Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-22 / 38. szám

4 JžaUad Földműves 1957. szeptember 2 Naponta több mint 50000 látogató Mindent a maga idejében Három héttel ezelőtt nyitották meg a III. brnói csehszlovák gépipari ki­állítást. Ezen idő alatt az elmúlt hét vasárnapját lehet a legeredménye­sebbnek mondani, amikor is a hűvös és esős idő ellenére 120 ezer láto-Üj taipalógép a cipőipar számárai Készítette ZPS Gottwaldov gató tekintette meg a kiállítást. Az eddigi eredmények szerint az átlagos látogatottság eléri a napi 54 ezret. Hasonló az érdeklődés a külföld ré­széről. A 4000 külföldi, akik Brnóba érkeztek, a legnagyobb megelégedés és elismerés hangján nyilatkoznak a látottakról. Tekintettel a kiállított mezőgazda­­sági gépek iránti hatalmas érdeklő­désre az elmúlt vasárnap az autó­ipar, valamint a mezőgazdasági gé­pek minisztériuma az „Agrostroj“ nemzeti vállalattal karöltve Mezőgaz­dasági napot rendezett. Ebből az al­kalomból bemutatták a kiállított me­zőgazdasági gépeket, traktorokat, mindenekelőtt a Zetor 25-ös és a Ze­­tor К növényápoló traktort. Ojdonság a féllánctalpas Zetor 25. A továbbiak folyamán sor került a nehéztrakto­rok bemutatására. Nagy sikernek ör­vendett az NH 100 mintájú kismére­tű, de nagyteljesítményű trágyarako­­dó-gép. Állandóan nagy tömeg tolong a há­zi szükségleti cikkek kiállításának termében. Már ez év decemberében piacra kerül az új önműködő „Romo“ elnevezésű mosógép, amely üzem­közben látható és munkáját a láto­gatók nagy érdeklődéssel kísérik. . Ugyanez mondható a „Moretta“ min­tájú mosógépről. is, mely a jövő év második felében kerül tömeges gyár­tásra. Kisebb háziszükségletek közül említést érdemel az új villanyvasaló, amely a ruhát mindjárt megnedvesíti, továbbá az új Supper-robotgép, amely kétmotoros és az eddigieken kívül több pótkészülékkel látták el. Itt látható a gépállomások számára készült mozgóműhely mintapéldánya, amelyet esztergapaddal, villany- és autogénhegesztö készülékkel, fúró­géppel, munkaasztallal láttak el. Ez­zel a felszereléssel gyorsan és szak­szerűen dolgozhatnak. A kiállítási tér kellős közepén állították fel a mozgó jéggyártó üzemet, mely zúzott jeget készít. Teljesítménye 250 — 270 kilo­gramm jég óránként. Pár lépésre egy hatalmas élelmiszerszállító gépkocsi áll, melyet hűtőberendezéssel láttak el. Térfogata 34 köbméter és hús, vaj, zsír gyümölcs stb. szállítására a leg­nagyobb hőségben is kiválóan alkal­mas. A vasúti berendezések vállala­tainak dolgozói meggyőzően szem­léltetik, milyen kényelmes lesz az utazás. A második osztályú „Bai“­­rendszerű gyorsvonat kocsi sokkal pazarabb kivitelű, mint a jelenleg forgalomban levő első osztályú. Sze­les ablakokkal, kényelmes, ruganyos üléssel látták el. Fűtése melegvízzel, gőzzel, vagy villannyal történik. A közeljövőben új vasúti teherkocsik jelennek meg. A cementet szállító kocsi három nagy légmentesen elzárt tartályból áll. A cementet nagyobb építkezéseknél nem zsákokban, hanem vasúti tartályokkal egyenesen az építkezés helyére szállítják. A brnói harmadik gépipari kiállí­tást a mongol kormányküldöttség is meglátogatta. A város lakossága lel­kesedéssel üdvözölte a kedves külföl­di vendégeket, akik nagy érdeklődés­sel szemlélték Csehszlovákia gépipa­rának hatalmas fejlődését. FELKÉSZÜLTEN A Nagyszombati Állami Gazdaság dolgozói egy 23 hektáros táblán tel­jesen gépesítik a cukorrépa begyűj­tését, német gyártmányú gépek se­gítségével. A gépeket, a háromsoros E 710 típusú répakombájnt, répa- és levélrakót már előkészítették a mun­kára. A gazdaság dolgozói kötelezett­séget vállaltak, hogy a határidő előtt öt nappal, november 5-ére befejezik a cukorrépa begyűjtését. A dolgozók családtagjait és az ällatter^esztös­­ben dolgozók égy részét is bevonják ebbe a munkába. A traktorosok és munkacsoportok versenyezni fognak egymással. Könnyen áthelyezhető gözmeghajtású villanyerömű. Teljesítménye: 1500 kW és 750 kW a távoleső helyek ellátására. Ezt a gépet az egyik legna­gyobb gépipari központunk, a prágai ČKD Stalingrad gyártja Még zúgtak a cséplőgépek a csécsi Győzelmes Február EF'SZ határában, de már zöldéit a repce, magággyá vált a tarló, megindúlt a harc a jövő évi termésért. Tervszerűen, ütemesen fo­lyik a talajelókészítés és vetés. A ez évi terméseredmények is cá­­folhatatlanul igazolják, hogy érdemes időben vetni. Ezt állítja Szaniszló Sándor is, a szövetkezet fiatal elnöke, amikor az idei hektárhozamokról be­szél. — negyvenkilenc vagonnal termett több az éven, mint tavaly — jegyzi meg mosolygós arccal. — Jutott belőle mindenkinek. A kötelező beadást 180 százalékra teljesítettük, terven félül 2169 mázsával többet adtunk be. A ta­goknak 32 vagon gabonát osztottunk szét és a gépállomásnak is átadtuk a nekik járó 12 vagon terményt. — És a takarmány alap? — Maradt az állatállomány részére is 32 vagonnal. — Jegyzeteiben lapoz­gat Szaniszló Sándor és egymás ulun közli a hektárhozamokat. Búzából 22,25 mázsás átlaghozamot értek el, de az A-3/a dűlőben 21 hektáron 31,83 má­zsa termett hektáronként. Árpából 21,52 mázsa volt az átlaghozam. Egy 29 hektáros táblán 31,98 mázsás hek­tárhozamot értek el. Amikor a rep­céhez ér, egy pillanatra megáll. — Tavaly hét hektáron termeltünk repcét. Húsz mázsás hozamot értünk el hektáronként. Ezért az éven 12 hektáron vetettünk..., de időben — jegyzi meg hangsúlyozottabban. — Augusztus 20-ára földbe került a rep­cemag. Szaniszló Elek és Filakovszky Andor traktorosok vetették el. — Már az árpa is a földbe került?! — Azt nem vetettünk. _ 91 . . — Csak tavaszit vetünk. A gabonát viszont már 7Ó hektáron elvetettük. Mozgalnms az élet a csécsi határban. Szaniszló Elek traktoros az A-5-ös dűlőben Dettersz Richárd és Szokolszk János szövetkezeti tagokkal az utots négy hektáron veti a gabonát. Filakovszky Andor traktoros Kuzdt Istvánnál és Pelegin Lászlóval a mű trágyát szórja az őszi bükköny ah A lánctalpasok sem tétlenkednek. Má 100 hektáron előkészítették a tala', a búza alá. Ezen a szakaszon Godoc József traktoros tűnt ki munkájávái Hétfőn, szeptember 16-án megkez dödött a búzavetés is. Szaniszló San dór nagyon jól tudja, mit jelent a időben elvégzett munka. — Nagyobb termést várhatunk jö­vőre, ha időben földbe kerül a mag Az ellenkezőjéről már nem igen gyö: meg senki — jegyzi meg tréfásan. Folyik a vetés, de nem feledkezne! meg a többi teendőkről sem. Ve e< Béla kombájnos és Mitro Dezső trak­toros naponta 600 mázsa silóanyagot dolgoz fel. A közel három méteres siló­­kukoricában kiváló munkát végez c magyar gyártmányú silókombájn. Há­rom traktor hat pótkocsival hordja