Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-08 / 36. szám

957. szeptember 8. Jxalhad Földműves Augusztusban 1029 új EFSZ alakult _______________________________________ Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1957 augusztus 22 —2^án tárgyalt a CSKP j§ februári ülése és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséről, amelyek a népgazdaság haté­щ konyságának növelését célozzák. Pavol Majling elvtársnak, az SZLKP KB irodája tagjának beszámolója = után húsz elvtárs veti részt a vitában. Két nap alatt tizenhármán léptek a nyomába A szövetkezeti mozgalom sikereinek gyökerei a bratislavai kerületben Jozef Lénárt elvtárs felszólalásából: Jozef Lénárt elvtárs a Bratislavai Kerüjeti Pártbizottság vezető titkára felszólalása bevezető részében hang­súlyozta a szövetkeztetés ütemének nagy jelentőségét az 1956 —57-es években. Többek között szólt a jó pártmunka-módszerekről, ami hozzá­járul a szövetkezetek tagalapjának kiszélesítéséhez. A kerületi nemzeti bizottság munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy a kerületi nem­zeti bizottság a választások után feladatpl tűzte ki, hogy ez év végéig jelentősen kiszélesíti a szövetkeze­teket. Ezért összehívta az EFSZ-ek elnökeit, ahol megtárgyalta elsősor­ban a kisebbségi EFSZ-ek kérdését. Az EFSZ-ek elnökei a vita utón ha­tározatot hoztak, amelyben az összes kisebbségi EFSZ-ek elnökeihez és funkcionáriusaihoz fordultak. Az SZLKP kerületi pártbizottsága a ki­sebbségi szövetkezettel rendelkező falvak pártszervezeteihez intézett le­veleivel támogatta ezt a határozatot. A pártfunkcionáriusok a levél meg­tárgyalását, a járási nemzeti bizott­ságok és a kerületi nemzeti bizottság funkcionáriusai és munkatársai- pedig a határozat megtárgyalását biztosí­tották. Meg kell említenünk néhány to­vábbi intézkedést is, melyek ez irány­ban segítséget nyújtanak, és ame­lyeket a közeljövőben tovább kell fejleszteni. Az értelmiséggel —' és­pedig a mezőgazdasági termeléssel közvetlen kapcsolatban álló értelmi­séggel végzett munka terén tett in-Naponta erősödünk аяааяваяяааяяаааявааяааааяааавяаааявяяаавяваввяааяяяяявяяяаяяяаяаввваяваааавяаваямаявваавяяааавяяаввяяаяаааяваа Meggyőző bizonyítékok nyomán... Egyre nagyobb teret nyer a szövetkezeti gondolat a királyhelmeci járás­ban. Cáfolhatatlan tények bizonyítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ezekről számolt be Lefkovics József elvtárs, a mezőgazdasági szakosztály vezetője a JNB legutóbbi teljes ülésén. Beszámolójában rá­mutatott a szövetkezetek gazdasági megerősödésének fejlődése és a szö­vetkezetek kiszélesítése terén elért eredményekre. Jól halad a munka A tamási szövetkezetben is jól ha­lad a cséplés. Az előzetes számítások alapján 14 vagon terven felüli ga­bonára számítanak a szövetkezet tag­jai. A falusi Sokol szervezet fiatal tag­jai a gabona tisztításánál segítenek a szövetkezetnek munkaidejük után. Este 8 órától néha éjfél után 2 óráig is megy a munka. Egy műszak alatt 50 mázsa gabonát kitisztítanak. S-m. A verebélyi EFSZ-be 113 új tag lépett Verebély egy kicsit elesik a fő vasútvonalaktól, talán ezért is szól keveset erről a vidékről a sajtó és a rádió. A várossá vedlő járási székhelyen az idegen első benyo­másra azt hiheti, hogy talán ide nem is terjedt ki az országszerte indult szövetkezeti mozgalom. A járási nemzeti bizottság épülete is kihalt. Három óra után letelt a munkaidő, talán már otthon vannak a dolgozók. A válasz kizökkent ebből az elképzelésből, mert a járási nemzeti bizottság dolgozói a falvakat jár­ják. Az elnök elvtárs Nagymányán beszélget a középpa­rasztokkal a szövetkezetről. A helyi nemzeti bizottság épülete már népesebb. Tiszták József elnök és néhányan az eredményeket érté­kelik. A mai napig 113 taggal és 453 hektár földdel bővült a verebélyi szövetkezet. Már csak 20 kis- és középparaszt van kívül. Az agitációs munkát még a tavaszon kezdték, akkor még csak 2 aláíró volt. Azóta szinte mindennap beszéltek a parasztokkal. Különösen jó munkát fejtettek ki a tanítók és a nőbizottság. Július elsejétől 20 agitá­tort kaptak segítségül, ami lényegesen megkönnyítette a nemzeti bizottság munkáját. Most első helyen állnak a járásban. Július 1-től a verebélyi járásban 248 új tag lépett a szövetkezetbe, 1188 hektár földdel. Ebből LUlén egész-falusi EFSZ alakult, Töhölön pedig az eddigi 19 tagból álló kisebbségi szövetkezet 45 új taggal és 242 hektár földdel gyarapodott. Ez volna a metszetféle járási és verebélyi méretben. A HNB elnök komoly dologról beszél — Az ö szemükkel. — A magáéval és mindannyiunkéval? — Nem. — Maga eddig is beadott mindent. Mások miért nem tették? — Mert spekuláltak. Voltak olyanok is, akiknek a veje, a sógora ölte meg a disznaját. A beadást meg nem tel­jesítették. — A szövetkezethez mit szól? — Hát Parubszkynak meg Matuska Imre nyolc hektárosnak jobban megy, mint amikor egyéni volt. — A termelés több ott? — Hát a répájuk füves, a befekte­tés sem lesz meg. A kukorica is. A ga­bonájuk jó. A tej az több. Én nem bírok annyit kitermelni. Nekik hét vagy nyolc liter az átlag. Nekem jóval ke­vesebb. — Miért? — Megissza a járom. — Tehenekkel szántok. — De hát így kevesebb a bevétel. — Kevesebb?. Ha benne lesz az egész falu, több terem a verebélyi határban. — Ha mind megfogjuk, akkor több. BÁLLÁ JÓZSEF I tézkedésekröl van szó. A kerületi pártbizottság 1956 decemberében 30 ilyen dolgozót és tüdőst szólított fel, hogy segítsenek az országos párt­konferencia határozatának teljesíté­sében, segítsenek biztosítani a szö­vetkezetesítésről szóló határozat va­­lóraváltását. Ezek aktívan támogattak bennünket. Minden járásba beosz­tottunk egy közgazdászt, egy agro­­nómust, egy zootechnikust, akik se­gítenek magasabb színvonalra emelni a járási pártbizottság munkáját. Egyes főiskolákon és fakultásokon a pártszervezetben vitákat rendeztünk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés objektív szükségességéről. Feltétlenül szükségessé vált továb­bá, hogy ebbe a munkába az egész Nemzeti Front aktívan bekapcsolód­jék. A Nemzeti Front Szervezeteinek bizottságai e célból a kerületi párt­­bizottság határozatának értelmében munkatervet dolgoztak ki tagjaik mozgósítására és bevonására e te­vékenységbe, valamint az EFSZ-ek bővítéséért és megalakításáért folyó agitáciőba. A községekben az agitációt elsősor­ban is a falu közgazdasági elemzésé­vel kezdtük. Nincs sablonunk, mely szerint kifejtenénk tevékenységünket a szenicai, skalicai és trnavai járá­sokban. Minden falunak megvan a maga sajátossága és eszerint köze­ledtünk a középparasztokhoz. A pa­rasztokkal folytatott beszélgetések közben két kérdést tartottunk szem előtt. A társadalom és a kózéppa­­raszt egybekapcsolódó érdekét. Ha ezt a kettőt a társadalom és a pa­raszt érdekét elválasztanánk egymás­tól, nem érnénk el a kellő hatást a földművesek meggyőzésében. Egy­részt feltárjuk a földművesek előtt a szocializmus sorsáért, a köztársa­ság erejéért való felelősség kérdését, összeegyeztetjük ezt a köz érdekei­vel és ezekben az érdekekben mutat­juk meg a felelősségüket. Sokat be­szélünk arról, hogy a közösben in­tenzívebb a gazdálkodás, pl. a talaj­­javítás kérdéseiről Záhorín, amely az egyéni gazdálkodással nem valósítha­tó meg. Egyszóval a parasztoknak megmagyarázzuk, hogy a társadalom is és ők is nagyobb jövedelemhez jutnak, ha megalakítják a szövetke­zetei. Jól bevált az a módszer is, hogy a kis- és középparasztotykal ismertetjük a szövetkezetek alapsza­bályzatait, mert a burzsoáziának néhol sikerült sötétségben feltüntetni a szö­vetkezeti demokráciát. A mintaalap­szabályzat magyarázata után kirán­dulásokat rendezünk, ahol meggyő­ződhetnek a gyakorlati életről. Kis- és középparasztok körében végzett jó munkánk alapján kerüle­tünkben 1957. január 1-től augusztus 19-ig 15 638 új szövetkezeti tagot szereztünk, 66 560 hektár mezőgaz­dasági földterülettel. Azokban a fal­vakban, ahol még nem alakult meg az EFSZ, eddig az időpontig 860 tagot : szereztünk 2850 hektár' mezőgazda­sági földterülettel. Gyorsan múlik az idő, úgyszólván repül. S az idővel együtt — habár lassan, de — eltűnnek az előítéletek, megváltozik az emberek nézete, gon­dolkodásmódja. Amit azelőtt elítélt, azt ma már saját meggyőződése alap­ján elfogadja, mint magától értetődő dolgot. Nádszeg, Felsőszeli, Kajal, Nagy­­mácséd és Diószeg földművesei, va­jon megváltoztattátok-e már a szö­vetkezetről alkotott véleményeteket? Emlékeztek-e még arra, mennyi rém­hír terjengett járásunk falvaiban az EFSZ-ek megalakítása előtt? „A szövetkezetben a hátadat sem egyenesítheted ki" — suttogták egye­sek, mások meg azt híresztelték „kö­zöseid lesznek az asszonyok ... a gyer­mekeket meg átveszi az állam“ — olyan is akadt, aki váltig hangoztatta „a házakat a .fejesek* között osztják majd szét, a tagok meg viskókban lakhatnak“ — no' meg hogy „a tagok közös tálból esznek majd“, stb. Egy­szóval: borzalmas képet festettek rendszerünk ellenségei a szövetkezeti gazdálkodásról. Ellenséges, suttogó propagandájukat azonban megcáfolta a valóság: senki sem kobozta el a szövetkezeti tagok házait, sőt éppen ők azok, akik a legszebb családi há­zakat építik a falvakon. Járásunk va­lamennyi községében már többéves szövetkezetek vannak, s a felsorolt koholmányokból egy szemernyi sem valósult’meg. A szövetkezetesek élet­módja sokkal jobb, mint bármely egyéni gazdálkodóé, emellett munka­erejüket sem fecsérlik feleslegesen, a nehéz munkát elvégzi helyettük a gép, s jut idejük a pihenésre, műve­lődésre is. De sajnos még ma is akadnak olyan egyéni gazdálkodók, akik elutasítják a jobbat. Meddig?... Egy-két na­pig ... A nádszegi 6 hektáros Kulacs Gusztáv középföldmüves is nemrég azt mondta: „Levághatják a kezemet, de akkor sem lépek a szövetkezetbe“. Senki nem vágta le a kezét. Minek? Dolgos ember volt ő mindég. Amikor az agitátorok néhányszor megmagya­rázták neki a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeit, továbbá azt, hogy miért lesz jobb számára is, ha belép az EFSZ-be... s belépett. Sőt, a helyi rádión keresztül felhívta a még kívül­álló földművestársait, hogy kövessék példáját. Két nap alatt 13-an követ­ték. Krajcsovics F., Galante. ÉVRŐL ÉVRE GAZDAGABBAK A szövetkezetek mindinkább kedve­zőbb eredményeket érnek el a terme­lés fokozása terén, ami természete­sen megmutatkozik a jövedelmek nö­velésében is. A járás szövetkezetéi 1953-ban átlagosan 9.94 koronát fi­zettek