Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-23 / 12. szám

4 Földműves 1958. március 25. Komolyan veszik A Málasi Állami Gazdaság dolgozói pártunk XI. kongresszusa tiszteletére értékes vállalásokat tettek. Növény­­termesztő csoportunk például gabo­nából 164, kukoricából 49, cukorrépá­ból 405, dohányból 12 mázsával akar többet termelni, mint a tervezett mennyiség, ami pénzértékben 49104 koronát tesz ki. Fogatosaink az agrotechnikai ha­táridő betartása érdekében 395 mun­kanormát dolgoznak le terven felül 9871 korona értékben. Külön emlí­tést érdemel Micsik Jóska bácsi, aki magas kora ellenére is a gazdaság legjobb dolgozói közé tartozik. Ö 70, Dudek Márton 60 terven felüli mun­kanorma ledolgozását vállalta. Benkó Lajos traktoros a legtöbb átlaghektár elvégzését vállalta a leg­alacsonyabb javítási költségek mel­lett, 874 korona értékű üzemanyag­megtakarítással. Mészáros László 40 hektár középszántás elvégzését vál­lalta terven felül 135 liter nafta.meg­­takarítással. Vincur Lajos traktoros 450 átlaghektár növényápolási mun­káinak elvégzését vállalta 90 liter üzemanyag megtakarítással. Az állattenyésztésben dolgozók munkaközössége merész vállalásokat tett. Zsilina János és Václav Gyula hízómarhagondozók a tervezett 0,70 kg súlygyarapodáson felül még 0,11 kg kitermelését vállalták, összesen 15 658 korona értékben. A hízóserté­seknél Vámos Sándor 3,5, Hagyunga Lajos 3 dekával több húst termei ki sertésenként mint a terv előír, ami 59 300 korona terven felüli jövedel­met jelent a gazdaságnak. Kovács László és Kovács Béla olyan értelmű vállalást tett, hogy szükség esetén az éjjeli órákban is elvégzik a javítási munkákat és az ócskavas felhasználásával 9600 korona értékű anyagot takarítanak meg. Hogy dolgozóink ténylegesen komo­lyan veszik felajánlásaik teljesítését, bizonyítja az is, hogy gépeink üzem­képesen várják a tavaszi munka meg­kezdését. A műtrágyák nagyrészét már elvetették. Dolgozóink a hízó­sertéseknél száz százalékra teljesítik az időrendi tervet, a hízómarháknál pedig a tervezett 0,70 kg helyett az év elejétől 1,04 kg-os átlagos súly­­gyarapodást érnek el. Öbert János, Málas Teljesítik az adott szót A Pőstyéni Állami Gazdaság dol­gozói a párt XI. kongresszusának tisz­teletére vállalták, hogy terven felül kitermelnek 1 millió 615 ezer 376 korona értékű állati terméket, ami­ből eddig két hónap alatt 212 909 ko­rona értékű húst, tejet és tojást adtak be. Vállalásukat a tejtermelés terén eddig 37, marhahúsból 12, és sertéshúsból 11 százalékra teljesítet­ték. A tejtermelés terén legjobb eredményeket a kocovcei részlegen érnek el, ahol például Jaroslav Masa­­ryk a gondjaira bízott tehenektől naponta 13,5 liter tejet fej ki, és így terven felül 3992 liter tejjel gazda­gította a közellátást. Ebben az évben is... Néhány újítás a SZOVJETUNIÓBÓL (ni.) Olajszűrő berendezés Üjító: A. SZILJVESZTROVICS Javítóműhelyekben a motorok be­járatása után a leengedett olajat az újító által javasolt berendezéssel tisztítják meg a fémes szennyeződés­től. A lefiltrált olajat újra felhasz­nálják. A vízpárna (5) forró vízzel van megtöltve. A szennyezett olaj a töl­cséren (1) és a levezető csövön (7) kerül a szennyezett olajtartályba Amikor az alsó szennyezett olajtar­tály megtelik, a forró víz hatására viszkozitása megváltozik és a szűrő­­berendezésen (6) őtszivárogva, a fémszennyeződéstől megtisztulva, a felső, tiszta olajtartályba (4) jut. A művelet 4—6 óra hosszat tart, miután a leeresztől csapon (10) kiengedik a megtisztított olajat. Mivel az átszivárgás lassú, a fém­­részecskék nem