Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-24 / 34. szám

2 JraUatf Földműves 1958. augusztus 24. Kismúlyadi asszonyok a kormányrúdnál Kismúlyad a Bolyotok, Dórák meg a Molnárok „birodalma". A monda szerint az 1500-as években egy Múlya nevű vezérről kapta a fatu a nevét. Hosszú időn keresztül szinte a két család házasodik. Azt tartják, hogy aki Bo­lyős, az Dora is, mert vagy a férj, vagy a feleség, az egyik vagy a másik csa­ládból származik. Erről értesülve érke­zünk a gabonatáblára, ahol a tekinté­lyes asszonycsapatból egy pergőnyelvü idősebb nénike fogad. — Gyorsan asszonyok... — kössük meg őket... nem árt egy kis itóka az árpaporra. Aztán gyorsan kerepelve, hogy az ember alig győzi követni, meséli, hogy náluk az a szokás, hogyha a gabona­táblára netán idegen tévedne, vagy a szövetkezet elnöke, szalmakötéllel megkötik s addig pedig nem szabadul a fogoly, míg egy butykosra való pá­linkát nem ígér. — Nem rossz szokás...'! — Hát a mi vidékünkön így szoktuk az új kenyér szentelését, — nevet újra Bolyós Mari néni a viccetőn. Közben keze alatt úgy repülnek a kévék, hogy sok fiatal is megirigyelhetné. Csupa asszony, férfi alig akad köz­tük. Meg is kérdezzük közülük az egyiket. — Hány asszony dolgozik a szövet­kezetben ? — Huszonkilenc. A rövid, kurta felelet persze sokat mond. Ehhez tudnunk kell, hogy a kis falu lélekszáma 130 lakost tesz ki. Az egész falusi szövetkezet földterülete pedig 290 hektár. — Honnan ez az asszonyi szorgalom — kérdezzük újra. — Nálunk dolgozik mindenki, nem nézhetnénk, hogy akár egy szem búza is miattunk peregjen a földre, — mondja egyik. — Nézze csak, a falu bírája is köztünk van. Mivel az ember önkéntelenül is férfit keres, körül jártatja tekintetét. — Hol keresi — tréfál rá az előbbi, — Igazat szóltál — helyesli a „ta­nács". — A kápolna mellé meg tán kerté­szet kéne — fűzi tovább a szót. — Hohó, fiam, nem úgy lesz az — kontráz rá Rados István bácsi, idő­sebb gazda. - Lucerna kell oda, mert hideg a talaj. Kertészetre nem felel meg. Kasza alá meg majd annyi lesz, hogy győzzük csak hordani. — Hát az igaz — helyeselnek töb­ben. Aztán parázs vita keletkezik a kertészet helyéről. Olyan gazdák ezek. akik eddig is öregbítették a balogiak hírnevét. Mert tudni kell azt, hogy az Ipolymentén a legjobb széna Balogon terem és az természe­tes, hogy innen kerültek ki a legszebb — hisz itt rakja a félkeresztet a Zsu­zsa. Mert aszony ám a mi elnökünk — toldja tovább. — Kérdezzen csak felő­lünk ... Sejban Zsuzsa — mert így hívják a HNB elnökét, bizony szép munkáról beszél. Először arról kérdezzük, hogy nem félt-e a felelősségteljes munkától. Sejban Zsuzsa, a HNB elnöknője — Nem nehéz az, csak akarat kell hozzá, — leteli. Elbeszéli, hogy a nem­zeti bizottság gyűlései többnyire nyil­vánosak, ahová meghívják az egész falut. Többször beszéltek arról is, hogy a szövetkezetben az asszonyok kivegyék részüket a munkából. Es nincs is asszonymunkában hiány Kis­­múlyadon. Aratás időben kellett a fér­fikéz máshova, elhatározták, hogy az asszonyok rakják a kereszteket, hogy ne legyen fennakadás. Öröm dolgozni az asszonyokkal, a faluszépitésben is sokat tettek már, rendbehozták a te­mető környékét, utat javítottak, most pedig kultúrházat építenek majd. A falutól azelőtt elvették az iskolát, mert hogy