ki munkaegységenként, 1956- ban viszont már 16.68 korona volt a járási átlag. Az eddigi számítások szerint ebben az évben elérhetik a 17.86 koronás rrrunkaegységérték át­lagot. Az alapeszközök értéke az 1953-as évhez viszonyítva 1956-ban közel 159 millió koronával emelkedett. Ebben az évben ezen a téren további 52 mil­lió koronán felüli értékemelkedéssel számolnak. Az oszthatatlan alapoknál négy év alatt több mint 41 millió koronás nö­vekedés mutatkozik. Mindezek az eredmények nagy mér­tékben hozzájárulnak a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedésé­hez. Míg 1953-ban a szövetkezetek 12 millió 370 ezer koronát osztottak ki a tagoknak, 195ü-ban már közel 28 millió koronát fizettek ki a munka­egységekre. Ebben az évben csaknem 7 millió koronával többet juttatnak a tagoknak. AZ ELSŐ FÉLÉVI GAZDASÁGI TERVEK értékelésének eredményei is világos képet nyújtanak a szövetkezetek ro­hamos fejlődéséről. A szentesi EFSZ például 1Í5 százalékra teljesítette a félévi jövedelem tervét. A nagygéresi „Győzelmes Október“ EFSZ 216 ezer koronával nagyobb jövedelmet ért el a tervezettnél, s emellett 62 ezer ko­ronával csökkentette a tervezett ki­adásokat. Hasonló jó eredményeket értek el a bolyi, kistárkányi, zétéhyi és más szövetkezetekben. A SZÖVETKEZETEN KÍVÜL ÄLLÖ kis- és középparasztok figyelemmel kísérik a szövetkezetek gazdálkodá­sát és saját meggyőződésük alapján egyre többen hagynak fei a maradi gazdálkodási formával és kérik fel­vételüket a szövetkezetekbe. Az elmúlt hó végéig márciustól 377 új taggal és 1303 hektár földterülettel bővültek a királyhelmeci járás szö­vetkezetei. Csupán az elmúlt hét fo­lyamán 66 kis- és középgazda«írta alá a belépési nyilatkozatot. A járás me­zőgazdasági földterületének több mint 90 százaléka már a szocialista szektor használatában van. Az utóbbi időben Kisgéresen 66, Ze­­tényben 53, Nagykövesden 46, Nagy­­tárkányban 42 dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetbe. „Járásunk területén még 1109 ma­gángazdát kell meggyőznünk a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről — je­lentette ki beszámolója befejező ré­szében Lefkovics elvtárs. Falvaink új életéért folytatott eddigi harcunkat tovább kell folytatnunk. Az elért eredmények köteleznek bennünket, hogy a falu szocializálása terén ki­tűzött feladatainkat sikeresen telje­sítsük és az éven járásunk szocia­lista járássá váljon.“ Erre a királyhelmeci járásban meg­van minden előfeltétel. K. G. Egy mondatban... X Az újhelyjőkai EFSZ félévi pénz­ügyi tervét 120 százalékra teljesítette; a tervenfelüli pénzösszeg munkaegy­ségenként 2.40 koronát tesz ki. X Simkó György, a zétényi EFSZ tagja 29 mázsa búzát és 9 mázsa ár­pát kapott természetbeni járandóság­ként a félév alatt ledolgozott mun­kaegységei után. X A múlt hónap második felében Sárfő (szenei járás) szövetkezeti falu lett. X Nyolcvan-kilencven mázsás ku­koricatermést várnak hektáronként a nagygéresi EFSZ (királyhelmeci já­rás) tagjai. X Mellétén 57 kis- és középparaszí 200 hektár földdel új szövetkezetét alakított. A számok, a hektárok megvolnának, de az újságíró kíváncsiskodik. — Főleg milyen okból fogtak a tag- . szerzéshez? Az elnök elkomolyodva, maga elé nézve szól: — Elsősorban is az EFSZ-ek III. or­szágos kongresszusa határozatából in­. dúltunk ki. Meg akartuk oldani a már ' évek óta húzódó problémát. Tényleg komoly gondok, komoly ■ kérdések, nehézségek. A következő so­­' rókát a tolinak is nehéz