Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 4. szám

1958. január 26. \frab-ad Földműves 5 TANÁCSADÓ KÉRDÉS: Lehetséges-e egy családra, amelynek több felnőtt tagja van két vagy több beadási végzést kiírni. (P. L., Csitár). A pozsonypüspöki tánccsoport már számos országos sikert ért el és tu­dását alkalma volt Novotny elvtárs látogatása alkalmából is bemutatni. Busás hasznot hozott ? : ^ ‘í í se m:. > j. . % a dohány ■ Az örösi EFSZ-ben január közepén fejezték be a dohánysimítást. Mon­dogatják is a szövetkezeti tagok: „Jól dolgoztunk, hát meg is van a látszatja.". Juhász Bertalan elmondotta, hogy dohánytermésük kilóját 20 koronáért vették át. Terven felül 70 mázsa do­hányuk termett. Ennek kilójáért azonban 50 — 70 koronát, csaknem háromszoros árat kaptak. Csupán a terven felüli termésből mintegy 400 000 koronával gyarakodott pénz­bevételük. - horosz •* Hol rendelhetők kispulykák ? Akarnak-e pulykatenyésztéssel fog­lalkozni ebben az évben? Ha igen, akkor már most rendeljék meg a kis­puskákat. Az alsószeli EFSZ-ben már kb. 200 db tenyészpulykával rendel­keznek, ^ azon kívül saját keltetőjük is van. Ebben a kis „üzemben" kb. 10 000 db kispulykát keltenek ki az idén. Ilyen értesítést kaptunk Michal Hudák baromfitenyésztési zootechni­­kustól. Azok a szövetkezetek, ame­lyekben pulykatenyésztéssel akarnak foglalkozni, mielőbb rendeljék meg a kispulykákat. Cím: JRD, Dőlné Saliby, okres Galanta. K. F. Egy zárszámadás előtt Bizonyára mindenki úgy van vele, hogy az ezresekkel duzzadó pénztár­cára és a teli pénztárra jobban vigyáz, mint az üresre, mert félti ami benne van. A gyival szövetkezeti tagoknak azonban ilyen gondjaik nincsenek. Nem azért, mintha most az évvégi elszámolásra osztalék re­ménye nélkül várnának a közgyűlés­re. Erről aztán szó sem lehet, mert az idén először teljesítette a szövet­kezet száz százalékra pénzügyi ter­vét: egyenesbe jutott az állattenyész­tés és jól jövedelmezett g cukorrépa is. Munkájuk eredményét és egyben a kiosztásra kerülő pótjutalmat pil­lanatnyilag a folyószámla napi állá­sáról olvashatják le. Csinos kis ösz­­szeg mutatkozik a papíron, s a tag­ság a páncélszekrény helyett ezt a számot símogátja tekintetével és joggal, mert ez már az övé. Vannak ugyan még olyan tagok, akik nem hisznek a papírnak, de a vezetőség megnyugtatásának sem. Ez talán ért­hető is, hiszen a szövetkezetben még nem volt példa arra, hogy az előlegbe kapott pénzt még egyszer leolvassák a tagság kezébe. Juhász Ferenc bácsi a szövetkezet 75 éves csősze azonban a jólértesül­tek közé számít és már készen is van terve arra vonatkozólag, hogy a pót­jutalommal, a 3000 koronát megha­ladó „égből" pottyant pénzzel mit is fog kezdeni. A megélhetésre teljesen elegendő az előlegként kézhez vett összeg és a háztáji gazdálkodás jöve­delme. így hát az elszámolási összeg részben az ifjabb és legifjabb gene­ráció költségvetését, kívánságait és vágyait fogja támogatni. Ezen a té­ren pedig az új ház építésétől kezdve egészen az alvó hajasbabáig nagyon sok helye akad -a könnyen guruló koronáknak. G. J. Emelt fővel járnak Tavaly ősszel, szeptember végén, megalakult az egységes földműves­­szövetkezet Felsőtúron. Az emberek lehorgasztott fővel jöttek-mentek a faluban. Talán fájt nekik, hogy meg kellett válni a „sajáttól"? Kérdezem az egyiket, kérdezem a másikat, mindegyik hümmög, hogy jó volt úgy, ahogy volt, meg nem