Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

1958. augusztus 17. Jzalrtict Földműves 5 SIMON ISTVÁN: Gránátosok Valóra váltják adott szavukat IPOLYBALOGON három éve al(X<ult meg a szövetkezet. A 900 lakosú köz­ség 700 hektárnyi termőföldjéből 107 hektáron tűntek el a mezsgyék. Ti­zenkét család indul* el a közös úton. Istállókat építettek, s közben gazda­ságilag is gyarapodtak, a tagok száma is növekedett. Egyre több magán­gazda kopogtatott a szövetkezet ka­puján. Eddigi eredményeik lehetővé tették, hogy elhatározzák: négy év alatt teljesitik az ötéves tervet. Sza­vukat, ígéretüket valóra váltják, ezt tanúsítja az idei sok kiemelkedő tel­jesítmény is. Az 1958-ra tervezett 62 szarvas­­marha helyett már 73 darabbal ren­delkeznek, marhahúsbeszolgáltatá­suknak év végéig 200 százalékra tesznek eleget. Sertésállományukból 120 ezer korona tiszta jövedelemre számítanak. A tojásbeadás tervét április 24-ig teljesítették, és terven felül még 5200 darab tojást akarnak beadni. A kötelező tejbeadást már rég túlhaladták, az eddigi eredmé­nyek szerint év végéig elérik a 225 százalékos tervteljesítést. A gondos szövetkezeti tagok növelik a takar­mányalapot is. Bár van elegendő szá­lastakarmányunk, 300 köbméter siló­­takarmányi készítenek, mert ezzel magasabb tápértékű készlettel akar­ják bebizonyítani az állatok súlygya­rapodásának fokozását és a maga­sabb tejhozamot. Párnyicsán Gábor, Kulifaj István, Rados Józsefné és a többi tagok mindent megtesznek, hogy sikerüljön meggyorsítaniok a haladást, négy év alatt befejezni az ötéves tervet. Fo­kozza igyekezetüket az is, hogy a faluban kigyúlt a villanyfény. Illés József, Ipolybalog A közepén ahogy átfordul a vén nyár, elhordják lassan a mezőt. Rozs nélkül vár a tarlók rombusza. Lapul a krumpli, bár a színe zöld. S mit tenne mást? Az ég sokszor borús. A kukorica harcol még talán — csöve, mint első-világháborús kézigránát fityeg a derekán. Jövőjük érdekében Feketevizy agronómus a beadás százszázalékos teljesítése után már a vetőmag elraktározásáról gondoskodik Saját erejükből Zsebesen most tavasszal alakult meg a szövetkezet. A fiatal elnök és a tagság minden igyekezetére szük­ség volt, hogy az 540 hektárnyi ter­mőföldet időben meg tudják művelni és a kezdeti nehézségeket leküzdve gazdaságukat meg tudják szilárdí­tani. Már a nyáreleji hónapokban sike­rült zöldségfélék és korai burgonya eladásával jelentős pénzösszegre szert tenniök, az aratás elé mégis szívszorongva néztek. Szerették volna szövetkezetüket minden kiadástól megkímélni, ezért úgy határoztak, hogy 200 hektárnyi gabonájukat saját erejükből, 9 kaszálőgépükkel aratják le. 10-14-es csoportokra oszolva, Beregszászi Bertalan, Hornyák Imre, Sárosi József L, Krajnyák János, idős Sárosi Lajos, Mátyás Ferenc, Sárosi Imre, Scserba András és Balogh Já­nos vezetésével naponta 40 — 50 hek­tárt arattak le, kötöttek kévékbe és raktak keresztbe. Sok fáradságot, nagy erőfeszítést igényelt ez a mun­ka, s a szövetkezeti tagok megmutat­ták, hogy összefogásukból szép ered­mények születnek. Anyagi hasznuk persze nem lett belőle, mert a GTA segítségül hívása gazdaságosabb meg­oldást jelentett volna. Iván Sándor A rimaszombati járás földterületé­nek 90 százalékán folyik szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelés növe­lése, a szövetkezetek megerősítése együtt jár az egyénileg gazdálkodók megnyerésével a nagyüzemi termelés számára. Jelenleg a járásban 5200 hektár földön még 1300 földműves gazdálkodik egyénileg. Most, a gaz­dasági év befejezése a legalkalma­sabb idő arra, hogy bebizonyítsuk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és meggyőző példával, érvekkel bátorít­suk belépésre a még tétovázó egyé­nieket. A rimaszombati járás legjobb szer­vezőinek, a hrachovi HNB tagjainak és a helyi pártszervezetnek köszön­hető, hogy öt új taggal bővült a szö­vetkezet létszáma, és hogy az őszi munkák befejezéséig Hrachov szö­vetkezeti faluvá válik. Uzapanyit és Zacharov kis és középparasztjai is az EFSZ-ben látják jövőjüket és mindjobban szaporodik azoknak a száma, akik a közös gazdálkodás út­jára lépnek. A jó meggyőző, népnevelő munka eredménye, hogy a rimaszombati já­rásban ebben az évben 137 új taggal és 610 hektár földterülettel bővült a nagyüzemi gazdálkodás. Pavol Z a c h a r Alsószecseiek teljesítik programtervüket Az alsószecsei HNB a választások idején bizony elég gazdag programot tűzött ki. A szövetkezet vezetőségé­vel együtt megbeszélték, hogy építe­nek egy 98 tehént befogadó istállót, 400 sertés elhelyezésére szolgáló ólat, hídmérleget, mintegy 300 méter hosz­­szú útat köveznek, kifestik a kultúr­­házat, futballpályát létesítenek stb. A helyi nemzeti bizottság — ha számvetést készítünk — program­tervét eddig mintegy 99 százalékra teljesítette. A munkába elért ered­ményeknél különösen ki kell emelni a nőbizottságot, amely nagyban hoz­zájárult a feladatok megvalósításá­hoz. Szintén dicséretet érdemel a helyi Szokol a futballpálya elkészíté­séért. A helyi nemzeti bizottság szorosan együttműködik a szövetkezet vezető­Több tégla, több lakóház Már csaknem 50 éve működik a tor­naijai téglagyár. Az üzem udvarában téglaporos munkások sürögnek forog­­nak, hordják a nyers téglát a kemen­cékbe, mások a kész téglát autókra, traktorokra. A téglagyár munkájáról Hacsi Józsej, az üzem művezetője, tájé­koztat. Tőle tudom meg, hogy ebben a hangyaboly forgalmú üzemben 160 állandó munkás dolgozik, azonkívül ilyenkor nyáron idénymunkások is. Most például a tornaijai 11 éves iskola végzett növendékei segédkeznek a munkában. Kalauzolás közben a művezető meg­jegyzi: — megnézzük az abs’agolókat. — Mi az az abslagolás — nézek ér­tetlenül hol rá, hol a nagy raktárszerű helyiségben dolgozó emberekre. — Ez a folyamat abból áll, hogy a nyerstéglát amit csak nyáron lehet készíteni, elraktározzuk, azaz abslagol­­juk — magyarázza Berkó Lajos, — hogy télen is legyen mit égetni. A továbbiakban tudtomra adják, hogy egy műszak alatt 24—28 000 nyerstcqlát készítenek. Júniusi tervü­ket 103,5 százalékra teljesítették, s téglaéaetök és kihordók csoportja pedig 116,4 százalékra. — Hiába, meglátszik itt a jó szak­ember irányítása — vetem oda búcsú­zás közben Hacsi József elvtársnak. — A munkásoké az érdem — felleli szerényen. — Az ő elvük az, ha több téglát adunk az államnak, több lakó­ház, istálló, gyár és egyéb épülhet és ahogyan teliesitik a tervüket olyan a keresetük. És a több pénztől pedig egyikünk sem nagyon fél. Tóth Elemér, Hamva ségével. Agitációs munkával elérték, hogy a közel múltban három egyéni gazda lépett a szövetkezetbe. Tavaly a szövetkezet 1200 munkaegységgel túllépte a tervezettet, ezért a HNB figyelmeztette a szövetkezet vezető­ségét a normák rendezésére, a mun­kaegységek helyes nyilvántartására. A féiévi mérleg azt mutatja, hogy most sokkal gazdaságosabban hasz­nálták fel a munkaegységeket és min­den lehetőség megvan arra, hogy az alsószecsei szövetkezet az elsők közé küzdi fel magát. Kúcs Gyula Állatok a Az EFSZ-ek felépítésének néhány éves tapasztalatai igazolták annak szükségességét, hogy a szövetkezet megalakulása után azonnal a lehető leggyorsabban el kell végezni az állatok összpontosítását. E feladat mielőbbi teljesítése érdekében leg­először is fel kell használni a már meglevő istállókat és gazdasági épü­leteket, amelyekben kisebb átalakí­tással átmenetileg el lehet helyezni az állatokat, főleg a teheneket és a sertéseket. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden köz­ségben van ele­gendő ilyen épület. A hiba csak abban mutatkozik, hogy sok szövetkezet ezt a lehetőséget nem használja fel és költséges, so­káig tartó építke­zésekbe kezd. Ez az irányzat káros a szövetkezetre, mert az adott le­használják ki és a hetőségeket nem közös új istállók építésével vissza­marad a közös állattenyésztés s ez­által csökkent a szövetkezet bevé­tele. A további beruházási építkezések­nél is elsősorban a saját nyers­anyagforrások (mint például a bon­tásból származó építőanyag, kő, ho­mok, salak, salaktéglák készítése stb.) felhasználását kell szorgal­mazni. Sok szövetkezet a beruházási építkezéseknél egyéb olcsó nyers­anyagforrásokat is felhasznál. Ilyen a húli szövetkezet (surányi járás), ahol vasúti talpfákból nagyon gyor­san és olcsón sertéshizlaldát épí­tettek, amiről lapunk egyik korábbi számában már beszámoltunk. A Lip­­tovsky Hrádok-i járásban sok szö­vetkezet kiselejtezett vagonokat szerzett be a vasúttól, amelyek igen jól beváltak baromfiólak létesíté­közösben sére. E téren nagyobb igyekezetei kellene kifejteni a járás dolgozóinak, segíteni kell a szövetkezeteket az anyagbeszerzésnél és figyelmüket az olcsó, egyben gyors mezőgazdasági építkezésre kell irányítani. Szorgal­mazni keli az önsegélyezési építkezé­seket, mivel így az építkezés lénye­gesen olcsóbb, s ezáltal lehetővé vá­lik nagyobb pénzhitelek biztosítása. Az elv az, hogy minél kisebb az egy állat istállózására eső költség, annál nagyobb az állam által nyújtott anyagi támogatás százalékaránya. Az önse­gélyezési építkezésnél a szövetkezet saját munkaerőit veszi igénybe, az építkezésben esetleg a védnökségi üzem is segít a Járási Építkezési Vállalat közvetlen műszaki irányítása mellett. A szövetkezetekben ezért állandó építőcsoportokat kell létesí­teni. Emellett szükséges a szövetkezet és a vezetőség részéről tudatosítani, hogy a beruházások által elért gaz­dasági eredmények növelik a szövet­kezet bevételét, másrészt viszont a tartozások törlesztése éveken keresz­tül megmutatkozik a szövetkezet egész pénzgazdaságában, ami befolyá­solja a szövetkezeti tagok jövedelmét is. Fontos ezért, hogy minden szövet­kezet a beruházási építkezéseknél pontosan betartsa a gazdaságosság alapelveit. Megjöttek a védnökségi üzem dolgozói — nemsokára készen lesz az új istálló A sajószárnyai szövetkezet a tor­naijai járás legro­hamosabban fejlő­dő közös gazdasá­ga, — büszkélkedik az elnök, Válent Béla. Hogyan lehet az hitetlenkedem — hiszen tavasz­­szal, mikor ittjártam, azt panaszol­ták, hogy nagyon vérszegény a szö­vetkezet. Régen volt az, még április­ban — nevet Rencsok zootechnikus - amikor a napi tejátlag 1,6 liter volt. Ma átlagosan már 8,4 litert fejünk. Augusztus 15-re teljesítjük a tejbeadást. A többiből, számításom szerint 20-*-22 ezer koronás jövedel­met várhatunk. Hogyan tudták ilyen csodálatosan növelni a tejhozamot? — kérdezem. OJvaydexter/eRzd a„ (featfzaf Földművest "l Nem lesz különb nálunk — Nincs abban csodálatos, csak tud­ni kell, hogy a szájéról fejik a tehe­net. Ha kevés a takarmány, 500 má­zsa, mint tavaly, kevés a tej is. Ha annyi, mint az idén, — húzza ki magát büszkén — 600 mázsa kazalo­­zott takarmány, 8 hektár tarlókeve­rék, 100 mázsányi harmadkaszálás, 4000 — 5000 m’ siló, akkor nincs baj a tejjel. Még a 8,4 litert is felemeljük kilenc literre. Marhahús beadásukat 8 mázsa hiányával már teljesítették, a sertés­hús beadásához 26 mázsa, a tojás­beadáshoz 7000 darab hiányzik. A ga­bonabeadásuknak is eleget tettek. Eddigi fejlődésünkre büszkék va­gyunk — veszi át a szót ismét Vá­lent Béla, — de ez csak a kezdet. Nem nyugszunk meg addig, míg azt nem mondhatjuk, nincs különb ná­lunk. Németh János, Tornaija Több fiatalt a mezőgazdasásba Lesz tej, vaj, túró elég A Kassai Tejfeldolgozd Üzem mun­kájával minden fogyasztó megvan elé­gedve, mert a lakosság tejtermékekkel való ellátását zavartalanul végzi. Termelési tervét eddig 102,2 száza­lékra, tejfelvásárlási tervét 100,4 szá­zalékra teljesítette. A terv teljesítésé­ben nagy szerepe van a jól megszer­vezett szocialista munkaversenynek, melynek fö feladata a szövetkezetek és a magángazdák tejbeadásának biztosí­tása. Mivel a tej felvásárlása évről-évre fokozódik, nagyarányú gépesítésre van szüksége az üzemnek. Ezt a beérkezett újítási javaslatok alapján hajtják vég­re. A palackozott tejellátást 30 szá­zalékkal emelik. A tejfelt — a tervek szerint — ezentúl negyed és félliteres üvegekben hozzák forgalomba. Növelik a fiatal szakmunkások számát. Fokoz­zák munkatermelékenységüket. Ha a szövetkezetek és a magángaz­dák teljesítik tejbeadásukat, biztosak lehetünk benne, lesz tej, vaj, túró, sajt, mert a Kassai Tejfeldolgozó Üzem megállja a helyét a munka frontján. Mészáros Gyula Az egyre erősödő szövetkezetek, a bővülő nagyüzemi termelés állan- I dóan új és új munkaerőt kíván. Falvainkon szükség van az erős mun­­| káskezekre. Éppen ezért látnunk kell, hogy kevés a fiatal, az után­­| pótlás a mezőgazdaságban. Legszemléltetőbb példa erre a Banská Bystrica-i kerület, ahol a : mezőgazdaságban a 26 éven aluliaknak csupán egyötöde dolgozik. A já­­: rás legnagyobb szövetkezetében — a nagybalogiban — is csak öt fiatalt találunk, míg más munkaszakaszon 47-en helyezkedtek el. A többi já­rásban és EFSZ-ben is hasonló a helyzet, ahol a HNB és a CSISZ nem i fejt ki elég szervező munkát. Itt az ideje tehát, hogy a fiatalok meg­találják az utat a szövetkezetbe. Hogy megtalálják, ehhez segítségre : van szükségük. Erről tanúskodik a feledi CSISZ eredménye is, mely- i nek az iskola padjaiból 20 fiatalt sikerült megnyerni a szövetkezetbe, I ötöt pedig a mezőgazdasági szakiskolákba, melyek befejezése után a i fiatalok a szövetkezetben találnak otthonra. Az SZLKP helyi szervezetére, a CSISZ-re és a HNB-ra hárul a fel­­; adat; megteremteni az ifjúság számára minden feltételt, hogy fejlődé­­: süket ne gátolja semmi, hogy szórakozhassanak, tanulhassanak, és me­­: zögazdaságunk megtalálja bennük új gazdáit, ifjú szakembereit. r—ar

Next

/
Oldalképek
Tartalom