leírni. A ki­sebbségi EFSZ-el nem volt baj, telje­sítette a beadási kötelezettségét, de a. község magángazdái bizony lemarad­tak. A 48 000 kg sertéshúsból eddig 1 még csak 10 000 kg-ot adtak be. Mar- 1 hahúsból 49 000 kg volt a terv és még 36 000 hiányzik. Tejből még csak 42 000 ■ litert adtaíc, holott 182 000 van elöirá- 1 nyozva. Tojásból még 94 000 darab az ' adósság. — Hát ez volt a fő indító ok. Mikor : az országban mindenütt a tóbbterme­­t lésről beszélnek, nem tűrhetjük, hogy az egyéni kistermelésből ilyen kár származzon. Beszélgettünk a parasz­tokkal, hogy ez így nem mehet tovább, szégyen ez rájuk is, hogy Verebély mindig a szégyenlistán van. A parasz­tok többsége belátta, hogy a szövet­kezetben többet lehet termelni és ezért lépett a szövetkezetbe. Mit mond a jó gazda? Szabó Vince — új EFSZ-tag — a Partizán utcában lakik. A család egy­­híjával a kis konyhában ül. A családfő és fia pihenik a napi fáradalmakat. A gazdaasszony paradicsomot főz télire. Olyan dolgos, szorgos falusi asszony, akinek télen sem lehet híján az élés­kamrája. ,A gazda nem tűrte és nem tűri a gazdaságon a csorbát. A gaz­daasszony feladata pedig — persze itt van miíöl — a konyhát biztosítani. — Csend van most a gazdaságban — szólunk az ismerkedés után. — Csend ... már elcsépeltem. — Sok csörgött a zsákba? — Elég. — Beadta a gabonát? — Be. — Mások is? — Nem mindenki. — Helyes?. A szövetkezetesek sora a szepsi já­rásban is rohamosan gyarapodik. Az egyénileg gazdálkodók maradi állás­pontja lassan tűnőben van, hogy át­adja helyét a szövetkezeti nagyüze­mi mezőgazdaság gondolatának. A pa­rasztok arcáról lassan eltűnnek a gondterhes ráncok és ugyanúgy a föl­deket elválasztó mezsgyék is, melyek eddig sok nehézségnek és elégedet­lenségnek voltak okozói. A haladó, az életerősebb győzelmesen tör utat me­zőgazdaságunkban is. Nap mint nap erősebb a szövetkezeti család, bővül a szövetkezetek tag- és földalapja. A szepsi járásban elsősorban Jászó­­újfalút kell kiemelnünk, ahol legutóbb 10 kis- és középparaszt hagyott fel az egyéni gazdálkodással. Gerenda Já­nos és fia 15,46, Puszta József 9,85, Palkó József 7,97, Tarnóci József 8,43, Gerenda József 8,20, Drabik Mária 1,40, Bacsó András 14,70, Palkó János 10, Gerenda János 14,21 és Dankó András 4,75 hektár földdel lépett az EFSZ-be. A jászóújfalusi EFSZ földalapja tehát 94,92 hektár földdel gyarapodott. Perényben a 8,10 hektáros Lochman gazda választotta a közöst, Felsőme­­cenzéfen Tamás István és felesége ír­ták alá a belépési nyilatkozatot, Mak­­rancon Pecuch Margit 6,42 és Lőrinc Apollónia 5,57 hektár földdel lépett az EFSZ-be. Bodollón Szenes Ferenc 2,25 hektáros kisparaszt hagyott fel az egyéni gazdálkodással. A szepsi járásban július 1-töl au­gusztus 28-ig összesen 142 egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot, s így a járásban a szövetkezetek földalapja 776,01 hektár mezőgazdasági földdel, azonkívül gazdag állatállománnyal és egyéb gazdasági felszereléssel bővült. A tagalap kiszélesedése terén különö­sen az elmúlt két hét volt eredmény­dús. Ha összegezzük az eddigi ered­ményeket, megállapíthatjuk, hogy a szepsi járás mezőgazdasági földterü­letéből az EFSZ-ek már 79,10 száza­lékon gazdálkodnak. A járás községei közül Alsóláncon és Méhészkén már egyetlen egyénileg gazdálkodó föld­műves sincs, s most a többi községek is azon igyekeznek, hogy száz száza­lékos szocialista falukká váljanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom