Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-30 / 13. szám

MM. március 30. Jraltad Földműves s Csak így tovább a megkezdett úton Csicser község a nagykaposi járás­ban a legnagyobbak közé tartozik. A múlt év őszéig csaknem 95 száza­lékban egyéni gazdálkodás folyt a faluban. Azonban ősszel mint a járás sok más községében, itt is áttértek a földművesek a nagyüzemi gazdálko­dásra. Csicserben egyszer már az egész község közös gazdálkodást folytatott. Ez nem volt kis esemény, ha figye­lembe vesszük, hogy a község mező­­gazdasági földterülete 2200 hektár, ami annyit jelent, hogy a nagykaposi járásban, de talán az eperjesi kerü­letben is, a legnagyobb szövetkezetről volt szó. Éppen ezért érdemes szét­nézni, hogyan is indulnak most a kö­zös úton. Csicserben 1952-ben az egész köz­ség belépett az EFSZ-be. 1953-ban a sok hiba, hiányosság következtében fölbomlott az EFSZ. És azt sem hallgathatjuk el, hogy nem maradt valami jő benyomásuk a szövetkezet­ről. Persze teljesen másképpen van ma. Az elmúlt évek tapasztalatai itt is megismertették, s így megérlelték a közös gazdálkodás gondolatát. Nagyban hozzájárult ehhez a szom­szédos nagykaposi EFSZ egyre felfelé ívelő útja. Látva, hogy Nagykaposon csupán pénzben 26 korona a munka­egység értéke és hogy a szorgalmas munka meghozza a várt sikert — gondolkozni kezdtek, s egy emberként döntöttek a szövetkezet mellett. Ma öröm benézni Csicserbe. A mun­kakedv határtalan. Bodnár Imre — akit mint a szövetkezet mindenesét meglátogattuk — meglepő, sőt eddig nem ismert rajongással beszél a szö­vetkezetről. — Van árri dolgunk — újságolja — hiszen ilyen gazdaság megindítása Nehezen, nagyon nehezen indult a közös gazdálkodás Mnisany község­ben. A meredek gömöri dombokon húzódó keskeny kis földeken nem sokat reméltek a földművesek a gépek segítségétől. Mégis sikerült. Az egységes földmüvesszövetkezet elnöke Ondris Mladsí ma már ered­ményekről számolhat be. A múlt év­ben 125 mázsa gabonát, 12 vagon krumplit, 45 000 liter tejet, 1000 fő­próbára teszi még a tapasztaltak ké­pességeit is. Elmondja, hogy 1200 szarvasmarha lenne a közösben ha már elegendő istállóval rendelkeznének. Ebben — ami még érthető —1 nagy hiány van. Az a néhány szövetkezeti tag nem készülhetett fel ilyen hatalmas ará­nyú kiszélesedésre. No de ezután közösen majd megtaláljuk a módját, — mondogatják biztatóan. Megtud­juk, hogy teljes lendülettel hozzálát­tak az építkezéshez. Ebben az évben 3 tehénistállőt, egy lóistállót, egy anyasertésistállót építenek fel. Jelen­leg sem állanak a legrosszabbul. A kis szövetkezetnek volt egy pár marha- és sertésistállója, ami eddig 400 szarvasmarha összpontosítását tette lehetővé. Dolgoznak a rögtönzött istállók építésén is. A legdicséretre­­méltóbb, hogy mindent önsegéllyel saját forrásaikból építenek. Csicser­ben egyébként is nagyon leleménye­sek az emberek, s ezt most nagyon jól hasznosíthatják a szövetkezet indulásánál. De hát mi más lenne a céljuk? — Ha egyszer a közös gazdálkodást választottuk, megmutatjuk, hogy rö­vid idő alatt virágzó szövetkezetünk lesz, — jelenti ki Bodnár Imre hatá­rozottan. Nem is lehet kételkedni ezekben a szavakban, mert a nagy munkakész­ség, a tenniakarás ugyancsak meg­mutatkozott rövid idő alatt is. Már teherautót vettek, de lesz traktoruk és egyéb gépük is. Ha az emberekkel beszélünk, az a benyomásunk, hogy hosszú évek ta­pasztalataival rendelkező szövetkezeti tagokkal beszélünk. Ez azért van, mert már sokat tanultak a szomszé­doktól. Szervezkednek a csoportos gazdálkodásra, az egyes növényfajták jást és 250 mázsa húst adtak le ter­ven felül. Ezáltal 172 000 koronával többet fizettek az évvégi elszámolás­nál. így a 260 000 koronás befektetés mellett még 50 korona jutott egy-egy munkaegységre. Ilyen jövedelemhez bizony a mnisani földművesek ezelőtt soha sem jutottak. Most azon igyekeznek a szövetke­­zetesek, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. agrotechnikai intézkedéseinek betar­tására. Cs. Hornyák Gyula elnök rövid idő alatt is teljesen beleélte magát funk­ciójába. Szervez, irányít és becsüle­tességre int minden tagot. Gondosan készülnek a tavaszra, s nagy körültekintéssel készítik elő a földet, a technikai növények alá. Nagy súlyt helyeznek a zöldségtermesz­tésre. Húsz hektáros területen Bod­nár Imre irányítja majd a zöldség termesztését. Már most is szépen zöldülnek a palánták a melegágyak­ban. Ügy vélik, hogy ezen a szakaszon nem is lesz hiba, mert Bodnár Imrén kívül itt dolgozik majd Majoros Jó­zsef, Hornyák Gyula, Csanak István, Szopkő Miklós és a legügyesebb har­minc menyecske. — Nem csalódik bennünk senki — fejezi be búcsúzóul Bodnár elvtárs mert a tervezett zöldséghozam kétszeresének elérésére tettünk kö­telezettségvállalást. így válaszolunk a kormány és a párt felhívására. Csicserben nagy jövője van a szö­vetkezeti gazdálkodásnak. Már a ta­gok munkakedve és érdeklődése is elég biztosíték arra, hogy rövid idő alatt a legszebb eredményekről adja­nak számot. Csak ilyen kedvvel és kitartással haladjanak tovább. ÍKt A füleki járási szövetkezeti konfe­rencia az idén sokban különbözött az eddigi konferenciáktól. Ez a konfe­rencia arról adott számot, hogy a füleki járás dolgozó parasztsága ha­talmas utat tett meg a szocializmus felé. A múlt évben 1265 mezőgazda­­sági üzemmel gyarapodott a járásban a szocialista szektor. Ma már 13 000 hektár földön folyik a közös munka. Szépek az eredmények a tagtobor­zásban is. A régi szövetkezetek 88 új taggal erősödtek. A CSKP XI. kong­resszusának tiszteletére újabb 3000 hektár földdel akarja gyarapítani a járás a közös gazdaságokat. Ebben fokozott segítséget vár a helyi nem­zeti bizottságoktól, a tömegszerveze­tektől és a falusi pártszervezetektől. A szövetkezeti mozgalom mellett egyébként a legbeszédesebben az el­ért eredmények szólnak. Búzából 17, szemestakarmányból 35,5, kukoricából 35, burgonyából 63 és cukorrépából 20 százalékkal emelkedett a hektár­hozam. Természetes, hogy a hektár­hozamok is megtették a magukét az agitációban. A járás szövetkezetei például cukorrépából az idén ötször annyit akarnak termelni, mint 1956- ban termeltek. Ha a füleki járás földjének minősé­gét vesszük figyelembe, szépek a bú­zából elért eredmények is. Például a bozitai szövetkezetben közel 25 má­zsa, fülekkovácsiban 22 mázsa ter­mett hektáronként. Tudják, mi a kötelességük A bodrogszerdahelyi szövetkezete­­sek nemcsak jó gazdák, de minden­ben kötelességtudók is. Nem kell őket figyelmeztetni, hogy mi a teendőjük. Mindjárt az év elején 54 sertést ad­tak közélelmezésünknek. Eleget tesz­nek a tejbeadásnak is. Havonta 10 000 liter tejet adnak le. Jelenleg 52 sertést hizlalnak további átadásra. Mindenki talál munkát Ha idegen megy végig a falun, látja, hogy Bodrogszerdahelyen senki sem várja tétlenül a tavasz beköszöntét. A fogatok trágyakihordással foglal­koznak. Folyik a homoktermelés is az építkezésekhez, ami havonta képzel 15 000 korona jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Nem feledkeztek meg a vetőmagok előkészítéséről sem. Nyírják az eladásra szánt birkák gyapját is. Bodrogszerdahelyen jól indulnak. A jó felkészültség biztosí­tékot nyújt a munkák sikeres megva­lósításához. Pénzt hozott a zöldség a házhoz Ha Lubinszki Miklóst látjuk, a zöld­ségtermesztésre gondolunk. Olyan ember ő. aki érti a szakmáiét. Nem is vár a kérdésre, eltalálja gondola­tunkat. — A melegházból a tél első termé­sét már rég eladtuk — újságolja. Friss salátát és kalarábét már de­cembertől árusítottak. Ezenkívül mintegy 700 szekfűt is tenyésztettek a télen, ami szintén szép jövedelmet hozott. Jelenleg is folytatják a virág­termelést. Bodrogszerdahelyen 18 hektáron termelnek zöldséget. Ez nem kis terület, dolgozni kell, hogy meghozza a tervezett hozamokat. A munkánál nincs hiba. A melegház bár kicsi, de tavai yaz 1400 korona kiadás mellett 7000 korona tiszta jövedelmet hozott. Mindezek mellett igen előnyös a bur­­gonyacsíráztatásra is. Az újdonságok közé tartozik a szövetkezetben a sző­­iővesszö-oltás, ami további jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Öntözni is fognak Nem hiába mondják, hogy ahol a szövetkezet vezetői jó szakemberek, ott a nagy dolgokat is könnyen meg lehet valósítani. Bodrogszerdahelyen ez évben befejezik az öntözőberende­zések építését. A kassai kerületben ez lesz az első, árasztással mintegy 360 hektárt fog öntözni. Egyidejűleg a mocsarak lecsapolásához is hozzá­látnak. b —: A nagykaposi határt is behavazta kissé a szeszélyes március, de a gépek már készen állnak az indulásra. Háttérben az EFSZ telepe. Az EFSZ gazdag jövedelmet biztosított Nehéz az anyatejtől megválni Ezt a válást köny­­nyíti Holub János, a bélyi EFSZ sertés­­gondozója azzal, hogy a malacokat már szopós korban rászoktatja a ta­karmányevésre. így az elválasztás után lényeges súlycsök­kenés nem állhat be. A képen: Holub János három fiával a közel 20 kilós szopós malacban gyönyörködik. Foto: Csurilla. Védjük a nép vagyonát — Akármit is mond az elvtárs, a tehene két napja a vetéseken kóborol és ne csodálkozzon rajta, hogy a csősz behajtotta a szövetkezet istál­lójába. Mert ez már nem az első eset. Mióta nincs legelnivaló, majd min­dennap ott kószál. Itt nincsen más tennivaló, kifizeti a kárt, s aztán hazaviheti a tehenét. — De a kétszáz korona mégis csak sok. Adok egy százast és jó barátok maradunk továbbra is. — Gondolta volna meg hamarább. Most már késő. A vezetőség úgy ha­tározott, hogy a kártérítés kétszáz korona és én azt meg nem változ­tathatom. — De kérem én szegény ember vagyok. Nem akaszthatok le minden­nap egy százast a szegről. Különben sincs nálam több mint egy százas. Elégedjenek meg vele. Megígérem, hogy ez többé nem fordul elő. — Értse meg, egyedül nem hatá­rozhatok. Fizesse meg a kártérítést és vigye a tehenet. Ha nem fizet, meg kell várni a jövő hetet, amíg a veze­tőség újra összeül. Persze erre az időre is felszámoljuk a tehén tartás­díját. — Látom, keményszívű emberekkel van dolgom. Jól van kifizetem. Csak várjanak, kimegyek a feleségemhez, ugyanis nála van a pénzem. A fenti beszélgetésnek vagy inkább vitának a hetényi EFSZ irodájában voltam tanúja. Nem szóltam bele egy szóval sem, mert ismerem járásunk­ban a helyzetet. Az önbíráskodás helytelen dolog, de az EFSZ-ek nagy­része nem tud másképpen segíteni magán. A tagság kártételét vagy lo­pásait könnyen meg tudja akadályoz­ni. A szövetkezeten kívüliekkel szem­ben azonban legtöbbször tehetetlen. A biztonsági szervek aj kisfebb mezörendi kihá­gásokkai nem foglalkoz- 3 nak. Ez a helyi nemzeti bizottság büntető bizott­­] sága elé tartozik. Ezek | W a bizottságok az ógyallai yTf járásban jóformán sehol í ' H sem működnek. Az em­v berek általában úgy van­nak, hogy nem szeretnek maguknak haragosokat szerezni. In­kább eltűrik, hogy a közösség vagyo­nát egyesek büntetlenül rongálják vagy lopkodják. Pedig a HNB mellett működő bün­tető bizottság fontos hivatást tölt­hetne be. Feladatuk egyrésze a közös vagyon megvédése, de nem kevésbé fontos része ezen keresztül az embe­rek nevelése. Egy-egy igazságos dön­téssel komolyan hozzájárulnak az új szocialista ember neveléséhez. Ez úton is kérem a büntető bizott­ságokat, hogy ne halogassák, hanem kezdjék meg felelősségteljes munká­jukat. Ezzel saját érdeküket s egy­úttal a második ötéves terv teljesíté­sét segítik elő. Kemény József, JNB, Őgyalla A trebisoviak már teljesítették A trebisovi élelmiszeripari kombi­nát 9 részlegének dolgozói az év elején a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy terven fe­lül 50 000 korona értékű állati ter­mékeket állítanak elő. Vállalásukat már teljesítették. Február végéig 91 000 liter tejet, 7656 kg marhahúst és 35 406 kg sertéshúst adtak be ter­ven felül. Az elért eredményeket an­nak köszönhetik, hogy fokozott gon­dot fordítanak a takarmány ízesíté­sére, az állatok gondozására és ete­tésére, ami az állatok jobb termelé­kenységét eredményezte. Ezáltal a tejhozam átlagban napi 8,4 literre emelkedett.-z-Még nagy feladatok várnak rájuk Baj azonban itt is van. Bizonyos gabonaneműeket az ipari növények és takarmánynövények rovására vetnek és így történt, hogy a múlt évben az előírt takarmánymennyiséget nem tudták kitermelni, ami viszont az állattenyésztésben bosszúlta meg ma­gát. No, ennek ellenére a felszólalások­ból kitűnt, hogy 1956-tal szemben a marhahústermelés 5 százalékkal emelkedett. A bozitaiak 65, a fülek­­kovácsiak 42, a balogfalaiak 21 mázsa marhahúst adtak be terven felül. Bár nem mindenütt tettek eleget a legelő és rétek javítása terén előírt feladatoknak, a legutóbbi konferencia óta 21 százalékkal emelkedett a já­rásban a tejhozam. Kivételesen jó eredményeket értek el Bozitán, ahol a múlt év folyamán átlagban egy tehéntől 2210 liter tejet fejtek ki. A szövetkezetek a tojástermelésben az 1956-os évhez viszonyítva 79 szá­zalékos emelkedést értek el, annak ellenére is, hogy még nem mindenütt sikerült összpontosítani a baromfia­kat. A sertéshizlalással nem lehet di­csekedni a járásban. 2000 darab ser­tésből csupán 42 százalékot hizlaltak fel. A múlt évben bebizonyosodott, hogy a szövetkezetekben az állandó mun­kacsoportok kialakítása mind a nö­vénytermelésben, mind az állatte­nyésztésben elengedhetetlenül szük­séges. Ezeknek a munkacsoportoknak át lehet adni egyes munkaszakaszokat állandó megművelésre, s hogy közvet­lenül érdekeltté tudjuk tenni a dol­gozókat a termelés emelésében. Ez aztán meglátszik a keresetükön is. Szépen emelkedik a munkaegységek értéke is a járás szövetkezeteiben. A járási szövetkezeti konferencián nem feledkeztek meg a jó dolgozók­ról sem. Vrana, Cetner, Pintér, Strie­­zovsky, Kucera, Deme, Micurda és Kos szövetkezeti tagok a konferencia részvevőinek tapsvihara közben vet­ték át kitüntetésüket. A szövetkezetek közül a bozitai végzett az első helyen, s így továbbra is náluk marad a JNB tanácsának vándorzászlaja. Ez a szövetkezet vál­lalta, hogy a második ötéves terv fel­adatait 1958. végéig teljesíti. Máso­dik a várgedei szövetkezet lett, amely zöldségtermelésével és tenyészállatai­val vívott ki elismerést. Nagydarőc a baromfitenyésztésben és a gyorshiz­lalásban ért el szép eredményeket. A jövőben is nagy feladatok várnak a járás szövetkezeteire. Hiszen csak­nem valamennyi szövetkezet vállalta, hogy az ötéves tervet egy évvel ko­rábban teljesíti. És ez a feltétele egyúttal annak is, hogy minél köze­lebb jussanak a száz százalékos kol­lektivizáláshoz. Agócs Vilmos Egy mondatban... □Dnoo3C30öaanooDDC3öDöDDco X A világ legkisebb óráját Svájc­ban készítették, átmérője 11 milli­méter, súlya mindössze 93 centi­gramm. X Eperjesen épül hazánk legna­gyobb gépjavító üzeme, amely na­ponta 3 tehergépkocsi generáljavítá­sát végzi majd el. X Csölle (somorjai járás) szövet­­kezetesei tejből a kétszeresét, tojás­ból két és félszeresét termelik ki ebben az évben, mint 1957-ben. X Hazánk első kaprongyára 1959- ben épül fel Homonnán; már az első hónapban annyi polyamidot termel, hogy 3 millió női harisnyát készít­hetnek belőle. X Első negyedévi beadási tervét a rimaszombati járás már 139,5 szá­zalékra teljesítette, így a beszterce­bányai kerületben az élre került, (ar) A FRANKFURTER ZEITUNG, az Adenauer kormány lapja tudósítást közöl a német építőipar pangásáról, mely komoly gondokat okoz a nyugat­német kormánynak. A szövetségi sta­tisztikai hivatal jelentése szerint 1958. februárjában az építőmunkások 112 millió munkaórát teljesítettek az elmúlt év februári 144 millióval szem­ben. Az alkalmazottak száma ebben az iparágban a múlt év februárja óta 844 ezerről 648 ezerre esett vissza, vagyis 18 százalékkal csökkent, ami példátlan visszaesést jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom