Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 3. szám
1958: január 19. Jral^ad Földműves s A jó gazda gondosságával Mindenhol lehet takarékoskodni Amikor egyes földmüvesszövetkezetek vezetőit megkérdezzük, hogyan dolgoznak, hogyan gyarap odik szövetkezetük, gyakran hallhatjuk tőlük: „Hátéminden megy rendjén, csak az építkezés nagyon drága.“ Aki így válaszol, legtöbb esetben igazát mond, de van rá mód, hogy az építkezés ne legyen'drága. A párt levelének részletes megtárgyalása után jelentős javaslatokat tettek az építkezések olcsóbbá tételére. Erre nagyon alkalmas a helyi nyersanyagok feltárása és felhasználása az építkezéseknél. Abaújszínának határa homokos és a lakosság a szükséges kavicsot és homokot saját határában termeli ki. A szövetkezeti építkezésekhez azonban ez a kavics kihasználatlanul fekszik. Most kezdenek ezzel a kérdéssel foglalkozni, csak sajnos lassan. Hernádcsány községben is vannak homokbányák és vagonszámra adják el a kavicsot és a homokot. Arra azonban talán nem gondoltak, hogy ebből a homokból és kavicsból cementtel keverve jóminőségű építőanyagot készíthetnek és így az istállókat olcsón felépíthetik. Valamikor még cserepet is maguk készítettek, s most ezt a mesterséget csak fel kellene újítani. Hiszen kőben gazdag vidék a miénk. Az ötéves terv sikeres teljesítése érdekében ezért szükséges lesz jól szétnézni, nemcsak a kassai járásban, hanem minden EFSZ-ben, hogy a termelést olcsóbbá téve dolgozóink asztalára többet, jobbat és olcsóbban adhassunk. Iván Sándor, Kassa. Az ötéves tervet Királyhelmecen is egy évvel rövidebb idő alalf Smlékezetes nap marad a királyhelmeci járás szövetkezeteinek történetében 1957. december 21. Ezen a napon ugyanis a JNB nagy üléstermét az EFSZ-ek elnökei, könyvelői, az SZLKP járási bizottságának, valamint a JNB és a Nemzeti Front funkcionáriusai töltötték be, hogy részletesen megtárgyalják pártunk Központi Bizottságának levelét. A JNB elnökének Iván elvtársnak beszámolója rámutatott arra, hogy a párt levelének szellemében hogyan dolgozzanak ki reális terveket a szövetkezetek a következő évre. Beszámolójának végén kiemelte azt a tényt, hogy a túlnyomóan mezőgazdasági jellegű királyhelmeci járásban minden előfeltétel megvan az ötéves terv egyes feladatainak egy évvel hamarabb való teljesítésére. Ezt az icÜn elért eredmények is bizonyítják. A szövetkezetek elnökei a további vita folyamán egyhangúlag határozatot fogadtak el, mely kitűzi, hogy a járás összes szövetkezetében egy évvel hamarább teljesítik az ötéves terv egyes feladatait. A perbenyiki szövetkezet vállalta, hogy már 1956-ban 100 mázsa kukoricát fog kitermelni hektáronként. Már eddig is jelentős eredményeket értek el ebben a szövetkezetben és ez reményt ad arra, hogy vállalásukat teljesítik* Csúcseredményt mutatnak fel a nagygéresi szövetkezetesek is. Ebben az évben egy hektárról 400 mázsa cukorrépát és 600 mázsa takarnkányré>át gyűjtöttek be. Most a járás szövetkezeteiben az EFSZ-ek 111. kongresszusának határozatai alapján az elért hasznosság szerinti jutalmazás, a prémiumrendszer bevezetése, továbbá a .saját alapszabályok' pontos kidolgozása és betartása elősegíti feltett szándékuk — az ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítése — valóraváltását. Sádel János, Királyhelmec Pótjutalomként 12 bárányt kaptak Vannak még szövetkezetek, ahol nem fordítanak figyelmet az elvégzett munka mennyiségére és minőségére. Ettől függetlenül írják be a csoportvezetők a tagok munkaegységeit. így azután hiába várnak jó munkát a tagoktól, akik nincsenek érdekeltté téve a termelésben. Erre a legjobb módszer: a pótjutalmazás. A szentesi EFSZ (királyhelmeci járásj már 1956-ban élt ezzel a kiváló lehetőséggel. A múlt évben például a gabonaneműeknél is alkalmazták. A rendkívüli esős időjárás ellenére sikerült a gabonatermést megmenteniük. Ennek csak most látják anyagi előnyeit: egyes szövetkezeti tagok 200 kg búzát is kaptak pótjutalom címén. Ugyancsak pótjutalomban részesültek a juhgondozók is. A terv szerint minden 100 anyajuhtól leválasztott 100 kisbárány után 1 darabot, az ezen felülinek pedig a 30 százalékát, így a 270 anyajuhtól elválasztott kisbárányokból Hajdók József, Pusztai Bertalan és Fazekas Pál juhgondozók tizenkét darabot kaptak. PARAJOS LÄSZLÖ, Szentes A somorjai járás szövetkezetesei az elmúlt évben gabonanemüekból több mint száz százalékra teljesítették a beadást. A felvásárlás azonban még most is folytatódik, mert sok szövetkezeti tag jelentkezett, hogy a természetbeni járandóságként kapott gabona egy részét átadja a közellátásnak. így Pénzes Vendel is, a bacsfai szövetkezet tagja, aki a bó természetbeni járandóságból 17 mázsa terményt szállíthatott a felvásárló üzembe, s így pénzben csaknem 4000 koronával emelkedett az évi jövedelme. -zic A párt levele nyomán — Igaza van a pártnak, ha jobban akarunk élni: többet és olcsóbban kell termelnünk! — mondják az EFSZ-ek tagjai, amikor a párt levelét vitatják. A megállapítás mindenesetre egymagában kevés. Keresni kell a többtermelés módját. Ezt tették a tornaijai járás dolgozói is a párt levelének vitatása alkalmával. Kovács László az abafalvai EFSZ tagsági gyűlésén vitafeiszólalááában például a következőket mondotta: — Helytelennek tartom, hogy a szövetkezet vezetősége nem törekszik a füves-vetésforgó betartására. Már pedig valamennyien tudjuk: az állatok hasznosságát csakis a bő takarmányalap biztosításával lehet elérni. Pásztor elvtárs — az EFSZ elnöke — így válaszolt a megjegyzésre: — A megállapítás helyes! A jövőben valóban nagyobb gondot kell fordítanunk a takarmányalap biztosítására. Az elnök szavai után a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy bevezetik és be is tartják a füves-vetésforgót! Németh János, Sajószárnya. Diilöngözö betűkkel megírt 121 levél, 12l'pályázati cikk. Ennyi olvasónk fogott tollat, hogy tapasztalatait papírra vetve egy község, égy járás gazdálkodásának megjavításával járuljon hozzá a nagy ügyhöz, hazánkban a szocializmus betetőzéséhez. A dülöngözö betűkön ott értődik a munkától megnehezedett kezek merevsége, a mondat szerkesztésen, a helyesíráson a pár elemit végzett falusi ember stílusa, de a gondolatok — mint egymáshoz a jó gazda gondosságával szántott föld barázdái — hajlékonyon simulnak oda mezőgazdaságunk legidőszerűbb kérdésének megoldásához. Ezt és elsősorban csakis ezt mondhatjuk el a beérkezett pályaművek többségéről. Hisz mennyi mindenről szólnak beszédes tényként a széltől, naptól cserzett kezekkel, más-más fajta betűkkel, különböző papírokra vetett gondolatok. Elsősorban felszabadult dolgozó népünk alkotó készségéről, tettekben is gazdagon megnyilvánuló építő akaratáról és arról, hogy a múltban kisemmizett, semmibe vett nép a jog és hatalom birtokában milyen országformáló gondossággal tud odasorakozni mezőgazdaságunk felvirágoztatásához, holnapunk