Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

2 Jzctfaref Földműves 1958. március $. Miért engedhették le a torkukon Palárikovón a 15 vagon gabonát? Mudroch + Jelinek + Benkó = lopás AZ EGYENLETEKNEK van egy ér­dekes tulajdonságuk, hogy mindig a jobboldalra írjuk az ismert ered­ményt. Ez viszont a baloldali érté­kekből jön létre. Próbáljuk a fentit, az életből kapott egyenletet megfej­teni. Ahhoz, hogy a jobboldali ered­ményt, vagyis a lopást megkapjuk, ismernünk kell a baloldali tagok cselekményeit. -Kezdjük az első taggal. Forgassuk vissza az események kerekét. Nemrég a palárikovói állami gazdaságon jár­tam. Éppen az állami gazdaság igaz­gatósága mellett működő összüzemi pártbizottság ülésezett. Jelenlevők, Szalai elvtárs, az állami gazdaság politikai nevelője, Kutruc elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója, a bizottság többi tagjai és később An­ton Matejov, az állami birtok igaz­gatója. A tárgy: hiba van a káder­­politikában. Szalai elvtárs élesen bírálta az igazgatót, hogy helytelen káderpoli­tikát folytat, mert fontos helyeken földbirtokosok és kulákok vannak. Kutruc elvtárs kérdőre vonja az igazgatót: — Meddig tűri még Mudroch Pál kulákot az állami birtok igazgatósá­gán, mint a kereskedelmi osztály vezetőjét. Az igazgatónak láthatóan nem volt ínyére a kérdés és kihívóan válaszolt: — A pártbizottság ne avatkozzon az én dolgomba, jónak látom, hogy Mudroch továbbra is nálunk dolgoz­zon. — De igazgató elvtárs — szól Kut­ruc — Mudroch fepott és bírósági eljárás volt ellene. Az igazgató hajthatatlan. l— Nem nélkülözhetem Mudrochot. — Hát akkor én rosszul tanultam a marxizmust — fakadt ki Kutruc elvtárs. Hosszú hónapok telnek míg kemény harcok árán érvényre jut a pártbi­zottság javaslata, az igazgató elbo­csátja Mudrochot. MUDROCHOT MENESZTIK, de a többi hozzá hasonló marad, ő még jobb helyre kerül. Zsolna mellett valami kutató intézetben dolgozik, Tatraplánon jár haza és szemébe röhög Szálainak: — Kétezernégyszáz koronát kere­sek havonta, autón járok, mit nyer­tél Szalai ? Fűznénk még hozzá, hogy az igaz­gatóság a mellékelt kádervélemény­ben nem tüntette fel Mudroch cse­lekményeit. Tehát ezért „ívelhetett". Közben a faluban szintén majdnem hasonló eset játszódik le. Jelinek üzletvezetőt elítélik, mert megkárosította a nép vagyonát. Je­linek valahogy „ügyesen“ kijátssza a büntetést. Az érsekújvári begyűjtési üzem megteszi raktárosnak. Ez 1954-ben történt, azóta senki sem törődött vele. Ojabb epizód Palárikovó életéből. Az érsekújvári Járási Népbíróság termében vagyunk. A járási ügyész olvassa a vádiratot. Eugén Jelineket, a begyűjtési üzem palárikovói raktá­rosát és Michal Benkót a palárikovói állami gazdaság vezetőjét vádolom a nemzeti vagyon szétlopkodásáért. Mindketten középkorú emberek. Benkó arcán elhízott lustaság, közö­nyösség. Folyik a tárgyalás. Kihir­detik az ítéletet. Benkó Mihályt 10, Jelinek Eugént szintén 10 évi bör­tönbüntetésre ítélik. Benkónak elko­bozzák a lopott pénzen épült házát. Három éven át 15 vagon gabona árát itta, dorbézolta el az intéző úr és Jelinek, a reggelig tartó orgiákon. A tények megvolnának, most már vizsgáljuk meg, hogyan jutottunk az egyenlet jobbfeléhez, vagyis a lopás­hoz. < Vegyük az első tagot. Mudroch lopott, az állami gazdaság igazgatója tudott róla, ennek ellenére hosszú ideig alkalmazta az igazgatóságon. A helytelen kádervélemény miatt most még jobb helyre került. Mit lát ebből Jelinek? Ha Mudroch felfelé ível, nekem is fog menni. Miután büntetését rendbehozza, a begyűjtési üzem raktárában tovább folytatja a lopást. Mit lát ebből Benkó? Ha Mudroch büntetett előélettel felfelé ívelhet, ha Jelinek tovább folytathat­ja üzelmeit, ő is a rossz útra tér. Jelinekkel együtt közösen lopnak. Talán beleszólhatnának ebbe az álla­mi gazdaság dolgozói is. Csakhogy itt az a tapasztalat, hogy ezt csak elméletben hangoztatjuk. BENKÓ ELVTÄRS hagyjon fel Jeli­nekkel — tanácsolja Vanek, az állami gazdaság egyik régi pártharcosa — óvná a vesztébe rohanástól. De Benkó is hasonlóan válaszol, mint a Mud­roch esetben az igazgató. — Ne törődjön az én dolgommal, én tudom, hogy mit teszek. Az állami gazdaság dolgozói látják a tékozlást, az orgiákat, de bíráló szavuk nem jár eredménnyel. Izzadnak, verejté­keznek, dolgoznak, amíg Benkó, Jeli­nek és a többi „segítőtárs“ elisszák a 15 vágón gabona árát. Ha az állami gazdaság történetesen 320 mázsa ab­raktakarmányt kapott, akkor csak háromszázat írtak be. Ha az állami gazdaság adott be, akkor szintén többet írtak mint a valóság és a fe­lesleget megint elosztották. A hason­lóan létrejövő'felesleget a palárikovói EFSZ-re és több mint 400 egyéni gazda blokkjára írták állami felvá­sárlásra. Természetesen, hogy ezek az egyéni gazdák sohsem tudtak ar­ról, hogy ők ennyi gabonát adtak volna be terven felül. Tehát a lopás látjuk, ho'gy a nem­törődömségből és a helytelen káder­­politikából jött létre. Matejov igaz­gató elvtárs hivatkozott arra a lenini idézetre, hogy az osztályellenséget és kulákot is alkalmazhatjuk, ki kell használnunk képességét. Viszont Lenin elvtárs kihangsúlyozza, hogy ez csakis szigorú kommunista és munkásellenőrzés mellett tehető és nem vonatkozik azokra, — mint pl. Mudroch esetében, akik ellenségei rendszerünknek, sőt megkárosítják a nemzeti vagyont. OLDRICH CERNÍ a CSKP KB titká­ra nemrég megjelent cikkében hang­súlyozta, hogy a gazdasági appará­tusból ki kell ebrudálnunk a burzsoá­zia volt tagjait és kiszolgálóit, volt csendőröket, földbirtokosokat stb. Viszont erre az igazgató elvtárs mint ellenérvet hozhatná fel, hogy ezek helyére még nem neveltünk ki mun­káskádereket. De hát ki ezért a fele­lős, miért nincs ? Hisz van elég dol­gozó az állami gazdaságban! Tapasz­talatokból beszélhetünk, hogy az elmúlt 13 év alatt felnevelődött munkáskáderek (bár fokozni kell tudásukat) nagyon szép eredménye­ket értek el, például a nagykaposiak, az ipolyviski, a tőrei, bélai vagy más szövetkezetekben. Tehát nem kell „agyondicsőiteni“ az ún. szaktudást, főleg, ha Mudrochokről és volt csend­őrfőhadnagyokról van szó. Nézzünk csak egy párat a palárikovói állami gazdaságban? Bohumil Kobek, a Má­­ria-családi üzemegység vezetője, volt földbirtokos, Leponi János volt ma­gyar csendőrfőhadnagy ugyanott a könyvelő, Jókai Imre malomtulajdo­nos a dögösi üzemegységben köny­velő, Stefanik János földbirtokos meg az igazgatóságon dolgozik. Ezzel szemben Gödör János, Gyurica elvtárs és Slováková elvtársnő munkás ká­derek és még sokan mások, kétéves mezőgazdasági iskolát végeztek, azonban nem helyezték őket funkció­ba, mert az ún. régi „jó“ földbirtokos és kulák káderek „nélkülözhetetle­nek“. MÉGEGYSZER szögezzük le, hogy jött létre az egyenlet jobbfele, a lopás: hogy az embereket nemhogy nevelnénk, hanem félreneveljük. An­nak dacára, hogy loptak, még feljebb ívelhettek, vagy olyan helyre kerül­tek, ahol még többet lophattak. Eb­ből a harmadik olyan következtetést vonhat le, hogy ő is olyan útra tér. Joggal kérdezhetjük a palárikovói állami gazdaság igazgatóságot, vala­mint az érsekújvári begyűjtési üzem káderosztályát: milyen káderpolitika ez? Talán nem kis részük van nekik is abban, hogy Jelinekék a 15 vagon gabona árát leengedhették a torku­kon? Bállá József A népgazdaság irányításának alapelveihez A CSKP Központi Bizottságának 1958. február 25-i ülésén Viliam Siroky elvtárs beszédet mondott a népgazdaság irányításának új alap­elveiről. Hangsúlyozta, hogy továbbra is elsőrendű feladat a népgazdaság hatékonyságának fokozása. Abban az időben kezdjük meg az új irányítási módszer bevezetését, amikor hazánk szocialista építését jelentős fellendü­lés jellemzi. Az előttünk álló közvet­len feladat: be kell fejeznünk a szo­cializmus anyagi termelési alapjának építését. Egyidejűleg látnunk kell azonban, hogy hazánk szocialista építésének gyors fejlődése komoly nehézségek­kel és problémákkal jár. Különösen a szervezés és irányítás terén. Ezért szükségszerű az, az ipar és az építé­szet és általában a népgazdaság irá­nyításának megjavítása. A kisebb vállalatokat összevonjuk. A termelési gazdasági egységeket túlnyomó részben komplex felszere­lésű és rendszerint bizonyos terme­lési szakasz, vagy annak egységes részét magában foglaló vállalatok formájában szervezzük meg. Az egy­beolvasztott vállalatok képezik majd az új nagyvállalat termelési egységét, így például összevonjuk a mai Mladá Boleszlav-i, vrchlabyi, kvasinyi gép­kocsiüzemeket és ezekből új vállalat, a Mladá Bolszlavi Gépkocsi-gyár jön létre, melyben a személykocsik gyár­tását összpontosítjuk. Ezeknek mag­va, vezető egysége, irányító szerve a legnagyobb termeléssel bíró üzem lesz, ebben az esetben a Mladá Bo­­leszlav-i Gépgyár. Egyes vállalatokat szövetség formájában csoportosítunk Az eddig előterjesztett javaslatok értelmében az ipar és az építészet új szervezetének keretében 344 terme­lési gazdasági egységet, ebből 276-ot vállalatok formájában és 63-at szö­vetségek formájában létesítünk. A megbízotti hivatalok ebből 46 terme­lési gazdasági egységet, vagyis 28 vállalatot és 18 szövetséget irányíta­nak majd. Szövetséget létesítünk az iparban 18 esetben, az építészetben 17 esetben. A nemzeti bizottságok El akarjuk érni, hogy a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó irá­nyítás, mely felöleli a helyi ipar, építészet, mezőgazdaság, forgalom, közszolgálatok, kultúra és egészség­ügy területét, a többi közigazgatás adminisztratív tevékenysége egysze­rűbb legyen. Ki akarjuk az irányítás­ból küszöbölni az eddig, egyes helye­ken fennálló kettősséget. Ezzel kapcsolatban rendkívül nagy­­jelentőségű a tervező bizottságok munkájának megjavítása. Törekvé­sünk, hogy a tervező bizottságokból olyan alkotó és kezdeményező szer­veket alakítsunk, amelyek az országos érdekeknek megfelelően képesek le­gyenek területi keresztmetszetben kidolgozni a távlati fejlődési terve­két. A nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek küldetésében és munkájá­nak tartalmában bekövetkező minő­ségi változások tovább nevelik a nemzeti bizottságok plémiumai mun­kájának fontosságát. Ez főleg arra vonatkozik, hogy fokozottabban részt kell venniük a tömeges szervező munkában és a hatáskörükbe tartozó gazdaság fölött nagyobb ellenőrzést kell gyakorolniuk. A nemzeti bizottságok most a nép­gazdaság terjedelmes részét igazgat­ják. Az olyan ágakra, mint a helyi ipari közszolgálatok, stb., fordítandó fokozott gondoskodás meilett a nem* zeti bizottságok kötelessége biztosí­tani a mezőgazdasági termelés emel­kedését is. Az ipolysági járásban nagy tempóban folyik a szövetkezetek tagalapjának kibővítése. Képünkön a napokban alakult kelenyei szövetkezet küldötteit látjuk. A járási EFSZ konferencia ebédszünetének ideje alatt fényképez­tük le őket. Balról jobbra a második Klacsko József a kelenyei EFSZ el­nöke. Mi legyen az osztalékkal ? Most folynak az EFSZ-ek évzáró közgyűlései, amikor nemcsak a gaz­dálkodás eredményeiről számolnak be, de ezen eredmények a tárgyi va­lóság a kifizetett osztalék fonmájá­­ban is kifejezésre jutnak. Az oszta­lékok magassága különböző. A rend­szeres, becsületes, jó munka maga­sabb osztalékra, a kevés és rosszmi­nőségű munka pedig alacsonyabb osztalékban jut kifejezésre. Hogyan használják fel a szövetke­zeti tagok ezeket az osztalékokat? Egyrészük nagyobb bevásárlásokra, mint bútor, mosógép, televízor és sok esetben személyautó vásárlására for­dítják. Sokan bankba teszik betét­könyvre, vagy pedig felhasználják arra, hogy a szociális biztosítás ke­retén felül önmaguk és családjaik életbiztosítását rendezzék. A szociá­lis biztosítást az 56/1956. számú törvény szabályozza, mely kimondja, hogy a földművesszövetkezetek tag­jainak igényük van aggkori, rokkant­sági, özvegyi és árvasági járadékra, ha biztosítási illetéket fizetnek. Az illeték összege havi 14-88 koronáig terjed. Ennek megfelelően a havi járadék 230 és 440 korona között thozog. Ehhez hozzá kell számítanunk az EFSZ szociális alapjából nyújtott segélyt, melyet némeiy szociális eset­ben a szövetkezet nyújt tagjainak. A fenti áttekintésből láthatjuk, hogy a szövetkezeti tagok szociális bizto­sítása — ha .tekintetbe vesszük az EFSZ tagok korszerinti elosztását — alacsonyabb mint más nemzetgazda­sági ágakban dolgozóké. Ezért az Állami Biztosító Intézet egy új típusú biztosítást vezetett be, azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon a szövetke­zeti dolgozóknak szociális biztosítá­suk kiegészítésére. Ez az ún. betéti biztosítás, mely jelentékenyen hozzá­járul a szövetkezeti tagok magasabb járadékaihoz. A betéti biztosítás ab­ban különbözik a többi biztosítási formáktól, hogy a betéten kívül a biztosított más illetéket nem fizet. Befizeti az intézetnek a betétet és a kamatokkal a biztosítási illetékek ki vannak egyenlítve. A biztosítottnak joga van szükség esetén betétjét, vagy annak egy részét, kivenni. Ebben az esetben azonban a járadékok lé­nyegesen csökkenek, vagy pedig tel« jesen megszűnnek. A biztosítás tehát annyi ideig tart, amíg a betét vagy egy része érintetlen, de legtovább a biztosított haláláig vagy a 70 éves kor eléréséig. Bemutatunk két konkrét példát: Ezer korona betét ellenében a leg­magasabb járadék halál esetén 6640 korona, a legalacsonyabb 1640 koro­na, a belépés idején betöltött életkor szerint. Vagy pedig igénye yan halá­láig évi 4680 koronától 1200 koronáig terjedő járadékra. Ezeregyszáz koronás betét esetén a betevőnek igénye van baleset ese­tén 5000 koronára, ha a baleset halá­los