ilyen kis helyen nem kifi­zető. A helyi nemzeti bizottság min­dent megtesz azért, hogy újra iskolát kapjon a falu, hogy ne kelljen a tanu­lóknak a szomszéd faluba gyalogolni. Röviden, tömören szól Sejban Zsuzsa, aztán beleszorgalmasodik ő is az asszonycsoportba, utánuk hosszú sor­ban állnak a félkeresztek. Bolyós Géza a szövetkezet elnöke is elismeréssel nyilatkozott munkájukról. — Nem is tudnánk mi az aszonyok nélkül egy lépést se tenni — jegyzi meg. — Ha segítség kell, csak a nemzeti bizottság elnöknőjéhez fordulunk és közösen megbeszéljük a szövetkezet gazdasági nehézségeit, problémáit, így a nemzeti bizottság minden tagja tudja, hogy miben kell segíteni, és a szövetkezet is hallgat a tanácsukra. Ez sikerünk­nek a titka. Ezen jó munkából pedig sok száz­ezer korona fakadt a félévben. 295 ezer korona jövedelmet terveztek, ezzel szemben 504 ezer koronát értek el. Szinte kiugró az állattenyésztés grafi­konja. A 269 ezer koronával szemben 488 ezret értek el. Gyönyörű eredmé­nyekről értesülünk. A tejhozam na­ponta 10,6 liter tehenenként. A szarvas­­marhák súlygyarapodása a 2 kg-ot is eléri. A malacszaporulat 13 anyasertc­­senként. Ezt láttuk Kismúlyadon, a Bolyósok, a Dórák és a Molnárok falujában. Meg­állják a helyüket itt is az asszonyok. Vezetnek, elnökölnek, s csak úgy ég a kezük alatt a munka. Bállá József Célban a bratislavai kerület A bratislavai kerület 57 nappal a tervezett határidő előtt 100,2 száza­lékra teljesítette a begyűjtést. A ke­rületben 12 járás teljesítette határ­idő előtt a begyűjtési kötelezettségét és ebből született meg a bratislavai kerület sikere. fajállatok is. Molnár István, Rados bácsi, Cseri Jóska, Zolcer Lukács meg még többen, mindig teljesítették a beadást, sőt Cseri Jóska 8 mázsa bú­zával többet is adott. A községnek 89 000 liter tej volt tervezve, de már 132 ezernél tartanak. Bolicka, Cesnak, GerbáÖ, Sladovftlk, Moravcík, Selecky elvtársak, a JNB agitátorai és a HNB Böjtös elvtárssal az élen sokat beszélgettek az ipoly­­balogi parasztokkal a szövetkezeti gazdálkodásról. Az esti beszélgetések igazolják, hogy a szó jó talajra talált és ezek a lelkes tervezgető, vitázó ipolybalogi földművesek a környék egyik virágzó szövetkezetét varázsol­ják majd az Ipoly mentére. B. J. — Halló... az albári szövetkezet elnökét kérjük! — Itt Horváth József az EFSZ elnöke. — Hogy állnak a begyűjtéssel 7 — A dunaszerdahelyi járásban el­sőnek teljesítettük a beadást és még 30 mázsát adunk a tervezett állami felvásárláson felül. ♦ — A vonal végén Sztreda László a farnadi EFSZ könyvelője jelentke­zik! A tervezett 48 vagon beadás he­lyett ötvenhetet adtunk... ★ További olvasóink arról számolnak be, hogy a kékkői járásban lassan halad a begyűjtés, élen járnak az új szövetkezetesek, a kiscsalomijai 100,6 százalékos teljesítéssel, Kővár 100,1 százalékkal. A magángazdák azonban lemaradnak, csak Ipolykeszi tartja a tempót. ' A szovjet evezősök kitűnő szereplése Prágában Prágában tartották meg a kajak- és kenu-világbajnokságot. A Moldva csá­szárréti partján, ahol egykor a kirá­lyok lovasversenyeket rendeztek. — Huszonkét ország 366 versenyzője vett részt ezen a nagyszerűen meg­rendezett viadalon és csupán a vá­ratlan vihar zavarta meg a szombati döntő sima lebonyolítását. A világbajnokságok tragikus alakja