tapadnak a szűrő­höz, hanem leülepednek az edény fe­nekére, ahonnan a csapon (9) leen­­gedhetők. A dohányosok munkában Még aránylag hideg az időjárás, de a Bajcsi Állami Gazdaság nyolc do­hányos csoportja már megkezdte a munkát. Készítik a rámákat, a meleg­ágyat, hogy időben elvethessék a ma­got. Közel 100 hektáron termelnek ebben az évben dohányt, melyen 5 — 6 millió palántát ültetnek ki. A királyhelmeci járás legjobbjai közé tartozik az örösi traktorosbri­gád. A téli hónapokban gondosan ké­szültek a tavaszi munkára. A brigád vezetője, Jackó Sándor, örömmel be­szél jól végzett munkájukról. — A brigád minden évben eredmé­nyes munkát végez, és ebben az évben sem akarunk a munkalendületből ve­szíteni. Ma már készen állunk a ta­vaszi munkák megkezdésére, csak azt a napot várjuk, hogy kimehes­sünk a határba. A jő eredmények eléréséhez elsősor­ban a brigád dolgozóinak dícséretre­­méltó munkája járul hozzá. Horosz Bálint, Fekete István, Jackó Ferenc, Fekete Gábor, Furik László, Bállá Béla, Erdélyi László és Kaskó Ernő közösen fogott hozzá a gépek kija­vításához. A közös munka meghozta az eredményt. Két lánctalpast, 6 ke­rekes traktort, 5 vetőgépet, 5 tárcsát és minden húzószerszámot kijavítot­tak, majd a többi gépek kijavításához kezdtek. Már rendbehoztak egy csép­lőgépet és két önkötöző gépet is. Itt dolgozik Erdélyi Júlia is, a bri­gád gazdája, aki 1957-ben leérettsé­gizett és vágya szerint az örösi bri­gádra ment dolgozni. Példásan telje­síti ő is munkáját. Már kora reggel igyekszik kiadni az üzemanyagot, hogy a traktorosok ne késlekedjenek munkájukkal. A GTÁ vezetősége ré­széről már többször kapott dicséretet. A brigád dolgozói többnyire fiata­lok és joggal lehet bízni abban, hogy munkájuk ebben az évben is eredmé­nyes lesz. Horosz Árpád, Őrös A technikai fejlődés a széles néptömegek ügye Népgazdaságunk szocialista alapok­ra történő átépítésének kezdetétől pártunk és kormányunk különös je­lentőséget nyilvánít a technika fejlő­désének és kihasználásának. Techni­kai fejlődés nélkül nem lehetne fo­kozni a munkatermelékenységet, el­érni a népgazdaság további fejlődését, s ezáltal biztosítani az életszínvonal állandó emelkedését. Megvan rá az előfeltétel Különösen ma, amikor a tudomány és technika hatalmas fejlődésének időszakában élünk, helyénvaló, hogy a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének érdekében elsajátítsuk a leg­újabb ismereteket. Szocialista rendszerünk kedvező feltételeket nyújt arra, hogy a tech­nikai haladás élenjáróinak feladatát a széles néprétegek tegyék magukévá a feltalálók és újítók mozgalmának keretén belül. Ezen mozgalomnak je­lentősége abban van, hogy minden dol­gozó bármely munkaszakaszon újító­javaslatával kedvezően befolyásolhat­ja a termelési folyamatok, a munka­termelékenység növekedését és az önköltségek csökkentését. Az elmúlt év folyamán nagyot fej­lődött az újítómozgalom a mezőgaz­daságban. Míg a korábbi években a beadott javaslatok száma 700 — 850 körül mozgott, 1957-ben több mint 2700 újítójavaslatot terjesztettek elő. Ezek 19 százalékát érvényesítették a gyakorlatban, ami közel 8 millió korona megtakarítást jelentett nép­gazdaságunk részére. Az előbbi évek­ben ez alig haladta meg a 2 millió koronát. Mindezek ellenére a mezőgazdaság­ban kihasznált újítások száma ala­csony, mert az iparban rendszerint az újítási javaslatok 50 százalékát a gyakorlatban megvalósítják. Mivel magyarázható ez? Az iparban az újí­tási javaslatok túlnyomó része össze­függ az egyes üzemek termelési szük­ségleteivel, vagy a munkahellyel. Ezzel szemben a mezőgazdaságban az újítók nagyobbrészt az eddig kevés­bé ismert szakaszokra összpontosít­ják figyelmüket. Az újítók többsége helytelenül úgy gondolja, hogy már az is újítás, ha olyasvalamire hívja fel a figyelmet, amit tenni kellene, de hogyan, milyen módon, arról egy szót sem mond. A megoldás módszereinek leírása nél­kül, ez semmi más, mint figyelmezte­tés, ami szintén hasznos lehet, de kevésbé annyira, mint egy alaposan körülírt újítás. Mások meg úgy gon­dolják, hogy meggyorsítják újítási javaslataik érvényesítését, ha azt egyenesen a miniszterhez küldik. Ez tévedés. Ezáltal csak hosszabb lesz az elintézés útja, mert a javaslatot innen is ahhoz az üzemhez küldik, amely ennek elintézésére illetékes. Ki lehet újító? Mindenki, aki a munka, a termelési folyamatok megkönnyítése, gazdasá­gosabbá tétele felett alaposan elgon­dolkozik és ennek elérése érdekében új, konkrét módszerek bevezetését javasolja. A mezőgazdasági termelés 30 szá­zalékkal történő növelését tűztük ki feladatul az 1960-as év végéig. Nagy feladat ez, s megvalósítása elképzel­hetetlen a tudomány és technika leg­újabb ismereteinek kihasználása nél­kül. Annál is inkább, mert az eddigi eredményekkel távolról sem lehe­tünk megelégedve. Vannak ugyan részlegeredményeink, de általában keveset és drágán termelünk. A nö­vénytermesztés és állattenyésztés te­rén még igen jelentős az emberi erő­vel kifejtett munka. A szocializmus építése megköveteli, hogy a feltalálók és újítók olyan fel­adatokat oldjanak meg, melyek nép­gazdaságunk továbbfejlesztése szem­pontjából a legszükségesebbek. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a beterjesztett újítási javaslatok nem találnak minden esetben kellő meg­értésre. A találmány, vagy újítási javaslat minél jelentősebb, érvénye­sítése rendszerint annál kisebb meg­értésre talál. Az eddigi tapasztalatok figyelmeztettek arra is, hogy az újí­tásokkal, találmányokkal kapcsolat­ban is sok hiányosság volt. Ezért ha­tározott kormányunk egy új törvény kidolgozása mellett, amely megszabja azokat az alapelveket, melyeken a feltalálók és újítók mozgalmának továbbfejlesztése alapszik. Az új törvényjavaslatot jóváhagyá­sa előtt nyilvános vitára bocsátották, melyben részt vettek a dolgozók tíz­ezrei. Ez a törvény kimondja, hogy a feltalálók és újítók mozgalmának irányítása minden gazdasági irányí­tószerv fontos feladata, s ezért fele­lősséggel tartozik. Azonban a legjobb törvény is álékor valósul meg teljes mértékben, ha ez annak a népnek az ügyévé válik, melynek érdekeit érinti. Tőle függ, hogy milyen megértésre talál és hogyan valósul meg annak minden cikkelye az egyes munka­­szakaszokon. (K) Kitüntették, mert szereti szakmáját és a gépet Polóka András, a királyhelmeci GTÁ traktorosa egyike volt azoknak, akiknek Cap elvtárs a kassai KNB alelnöke, a kerület példás mezőgazda­sági dolgozóinak aktíváján, Kassán a mellére tűzte a „Legjobb dolgozó“ jelvényt. Polóka András a bolyi brigádon dolgozik. Tavaly tervét 117,5 szá­zalékra teljesítette, s az üzemanyagnál 688, a gépjavításnál 6087 koronát takarított meg. Aki ismeri, mindenki elismeréssel beszél munkájáról. Amikor eredményeinek titka után érdeklődünk, szerényen így válaszol: „Nincs abban semmi titok, szeretem a szakmámat és a gépet". A kerület legjobb gépjavítói Az utóbbi hetekben mintha az idő­járás nem tudott volna dönteni. Egyszer sűrű pelyhekben hüllőt a hó, két-három napig sütött a nap, más­kor eső esett... Mindez nem tévesz­tette meg a gépállomások dolgozóit, akik gondosan készülnek a tavaszi munkák megkezdésére. Elismeréssel lehet memelékezni a csallóközcsütörtöki GTÁ javítóinak munkájáról, akik versenyben álltak egymással, s ez segített. Február 25-én bejelenthették a gépjavítás befejezését. Ebben nagy érdeme van a gépállomás javítói egész munka­­közösségének, akik a pótalkatrészek hiányos készlete mellett — amit sa­ját gyártmányúakkal pótoltak — tel­jesítették feladatukat. Ennek köszön­hető, hogy a gépállomás a kerületi gépjavítási versenyben az első helyre került. Járási méretben legjobb munkát a csöllei brigád dolgozói végeztek Tom­­csala István gépjavító vezetésével. Második helyre a nagypaki brigád­központ került, ahol Cafik Sándor a gépjavító. A somorjai brigád lett a harmadik helyezett a gépjavításban. A gépállomás legjobb gépjavítói közé tartozik Bugár Imre, Lebvol Ferenc és Szilinszky András. -zic-Lelkiismeretesen felkészültünk Ezeket a szavakat lehet hallani a tornaijai GTÁ-on, s ez igaz is, mert időben elvégezték a gépek javítását és a kijavított traktorok itt-ott már az őszön el nem végzett szántást vég­zik. Ahol a kedvezőtlen időjárás miatt ez nem megy, ott a gépek gazdáikkal együtt készenlétben várják az indu­lás idejét, Hogy a gépállomás dolgo­zói időben elvégezték a gépjavítási munkát, ehhez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny, pgyének és csoportok versenyeztek egymással. Az is sokat segített, hogy a gépja­vítók mellé tapasztalt traktorosokat is beosztottak — ebben az évben elő­ször. — Eleinte idegenkedtek ettől a gépjavítók, hogy hát ez az újítás a keresetük rovására megy. Azonban ahogy ez később kitűnt, nem károsult meg egyikük sem. Kocsis, Üjpál, Gai­ko, Béres Lajos, Bobori T., Dobi gép­javítók jól végzett munkájukért külön pénzjutalmat kaptak. Nagy, Zsóri, Li­­gárt és Galovics gépjavítók a javítá­soknál alkalmazott újításaikért pénz­jutalomban részesültek. A kovácsok közül Béres Imre vég­zett legjobb munkát a rimaszécsi bri­gádon. Öt brigádközpont gépeinek ki­javításáért volt felelős. Derekasan helytállt, amiért dicséretet kapott. Az időjárás még igen furfangos, de a gépállomás traktorosai minden al­kalmas időt kihasználnak a szántásra, hogy a tavaszi munkát időben el tud­ják végezni. Német János, Sajőszárnya. Fiatalok a többtermelésért A Nyitrai Állami Gazdaság baromfi­farmján dolgozó fiatalok szocialista kötelezettségvállalást tettek az 1958- as gazdasági év feladatainak túltelje­sítésére, hogy az ifjúsági vándorzász­lót, melyet a múlt ősszel kaptak, ez évben is megtarthassák. Gyepes Mária vállalta, hogy a kel­tetőben két ember munkáját egyedül végzi el. A tervezett kelési százalé­kot 65-ről 68-ra emeli, ami 3230 ko­rona megtakarítást jelent. A csibék gondos ápolói normán fe­lül egyenként 200 csibét nevelnek fel, és a csibék 150 napos korig tartó el­hullását 3 százalékkal csökkentik. Ez­zel közel 6000 koronát takarítanak meg. A baromfifarm ifjúsági részlegé­nek fiatal dolgozói felajánlás által tett értéke 40 323 koronát tesz ki. Mindez bizonyítéka annak, hogy a baromfifarm fiataljai helyes úton ha­ladnak. P. L. A múlt héten nagy segítséget nyújtott a hó eltakarításában az új auto­matikus hórakodó gép a bratislavai utcákon, amely két perc alatt megrak egy teherautót. — Az illetékesek elgondolkozhatnának afelett, vajon nem lehetne-e ezt a cukorrépa és burgonya begyűjtésénél is alkalmazni?'! F.: Zd. Svrcek 1. tölcsér — 2. vízbeöntő nyílás — 3. a szűrő fala — 4. az átszűrt olaj tartálya — 5. vízpárna — 6. szűrő — 7. cső — 8. szennyezett olaj tartálya — 9. szennyezett olaj leeresztő csap­ja — 10. a tiszta olaj leeresztő csapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom