Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-18 / 33. szám
2 slrab-ad Földműves 1957. augusztus 16. Gondolkodjanak józanul Élenjárók kullogok — Tizenöt ember felszállhat — szólott az elnök. Sanyi elviszed őket a Konkoly alatti parcellára és ott a széthányt kévéket rakjátok keresztekbe. Maradj ott velük és mutasd meg, hogy csinálják. Pali, te ugyanazt csinálod amit Sanyiék, a tizenöt embereddel. Ha végeztél menjetek át a magtárhoz és horajátok le a kombájn után a szalmát, a herealávetésről. Indulhattok! A rövid utasítás után a két tehergépkocsi elindúlt útjára. Az ógyallai EFSZ elnöke pedig odaszólt az iroda ajtófélfáját támogatók egyikéhez. — Feri bácsi, legyen szíves menjen át a kimérésbe és tétessen félre 50 üveg málnát a brigádosok részére. — Én aztán nem! — mordult fel az öreg. — Az én pénzemen, az én munkaegységem rovására nem fog inni senki málnát, de még hideg vizet sem. — Ezzel hátat fordítva komótosan kivette a szájából agyonrágott pipáját, köpött egyet és köszönés nélkül faképnél hagyta az elnököt. Amíg hazafelé ballagott, egész úton dohogott magában. — Még hogy ezeket a semmirekelőket én itassam málnával, olyat nem. — Arról viszont megfeledkezett, hogy az a pár munkaegység, amit a szövetkezetben ledolgozott, bizony édeskevés ahhoz, hogy a gabona mielőbb a raktárba kerüljön és éppen ezért kellett brigádosokat hívni. Otthon a kapuban már várta a komája. — Ferikém, van-e még uborkád? Holnap Újvárba megyek kocsival, viszek be pár kiló paradicsomot meg paprikát, aztán hogy üresen ne menjek, elvinném a tiedet is. — Kocsi honnan lesz? — kérdezte Feri bácsi. — A Pali fiam ma kévét hord, ha befejezte hazahozza az EFSZ lovait, azzal majd bekocogunk. — Jól van komám. Holnapra majd pár kosárral szedek. — Ezekután Feri bácsi nekiindult az uborkaszedésnek. A gondosan megművelt kertben — ami közel félhektárnyi — uborka, paradicsom, paprika és egyéb zöldségek váltakoztak. A kútnál lágyan duruzsolt az öntözőberendezés motorja. Az öreg szeretettel nézett végig a birodalmán. Eszébe jutott, hogy mi volna, ha a háztáji félhektáron kívül nem volna ez a kertje; elmehetne dolgozni a szövetkezetbe. Ez újra eszébe hozta az aznapi eseményeket. Megint felfortyant. —; Hogy ő abból a húszegynéhány munkaegységéből még a brigádosokra költsön? — Hogy azok az ő gabonáját is mentik, meg a többiekét, arra nem is akart gondolni. Azt viszont tudta, ha a gabonát osztani fogják, akkor ő is ott lesz az üres zsákokkal. Az ógyallai szövetkezetben nem egy Feri bácsi van. Többen vannak, akik ha az ötven vagy még kevesebb munkaegység után nem kapják meg a gabonát, akkor szidják az elnököt, az EFSZ-t, de hogy ők dolgozzanak is, „olyat még ögyalla nem pipált“. Nem elég az, hogy különböző könynyebb munkával azt a pár munkaegységet megszerezték? Hogy legyen a malackának árpa és valami kenyérnekvaló? Különben is elég munkát ad a szőlő meg a zöldség, amit az alap-A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Szlovákia ipari termelésének rohamos növekedése tovább tart A Szlovák Statisztikai Hivatalnak Szlovákia állami népgazdasága tervének 1957 első félévi teljesítéséről szóló jelentése szerint Szlovákia fejlesztésében további figyelemreméltó sikereket értünk el. Az ipari nyerstermelés tervét Szlovákiában 103,8 százalékra, az árutermelés tervét 103 százalékra teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy a nyerstermelés az idén a múlt év ugyanezen időszakával szemben teljes 12,2 százalékkal emelkedett, a termelőeszközök termelése 12 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése 12,5 százalékkal. A félévi tervet valamennyi reszort teljesítette. A munkatermelékenység az iparban 1956 első felével szemben 6 százalékkal emelkedett. Az átlagos havi keresetek 2 százalékkal növekedtek. Az ipari önköltségek 36,3 millió koronával voltak alacsonyabbak. Az iparvállalatok rentabilitása a tavalyi évvel szemben 2,6 százalékkal és a tervvel szemben 0,7 százalékkal volt magasabb. A mezőgazdaságban a tervet 99,7 százalékra teljesítettük. Valamennyi szektorban elégtelenül teljesítik a szarvasmarha, főleg a tehéntenyésztés tervét. A sertésállomány 5,3 százalékkal emelkedett. Szlovákiában félév alatt 129 új EFSZ alakult, úgyhogy június 1-ig már 1771 szövetkezetünk volt 127 ezer taggal. A népgazdaság további fejlesztésébe 3,7 milliárd koronát ruháztak be. 11900 lakást adtak át használatba. A félév végéig 32 600 családi ház volt épülőfélben. A népgazdaságban az alkalmaztatottság 2,5 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom tervét 105 százalékra teljesítettük, emellett a folyó árakon lebonyolított forgalom 1956 első félévéhez viszonyítva 12 százalékkal növekedett. A legnagyobb mértékben az iparcikkek eladása fokozódott, mégpedig 19 százalékkal, az élelmiszereladás 5 százalékkal. Szlovákiában félév alatt 50 900 gyermek született és természetes szaporulattal 31800 fővel gyarapodott a lakosság. Szlovákiának június végén 3 millió 841 ezer lakosa volt. Az ezer lakosra eső tér-' mészetes szaporulat azonban 17,8 főről 16,8 főre csökkent. A csécsi EFSZ-ben 570 hektár gabona várt aratásra az idén. A jó munkaszervezéssel idejében végeztek az aratással, s most a cséplés és a kombájn által csépelt gabona tisztítása van soron. Képünkön Szaniszló Sándor elnök, Pelegrin Imre és Sváb József gyönyörködnek a kitisztított gabonában F.: Sluka Seg/tettelc a vág királyfai fiatalok SZÉP REGGEL volt, a nap mintha parancsszóra szolgált volna, úgy ragyogott. A falu hangszórója brigádmunkára szólította a falu lakosságát és a tömegszervezeteket. És mint egy nagy család, úgy iparkodott pár perc múlva az egész falu az EFSZ földjére. A gépzúgás és a fiatalok éneke egész idő alatt hallatszott. Az EFSZ vezetősége meglepetten nézte a fiataloknak ezt a tevékenységét. Egyáltalán csodálkozott azon, hogy yágkirályfán mőködik a CSISZ- szervAet. Némileg okuk is volt erre. Hisz a vágkirályfai CSISZ legtöbbször kormányos nélkül tévelygett. A legutóbb azonban a segélykérés meghallgatásra talált. Bergenďi Péter — jóllehet négy gyermek apja — vállalta a CSISZ vezetését és ennek az eredménye volt az is, hogy ezen a vasárnapi brigádon 30 CSISZ-tag dolgozott az idei kenyér megmentésén. Reméljük, hogy a jövőben az új elnök és a tagság egybeforrt akarata még sok ilyen kellemes meglepetést szerez a vágkirályfaiaknak. K G szabályok ellenére több mint 10 áron müveinek. Ez úton kérdezem Psenák elvtársat az EFSZ volt elnökét, aki ezen a téren szintén élenjár, hogyan gondolja ő és a többi hasonszőrű gazdatársa, hogy a szövetkezet fejőstehén, ahonnan csak kapni kell, de a munkával nem kell segíteni? Vagy úgy gondolják, hogy helyettük más fog dolgozni és ők majd zsebrevágják a hasznot? A hasonlóképpen gondolkozó gazdák végre ráeszmélhetnének arra, hogy ilyen magatartással saját maguk ellenségeivé válnak. Meg kell érteniök, hogy főjövedelmüket az EFSZ- ben végzett munkából kell hogy biztosítsák. Ha becsületesen dolgoznak a szövetkezetben szerzett jövedelmük mellett eltörpül a különböző más útakon szerzett jövedelem. Erre nem egy példa van. Nem is kell messzire menni, csak Marcelházára, ahol csak az évzárásnál 3000 — 4000 koronás osztalékot kaptak egyesek. Nézzék meg a szép új házakat vagy Bitter elvtárs autóját és utána gondolkozzanak. De józanul és nem elvakultan. Akkor egész biztosan rájönnek arra, hogy eddig helytelen úton jártak. Kemény József, Ögyalla — Hö-ha! — hangzik a kocsin ülő Jóska bácsi parancsa, és a két deres megáll a begyűjtési raktár előtt. Jóska bácsi nyugodt parasztember módjára körültekint, megemeli kalapját és azt mondja: — Egy kicsit megkéstem, korábban is jöhettem volna... A kocsik, traktorok, autók jönnekmen- ck, s Jóska bácsi észre sem veszi, hogy rákerült a sor. Mielőtt mázsára rakná búzáját, kibontja az egyik zsákot, belemarkol a szép tiszta búzába, megrázza tenyerén, s mosolyogva tekint a raktárosra: — Látott már ilyen búzát? — Már szebbet is! — No . .. nem hinném. Szerintem meghaladja a nyolcvanat is. — A jaj súly át gondolja? — Igen! — No majd meglátjuk ... Jóska bácsi kíváncsian figyeli raktárost amint búzája fajsúlyát méri. A raktáros is ügyeskedik — s alig telik el еду-két perc, máris jelenti az eredményt: — Igaza volt Jóska bácsi. A raktáros szavaitól az idős parasztbácsi arcán derű fakad. Örül, hogy egész évi fáradozása nem volt hiábavaló. Jóska bácsihoz hasonló becsületes kis- és középparasztokkal naponta találkozhatunk a begyűjtési raktárban. Ilyenek például Uzsák Máté, Néger Ferdinánd — perbetei földművesek — akik már 100 százalékra teljesítették a gabonabeadást. Ecsek János ógyallai középparaszt szintén a példás teljesítők közé tartozik. Az előírt 22 mázsa kenyérgabona beadását mindjárt a cséplőgéptől teljesítette, Dicséretet érdemel Kecskés Baltazár ógyallai kisparaszt is, aki ugyancsak 100 százalékra tela jesítette mindennemű gabonabeadását. * Nem mondhatjuk azonban ezt Vicena Vilmos újgyallai középparasztról, aki évről évre szabotálja a beadást. Ez évben is csak öt mázsa gabonát adott be. Tehát 12 mázsával adósa államunknak. Kajan Gáspár 13 hektáros középparaszt szintén a szabotálok közé tartozik. Az előírt 6120 liter tejből még egy litert sem adott be. Gabonabeadását pedig csak 50 százalékra teljesítette. Jól van ez így Kajani Gáspár? Azt hisszük, hogy nem! És ezen a tűrhetetlen helyzeten az újgyallai helyi nemzeti bizottságnak rövidesen változtatnia kell! Bartos Ferenc, JNB, Ögyalla, Gömörhorkán láttam 'A gömörhorkai szövetkezet irodájában az élópiros papírvirág okkal teletűzdelt búzakoszorún akad a pillantás. A nyár ajándéka, az ügyes aratóké, akik búzakoszorúval köszöntik a hagyományos aratóünnepséget. Gömörhorkán ez idén talán nagyobb is az öröm mint máskor, de érthető is, hiszen gazdagabb termést adott a föld, mint az elmúlt években. A falu lázban ég, parasztok sietnek a mezőre, nehéz kévével rakott szekerek hagynak nyomot az út porában. A szövetkezetesek már több mint két hete learattak. Most javában folyik a cséplés két cséplőgéppel. Lip-JÓ a kezdet CSAK FOLYTATNI KELL Szép darab gyümölcsös terül el az Ö-Bodrog partján, — a zempléni EFSZ gyümölcsöse. Távolabb egy akácerdőn akad a szem, a Bodrog felé a nagykiterjedésü sarjúvirágoktól tarkálló réten pihen a tekintet. Ha egy méhész- idetéved a gyümölcsöskertbe, szeme nem sokáig gyönyörködik a roskadozó ágú gyümölcsfákon, hanem mást kutat. Kaptárakat keres. Persze, a zemplénieknek az nincs, bár szolid számítás mellett is legalább 100 család méhnek adna dús legelőt a környék. A látottaktól az ember kissé boszszúsan keres újabb sárbataposott kincseket. A gyümölcsös túlsó vége szinte beletorkoliik az Ö-Bodrogba. Ha egy kicsit meghosszabbítanák a kert kerítését, át a vizen, párezer víziszárnyas nyerne jó elhelyezést itt a gyümölcsösben. Bús András, aki már több éve dolgozik a tyúkfarmon, mintha csak olvasna a kérdő tekintetben, kicsit büszkén jegyzi meg: — Az idén már ezer kacsát is „termelt” a gyümölcsös. Igaz, csak 926 „érett” be belőle, de abból is közel 40 000 korona pottyant a szövetkezet pénztárába. „ Ez is valami, különösen ha hozzászámítjuk, hogy a nem elvetni való jövedelmen kívül még olyan lehetőségeket is teremtett, hogy a kacsákkal letudott húsbeadás nyomán a szarvasmarhaállomány feltöltését is meggyorsíthatták. Mindez alig két hónap eredménye. Ezenkívül 4000 csirkéből — alig 4 százalékos elhullás mellett — eddig már 3000 darabot értékesítettek s a tervezett 18 600 korona helyett 30 828 korona jövedelem futott be. Tehát közel 70 000 korona Bús András és felesége munkája nyomán. A próbakacsatenyésztést számítva, nem rossz a kezdet. És reméljük, hogy a vezetőség levonja a próba tanulságait. Hisz a hely sokezer víziszárnyas tenyésztésére is alkalmas. A vízbe veszett kincs kínálva kínálja magát. Csak észre kell venni. Meg azt is, hogy ha a hozamszerzödés szerint járó prémiumot nemcsak ígérnék, de ki is fizetnék a kezelőknek, akkor jövőre bizonyosan még kövérebbre híznának a kacsák. A méhészeten is érdemes elgondolkozni. Szóval érdemes jobban körülnézni a portán. Ki tudja, mi mindent rejteget még a víz. Talán még öntözésre meg halastóra is futna belőle.-lt ták Lajos szövetkezeti tag elmondja, hogy a gömörhorkai cellulózé gyár munkásai sokat segítenek a kollektív gazdaságnak. Most is cséplő-brigáddal sietnek a szérűre, hogy a parasztok oldalán küzdjenek az új kenyérért. Ez a szolidaritás hagyományos a kis sajómenti faluban, hiszen valamikor a harmincas években a gömörhorkai munkások és parasztok egy tömegbe verődve dörögték, hogy: „Munkát, kenyeret!" Két gép csépeli, csurgatja zsákokba a gömörhorkai szövetkezetesek gabonáját. A barnasárga mag pohosra hizlalja a zsákot és megcsiklandozza a paraszt szívét. A Bércen és a Falutagban hangyaként rajzanak az emberek és jószívvel dolgoznak, mert tudják, hogy p közös vagyont gyarapítják munkájukkal. Lám a szorgalmas, szíves munka ebben az évben is csatát nyert. Mert a 141 hektárnyi terület a tavalyi 28 vagon gabonával szemben ez idén több mint 32 vagon gabonával kecsegtet. Dongának, zümmögnek a cséplőgépek a kopasz mészköhegyek tövében s az igyekvő munkát dicsérik. A gömörhorkai parasztok kezenyomát dicsérik, akik a tornaijai járásban elsőnek aratták le a gabonát. S akiknek az utolsó kaszavágás a járás elsőségét jelentette, a cséplésben sem szeretnének alulmaradni. Minden erejüket latba vetik hát, hogy győzzenek a rossz időjárás felett s az elsők közt jelenthessék a járásban: „Megtettük kötelességünket." .Ezért fárad napvirradattól napnyugtáig a négy kötelességtudó kocsis: Palcsó László, Bastyúr József, Bodon Gyula és Bárdos István, akik a szövetkezet gabonáját hordják. Ezért fárad, verejtékezik Beller István, Bacsó Sándor, id. Tóth Lajos, id. Czakó János és a többiek, parasztok és munkások, Gömörhorka dolgozó népe. A búzaszemekböl áldott kenyér lesz, értelem. Az összefogás is értelmet teremt, jövőt, erős alapot, amelyre bizton lehet építeni. ★ ★ ★ A földek egységes nyilvántartása Valamennyi járásban és kerületben még ebben az évben bevezetik a földek egységes nyilvántartását. A CSKP X. kongresszusa feladatul tűzte: rendet teremteni a földek nyilvántartásában, a szántó- és mezőgazdasági földterületeket kibővíteni és teljes kihasználásukat biztosítani, a végrehajtó munkálatokat 1958. év végéig befejezni. A járási földmérő központok dolgozói karöltve a helyi nemzeti bizottság állandó mezőgazdasági tanácsával és a meghívott szakemberekkel a földterületeket ellenőrzik, hogy ezáltal az eddigi fogyatékosságokat a föld nyilvántartásában kiküszöböljék és egyben megszerezzék a mezőgazdasági termeléshez szükséges helyes tervezési és beadási adatokat. Azokban a falvakban, ahol a szövetkezetek megalakultak és a földek elrendezését már végrehajtották, a tagosítás és az EFSZ-ek építése stb., következtében előadott változásokat ellenőrzik és rögzítik. Az egyénileg gazdálkodó földművesek falvaiban, a földeket egyes földművesek, bérlők és az előző nyilvántartás adatai alapján ellenőrzik. Vitás esetekben a földet újból felmérik. Az egységes földnyilvántartás megvalósításával a mezőgazdasági föld haszonélvezője helyesen megállapíthatja a föld nagyságát. Ezt az adatot a HNB-on levő saját nyilvántartásba külön bevezetik és ezzel lehetővé válik az állami terv igazságos szétírása a termelésre és beadásra vonatkozólag. A nemzeti bizottságok ezenkívül megszerzik a szántóföld helyes kihasználására szolgáló előfeltételeket, megakadályozhatják az olyan parlagon heverő földek keletkezését, amelyen senki sem dolgozik. Csehországban különösen a prágai kerületben a föld egységes nyilvántartásával járó munkák már befejezéshez közelednek. (ZN) Ifjúságunk segít az aratásban A Hronské Klačany-i (lévai járás) ifjúság tevékenyen részt vett az aratási munkában. Az 50 tagú CSISZ és pionír-csoport egy nap alatt több mint 2500 kévét rakott félkeresztekbe. A községből sok fiatal segített a traktorállomás dolgozóinak is. Hasonlóan segítik a podlužany pionírok is a szövetkezetei. Segítenek a kévék összehordásában és bekapcsolódtak a dohányszedésbe is. A Mytné Ludany-i pionírok vize{ és ebédet hordtak az aratóknak és szolgálatot teljesítettek a tűzoltók helyett. Eddig már több mint 750 munkaórát dolgoztak le a szövetkezet földjein. Hasonló jó munkát végeztek a dpmadicei, jablonovcei, žemberovcei, kalinčiakovi, devyčani, Staré tekovy-i, veľké kozmalovce-i fiatalok. Az említett CSISZ és pionír-csoportok például szolgálnak a járás többi fiataljainak. Korbell Tibor, Léva A nagy Október tiszteletére A szigetmajori EFSZ (szenei, járás) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére elhatározta, hogy ebben az évben terven felül 67100 liter tejet ad a közélelmezés céljára. Ezenkívül a tagok saját háztáji gazdaságuk részéről ugyancsak több mint 27 ezer literrel túlhaladják beadási kötelezettségüket. Az EFSZ még a tejen kívül 20 ezer kiló sertéshúst, a szövetkezeti tagok meg 4290 kiló sertéshúst adnak be a tervezetten felül. Ez a követésreméltó példa serkentse a többi szövetkezeteket is hasonló kötelezettségvállalások tételére! K. L. \