a feldarabolt csalamádét a silógödrök­höz, ahol az állattenyésztési csoport tagjai szorgoskodnak Lacko József irá­nyítása mellett. Már több mint 1200 köbméter nedvdús takarmány érlelő­dik a gödrökben. Rövidesen kezdetét veszi a cukor­répa begyűjtése is. Ez évben 25 hek­táron termeltek cukorrépát, amit a ta­gok között egyéni művelésre oszlot­tak szét. —Nem lesz különösebb bajunk a be­gyűjtéssel, mert mindenki gondosko­dik az általa gondozott cukorrépa be­gyűjtéséről — újságolja az elnök. — így megvan a remény arra, hogy még szeptemberben gyárba kerül a cukor­répa ... Nem maradhatnak el az eredmények a csécsi szövetkezetben, mert minden munkát idejében elvégeznek. -ik. it it it Több mint kétezer vagon cukorrépát adnak be A Zselízi Állami Gazdaság dolgozói hétfőn megkezdték a cukorrépa be­gyűjtését. A gazdaság földjein a nyolc SKEM-3-as répakombájn és a gőzekék már több mint 10 ezer mázsa cukorrépát szántottak ki. A karolin-majori, nagyudvardi és árokmajori részlegeken 15 vagont raktak meg cukorrépával és indítot­ták útnak az oroszkai cukorgyár felé. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának tisztele­tére a gazdaság dolgozói versenyt indítottak a répa kiásának és' elszál­lításának gyors és minőségi elvég­zésére. A cukorrépabegyűjtés ered­ményesen folyik. Ügy tervezik, hogy több,у mint két ezer vagon cukorré­pát adnak át az idei termésből. BORÚRA DERŰ lllllllllllllllllllillllllllllllll Lehet olcsóbban többet termelni Az elmúlt évek folyamán a Király­­helmeci Állami Gazdaság évvégi mér­legei nem a legkedvezőbb eredmény­nyel zárultak. Röviden mondva, — ráfizetéssel. így volt ez az elmúlt évben is. Már az első félév után több mint 6 millió korona ráfizetés mu­tatkozott, ami az év végéig közel 13 millió koronára emelkedett. MI IDÉZTE MINDEZT ELŐ? Ennek több oka van. Egyik nagy hiányosság abban mutatkozott meg, hogy az igazgatóság illetékes szervei nem sok gondot fordítottak arra, hogy a gazdaság egyes üzemegységei mennyiért termelnek, az értékesítési árnál nem drágábban-e. Ebben az eset­ben nagy felelőtlenség terheli az igaz­gatóság könyvelöségét, amelynek dol­gozói a főkönyvelővel az élen nem for­dítottak kellő figyelmet a termelés gazdaságosságának érvényre juttatá­sára. Ezzel szemben többen közülük elég gyakran „megfordúltak“ a közeli kiskocsmában. — A kocsmázásra az áprilisban Fejszésen megrendezett üzemi nagygyűlés derített fényt. Po­pália László és a dolgozók közül töb­ben emeltek kifogást ez ellen. A nyilvántartások körül sem volt minden rendben. Ennek köszönhető, hogy még jelenleg is vannak olyan, 1955 óta vásárolt tárgyak, árúcik­kek, élelmiszerfélék, amelyekről a nyilvántartások nem adnak tiszta képet. A számlákat az igazgatóság kifizette, nem kevesebb, mint 700 ezer korona körüli értékben. A szám­lák kifizetéséről gondoskodott Dugas főkönyvelő, de arról már nem, hogy a kiszámlázott tárgyak nyilvántartás­ba kerüljenek. Hogy hová kerültek ezek a tárgyak és ténylegesen a ki­számlázott dolgokat vette-e át va­laki, erről jelenleg még keveset tud­ni. Nehéz még azt is megállapítani az igazgatóságon, hogy ki vette át ezeket, mert az árukísérő lapok „el­kallódtak“. Ennek az ügynek a végére a közbiztonsági szervek tesznek pon­tot. Ebben az esetben js bevált az a közmondás, hogy „bízzunk, de el­lenőrizzünk". A felsőbb szervek ré­széről pedig az ellenőrzés, úgy lát­szik, elmaradt. Menjünk a hiányosságok fonalán tovább. Azt már, leszögeztük, hogy ke­veset törődtek azzal, mennyiért ter­melnek. Emellett, sajnos, az is fenn­állt, hogy a kitermelt termékek ér­tékesítésénél szintén keveset törőd­tek általában azzal, hogy például a felvásárlási szervek hogyan psztá­­lyozzák a termékeket, a vágómarhát, sertést stb., és azért mennyit fizet­nek. Csakis ezzel magyarázható, hogy az elmúlt évben az első félévi 6 mil­lión felüli ráfizetésből 3 millió ,242 ezer korona éppen a helytelen ter­mékértékesítésből eredt. Ilyen for­mában például csudán május havában a vágómarhák értékesítésénél 16 940, a sertésnél 2810 korona ráfizetés mutatkozott. Ezenkívül a helytelen munkaszer­vezésre és további hanyagságra hagy következtetni az a körülmény, hogy a szállító eszközök, pótkocsis trak­torok és tehergépkocsik üzemelteté­sénél is ,114 ezer korona ráfizetés mutatkozott. Ez pedig úgy történt, — ahogy ezt a gazdaság vezető tényezői is állítják, — hogy bizony elég gyak­ran üresen, kihasználatlanul szalad­gáltak a gépkocsik és a traktorok. Szükséges megjegyezni, hogy az igazgatóság és az üzemi szakszerve­zeti tanács rendszeresen havonta fog­lalkozott a termelés eredményeinek értékelésével, de csak az elért ered­mények összehasonlításával. Arra, hogý a gazdasági eredményeket bon­colgassák és a gazdaságossák elvének figyelembevétele mellett elemezzék a gazdálkodás és a termelés folyama­tát, a felsőbb szervek útbaigazítást nem adtak, de maga az igazgatóság könyvelősége sem nyújtott erre al­kalmat. Erre maga a gazdaság igaz­gatója, Dobos Imre elvtárs mutatott rá, aki alig egy éve került a gazda­ság élére. A hanyag főkönyvelőt elbo­csátották állásából. IRÁNYT VÁLTOZTATOTT A GAZDÁLKODÁS MENETE ebben az évben a Királyhelmeci Álla­mi Gazdaságban. Ezt bizonyítják az első félév eredményei is. Ma már tud­ják a gazdaság dolgozói, mennyiért termelnek 1 kg húst, 1 liter tejet stb., nem megy olyan könnyen a „fel­tétlenül“ szükséges tárgyak észnél­küli rendelése, pontos nyilvántartá­sokat vezetnek, alaposabb az értéke­lés, szigorúbb az ellenőrzés és arra is vigyáznak, hogy az átadott termé­kekért megkapják az őket megillető árakat. Dobos Imre igazgató és Štefan Miklós a gazdaság új főkönyvelője azt akarja, hogy rend legyen és a gazdasági évet nyereséggel zárják. Erre megvan az előfeltétel, mert szorgalmas, a termelésben gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező emberek dolgoznak a gazdaság üzemegységein és részlegein. És ha az igazgatóság dolgozói is teljesítik feladatukat, az eredmények nem maradnak el. Az első félévet eredményesen zárták. — A tavalyi hat millión felüli vesz­teség helyett ebben az évben 509 ezer korona nyereséggel zártuk a félévet — újságolja örömmel Dobos elvtárs. — Az elmúlt évek hiányosságainak labirintusában nem volt könnyű el­igazodni. De felszámoljuk azokat... Ma már tisztábban látjuk hol tartunk. Ezt azzal értük el, hogy a könyvelő­­ségen pontos nyilvántartást vezet­nek mindenről.,. Másképpen végezzük a havi ér­tékeléseket, —/ veszi át a szót Štefan Miklós főkönyvelő. Elmondja, hogy minden hónapban értékelik az egyes üzemegységek gazdálkodásának fo­lyamatát. Elemzéseket végeznek ab­ban az irányban, hogyan teljesítik az üzemegységek a termelési tervet és mennyit, milyen formában merítettek az előirányzott költségekből. — A havonként rendezett üzemi nagygyűlések előtt az értékelés ered­ményeit megküldjük az üzemegysé­gekre — folytatja a főkönyvelő. Ilyen módon alkalmuk van a gazdaság ösz­­szes dolgozóinak betekintést szerezni üzemük gazdálkodásába. Ezekután ke­rül sor a közös értékelésre, gazda­sági méretben. — Nagyon helyes ez az értékelési módszer, habár — ahogy Stefán főkönyvelő megjegyzi - ele­inte szokatlannak mutatkozott és többen kifogásolták, mert bizony az értékelés néha reggeltől estig eltart. Végül azonban belátták, hogy érde­mes erre egy napot áldozni. TUDJÁK MENNYIT ÉS MENNYIÉRT TERMELNEK A pontosan vezetett nyilvántartá­sok világos képet adnak a gazdálko­dás menetéről. Beszélnek a számoa. Nézzük meg közelebbről, mit monda­nak ezek az augusztus elsejével ki-, mutatott adatok. Gazdasági méretben például a tej­ből terven felül 118 980 litert termel­tek ki, s emellett literenként 10 fil­lérrel csökkentették a termelés költ­ségeit. A fejszési részlegen viszont 20 fillérrel olcsóbban termelik a te­jet, Perbenyiken pedig 14 fillérrel. Az egy leválasztott malacra eső költségeket 38 koronával csökkentet­ték gazdasági méretben. A leleszi üzemegységben, ahol ezen a téren­­legjobbak az eredmények, malacon­ként 182 korona megtakarítást értek el. Fejszésen viszont 48 koronával túllépték a költségeket. — Ezt a malacok nagyméretű elhul­lása idézte elő — szól közbe Dobos elvtárs. — Hogy ezt kiküszöböljük, a nem megfelelő ólakból kifutókkal ellátott egészséges bódékba helyeztük a malacokat a kocákkal együtt. A számadatok továbbá arról adnak tudomást, hogy a gazdaság sertés­húsból is túlteljesíti termelési ter­vét, mégpedig augusztus elsejéig 52 668 kg-al. A sertéshús kilóját a tervezettnél 1,06 koronával olcsób­ban termelik. A növendékszarvasmarhánál 18 654 kg-os terven felüli súlygyarapodást értek el. Egy kiló hús termelési költ­ségeit 32 fillérrel csökkentették gaz­dasági méretben, a leleszi üzemegy­ségben viszont 4,86 koronával. Az állattenyésztés terén legjobb­nak a perbenyiki részleg mutatkozik, ahol például terven felül kitermeltek 35 980 liter tejet, 12 563 kg marha­húst, 3059 kg sertéshúst és emellett nem lépték túl a tervezett termelési költségeket. RÁFIZETÉS HELYETT NÖVEKEDIK A JÖVEDELEM Az említett termelési eredmények folytán csupán az állattenyésztés a tervezettnél 475 ezer koronával töb­bet jövedelmezett. Más formában történik a vágóál­latok értékesítése, mint ezelőtt, ami­re Stefán főkönyvelő mutat rá. — A felvásárlási szervek eddig ma­gas százalékot vontak le az átadott állatok súlyából. Ezzel, sajnos, zoo-' technikusaink egyetértettek. Termé­szetesen ez nagy veszteségekhez ve­zetett. Bár nehezen ment, de meg­egyeztünk a felvásárlási szervekkel, hogy az átadás előtt nem etetjük az állatokat, de csekély súlylevonás mel­lett adjuk át őket. - Erre szintén kiterjedt a gazdaság vezetőinek fi­gyelme. Az említettekből is kitűnik, hogy az állami tervek reálisak, lehet töb­bet és olcsóbban termelni, de telje­síteni kell mindazokat a feltételeket, amelyek ezt elősegítik. A Királyhel­meci Állami Gazdaságban ebben az évben erre nagy gondot fordítanak. KULIK GELLÉRT i

Next

/
Oldalképek
Tartalom