Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-01 / 22. szám
195Ä. június L Jzalhad Földműves Lányok példaképe Nyolc évvel ezelőtt a középiskola elvégzése után Péntek Sárika azon gondolkozott, gyári dolgozó legyen-e vagy mezőgazdasági munkás. Komoly megfontolás után mégis csak úgy határozott, hogy a mezőgazdaságban marad és a Rimaszombati Állami gazdaság bátkai részlegén kezdett dolgozni. Lelkiismeretes munkájáért és a kollektíva iránti szeretetéért már többször jutalomban részesült. Az utóbbi időben munkacsoportvezető volt és itt is nagyon jól megállta a helyét. Ezért az állami gazdaság vezetősége iskolára küldte, hogy ezután még magasabb beosztást tölthessen be. Péntek Sárika szerénységénél fogva a munkájával és fizetésével mindig elégedett volt és a hivatásválasztásnál sem tévedett. Példaképe lehet azoknak a lányoknak, akik a mezőgazdasági munkától húzódoznak és mindenáron csak az íróasztalt akarják választani. P. Z. Bízunk vállalásaink teljesítésében Járásunk szövetkezeteinek nagy többsége a közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalást tett, hogy második ötéves tervünk termelési mutatóinak színvonalát egy évvel hamarább elérik. Ennek a nem könnyű, de tiszteletteljes feladatnak teljesítése érdekében szövetkezeti tagjaink azon fáradoznak, hogy ehhez létrehozzák a kellő előfeltételeket. A növénytermesztés terén, hála gépállomásunk jelentős segítségének és szövetkezeti tagjaink igyekezetének, talán könynyebb munka vár ránk. Annál fokozottabb feladatok előtt állunk az állattenyésztés szakaszán. Az eddigi tapasztalatok alapján járásunk legtöbb szövetkezetében megértették, hogy az állattenyésztés további fejlesztése elsősorban feltételezi az állatállomány feltöltését, a tervezett állomány beállítását. Ezen a szakaszon különösen a szarvasmarhaállomány felfrissítésére kellett összpontosítani figyelmünket. Az év folyamán szövetkezeteink általában nagy lendülettel láttak hozzá az állomány feltöltéséhez saját netosításra váró és felvásárolt tehenekkel a tervezett állományt száz százalékon felül beállíthatjuk. Mindemellett figyelembe vettük, hogy az év végéig még több mint 5000 mázsa marhahúst kell átadnunk a közellátás részére, ami darabszámban kifejezve több mint ezerháromszáz 400 kg-os átlagsúlyú állatot jelent. Az év elejétől járásunkban az átlagsúly a szarvasmarhánál 362,8 kg, beleszáA növendékeket átvétel után kompon szállítják át a zempléni szövetkezet Bodrog-parti legelőjére. F.: Kulik vetésükből, részben pedig az összpontosítás és felvásárlás útján. Annak ellenére, hogy járási méretben 1958. január elsejéhez viszonyítva a szarvasmarhaállományban május közepéig 1379 darabos növekedés mutatkozott, az év végéig ezt még 1266-al kell fokozni. Előreláthatólag a meglévő üszőkből 866 megy át a tehénállományba, s a még összponmítva a kényszervágásokat is. A vágósúly megjavítása érdekében szövetkezeteink gyorshízlaldákat létesítettek, ahol 541 állat- hízik. A szarvasmarhaösszpontosítás terén szép eredményt ért el a’ borsi EFSZ, ahol 10 nap alatt 173-al töltötték fel az állományt. Viszont Zétényben még 105, Nagykövesden 69, Radban 70, Őrösben 74 hiányzik a tervezett állományból. Ezzel szemben a leleszi szövetkezetben 45-el. a bácskaiban 25-el van több a tervezettnél. Az utóbbi 20 nap alatt rendezett sikeres vásárokról sok jószág került a közös állományba. Az eddigi tapasztalatok arra hagynak következtetni, hogy az engedélyezett szabadeladás elég jelentősen veszélyezteti az összpontosítás menetét. Ezért szükségessé vált, hogy bizottságilag leellenőrizzük a szövetkezetek állományát és szabad eladást csak ott engedélyezzünk, ahol erre magvan az előfeltétel. A tehenek és üszők selejtezését úgy korlátoztuk, hogy ezek az állatok csak az állatorvosi szolgálat és a járási zootechnikus engedélyével kerülhetnek beadásra. Az engedélyezett 13 százalékos kieselejtezést eddig csupán 5,3 százalékra használtuk ki. A borjakból ez évben 37 került levágásra. A borjak elválasztását és nevelését hetenként ellenőrizzük. Születésükről a HNB-okon kívül a zootechnikai szolgálat is nyilvántartást vezet, hogy ezzel is akadályozzuk a fekete vágásokat. Amint a már említettekből is kitűnik, az állomány gyarapítása terén felelős feladat hárul a zootechnikai szolgálatra. Járásunkban 8 körzeti és 2 helyi, államilag fizetett zootechnikus működik. Az állandó feladatok mellett hetenként konkrét feladatokat kapnak az állomány feltöltésére vonatkozólag is. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az utóbbi két hónapban a munkafegyelem lényegesen javult a körzeti zootechnikusoknál és például Hegedűs, Zatko és Megyesi elvtársak jól teljesítik feladatukat. Sajnos, Pandi Árpád, Kiss Sándor és Kun Lajos zootechnikusokról ugyanezt nem állíthatjuk. Hogy a helyzet a zootechnikai szolgálat vonalán még jobb legyen és segítségük még jobban megmutatkozzon a szövetkezetekben, szükségesnek tartottuk, hogy a körzeti és helyi zootechnikusokat havonként közös megbeszélésre összehívjuk és megtárgyaljuk velük az időszerű feladatokat. Ezenkívül minden második hónapban tapasztalatcserére hívjuk meg őket az egyes szövetkezetekbe. Ezen az úton haladva bízunk feladataink eredményes teljesítésében. LEFKQV1CS JÖZSEF, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője, Királyhelmec Beváltják az ígéretet Katóka a mezőn 56 állandó mezőgazdasági munkás egyelte a cukorrépát a diószegi cukorgyári gazdaságban Gyűlik a jó takarmány. A csallóközcsütörtöki traktorosok jól felkészültek az őszi keverékek silózására Május volt... Május volt, — Hirosimára Gőzölve ült a levegő, Valaki parancsszavára Lett a városból temető, Es lett a földön jajdulás, A hír amerre elfutott... — Döbbentő volt az árulás, Amely győzni csak így tudott. A föld mégis életre kelt, Üj rügy fakadt, s új ember-arc Fürdött a napba’, s énekelt, Körülötte elült a harc. S a romok fölé új hazát • Emelt magának, — alkotott, S a múlt minden gyalázatát Lemosta, amti magán hozott. Megtisztulva most itt hajol Munkája fölött, — csillagok Ragyognak rá, — mert azt csihol, Vérébe új erő sajog. — De Hirosima romjait, Mint vádló sírkereszteket, Elé rajzolja még ma is A megláncolt emlékezet. S . ökölbe szorul két keze, Keményen a sarkára áll, Érzi már: szépült élete A mában értelmet talál, És elszánt lesz, s a végtelen Időbe vési igazát; S kész érted, Békés szép jelen, Üj lángra gyújtani magát! Csontos Vilmos szövetkezetesei tanulhatnak tőlük Szégyen, de úgy áll a dolog, hogy a királyhelmeci járás eddig soha nem látott módon lemaradt a tojásbeadásban. Ez nem a legdicséretreméltóbb a községek vezetőire. A lemaradás oka a többféle. A sok közül tiem a legkisebb az, hogy áz eddigi, eredmények kissé eíbizakoefottá tették az illetékes szerveket és így az eddigi kezdeményező munkát egyhelyben topogás, lemaradás váltotta fel. Nem biztosították a szövetkezetek baromfiállományának feltöltését sem, s ebből következik, hogy az EFSZ-ek alig 74 százalékra teljesítik a tojásbegyűjtést. Persze a járás nem minden községe egyformán tossz a tojásbeadásban. A szőlőskei és zempléni EFSZ-ben a baromfiállomány feltöltésével elérték, hogy a szőlőskei 130, a zempléni 101 százalékra teljesítette a tojásbegyűjtés időtervét. Csak az a sajnos, hogy ezt nem mondhatjuk el a járás többi községeiről. Az utóbbi időben a bácskai HNB kezdeményezése ugyan újabb eredményeket ígér, de ezt a többi községekben is követni kellene. A bácskai HNB a tojásbeadás érdekében tárgyalásokat folytatott az EFSZ vezetőivel, és megállapították, hogy.^ szövetkezet jnlenjeglharomfiállományából nem -tudják teljesíteni a rájuk háruló, feladatokat. Ezért odahatottak, hogy jő meggyőző munka nyomán szerződést kötöttek a tagsággal, amely szerint a tagok a háztáji gazdálkodásban levő tyúkállományuktól átadják a felesleges tojást az EFSZ-nek, amelyért a hivatalos áron kívül minden 100 tojás átadása után 20 kg szemestakarmányt kapnak. Eddig 45 szövetkezeti tag kötött szerződést, amely több mint 8000 tojás beadását eredményezte. A szerződések kötése még továbbfolyik s így minden remény megvan ahhoz, hogy a bácskai EFSZ a tojásbeadás időbeni tervét rövidésen száz százalékra teljesíti. t-ki Jó gazdaasszony leszek ám, éppúgy mint édesanyám Á babinci szövetkezetesek is négy év alatt akarják elérni az ötéves terv mezőgazdasági mutatőszámait. Első lépésként szövetkezeti faluvá akarják szélesíteni községüket, ami által az EFSZ összföldterülete 225 hektárról 403-ra emelkedik. A modern agrotechnikai ismeretek következetes felhasználásával emelni akarják a hektárhozamot is. Tizennyolc hektár kevéshozamú rétet és legelőt szántottak fel és 100 hektáron elvégezték a rét- és legelőjavítást. Ez lehetővé teszi majd az állatállomány emelését is. Már ebben az évben el akarják érni az 1960-ra tervezett állatállományt, sőt ezt három tehénnel, 20 sertéssel és 5 anyakocával túl is akarják lépni. Nagy figyelmet szentelnek a szocialista munkaversenynek is, melybe a szövetkezet minden dolgozója bekapcsolódik. Ez is nagyban elősegíti majd a babinci szövetkezeteseket adott szavuk teljesítésében. Pavol Zachar Fásítanak Tizenháromezer topolyfa-csemetét elültetni nem kis feladat. Ámde, ezt a nehéznek vélt munkát Ipotybalog lakossága — különösen az ifjúság — örömmel vállalta, s az erdők hónapjában végre is hajtotta. Ma már az Ipoly partián a hasznavehetetlen, vizenyős területeken levelet bontottak a fiatal fácskák. A helybeli iskola tanulói is, a tanítási idő után több száz fát elültettek. Jól végzett munka elismeréseként az Ipolynyéki Erdőgazdasági igazgatósága 100 hársfa-csemetét ajándékozott a 'tözség lakosságának. Ennek nagyon megörültek az emberek, mert nemcsak községüket teszi szebbé, vonzóbbá, hanem hasznot is nyújt. Merthát közismert a hársfavirágból készült tea gyógyhatása. Példás munkájukért dicséretet érdemelnek: Balázs László, Zolczer Tibor, Bados István, Vince Tibor és még sokan mások, akik a fásítás folyamán kitartó szorgalmat tanúsítottak. Illés József, Ipolybalog tőségére hívja fel a figyelmet. Levele további részében így ír: ,.Naponta 25—30 ezer gesztenye-, búr-, tölgy-, jávor- és hárscsemete kerül a farnadi erdő televénydús földjébe. Nem könnyű az ott dolgozók közül megállapítani, ki a legszorgalmasabb. De azért Sógor Ilonka, Kis Györgyi, Szódovszky Irén és a két Bényi-lánytestvér; a fiúk közül meg Markó László, Kandera János és még jónéhányan kiváltak a többiek közül szorgoskodásukkal.“ Selyemszoknyát visel az ég, kéket, Rajta csipkés jelleg-kötényt, szépet. Nap-kalapot tesz fejére, sárgát, Tüzsugárból szőtte-fonta fátylát. Selyemszoknyát visel a föld, barnát, Fü-fa, virág hímez reá tarkát, Háztetőkből rak süveget sorra, Kéményfüst a hajbókoló tolla. Selyemszoknyát visel a tó, cifrát, Szegélyének bársony-mohos sziklát, Hullám gyűrűz fodrot rája, ezret. Fénytől vesz rá gombnak gyémántcseppet. * Fakó szoknyát hord Kató a réten, Kendő alatt lapul haja szépen, Vígan dalol játszik kacarászva, E nagy mezőn ő a legszebb lányka. ★ ★ ★ X Kérdés-felelet esték. A rimaszombati Járási Pártbizottság mellett működő közgazdasági csoport előadói Kérdés-felelet estéket rendeznek, ahol válaszolnak a mezőgazdasági dolgozók kérdéseire. Az őrösi EFSZ 55 tagja már teljesítette háztáji gazdasága utáni egészévi tojásbeadását. (-HÄ-) Közös istállóba kerülnek a borjas tehenek Hasonló témájú levelet írt szerkesztőségünknek Dávid Dezső is Fámádról, melyben a fásítás népgazdasági jelen• 5
