Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-18 / 33. szám
♦ .957. augusztus 18. JraU-ad Földműves з Erősödnek a kisebbségi EFSZ-ek Óvjuk a portól a programterveket Feclíó elvtárs Megfelelőbb címet alig adhatnánk ennek a témának. Bizony a múltban sok hejyen úgy volt, hogy a programtervek a fiókokban porosodtak. A választás előtti időszakban a falvak lakosainak hozzászólásával állítottuk össze a programterveket. Nem árt, ha megnézzük vajon nem porosodnak-e? Nézzük csak Györke községet. A faluban van egy kis szövetkezet 77 hektár földdel. Természetesen a programtervben az első pont a szövetkezet kiszélesítése. 1957-ben 160 hektár földdel kell bővíteni az EFSZ-t. A programterv pontját a pártszervezet is megtárgyalta, azonban csak tárgyalta, mert bár tagjai elismerték a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, nem akartak tagok lenni. Maga a pártszervezet elnöke, Onda elvtárs is arra hivatkezik, hogy majd csak akkor lép a szövetkezetbe, ha jobban fog gazdálkodni. A helyi nemtó' aláírhatná, zeti bizottság gyűlésein kevesen vesznek részt, de a legutolsó ülésen tizenheten voltak jelen. A nemzeti bizottság tagjai is egyetértettek a szövetkezettel, de eddig nem írták alá a belépési nyilatkozatot. Feckó elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke, több napi agitaciós munka ellenére sem hajlandó megvalósítani a programterv ezen pontját. Tehát az a programterv, amit saját maga és a nemzeti bizottság többi tagjai állítottak össze, porosodik. Pedig már Gamrák Mária, Gáspár Gyula, Pető Erzsébet, Furman Anna, Kilár József, Csíder László, Gédra Imre, Onda Jolán, Bender György aláírták a belépési nyilatkozatot. Tehát a HNB tagjainak többet kell törődni a programtervvel, hogy az általuk készített távlatok megvalósuljanak. IVÄN SÄNDOR, Kassa Szövetkezet alakult Lentvován A losonci járásban a Lentovovai Helyi Nemzeti Bizottság augusztus 8-án teljesítette akciós tervének egyik legnagyobb jelentőségű részét, 172 hektár földön szövetkezet alakult. A helyi nemzeti bizottság példaadó munkát végzett. A nemzeti bizottság tagjai elsőnek írták alá a belépési nyilat-' kozatot. Fancsi János 9 hektár földdel, Marcsók Pál 12, Mlinárics Pál 12, Grasinián 9, Králik János 9 hektár földdel lépett be. A szövetkezet alakuló gyűlésen felhívással fordultak a' többi még egyénileg gazdálkodó paraszthoz is, mert az év végéig egész-falusi szövetkezetét akarnak. A felhívást aláírta Jáno Pavel is, aki eddig még nem lépett be a szövetkezetbe, de agitációs munkát fejt ki és többed magával akar a szövetkezetbe társulni. Jó agitációs munkát fejtett ki a helyi nemzeti bizottság titkára, Kizsur elvtárs is. Az agitáció tovább folyik, hogy minden becsületes földműves tagja legyen a szövetkezetnek. Koncz János, a losonci JNB alelnöke A nemzeti bizottság elnöke elsőnek írta alá a jelentkezési ívet Alig akad olyan nap, hogy valamely községből ne jelentenék: újabb kis- és középpasztok írták alá az EFSZ- ekbe a belépési nyilatkozatot. Mostanában örömmel vettük tudomásul, hogy Gyűrödi Ármin, a Királyrévi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke elsőnek irta alá a belépési nyilatkozatot. Jól hatottak Gyűrödi Árminra és a többi parasztra is a járás szövetkezeteinek eredményei. Például Macsali Ferenc, a palóci EFSZ tagja, tavaly csak készpénzben 20 000 koronát kapott, ezen felül még 16 mázsa búzát, 3,70 mázsa árpát, 7,40 mázsa kukoricát és 370 liter tejet. Gyűrödi Ármin példaképe minden nemzeti bizottsági tagnak, akik harcolnak programtervük megvalósításáért. KRAJCOVIČ FERDINAND, Galánta A kétyi EFSZ dohánycsoportja Nagy József vezetésével szép eredményeket ér el. Július végéig a leszállított dohányért 25 489 koronát kaptak. — Képünkön Bajkai Joli, Hollósi Zsuzsi, Madarász Eszti, Dudás Mária, Nagy Teri, Belany Rózsa, Pásztor Lajosné és Nagy József csoportvezető látható A nagymegyeri járás mezőgazdaságának szocializálásáért Tanulunk a múlt hibáiból — Itt vannak a járásból — terjedt el a hír Nyárasd községben. — Vannak vagy ötvgnen — jegyzi meg az egyik. — Maga az elnök is itt van — toldja meg a másik. S valóban megszállták a „járásiak" a falut. A JNB titkára és a járási pártvezetóség titkárával az élen a járás legjobb agitátorait összpontosították Nyárasdra. Előre kidolgozott terv alapján megindult a felvilágosító-meggyőző munka a még kívülálló kis- és középparasztok között. Az első napon bizony nehezen indult meg a munka és valahogy nem jó szemmel nézték egyes kívülállók. De a többnapos akció mégis csak sikerrel járt. Siker olyan értelemben, hogy Nyárasd legnagyobb gazdái, az 5 — 8 hektárosok A nyíri szövetkezet eddig kisebbségi volt. Amikor azonban a szomszédban Agón új szövetkezet alakult, a nyíriek sem hagyták magukat. A napokban 27 kis- és középparaszt lépett be belátták immár, hogy valóban az agitátoroknak van igazuk. S ezt az ő igazságukat mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy a nyárasdi EFSZ a járás legjobb szövetkezete. Példaadó munkával olyan kiemelkedő eredményt értek el, amit maguk az egyénileg gazdálkodók is kénytelenek elismerni. FELVETŐDIK A KÉRDÉS, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen mintaszövetkezet mellett mégis voltak még Nyárasdon kívülálló kis- és középparasztok. A most lezajlott felvilágosító munka bebizonyította, hogy járásunk mezőgazdaságának száz százalékos kollektivizálását már régen végre lehetett volna hajtani, ha az 1952-ben elért 95 százalékos eredménybe bele nem nyugodtunk volna, s abba nem hagytuk volna a kívülállók meggyőzését. Itt-ott kampányszerűen ugyan történtek akciók, de a befejezés elmaradt. A mostani akcióból egy fontos tanulságot vonhatunk le. Nincsen község, ahol a magángazdálkodók jelentékeny része évről-évre le nem maradt volna a beadási kötelezettségek teljesítése terén. És ez a lemaradás évről évre szaporodott. Ugyanakkor pedig a felelősségrevonás elmaradt. Ennek következménye viszont az volt, hogy az ilyen magángazdák a termőföldjükhöz kép,est aránytalanul magasabb állatállományt tartottak és a szabad áron való eladás rév£n búsás jövedelemhez jutottak. Nyárasdon például találkoztunk olyan kéthektáros gazdával, akinek négy tehene, egy üszője, 1 pár lova és nyolc süldője van. Ha az arra illetékes tényezők utánajártak volna a dolognak, könnyen rájöhettek volna arra, hogy annyi állat felhízlalása csak ügy volt lehetséges, hogy adós maradt az államnak a beadási kötelezettség teljesítésével. Ezt a körülményt tanulságul hozzuk fel azon járásoknak, ahol a mezőgazdaság szocializálása még csak most indult meg. Tanuljanak a mi hibáinkból. Ne legyen a szocializálás csak időszaki akció, hanem állhatatos meggyőző munka eredménye. A mostani tapasztalat jó bizonyíték arra, hogy alapos agitáció révén előbbre lehet hozni a szocializá'as ügyét falvainkon. Csilizradványon például a tömeges toborzási akció egy nap alatt nyolc gazdát hozott be a szövetkezetbe, — 46 hektár földdel. NYÁRASDON SEM MARADT el a felvilágosító munka eredménye. Négy nap alatt 31 magángazdálkodó lépett a szövetkezetbe 131 hektár földterülettel. S mi a helyzet most Nyárasdon? A még kívülállók között szerepelnek olyanok, akik most nyíltan megmutatták passzív magatartásukat szocialista rendszerünkkel szemben. Volt horthysta csendörőrmesterek, Hodzsa— Csömör hívek, akik konokul ragaszkodnak az egyéni gazdálkodáshoz, mert ők még mindig várnak, remélnek . .. hisznek a Szabad Európa hazug propagandájának. Ezenkívül vannak még egyhektáron aluli gazdálkodók, félhektárosok, 30 — 60 árasok. Ezeknek nagyrésze az állami gazdaság, vagy valamelyik ipari üzem dolgozói. A mostani toborzási munka módszere bevált. Ezt a módszert továbbfolytatjuk járásunkban. Nem könnyű a munka. Sok türelemre, kitartásra van szükség. De ennek a kitartó felvilágosító munkának megvan az eredménye, naponta találják meg kívülálló kis- és középparasztjaink a szövetkezetekhez vezető útat. Alkalom nyílik, hogy elmondhassák ügyesbajos dolgaikat, panaszaikat. S a helytálló panaszok eltávolításával, a szövetkezet egyes vezetőinek hibás és helytelen magaviseletének megváltoztatásával egyidejűleg eltűnnek azok az akadályok is, amelyek eddig a magángazdák útját a szövetkezetbe eltorlaszolták. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a nagymegyeri járásban mind politikai, mind gazdasági téren a szervezés a legjobb úton halad és nem fér kétség ahhoz, hogy a nagymegyeri járás mezőgazdasága a Nagy Október tiszteletére még ebben az esztendőben szocialista, nagyüzemi gazdálkodássá válik. KOPPER János, Nagymegyer a szövetkezetbe. Az elsők között volt rajzunkon látható Luki János 10 hektáros középparaszt Mindenki munkája fontos... Tizennégy nap óta fekszem az érsekújvári kórház sebészeti osztályán. A személyzet nagy szorgalommal dolgozik. Különösen jól dolgozik dr. Gecl fiatal orvos, aki minden beteget naponta többször alaposan megvizsgál. Elbeszélget a betegekkel nemcsak a betegségéről, hanem a családi dolgok felől is érdeklődik. Éjjel-nappal fáradságot nem ismerve dolgoznak itt az emberek. Segítenek embertársaikon, hogy munkahelyeiken újult erővel dolgozhassanak. Hankó József Nemrég Horný Orešanochban egész falusi szövetkezet alakult. Az alakuló gyűlésen részt vett Ján Raékay, a Bratislava! Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke is. Elnöknek Štefan Blažut választották. Az új szövetkezet az állattenyésztésen kívül foglalkozik kertészettel, gyümölcsészettel és több mint 70 hektárnyi szőlőjük lesz. Képünk Ján Račkayt ábrázolja beszéd közben Hagy és örömteljes esemény mezőgazdaságunkban Pénteken a vezető funkcionáriusok országos aktíváján Hradec Král'ovyban Široký elvtárs nagyjelentőségű eseményről számolt be. Ezekben a napokban országunk nagyüzemi mezőgazdasága, a szocialista szektor gazdálkodása 50 százalékra terjedt ki. Ez az esemény, ez az örömteli valóság nemcsak a mezőgazdasági szocialista szektort erősíti, hanem kihatással van egész nemzetgazdaságunkra. Mivel a nagyüzemi gazdálkodás nagyobb területekre terjed ki, gyorsabb tempóban emelhetjük a mezőgazdaságban a termelékenységet és ez magával hozza az összes lakosság kulturális és gazdasági színvonalának emelkedését. Hogy az 50 százalékot el- tudtuk érni, elsősorban is a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdulásának köszönhető. Az egyéni gazdálkodók előtt jó példával járt, hogy a szövetkezetek nemcsak teljesítették az előírt beadási kötelezettségüket, hanem még többet is adtak az állami felvásárlásra. A szövetkezetek nagyobb termelési eredményei és a tagság életszínvonalának emelkedése sok kis- és középparasztot győzött meg. A napokban ezer és ezer paraszt lépett a szövetkezetekbe. A szövetkezeti mozgalom kiszélesítésében tevékenyen részt vettek a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok dolgozói. Ezek jó agitációs munkája nagyban hozzájárult az eredményhez. Országos viszonylatban elértük az 50 százalékot, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a cseh országrészekben több mint 50 százalékot értek el, ezzel szemben Szlovákiában még 200 ezer hektár mezőgazdasági terület hiányzik az 50 százalékhoz, ami 7 százalékot tesz ki. Ezen feladat teljesítéséhez meg vannak az összes feltételeink. Sőt elérhetjük már a legközelebbi hetekben. Erről tanúskodik az a tény, hogy augusztus 6-ig Szlovákiában összesen 1829 EFSZ-ünk van, melyek az állami gazdaságokkal együtt 1 177 415 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak és ebben az évben augusztus 6-ig 187 új szövetkezetét alakítottunk, amelyekben 2109 mezőgazdasági üzem tömörült. Az ötéves tervben a mezőgazdasági termelést az 55-ös évhez viszonyítva 39,8 százalékkal, ebből az állattenyésztést 47 százalékkal, a növénytermelést 35 százalékkal kell emelnünk. Csak a gabonafélékből 31,2 százalék, a takarmánygabona-félékből 42,7, a burgonyából 35, a cukorrépából 18,1 és a takarmányfélékből 121,6 százalékos emelkedést kell elérni. Hasonló emelkedés van az állattenyésztésben is. ahol a ' szarvasmarhahús 42,6, a sertéshús 48,9, a tej 60,1, a tojás 72,5 százalékkal növekedik. Ezek a feladatok a jövőben jobb és minőségesebb munkát követelnek meg. Ezt pedig csak úgy tudjuk megoldani, ha a mezőgazdasági termelésben eddig elmaradozó egyéni gazdálkodást minél több helyen felváltja a nagyüzemi gazdálkodás. A szövetkezet tagalapjának kiszélesítése elsősorban a jó agitációs munkától függ. Fontos, hogy a szövetkezeteket főleg kis- és középparasztokkal töltsük fel. Sok függ most a nemzeti bizottságok harcosságán, azon, hogy a pártszervezetek segítségével milyen módszerekkel nyerik meg a kis- és középparasztokat. Ezt a munkát csakis úgy oldhatják meg sikeresen, ha az agitációba bevonják az üzemeket; a Nemzeti Frontot, a szakszervezetet, a fiatalságot, az értelmiséget. A szövetkezetek alakítása országos ügy és minden becsületes állampolgárnak ki kell venni a részét a mezőgazdaság szocializálásából. Ma, amikor a parasztok ezrei és ezrei érdeklődnek a szövetkezetek iránt, a nemzeti bizottságok nem nézhetnek a szövetkezetek tagalapjának kiszélesítésére úgy mint másodrendű feladatra, mert ez állandó politikai és gazdasági kérdés, amivel mindennap foglalkoznunk kelj. A szövetkezetek kiszélesítése megköveteli, hogy még eredményesebb harcot vívjunk az ún. objektív akadályok ellen, amelyek a szövetkezet egyhelyben topogásához vezetnek. Minden faluban megvannak az előfeltételek arra, hogy szövetkezetei alakítsunk, csak meg kell keresnünk a helyi adottságokból eredő forrásokat, amelyek legjobban megfelelnek az ottani lakosságnak. A szövetkezeteknél el kell érnünk bizonyos fokú szakosítást, hogy a szövetkezetek főleg olyan terményeket és termékeket termeljenek, amelyekből legtöbb hasznuk van és a nemzetgazdaság is nagyobb jövedelemhez jut. Még jobban kifejleszthetjük a szövetkezetekben a helyi kisipart, amiből szintén jó jövedelemhez juthatnak a parasztok. Arra kell törekednünk, hogy a szövetkezetek saját erejükből a lehetőségek szerint termeljék ki az építkezéshez szükséges anyagokat és ha lehetséges más szükségleti cikkeket. Hibát követnénk el ha azt hinnénk, hogy minden magától jön. Egy pillanatra sem hagyhatjuk abba a képletes agitációt és minden mezőgazdasági szakembert fel kell használnunk a meggyőző munkába, akik azonnal tanácsot adhatnak a belén’'' készülő földműveseknek vagy az újonnan alakult szövetkezetek tagjainak. Szintén foglalkoznunk kell a falusi fiatalsággal is. A szövetkezetek kiszélesítése megköveteli a gép- és traktorállomások jobb kihasználását. Be kell biztosítanunk a jobb vetőmagot, műtrágyát, a pénzügyi előfeltételeket a beruházási építkezésekre, egyszóval ragadjunk meg minden alkalmat a szövetkezetek gazdasági alapjának megszilárdítására. Végül a mi főfeladatunk, hogy minden munkás, akármilyen szakaszon is dolgozik, állampolgári kötelességének tartsa a nevelő és politikai munka kiszélesítését, hogy minél hamarább befejezhessük a szocialista forradalmat a mezőgazdaságban. Az eddigi eredmények arról beszélnek, hogy a mi utunk a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának útja, a munkások és parasztok életszínvonala emelkedésének útja, ami arra kötelez bennünket, hogy nap mint nap törekedjünk arra, hogy minél több kis- és középparaszt nyissa ki a szövetkezetek kapuit. EMIL CHLEBEC, az SZLKP mezőgazdasági osztályának vezetője.