intézéséhez. Igen. Dolgozó népünk életrevalóságára, a nagy nemzetgazdasági problémákban való jártasságára enged következtetni az a 121 levél, amely a lapunkban meghirdetett pályázatainkra beérkezett. Továbbá arra is, hogy az egyszerű falusi emberek akaratban és tudásban már felmagasodtak a legnakés épít ómunkával egyre tökéletesebbé formálódó holnapot? Akarhat-e mást, mint békét és egyre gazdagabb jövőt családja számára? Nem akarhat, és nem is akar. S amikor pályázóink írásait értékeljük, akkor elmondhatjuk, hogy a gazdálkodás megjavítására tett javaslatok mellett a beküldött levelek legtöbbjéből éppen a család, az ország és az egész világ békéjét óhajtó hang csendül ki leghatározottabban. És ez a hang már nem csupán passzív kívánság, mert a valóraváltását az a cselekedetekre serkentő akarat teszi reálissá, amellyel a pályaművek írói falujuk vagy járásuk gazdálkodásának megjavítását, szocialista hazánk és egyben az egész béketábor megerősítését segítik elő. Mert nézzük csak miről írnak pályázatunk részvevői? Zsebik Sándor sokéves elnöki és könyvelői tapasztalatával egyengeti a most egész községivé alakult szövetkezet útját. Polóka András a szervezésben, a munkaegységekkel való gazdálkodásban előforduló falatot. Hisz egyformán tanult belőle a levelező, az olvasó, a szerkesztő. Szerkesztőségünk számára kimeríthetetlen aranytartalék a falusi ember józan észjárásával, a parasztbölcsességgel megírt sok-sok adat és tapasztalat, a sok értékes javaslat. Az olvasó Csurilla Gábor hiányosságok eltávolításának módjaival mutat rá a szövetkezet gazdasági és politikai megerősítésének lehetőségeire. Tóth József a helyi lehetőségek kihasználásához, s a vezetés megszilárdításának egyes kérdéseihez mond konkrét javaslatot. Csurilla Gábor alapos szakmai elemzéssel mutatja meg szövetkezeti gazdálkodása megjavításának útját. R ados Pál, Köpöncei Lajos, Koncz János és még sókan mások szintén mélyen elemzik és mutatják meg a kivezető utat mind a szervezés, mind a szakmai téren előforduló hiányosságokból. És ha a mezőgazdasági tárgyú pályázatunkra beérkezett levelek tartalmát összegezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a 91 levél a nagyüzemi gazdálkodásban előforduló hiányosságoknak szinte mindegyikére rávilágít, megmutatja a kiutat, de egyúttal arra is rámutat, hogy a sok helyen még csak gyerekcipőben járó nagyüzemi gazdálkodás eredményeiben már eddig is messze maga mögött számára tükörkép az egyes községek és járások gazdasági helyzetéről, de a tapasztalatok és javaslatok felhasználásával tanulság is szövetkezetük gazdálkodásának megjavítására. De tanulság levelezőinknek is, hogyan lehet jószándékú építő bírálattal nyesegetni, orvosolni a hibákat anélkül, hogy az ellenség malmára hajtanák a vizel, és nem utolsó sorban szinte felmérhetetlen értékű az a tény, hogy a pályázaton keresztül tovább szélesedett, erősödött olvasó és levelező táborunk, valamint a szerkesztőség kapcsolata — a szocialista sajtó szilárd bázisa. Ez nyilvánul meg azokban a szerkesztőségünkbe naponként érkező levelekben is, melyekben olvasóink, levelezőink köszönetét mondanak a pályázati cikkekből meríthető értékes tanulságért és újabb pályázat meghirdetését javasolják. A pályázattal kapcsolatban még valamit meg kelt említenünk. Mint a búza között konkoly — a sok pályamű között olyan is akad, amelynek írója nem eléggé világosan értette meg pályázatunk ''célkitűzéseit és éppen ezért a beküldött cikk nem, vagy legalábbis nem minden tekintetben felelt meg a követelményeknek. Szerkesztőségünkre ebből a szempontból á jövőben az a feladat hárul, hogy még aprólékosabban írjuk meg a pályázat feltételeit, követelményeit. De egyesek talán a szak-Kopper János Köpöncei Lajos Rados Pál Hoksza István Németh János gyobb feladatok és békés holnapunk intézőjévé. Mert akarhat-e mást a gyermekeiben továbbélő, egészséges gondolkozású dolgozó ember, mint bé-Dolgozóink a békekiáltványról beszélgetnek A VILÁG KOMMUNISTA PÁRTJAI moszkvai értekezletének békekiáltványa nagy visszhangra talált hazánk dolgozóinak körében is. A kiáltvány szövegét teljes egészében magukévá tették a nyitrai kerület földművesei. Erről beszélnek a komáromi hajógyár dolgozói, a nováki és a handlovai bányászok, a Csallóköz szövetkezetesei és erről tárgyalnak á nyitrai kerület Gazdag volt a zárszámadás a blázovcei szövetkezetben. A zsolnái kerületben az elmúlt évben ők érték el a legnagyobb munkaegység értéket, 38 koronát. A zárszámadáskor 330 ezer koronát osztottak szét, s a kapott összegből a tagok több mint negyedmillió koronát bankbetétre helyeztek el. Képünkön Hrivnyák József és felesége felveszik a gazdag jutalmat, 17117 koronát. északi vidékén is. Az összejöveteleken, értekezleteken és gyűléseken dolgozóink egyhangúlag helyeslik a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének békekiáltványát. A galgóci állami gazdaság igazgatója Rohony elvtárs a párt és a Nemzeti Front tisztség viselőinek nyitrai értekezletén ipegemlítette, hogy a gazdaság dolgozói teljesítették a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére tett vállalásaikat és terven felül 1 900 000 korona értékben többet termeltek. 1 A többtermelés mellett döntöttek a Pol'né Kerföv-i és a stefanovicobóí szövetkezetek tagjai is. „A mezőgazdasági termékek termesztésének emelése a legjobb hozzájárulás a világ békéjének megszilárdításához“ — mondja Kacskovics elvtárs a Pol'né Kcsov-i szövetkezet elnöke. Hasonlóképpen nyilatkoznak a többi szövetkezetek tagjai is. Valamennyien megegyeznek abban, hogy a történelem kerekének előre kell haladni és nem visszafelé. A szövetkezeti tagok becsületes munkával szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még jobban megszilárdítsuk a világ békéjét, ismeret hiányában, vagy a kritika következményeitől való félelem miatt nem mélyültek el a gazdálkodás helyi problémáinak elemzésében, nem mutattak rá a gazdálkodás megjavításának módjaira, s csupán általánosságban, felületesen írtak. Nem szükséges, hogy nevek szerint foglalkozzunk a megírás módjában, valamint a tartalmukban gyengébb pályaművekkel. Hisz az értékelés egyrészt már rámutatott erre, s mi reméljük, hogy azok írói belátják tévedéseiket és tanulnak a sikeres, tartalmukban gazdag pályázati cikkekből. És most, amikor e9V új év elején elsősorban legjobb, de egyúttal pályázataink minden részvevőjét köszöntjük, joggal hisszük, hogy közös munkánk nyomán az új esztendő minden eddiginél gazdagabb eredményeket tartogat számunkra. Ehhez, valamint későbbi pályázatainkhoz további eredményes munkát és sok sikert kívánunk minden olvasónknak. Haraszti Gyula Csandal István Tóth József Kovács Miklós Polóka András Zsebik Sándor Agócs Vilmos Koncz János Lóska Lajos Kemény József hagyta a régi módi kisparcellás gazdálkodást. Nehéz lenne eldönteni, hogy pályázatainkból ki merített legtöbb tapasz-Pongrác Gábor Jónás Boldizsár