Hatlaczki Ferenc, a világ egyik leg­jobb evezőse volt, aki a célban mint­egy 100 méterrel előzte meg a nyu­gat-német Brielt. Ez a tapasztalt, rutinos versenyző, aki már nem egy világversenyen szerepelt, megfeled­kezett arról, hogy a célzászlőt tartó bóját meg kell kerülni. Ez az elnézés, vigyázatlanság, világbajnokságába ke­rült. Igaz a versenynek ebben a sza­kaszában zuhogott talán legjobban az eső és csattogtak legszaporábban a villámok. Azt írják a lapok Hatlaczki­­ról, hogy a következő éjszakát nem aludta végig, annyira bántotta ez a dolog. Jellemző, hogy Strömberg, a finn bajnok, aki harmadiknak ért a célba, csak hosszabb unszolásra volt hajlandó a győzelmi dobogóra fellépni, így lett Hatlaczki Ferenc a prágai világbajnokság legtragikusabb, de egy­ben legnépszerűbb szereplője. A versenyek technikai eredményei azt mutatják, hogy a Szovjetunió eb­ben a sportágban is a legjobbak közé tartozik. Csehszlovákia nem nyert világbajnokságot. Voknér doktor két második helye azt mutatja, hogy még mindig a világ legjobbjai közé tarto­zik. A prágai világbajnoksággal egyidő­­ben Philadelphiában megkezdődtek a vívó-világbajnokságok. Sajnos, ezek a versenyek nyomasztó hangulatban kezdődtek, mert az arab vívók a ma­gyar származású edzőjükkel, Till Endrével, azon a holland repülőn utaztak, melynek 99 utasa a tengerbe zuhant. A versenyek az európai vívó­hegemónia fölényét igazolják. Tőrben a magyarok győzelme nem volna meg­lepetés, párbajtőrben az olaszok és a franciák között dől el az elsőség, kardban viszont a magyarok az esé­lyesek. Sokkal nyíltabb versenyeket hoznak a női számok, ott nincs biz­tos esélyes. Az atléták tekintete Stockholm felé irányul, ahol az európabajnokságokat bonyolítják le. A csehszlovák atléták, akik már nem egyszer bebizonyítot­ták, hogy képességeik s küzdeni-tudá­­suk alapján akár a dobogó legmaga­sabb fokát is elérhetik. Jungwirth, Zátopekné, Lánsky, Skobla olyan nagy nevek, hogy nevük leggyakrabban szerepelt az esélyesek között. Több kiváló atléta (Kuc, Ibbotson) távol­­maradása az esélyesek dolgát nem könnyítette meg. Mint látjuk, a sportban, annak min­den ágában folynak a nagy versenyek az 1960-as római olimpiai játékok előkészülete jegyében. -va Ponciustól Pilátusig Eles toliunk hegyére Sucha János farnadi olvasónk panasza akadt. Mos­tanában van elég hasonló sorsú, oku­lásképpen vessük hát papírra. A levél elénk kerekíti egy fiatal, dolgozni akaró kálváriát járó kilincse­lő útját. 1957. augusztus 15-én végezte a ta­nonciskolát, mint bognár. Az iskola igazgatója a farnadi szövetkezetbe irányította. Jelentkezett is a szövetke­zet elnökénél, akitől ígéretet kapott: — Majd tatarozunk egy műhelyt, ve­szünk szerszámokat, csak várj türe­lemmel, — bíztatta. A közmondás is azt tartja, hogy az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Esetünkben azonban az ígéret csak szép szó maradt. Fiatal barátunk többször is ellátogatott a szövetkezet irodájába, mindig biztatással a tarsolyában tért haza. November 20-án kilincselt utol­jára. December 17-én megbetegedett. Márciusban még bíztatást kapott, hogy rövidesen építik a kovács- és bognár­­műhelyt. Közben elfogyott a türelme és elment a zselízi JNB-ra. Bekopogta­tott a mezőgazdasági osztályra. Elő­adta, hogy otthon két húga van, apja meghalt, ö a kenyérkeresó, munkára és keresetre volna szüksége. Elintézzük az ügyét — bíztatta a mezőgazdasági osztály vezetője, mi­után címét feljegyezte, — csak várjon türelemmel, majd értesítjük. Sucha János várt egy hetet, azután még egyet, de az értesítés csak késett. Gondolván, hogyha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamednek kell útra­kelni. Üjra ellátogatott a mezőgazda­­sági osztályra. A válasz újra kitérő: — Sajnos, elhelyezését még nem in­téztük, nehéz helyet találni... — de azért nyugodtan menjen haza, rövide­sen értesítjük, De a válasz újra késett. Ezután még háromszor volt a me­zőgazdasági osztályon, még sem he­lyezték el. Közben Pukanecen, április 19-én felvették volna az ottani üzem* ben, de kifogásolták, hogy három hó* nap múlva úgyis katonának megy, nem érdemes. Július 7-én ismét visszatért a mező­­gazdasági osztályra, — Ja, barátom, az elhelyezése nem megy máról holnapra... Ezzel fizet­ték ki. (Persze ez a máról holnapra esetünkben nem 24 órát, hanem 8760- at jelent.) Fiatal barátunk mit tehe­tett egyebet, nem bánta már akár hol is, csak dolgozhasson, brigádmunkára jelentkezett, örömmel ment a munka­közvetítő osztályra, ahol Petrovicovd elvtársnő megígérte, hogy a hét köze­péig beosztják és telefonon értesítik. Ezzel pontot is tehetnénk az ügyre, ha... Igen, ha a „gyors" ügyintézés nem volna ragályos. Dehát panaszosunk megint várhatott ameddig akart. Bri­gádra se kellett. Közbe felhívtuk Kazlon elvtársat « Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasá­gi ügyosztályának vezetőjét, Petroviőo-• vá elvtársnőt, és a farnadi szövetkeze­­zetet is. Sorrendben közöljük a vála­szokat: Kazlov elvtárs ismeri az ügyet, sajnálatát fejezi ki, hogy eddig még nem sikerült elhelyezni Sucha Jánost. Petrovicovd elvtársnő azt állítja, hogy brigádmunkásra nincsen szükség. A mezőgazdasági osztályt hibáztatja, hogy eddig nem helyezték el a pana­szost. Hasonló sorsra jutottak a szíj­gyártó iskolát végzők és akiknek szin­tén nincsen munkájuk. A farnadi szö­vetkezet pedig munkába állította volna, csak egy tapasztaltabb vezető bog­nárra volna szüksége. Akárhogy is mérlegeljük a válaszo­kat, lehetetlen, hogy egy teljes eszten­dő alatt a járásban ne lehetett volna elhelyezni. Véleményünk, hogy az ügyet minél hamarabb meg kell ol­dani. Joggal kérdezhetjük kilincseljen-e még Sucha János Ponciustól Pilátusig. Csodálkozhatunk-e azon, ha az ilyen jogadás után kevés a fiatal a mező­­gazdaságban. A mezőgazdasági termékek begyűjtési árai A Hivatalos Közlöny 78. számú hirdetményéből itt közöljük a legfon­tosabb néhány mezőgazdasági termék hivatalos begyűjtési árait: BÜZA, 1. osztályú, tiszta, félacélos, legalább 79 kg hektolitersúlyú, legfel­jebb 15,5 %-os nedvesség, 3 %-os hozzákeveredés és szennyeződés mel­lett 101 korona. ROZS, I. osztályú, tiszta, legalább 74 kg hektolitersúlyú, legfeljebb 15,5 %-os nedvesség, 3 °/o-os hozzá­keveredés és szennyeződés engedé­lyezésével 93 korona, SÖRÄRPA, I. osztályú, nem kicsírá­zott, legalább 68 kg hektolitersúlyű és 95 %-os csiraképességgel, 2,5 mm-es nyílású szita felett legalább 80 %-os fennmaradó hányadrésszel, legfeljebb 15 %-os nedvesség és 2% hulladék (gabona-hozzákeveredés, szennyeződés és 2,2 mm-es nyílású szita alatti áthullás) engedélyezése mellett 99,80 