tudjuk, hogyan lesz tovább és hasonlóan. Az embe­rek valahogy nehezen értették meg, hogy csak becsületesen kell dolgozni, és akkor lesz mindenük. De amikor megkezdődött a munka a gyulai dű­lőben egyszeriben ott termett 12 pár iga, Adami János alelnökkel az élen. Hát ez szép eredmény — mondom magamban... El kellett,mennem négy napi isko­lázásra. Zootechnikusunkkal, Matók Jánossal indultunk útnak. Útközben beszélgettünk és sző került a szö­vetkezetről is. — A falunkban, úgy gondolom, jól fog működni a szövetkezet. — Matók elvtárs rámpillant, s megkérdi: — Miből gondolja. Jani bácsi ? — Hiszen láttad, a gyulai dűlőben már 19 pár ló után porzik az eke. Négy nap múlva visszajöttük Kö­vecsesről és megkérdeztem Mintái Kelnek a kiscsibék A somorjai járásban levő dénesdi szövetkezetnék saját keltetőgépe van, amelyből évente sok ezer csibe bújik elő. Az idei keltetési időszakra 28 000 csibe kikeltését tervezték. Ebből 3000 darabot saját baromfiállományuk fel­töltésére fordítanak. A kelthetőség 91 százalékos. Hasonlóan jó eredményeket mutat fel az erzsébetmajori- és úszori szö­vetkezet is a csibekeltetés terén. (B) János agronómust, hogy állunk a munkával. — Elég jól — felelte büszkén —, mert már 14 hektár őszi árpát és 25 hektár búzát vetettünk el. És valóban jó munkát végeztek. Az akkor bevetett mag dús zöld sző­nyegként mosolyog ma. a szövetkezeti tagok pedig jutalmukat már meg is kapták. Mert minden munkaegységre hat koronát fizetünk ki, pótjutalom­ként pedig ugyanannyi jár az elszá­moláskor. S most már nem látni Fel­sőtúron olyan szövetkezeti tagot, aki lehorgasztott fővel ballagna az utcán. SAVER JANOS, Felsótúr FELELET: Erre a kérdésre vála­szunk röviden és teljesen egyértel­műen a következő: Nem lehet! Hogy azonban pontosabb magyarázatot ad­hassunk, egy példán mutatjuk be szemléltetően ezt a kérdést, esetleges félreértések elkerülése végett. Az apának 3,30 hektár földje van, ezen gazdálkodik. Férjezett leánya özvegy lesz és visszaköltözik a szülői házhoz. A házasságában férjével egy hektárt szereztek, s ezt most magá­val hozza az apai házhoz. Ez esetben felmerülhetne a kérdés, hogy két be­adási végzést kapnak. Azonban ebben az esetben sem lehetséges két beadási végzés kiírása, mert a mérvadó fel­tétlenül az, hogy egy háztartásban élnek annak ellenére, hogy külön földtulajdonnal rendelkeznek a csa­lád egyes tagjai. Ha azonban mégis két beadási végzést kapnának, ez tel­jesen szabályellenes és helytelen is. A szívszélhüdésről AZ ELÉG GYAKRAN előforduló hirtelen halálesetek nagyrésee a szív megbetegedéseit terhelik. Ezek kö­zött is az első helyet az „angina pec­toris“ nevű betegség foglalja el. En­nek jellemző tüneteit először 1768-ban Haberden nevű orvos foglalta össze, s a betegség nevét is tőle kapta. A másik neve „stenokardia“ szintén tőle ered. Az angina pectoris, vagy stenokar­dia a szívtájon rohamokban jelent­kező fájdalmakban nyilvánul meg. A fájdalmak igen gyakran más terü­letekre is kisugárzanak és rendsze­rint nagy félelemérzéssel járnak. A beteg magatartása és arckifejezése ugyancsak tükrözi ezt a nagy fájdal­mat. A roham többnyire egész hirte­len, minden előjel nélkül kezdődik, néha azonban rövid ideig tartó nyo­más a szív tájon, vagy a szegycsont tájékán, vagy pedig zsibbadás a bal­karban előzi meg a rohamot. Maga a roham igen heves, tompa nyomáshoz hasonló, de tűrhetetlen fájdalom. A rohamok különböző ideig tarta­nak, többnyire már néhány perc alatt elmúlik a fájdalom, máskor a roham még el sem múlt egészen és már újból hevesebb lesz a fájdalom, és a beteg órákig a legnagyobb kí­nokat szenvedi. A roham alatt nem egyszer bekövetkezik a halál. Nagyobb étkezés, erősebb mozgás, kedélyizgai lom és a hideg behatása szerepel leggyakrabban a rohamokat kiváltó okok között. Sok esetben azonban semmilyen okot sem lehet kimutatni. Sokszor igen nehéz megkülönböz­tetni az igazi angina pectorist a neu­­raszténiás emberek szívtáji fájdal­mától és kellemetlen érzéseitől. Nagy orvosi tapasztalat szükséges ennek megállapításához márcsak azért is, mert a kétfajta betegség merőben ellenkező gyógykezelést igényel. A betegséget kiváltó okok között nagy szerepe van az érelmeszesedés­nek. így a betegség megelőzéséhez szükséges, hogy kerüljük mindazt, amely az érelmeszesedést előidézheti. (Nikotin, kávé, alkohol, megerőltető testi és szellemi munka, a hús és zsírok fokozott élvezete.) Legjobb ha a beteg egyes pana­szaival azonnal orvoshoz fordul, mi­vel az esetek elbírálása különböző lehet. Dr. TIMKÖ PÁL Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben ? • Vihar rendelésre Az ember parancsára vihar támad abban a medencében, amelyet a Fekete-tenger krimi partján épí­tettek fel. A vízmedencét a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájá­nak hidrofizikai osztálya létesítette és az első és egyben egyetlen is a maga nemében a világon. A viha­rok idején fellépő hullámok keleti kezésének, haladásának és hatásá­nak vizsgálására szolgál. A vihar előállítását egy különleges beren­dezés segítségével egyetlen kap­csolótábla mellől irányítják a víz­medence közepén elhelyezett to­­onyból. • A vasérc milliárd tonnái A szovjet geológusok nemrég a kusztanai körzet keleti részében úi nagy vastartalmú, kiváló minőségű vasérc-lelőhelyet tártak fel. A vas­érc-réteg 70—80 méter vastag és az itt található érckészletet a szak­értők sok milliárd tonnára becsülik. • Összevart idegek A kísérleti sebészeti műszerek szovjetunióbeli tudományos kutató intézetében az idegek összevarrásá­­ra alkalmas műszert készítettek. Az elszakadt idegek végeit összeillesz­tik, majd 0,1 milliméter átmérőjű tantal-drótból készült kapcsokkal fűzik össze. Az operáció igen egy­szerű és nagyon rövid ideig tart. • Televíziós vetítők A Szovjetunióban megkezdték a „Moszkva“ típusú televíziós vevő­­készülékek gyártását, amelyekre vetítőkészülékeket szerelnek. E ve­títőkészülék lencsék és ernyők rendszeréből tevődik össze, amelyek útján a képet egy 90X120 cm alumínium tükörre vetítik. Téli táj. Szentes községben hétéves múltra tekint vissza a nagyüzemi, szövetke­zeti gazdálkodás. Községünk száz százalékban kollektivizált már a kez­det óta. Nagy előny ez a szen­tesi szövetkezet tagságának azokkal szemben, akik még csak most kezdik. Hiszen nekünk már készen állnak épületeink a nagyüzemi gazdálkodás­hoz. Három darab 100 férőhelyes szarvasmarhaistállónk, 2 darab 400 férőhelyes sertésólunk, juhaklunk, lóistállónk, dohányszárítónk, 25 va­­gonos raktárunk és 1500 baromfi részére baromfitelepünk van. HELYTELEN VOLNA azonban azt gondolni, hogy már nincs semmi ja­vítanivaló. Ilyen szövetkezet talán nincs is. Nálunk, sajnos, úgy van, hogy tagságunk jól ismeri jogait, kötelességeit azonban annál kevés­bé. Bizony kezdetben nem is ment úgy a gazdálkodás, ahogy szerettük volna. Hosszas kísérletezés után a vezetőség úgy döntött, hogy meg. kell szüntetni a kétlakiságot és az üze­mekben dolgozók, - akiknek földjük van — kizárólag a szövetkezetben dolgozzanak. Vagy ha erre nem haj­landók visszakapják a szövetkezetbe beadott földeket. Ez az intézkedés jónak bizonyult és ma szövetkezetünk a királyhelmeci járásban a jobbak csoportjába sorozható. ■Most azon igyekszünk, hogy a má­sodik ötéves terv előirányzata sze­rint fokozzuk termelésünket. így a növénytermesztés terén a kapásnö­­vényeket egyéni művelésre osztjuk ki, az ipari növényeknél pedig az elért minőséget vesszük alapul. To­vábbi intézkedésünk az, hogy a ter­ven felül kitermelt mennyiségből részesednek a tagok is. Ennek elő­feltétele azonban a még pontosabb munka mind a tagok, mind a csoport­­vezetők és általában a vezetők ré­széről. IGEN FONTOS KÉRDÉS a trágyá­zás és a trágyák felhasználása. Saj­nos nálunk helytelen az istállótrágya kezelése már az istállók körül is. E téren szükséges mezei trágyatele­peket létesíteni, mert így a legalkal­masabb időben szórhatjuk szét a föl­deken. Sok tennivalónk van még a komposztkészítés terén is, amit rét­jeink és legelőink búsásan meghálál­nak, ha komposzttal javítanánk fel őket. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy szövetkezetünkben nagyobb gondot kell fordítanunk az évelő takarmányok termesztésére is, mert ezzel biztosíthatjuk egyrészt állattenyésztésünk nagyobb hasznos­ságát, másrészt a talaj feljavítását is. A műtrágyák elraktározása terén fennálló hiányosságot megfelelő rak­tár építésével kell megoldanunk, mert jelenleg sok értékes műtrá­gyánk vész kárba ahelyett, hogy a földbe kerüljön. Nem beszélve arról, hogy így sok felesleges kiadása szár­mazik a szövetkezetnek. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN is sok a javítanivaló. Az állatgondozóknak maguknak kell elkészíteniök és szál­­lítaniok is a takarmányt, mert így biztosítjuk 4 nagyobb termelékeny­séget. Feltétlenül szükséges lesz ez­zel kapcsolatban aprólékosan ismer­tetni az állatgondozókat a takarmá­nyozási fejadagok és a tápértékek nagyságáról. így maguk is tudják majd a jó takarmány elkészítésének módját és ez kihatással lesz az állat­­állomány hasznosságának növekedé­sére. A lovasfogatok munkáját úgy le­hetne megjavítani, hogy személyi­­lapot kell vezetnünk minden egyes fogat munkájáról és erről tíznapon­ként kiértékelést készíteni, mert van olyan fogata is a szövetkezetnek, amely csak ráfizetést jelent. Mindent összegezve egy tanulságot lehet leszűrni. A tagokat érdekeltté kell tenni a munkában, hogy necsak a mennyiséget, hanem a minőséget is szem előtt tartsák és így törekedje­nek a termelés fokozására. Itt sokat segíthet a szövetkezeti munkaiskola, ha a tagok ezt rendszeresen látogat­ják és az itt tanultakat a gyakorlat­ban fel is használják. Nem lehet megfeledkezni azonban a nyilvántar­tások fontosságáról, hiszen a szövet­kezet gazdálkodásának legpontosabb mutatói ezek. SZÖVETKEZETEINK hiányosságai­nak kiküszöbölése minden tagnak a javát szolgálja, hiszen a többterme­lés nagyobb jövedelmet biztosít és mindnyájunkat közelebb visz a szebb holnaphoz, hazánk felvirágoztatásá­hoz, PARAJOS LÄSZXÖ, Szentes Nagy tejhozamot érnek el a vicsápapáti szövetkezetben, ahol a fárasztó kézi fejést már gépe­sítették Pályázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom