányozással, megfontolt takarmánytermesztéssel alapozzák meg kivételesen jó eredményeiket. Vizsgáljuk meg közelebbről a tavalyi tejtermelési mérleget. Tehenenként átlagban 3650 liter tejet fejtek a tervezett 2700 literrel szemben, úgyhogy a tanyi állattenyésztők a talajterület 1 hektáraként 1189 liter tejet termeltek. Ez pedig nem egyebet mond, minthogy a tanyi szövetkezet már most majdnem 100 Vokal túlszárnyalta az 1960-ra előírt tejtermelési értékmutatót. A nagy tejelékenységnek a bö takarmányozás az egyik alapja. A fejősök téli takarmányadagja így fest: 4,5 kg lucernaszéna, 15 kg felaprózott kukoricaszár, 5 kg répa, 10 kg silózott répafej, 30 kg répaszelet és átlagban 3,5 kg abrak. Azért mondjuk, hogy átlagban, mert az abrakadag a tejelékenységhez igazodik. De a hizlalási eredmények sem megvetendők. A hízóba állított növendékmarha tavaly átlagban 1,44 kg-ot, a törzsállományból kiselejtezett idősebb szarvasmarha 93 dkg-ot szedett magára naponta. Egyébként a tanyiak a vágómarhát 450 kg-ra hizlalják föl. Az elmúlt esztendőben körülbelül 600 mázsa marhahúst értékesítettek. TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Fajtahibrid kukorica vetőmagtermelése .............................................42 Dr. B e n c z e József, egyetemi docens: Lehet-e fogassal gyomot irtani?..............................43 V e n e n y Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója: A kenyér múltja és a mai kenyér , . , ,44 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csűr illa József: Téli tapasztalatok az állatok nyitott istállózása körül ..... 45 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád szaktanító (Guta): Rendszeresen trágyázzuk gyümölcsöseinket ... .46 VADÁSZATI SZEMLE Sós István: Vadállományunk helyzete ma és a jövőben . 47 A vadászjegyek érvényességének meghosszabbítása . . . 47 Sólyom: Fizetek .... 48 C i b u 1 a Árpád (Fülek): Etessük vadjainkat .... 48 V.__________________J Sikeres tenyészinunkájukat az bizonyítja, hogy a tavalyi állatvásáron 19 növendékbikát és 4 üszőt adtak el; ezek az állatok jórészt I. osztályú minősítést kaptak. Nem csoda, hogy ilyen eredmények után a bevételek is szépek, hiszen az állattenyésztés 1958-ban 2 650 000 koronát, ezen belül a tejtermelés 950 000 koronát jövedelmezett. Mindenképpen dicséret illeti tehát a tanyi szövetkezetei, amely valamennyi szövetkezetnek példát mutat az állattenyésztés színvonalának emelésére. ★ ★ ★ Önműködő répakombájn Dnyepropetrovszkban önműködő répakombájnt szerkesztettek, amely vezető nélkül is üzemelhet. A gép levágja a levélzetet, kiszántja a répát, megtisztítja és az odaállított járműre továbbítja. Az új kombájn a kísérletek alkalmával kifogástalanul működött, úgyhogy most már sorozatban gyártják. A magas tejelékenység elérésében kiemelkedő érdemek illetik meg a fejőket és takarmányozókat, akiket képünkön mutatunk be (balról): Krastenics Mihály, Sárik János, Botka Mária, Jaraby József, Skorec Milka, Szép Sándor, Gyurcsó Anna, Gyuracska Júlia és Kartai László zootechnikus A tanyi szövetkezet gazdasági épületei