korona, IPARI ÁRPA, tiszta, legalább 62 kg hektolitersúlyú, legfeljebb 15,5 %-os nedvesség 3 %-os hozzákeveredés és szennyeződés mellett 58 korona, TAKARMÁNYÁRPA, tiszta, legalább 56 kg hektolitersúlyű, legfeljebb 15,5 %-os nedvesség, 6 %-os hozzgkeve­­veredés és szennyeződés engedélye­zésével 55 korona, ZAB, I. osztályú, tiszta, legalább 50 kg hektolitersúlyú, legfeljebb 16 %-os nedvesség, 6 %-os hozzákeve­redés és szennyeződés mellett 58 ko­rona, SZEMES KUKORICA, tiszta, legfel­jebb 17 %-os nedvesség, 3 %-os hoz­zákeveredés és szennyeződés enge­délyezésével: az aprószemú 72 koro­na, a nagyszemű 70 korona, a lófogú 6g korona és a pattogatni való 121 korona, CSŐKUKORICA, tiszta, a csövek összsúlyából 60 %-os szemhozadék­­kal, legfeljebb 28 %-os nedvesség, 3 %-os hozzákeveredés és szennye­ződés mellett 38 korona, EGYÉB GABONAFÉLE, tiszta, leg­feljebb 15,5 %-os nedvesség, 5 °/o-os hozzákeveredés és szennyeződés mellett: muhar 117 korona, hajdina, köles vagy zöldmuhar 82 korona, ta­­karmánycirok 76 korona és éti cirok 123 korona, 100 kg-nyi tiszta súly esetén: ÉTI BORSÖ, tiszta, legfeljebb 16 %-os nedvesség, 2 %-os hozzákeve­redés és szennyeződés mellett: sárga nagyszemú 200 korona, sárga apró­szemú 184 korona, zöld nagyszemú 210 korona, zöld aprószemú 198 koro­na, kevert 170 korona, MÁK, tiszta, legfeljebb 10 %-os nedvesség, 2 %-os hozzákeveredés és szennyeződés mellett 1520 korona. Silányabb minőségű termék, na­gyobb nedvesség-tartalom vagy szennyeződés esetén a fenti árak arányosan csökkennek. K. E. Rövid hírek X A múlt héten ülésezett a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács. X Poprádon értekezletet tartottak a hegyvidék mezőgazdasági problé­máiról. X Lengyel kormányküldöttség járt Prágában. X Csehszlovák küldöttség utazott Frédéric Joliot-Curie, francia atom­tudós és a Béke Vllágtanács elnö­kének temetésére. X Szlovákiában eddig majdnem 70 százalékra teljesítettük a gabonabe­gyűjtést. X A Bratislava—Kassa vonalon közlekedő étkezőkocsik lelkiisme­retlen alkalmazottait — mintegy 50 személyt - lopás miatt bíróság elé állítottak. Esti beszélgetés a megnagyobbodott ipolybalogi EFSZ-ben Az iskolaterem zsúfolásig telt. So­kan az ablakokon keresztül hallgatták a nagy eseményt. Nyolcvanhárom földműves lépett az eddig kisebbségi szövetkezetbe. Most már 100 taggal és 550 hektár földön gazdálkodnak majd. Kívül már csak 150 hektár ma­radt. Mindenki figyelmesen hallgatja Bolicka elvtársnak, a JNB képviselő­jének és Böjtös elvtársnak, a HNB titkárának beszédét. Hallanak a kö­zösről, a nagyüzemi termelés előnyé­ről, útravalót kapnak, és bíztatást, hogy az eddigi balogi hírnéven a jö­vőben se essen csorba. Molnár Istvánt, Bolgár Lukácsot, Zolcer Jánost, Pe­tényi Istvánt és Dobos Lászlót öröm­mel választják a kibővített vezető­ségbe. A hagyományos borjúpörkölt után a jó hegyleve csoportokba val­latja az embereket. Vannak, akik két­kednek még, mások már tervezget­nek. Molnár István (a szövetkezet leendő agronőmusa) máris belefeled­kezik a jövőbe: — Hát emberek, — magyarázza — minél hamarább össze kell adnunk az állatállományt. Én beadom a két tizenötliteres tehenemet, meg az anyadisznőt... Mert ha nem tesszük időben, csorbát szenvedhet az indu­lás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom