Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-13 / 15. szám
yfzaUae/ Földműves 1996. április IS. ALATTOMOS ELLENSEG János bácsi Ha nézed, nincs rajta semmi különös, csak az orrahegye vörösödik jobban az átlagosnál. Egyébként ember mint a többi. De ha szólásra nyitja ajkát, akkor már csak az tud a beszédén eligazodni, aki ügy ismeri gondolatmenetét, mint juhász a csillagok járását. Ha például azt akarja megmondani, hogy egy meg egy mennyi, azt úgy csűri, csavarja, szóvirággal kicifrázva, hogy a végén már talán a szakember is kételkedne a végeredményben. Hogy miért teszi ezt? Talán ő maga sem tudja. Szereti ha észreveszik, szereti, ha igazat adnak neki, de talán mindennél jobban, ha dicsérik. Ezt persze más ember is szereti, nála azonban ebből a szempontból mégis van annyi különbség, hogy ha róla a vele beszélő a vélt jókat elfelejti észrevenni és megmondani, ő majd felhívja rá a figyelmét. A munkájában? Általában nem lehet rá rosszat mondani. Azaz, hogy akkor nem, ha véletlenül nem nézett mélyen a pohár fenekére. Mert ha igen, akkor nem baj az, illetve nem törődik vele, hogy a csoportjából 35-en várnak rá. Ugyanis felelős ember ö, csoportvezető. Megválasztják újra, meg újra, mert érti a szakmáját (meg egy-két pohár kisüstiért szívesen tódítja néhány tizeddel a munkaegységet). Persze a szakmáját is szereti. De még ettől is jobban szereti a jő hangulatot, ami nem is volna hiba, ha azt úgy közönséges módon keresné, mint a többi halandó, ő bizony nem akkor örül, amikor mások is örülnek, nem úgy vigad, ahogy mások is vigadnak, hanem a maga módján, speciálisan. Ügy, hogy az első féldecinél megköszörüli a torkát, a második után ismétel. A harmadiknál elbeszéli a születésétől a, katonaságig eltelt idő eseményeit, a negyediknél külön fejezetet tart a katonaságról, az ötödiknél már odáig'jut, hogy megnősül. A hatodiknál aztán olyannyira belekomorodik a pohárba, hogy ezt csak a hetediknél fokozza, de tovább aztán nem. A nyolcadiknál már az asztalra csap, a kilencediknél elemében van, nyitogatja, tátogatja a száját, próbálgatja a nótázást. Most aztán már Egy színielőadás margójára Ipolyságon megtört a jég: a CSEMADOK műkedvelői hosszú szünet után ismét színpadra vittek egy színdarabot. A húsvéti ünnepekben több ízben előadták Óta Safránek: Makrancos házasok című vígjátékát. Ezért dicséret illeti mindazokat, akik közreműködtek, hiszen a jól sikerült előadásokkal a színjátszók kellemes szórakozást szereztek az ipolysági közönségnek. A dicséret elsőségét Darida Ernőné rendező érdemli meg, aki nagy lelkesedéssel vállalkozott e színmű betanítására. Hibát követnénk el azonban, ha csak vállveregető dicsérgatésekkel szólnánk az ipolyságiakról. Bírálnunk kell a közönség egyes furcsa és teljesen elítélni való szokásait. Idetartoznak például az előadás közben elhangzó nem helyén való megjegyzések, amelyek kellemetlen hatással vannak úgy a szereplők, mint a játékot figyelemmel követő jelenlevőkre. A csendbontók azonban mindezzel nem elégszenek meg: a felvonások kezdetén a karzaton sokáig élénk mozgolódás, jövés-menés folyik, ami csak rendszerint a felvonás egy harmadánál szűnik meg. S ez már így megy évek óta! Tapasztalatból tudjuk, milyen zavaró hatással van a szereplőkre, ha a közönség zavarja az előadást. Sajnálatos a dologban az, hogy a helytelen viselkedésben éppen a fiatalság jár az élen. A szereplőkről szólva elmondhatjuk, hogy mindnyájan jól megbirkóztak szerepeikkel. Dicséretet érdemel Polják Erzsébet, Baráti Katalin, Márer József, és a nyelvi hibáktól eltekintve, Kovács József is. A közönség meg volt elégedve a többiek játékával is. Medgyesi Tibor csak egy fél kell, hogy meg is eressze a hangját, legalább olyan hamisan, mint mondjuk a féldecinek és eredeti szilvóriumnak mért pálinka volt. De őt ez igazán nem zavarja. Csukott szemmel és angyali gyönyörrel gyönyörködik nótának vélt ordibálásában, annyira, hogy a végén még szünetet is tart, hadd szívódjon fel vérébe az édes hang, mint a keserű ital. Ilyenkor aztán hátraveti a fejét, hallgat egy darabig, majd előredül, mintha az asztalon szétfolyt italból merítene bátorságot a folytatáshoz. Majd újra rázendít, miközben hangja egészen mormogássá „csiszolódik“. És így ül, ül csukott szemmel valahol a mennyországban félistennek, vagy talán egyenesen főistennek képzelve magát, aki körül eltörpül, elhalványul ez a porból épült világ, csak ő ragyog kiolthatatlan fényben, a halhatatlanság glóriájával övezve. így ül mindaddig, míg a dicsőség mámorától össze nem csuklik egészen, hogy aztán az asztalra rogyva folytassa mennyei útját. Milyen kár, hogy mindezt nem tudja a földre szállva, nyitott szemmel is átélni. Kár, nagy kár, hogy legalább egy pillanatra nem nyitja fel a szemét, mert ha felnyitná, a körülötte levők arcán ülő utálkozó, kárörvendő, meg sajnálkozó rí kinekkinek a lelki alkata szerinti — kifejezésekből rá kellene döbbenje a valóságra. S talán, ha van még lelkében egy szikrányi egészséges akarat, — kigyógyulna betegségéből. Mező György, Királyhelmec :3C80t<SCeKKS»CííCK»C{KKSIC8F3K«fasc* Hans Hass: VADÁSZOK A TENGER MÉLYÉN kb. 432 oldal, ára kötve 21,— Kcs. A szerző bécsi diákkorában újfajta sportot kezdett, megteremtette a vizalatti búvárvadászatot Dalmácia, a Riviera, Venezuela, az Egyesült Államok partjainál 15—20 méteres mélységben; figyelte, vadászta és fényképezte a legkülönbözőbb tengeri halakat és állatokat. Élményeit friss, humoros leírásban, igen szórakoztató módon közli’az olvasóval. Az őrösi munkaiskola záróvizsgája Az őrösi EFSZ mellett működő szövetkezeti munkaiskola április 2-án tartotta évzáró vizsgáját. A vizsgán megjelentek Tokárcsik Sándor, a helyi pártszervezet elnöke és Nagy Elek a HNB elnöke. A vizsgáztatást Cigányi György előadó végezte és a hallgatók mindnyájan jó felkészültségről tettek tanúságot. Különös dicséretet érdemelnek Bélán Lajos, Mokry Lajos, Nagy Géza és Juhász József szövetkezeti tagok, akik egy esetben sem maradtak el az előadásokról és ez természetesen megmutatkozott a vizsgánál is. A szövetkezet vezetői akik a vizsgánál megjelentek felbuzdulva a szép eredményen, megígérték, hogy a jövőben igyekezni fognak minden szövetkezeti dolgozót bekapcsolni az iskolázásba. A hallgatók véleménye a vizsgák után úgy nyilvánul meg, hogyha a tagság tudatában lett volna, hogy ilyen színvonalas előadások lesznek, sokkal több halgatója lett volna az iskolának. A hallgatók továbbá azt kérték, hogy a mostani előadó vezesse az iskolákat a jövőben is. A záróvizsga után barátságos beszélgetés alakult ki a jelenlevő funkcionáriusok, Cigányi György tanító elvtárs és a hallgatók között a tavaszi munkák menetéről és az iskola vezetője értékes tanácsokat adott ehhez a munkához. Erdélyi Gábor, Strázne Komáromi hírek A Steiner Gábor hajógyár üzemi klubja Karinthy Frigyes kitűnő szatíráját mutatta be, „Tanár úr kérem“ címmel. A tanár és a diák viszonyának finom szatírája, mely komoly tanulságot tartalmaz, nagy közönség sikert aratott. A diák szerepét Csevár N„ a tanárt pedig Hüttinger L. játszotta ízes humorral. A Karinthy estet énekszámok, szavalatok és a Béke zenekar műsorszámai tették színessé. A tizenegyéves iskola diákjai Molnár Ferenc kiváló színmüvét a Pál utcai fiúkat adták elő már több ízben. A rendezést Farmbauer tanár vállalta és a siker nagy része az ő munkájának köszönhető. A diákok élethűen vitték színpadra Molnár Ferenc remekbe szabott gyermekalakjait és a közönség hálásan fogadta lelkes játékukat. A komáromi CSEMADOK a tizenegyéves és a pedagógiai iskola növendékeinek közreműködésével nagysikerű Petőfi estet rendezett. Petőfi forradalmi költészetét Gáspár Tibor tanár ismertette. A szereplők Petőfi legszebb verseit, megzenésített költeményeit adták elő. Az énekszámokat a CSEMADOK kitűnő szólistái énekelték. Nagy sikert arattak a diákok népi táncai, valamint a CSEMADOK nagy zenekarának müsorszámai. Papp János, Komárom Nyolcvan éve alakult meg a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkás Párt 1878. április 7-én kérgeskezű munkások találkoztak Prága egyik külvárosában, Brevnovban, hogy formát adjanak az akkor már országosan kialakult csehországi munkásmozgalomnak. A küldöttek között ott láttuk a cseh munkásság harcos vezetőit, Ladislav Zápotocky elvtársat, ‘felejhetetlen elnökünk édesapját, Boleslav Peckát a brünni munkások, és Ferdinand Svarc elvtársat, a libereci munkásság vezetőit. Ekkor már több mint egy évtizede küzdött a kezdeti nehézségekkel, de leginkább az osztrák rendőrhatóságok üldözésével a fiatal mozgalom. Folytak a munkások bérharcai és sztrájkjai. Már 1874-ben megjelent a dolgozók harcos sajtóorgánuma, a Budoucnost és későbben a Delnické listy. 1878 elején indul meg a szervezeti újság az Organizácie, mely rohamosan megjavítja a szervezési munkát. A gyűlés illegális, mert a rendőrterror nem engedélyezte volna. Titokban jöttek össze a küldöttel« az ország minden részéből, hogy megtegyék ezt a kezdő, de nagyjelentőségű lépést a cseh munkásmozgalom történetében. Á gyűlés határozatilag mondta ki a marxista munkáspárt megalakulását és teljes egészében magáévá tette az I. Intemacionálé irányvonalát. Kimondta, hogy a munka minden vagyon forrása, tehát a közösség munkájából fakadó értékek minden dolgozót illetnek. Kimondotta, hogy meg kell szüntetni a termelőeszközök magántulajdonát, mivel ez okozza a dolgozó nép nyomorát. A párt programja kihangsúlyozza többek között, hogy a párt a nemzeti önrendelkezési jog alapjára helyezkedik. Az alakuló gyűlés meghatározta a legsürgősebb harci követeléseket. — Ezek az általános választójog, a sajtószabadság kivívása, az állam és az egyház szétválasztása, a gyárt ®s az üzemi egészségügy megteremtése, a tíz- és nyolcórás munkaidő törvénybeiktatása és a bankok államosítása. Nagy jelentősége volt a nyolcvan évvel ezelőtt megtartott alakuló gyűlésnek, mert ez teremtette meg a cseh munkásmozgalom alapjait, mely hosszú és véres harcok közepette végül hatalmas kommunista párttá szélesedve történelmi korunkban a szocializmus győzelmes betetőzése felé vezeti Csehszlovákia dolgozó népét; 610 éves a prágai Károly-egyetem Majdnem minden nemzet történetében van egy olyan uralkodó, ki kivételes adottságaival, műveltségével örökbecsű, maradandó létesítményeket hagyott nemzetének. Ilyen nagy uralkodója volt a cseh nemzetnek IV. Károly. 1347-ben lépett a trónra IV. Károly, cseh uralkodók sorrendjében I. Károly néven. Anyai ágon cseh vér folyt ereiben. Mint németrőmai császárnak a hatalma nemcsak nyugat, hanem észak felé is kiterjedt. A nagy birodalom uralkodója Prágát tette székhelyévé. Már uralkodásának első évében, bár birodalmában több nagy város volt, elhatározta, hogy Prágát kiépítteti. Elrendelte, hogy az új városzrészt is csatolják a régi városhoz és a várhoz és sürgette ennek a városrésznek a kiépítését. Ö, a „nemzet atyja“ előmozdította az egyes országokkal a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését, ami által Csehország uralkodása alatt Európa leggazdagabb országává vált. Amikor látta, hogy az ország jelesei kénytelenek francia és olasz egyetemeken tanulni, 1348. április 7-én kiadott alapító okmányával megalapította a prágai egyetemet. ... ők is ott lesznek A pozsonyi Stollwerck gyár fiatal munkás leányairól van szó, akik a közelmúltban a Siemens klubhelyiségében ének- és tánc számokkal léptek fel és a bíráló bizottság ítélete szerint a hat versenyző csoport közül az első helyre kerültek, így ott lesznek a pozsonyi ifjúsági alkotó versenyen. Veres Marika, a részvevők egyike, örömmel mondja el, hogy mindanynyian nagyon boldogok, hogy a főpróbán nekik sikerült legjobban a szereplés. Az elért sikerben nagy része van Brechowsky Ferencnek és feleségének, akik megszervezték az együttest és betanították a táncokat! Hogy nagy hozzáértéssel és kitartással végezték munkájukat, igazolja a csoportjuk által előadott lendületes, temperamentumos és fegyelmezett fellépés. Ha lankadatlan szorgalommal még tovább is így iparkodnak a Stollverck gyár fiatal leányai, akkor bizonyára méltó helyezést fognak kiharcolni csoporjuknak a nagy mérkőzésen is. Bebizonyítva ezzel, hogy nemcsak a száj részére tudnak édességről gondoskodni, hanem a szemnek és a fülnek is tudnak édes perceket szerezni. Pongrác* Gábor így élünk és tanulunk Mint a vágsellyei kertészeti mesteriskola hallgatója néhány szót szeretnék Írni iskolánk életéről. A kertészeti mesteriskolán pontos időrendi munkabeosztás van, reggel hat órától este tíz óráig. A tanteremben átlag napi hat órát töltünk. A tanítás alatt a virág, zöldség, gyümölcs és más fontos növény termelési módjainak elsajátítása mellett magyar, szlovák és orosz nyelvtant, valamint irodalmat, számtant, szervezéstant, gépesítést és kémiát tanulunk, mely utóbbiból különösen a műtrágyák összetételére, a tápanyag tartalmára, valamint a növényvédelemhez szükséges különböző vegyszerek használatára fektetünk súlyt. A második évben elsajátítjuk a kertek, parkok építéséhez szükséges tervek készítését és a méhészethez szükséges szaktudást. Az elméleti ismereteket gyakorlattal is elmélyítjük. Megismerjük a virágok, zöldségfélék, gyümölcsfák termesztését és gondozását. Az iskola elvégzése j után, mint képzett kertészmesterek \ építhetjük szebbé és kulturáltabbá falcainkat és városainkat. Napi ötszöri étkezést nyújt az iskola és az étrendet a tanulókból álló konyhabizottság állapítja meg. Az ingyenes ellátás mellett stipendiumot is kapunk. Az új egyetemre külföldi tudósokat is hívott, akik cseh tanárokkal együtt már az első években nagy hírnevet szereztek az iskolának, özönlöttek a külföldi diákok, hová is mehettek volna, hiszen egész Közép-Európában nem volt másutt egyetem. így lett Prága, Európa egyik legkultúráltabb városa. Az egyetemet Csehország népe részére alapította és így; bár eleinte a tanítási nyelv latin volt, az egyetemen két nyelven: csehül és németül tanítottak. A fehérhegyi csata a nemzetre nézve tragikus következményei közé tartozott az is, hogy megszüntették, illetve betiltották, hogy az egyetemen cseh nyelven tanítsanak és a nemzeti nyelv csupán a nyelvészeti szakon, mint tantárgy szerepelhetett. Palackj?, a cseh nemzet nagy történésze és Safarik, a nagy tudós, az egyetemen nem taníthattak, mivel működésüket nem engedélyezték. A cseh nemzet kulturális központja ez idő alatt a nemzeti múzeum volt. 1882-ben kiadott törvény ismét lehetővé tette, hogy a német nyelv mellett az egyetemen csehül is taníthassanak. Az egyetemen lassan ismét elfoglalta vezető helyét a közép-európai kultúrintézmények sorában. Kétnyelvű volt az egyetem 1939. novemberéig, amikor bekövetkezett hatszázéves múltjának legszomorúbb korszaka, a német fasiszta megszállás. A kultúrintézményeket sem kímélő kegyetlenséggel a cseh egyetemet bezárták, az egyetem évszázados leltárának és iratainak egy részét megsemmisítették és csupán a német egyetem működését engedélyezték. A felszabadulás után az egyetem visszakapta régi jogait. Ma pedig, a csehszlovák kultúrintézmények e legnagyobbja ismét elfoglalja azt a helyet, amelyet a művelődés világában kivívott. N. Kényelmes hálótermeink vannak és habár még fürdőnk javításra vár, reméljük, hogy rövidesen ez is jó lesz. Szabad időnkben sportpálya és sportfelszerelések állnak rendelkezésünkre. Kéthetenként a politikai és Micsurin• körökben a tanulók tartanak előadásokat, amellyel növeljük előadói képességeinket is. Mindnyájan jól érezzük magunkat az iskolában, és szívesen, lelkesen tanulunk, hogy hasznos szakemberekké váljunk. Gacsó István, Vágsellye A csallóköznádasdi Szokol színjátszói már négy ízben adták elő Móricz Zsigmond színművét „Sári bírót. A színdarabbal ellátogattak Baka községbe is, ahol szintén nagy sikerrel szerepeltek. A színdarab szereplői egytőlegyig EFSZ dolgozók, akik egész napi munkájuk után vállalták ennek áz értékes színműnek színrehozatalát. A pozsonyi cémagyár színjátszó csoportja vidéki vendégjátékai során Sikabony községbe is ellátogatott, ahol Barta Lajos Szerelem című négyfeivonásos színművét adták elő. A lelkes színjátszók magas színvonalú játékukkal kivívták a közönség tetszését. D. A. A MAMA ÉRDEKLŐDIK az iskolában, a kisfia tanulása iránt. A tanító elpanaszolja, hogy a gyerek nem elég szorgalmas, magától sohasem jelentkezik. — Pétiké, — mondja a gyereknek otthon a mamája, — miért nem jelentkezel soha az iskolában? — Azért mama, mert ha az ember felemeli az újját, mindig muszáj valamit tudni. 6 Elbűvölték Bratislavát Olyan művészi élményben volt része fővárosunk közönségének, mely egy életre szóló. A leningrádi balett sohasem látott szép előadásban vitte színre a pozsonyi Nemzeti Színházban Csajkovszkij klasszikus szépségű balettjét, a Hattyúk tavát. A szovjet művészek magas művészi tánckultúrájukkal és színvonalas színészi játékukkal kirobbanó sikert arattak. A zsúfolásig telt színház közönsége véget nem érő tapssal köszönte meg páratlan teljesítményüket. A tanítók segítenek A rimaszombati járás tanítói a legutóbbi gyűlésükön értékelték*az iskolán kívül kifejtett tevékenységüket. Megállapították, hogy a falusi tanítóknak nagy érdemük van abban, hogy a járás minden községében van EFSZ. Most, -amikor a járás mezőgazdasági dolgozói előtt új feladatok állnak, (a CSKP XI. kongresszusáig 2500 fia földterülettel bővíteni a szövetkezetek gazdaságait) a tanítók ismét segítőkezet nyújtanak. Már egyetlen iskola sincs a járásban, amely ne vállalt volna védnökséget valamely EFSZ felett; P. Z a c h a r