kimenetelű, amely tartós rokkant! ság esetén ez 10 000 koronáig ter­jedhet. Átmeneti munkaképtelenség esetén 2500 koronáig terjedő összeg­re. A betevő betétjét bármikor telje­sen vagy részben kiveheti. Ha hat havi felmondásra teszi be betétjét, a biztosító a teljes összeget, ha fel­mondás nélkül teszi be 5 százalékot von le a biztosító, A betét egy részének kifizetése ese­tén a biztosítás a bennmaradó összeg szerint csökkent. Ezt a biztosítási formát már eddig is sokezer EFSZ tag vette igénybe. Érdemes fontolóra venni ezt a felvi­lágosítást a nyugalmas öregkor és a család jövője érdekében. Beszélő újság. Brüsszelben kiállít­ják Hosina japán feltaláló hangos új­ságját. Az egyik felén rendes betűk­kel ki van szedve a szöveg, a má­sik felén pedig beszélő szöveg van, amely eay egyszerű berendezéssel el­mondja a cikkeket és hírek tartalmát Mesterséges vér. Dr. Kálmán Iz­rael egészségügy igazgatója bejelen­tette, hogy különböző kémiai eljárá­sokkal sikerült mesterséges vért elő­állítani. Kereskedelmi egyezmény. Boris Taskov, a Bolgár Népköztársaság ke­reskedelmi minisztere és Rikhárd Dvorák a csehszlovák köztársaság külkereskedelmi minisztere hosszúle­járatú kereskedelmi egyezményt írt alá. Nagykapos. A nagykaposi EFSZ tel­jesíti beadási kötelezettségét. Eddig 60 darab 110 kg-os sertést adtak be és március első feléig még további 30- at adnak. Kromerizsi verseny. A kromerizsi járás versenyében már 265 járási nemzeti bizottság kapcsolódott be. A járás a versenyből eredő kötelezett­­ségválllaását máris teljesíti. 602 502 liter tejjel, 61127 tojással és 3144 kg baromfihússal többet adtak be, mint a múlt év hasonló időszakában. Szin­tén bebiztosították a szarvasmarha­állomány emelését. Az utolsó két hét­ben 54 földművest szereztek a közös gazdálkodásba. Süketséget gyógyítottak. Két fran­cia orvos teljes süketséget gyógyított. A beteg a fül idegszálon keresztül hangot hall és megért bizonyos szá­mú szót. A szovjet hadsereg küldöttsége Szlovákiában járt. Hradec Králové. AHradec Králové-i Győztes Februári üzem öt tehervonat cukorgyári berendezést szállít t Szovjetunióba. Érsekújvár. Az érsekújvári járás nemzeti bizottságai bekapcsolódtak a kromerizsi versenybe. Tizenkét EFSZ emeli a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés hasznosságát. Az olcsóbb termeléssel és a többtermeléssel kö­zel 14 millió koronát nyernek. Külö* nősen jó kötelezettségvállalásokat tett az udvardi, palárikovói és a ja­­szovi szövetkezet. Az egyéni gazdák eddig 267 egyéni és 170 kollektív kö­telezettségvállalást tettek, 670 000 ko­rona értékben. Ipolyság. Az ipolysági járás a ver­seny ideje alatt 5000 hektár földet szerez a nagyüzemi gazdálkodásra és 1000 hektárral bővíti a szántóföld te­rületét. Búzából 23,5, cukorrépából pedig 270 mázsás átlagos hektárhoza­mot érnek el. Az egy hektárra eső tejtermelést 30 literrel emelik. A kö­telezettségvállalások értéke több mint 12 millió koronát tesz ki. A faluszépítési akcióba közel ne­gyedmillió brigádórát dolgoznak le. A Szenszi kínai tartományban egy kriptában papírt találtak, ami azt bizonyítja, hogy Kínában már időszá­mításunk előtt készítettek papírt. Eddig azt hitték, hogy Cehaj Lun kínai hivatalnok időszámításunk utáni 89—105-ös években találta fel a pa­pírgyártást. HÍREK Viliam Siroky elvtárs beszédéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom