Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-08 / 36. szám

4 síi: aü~a d Földműves 1957. szeptember 5 Elsők az aratásban - elsők az őszi munkákban A vágsellyei járás valamennyi trak­torosbrigádja közül, a vágsellyei fe­jezte be elsőként a gabona betakarí­tását. Augusztus 12-én — amikor másutt még a járásban javában csé­peltek, sőt sok helyen arattak is — a brigád hét cséplőgépe közül az utol­só is leállt és a földműves szövetkezet tagjai a traktorosokkal együtt készü­lődtek a sikeres aratás és cséplés megünneplésére. Különösen a csép­­lésben értek el dícséretreméltó ered­ményt. Minden egyes cséplőgép -átla­gos napi teljesítménye elérte a napi 150 mázsát. A traktorosok — ha a szükség úgy kívánta — éjjel is csé­peltek. Ilyen eset gyakran adódott elő, hiszen az időjárás a gabonát ál­landóan veszélyeztette. Béták József és Balázs János a bri­gádközpont legjobb traktorosai nyo­mában haladtak a többiek is. — Bri­gádközpontunk valamennyi traktoro­sa igazi mestere foglalkozásának — mondja Petro Károly a gépállomás műszaki dolgozója, aki most ideigle­nesen a brigádvezetői teendőket vég­zi. - Nálunk a traktorosok gépet ja­vítanak!, szántanak, aratnak, csépel­nek, ha kell felvilágosító munkát vé­geznek. Nincs az a munka, ahol trak­torosaink nem felelnének meg. A gabona gyors betakarítása nagy­ban előmozdította az őszi munkák idő­beni végzését. A traktorosok már el­vetették az őszi repcét. Szombaton az elmúlt hét végén pedig már 7 hektár őszi árpát vetettek és ezzel ismét a járás élenjárói lettek. Őszi árpát a já­rásban még sehol sem vetettek. Ez a példa szolgáljon tanulságul a zsír gárdi, farkasdi és a vágbesztercei traktorosoknak, ahol az említett na­pon még mindig csépeltek. Hatvány István, a vágsellyei szö­vetkezet mezőgazdásza, nem tartozik a bőbeszédű emberek sorába. Amikor azonban a traktorosok munkájáról van szó, csak úgy ömlik belőle a sző. — Teljesen üzemzavar nélkül csépel­tünk. Traktorosaink a gabona mielőbbi betakarításában a szövetkezeti tagok­kal karöltve versenyeztek. A trakto­rosbrigádoknak pedig mindössze csak 6 traktorosa van és nemcsak nekünk, de az egyénileg gazdálkodóknak is se­gítenek. A jó munkafegyelemnek kö­szönhető, hogy a kedvezőtlen aratasi idő ellenére is már az őszi árpa ve­tésénél tartunk — mondotta Hetvany elvtárs. 6 A vágsellyej traktorosbrigádközport traktorosai jelenleg a talajt készítik az őszi gabonaneműek számára. Hord • ják a trágyát, középszántást végez­nek. Az egyéni gazdálkodók is egyre igényesebbek és nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a traktorosokkal szemben. Sokan közülük a gépi mun­kát részesítik előnyben, géppel szán­tanak, aratnak, csépelnek és vetnek. A gépi munka megkedveltetése pedig a legjobb út a közös gazdálkodás megkedveltetésére. — Vágsellyén 799 hektár földön még mindig egyénileg gazdálkodnak. Számuk azonban egyre csökken és az idei aratási munkák befejezése után sokan a közös gazdál­kodás mellett döntöttek, fiz nem kis részben a traktorosok érdeme, akik jó gépi munkával becsületet és elisme­rést szereztek a szövetkezeti gazdál­kodásnak. F. I. Hogy jövőre még több teremjen A Szomotori Állami Gazdaság ha­tárában már csak a hatalmas, ren­dezett szalmakazal „csoportok“ em­lékeztetnek arra, hogy ezeken a föl­deken nem olyan régen még szorgos munka folyt a gabona begyűjtéséért. Elhallgattak a cséplőgépek, biztos helyre, raktárba került az idei ter­més. — Az éven 32 vagonnal több ter­mett mint a múlt évben — újságol­ja Palágyi Sándor, a gazdaság veze­tője. Elég nagy gondot okozott a termés elraktározása. Búzából 25 má­zsán felül, rozsból 24,37, árpából 28,37, zabból pedig 24,84 mázsa ter­mett átlagosan hektáronként. Repcét 20 hektáron termeltünk, amely 4 kg híjával 13 mázsás hektárhozamot adott. — Ha az ember a szomotori határt járja, rögtön szembetűnik, hogy itt már a jövő évi termés alapjait ra­kosgatják. A Majorföldi dűlőben 17 hektáron már szépen zöldéi a repce. — Időben, augusztus 20-ig 24 hek­táron elvetettük a repcét, — jegyzi meg a gazdaság vezetője. Takács Jó­zsef társával, Hegedűs Pállal 7 hek­tárt vetett be naponta. Távolabb a Kisújlaki táblákon moz­galmas élet folyik. Gyürek István hernyótalpasa után magra éhesen vár a talaj. Tóth István fogatos két szür­kéje könnyed léptekkel húzza a bo­ronát. Juhász János traktoros vető­­gépéből egyenletesen hullanak az ár­paszemek az előkészített magágyba. Pár méterrel tovább 15 hektáron „kielégülten" pihen a talaj. Ezt a területet már néhány nappal ezelőtt bevetették. A síma felület alatt las­san újból életrekelnek a szunnyadó magvak. Palágyi Sándor mutatóujjával a bevetett árpaszemek után kutat. A tenyerére helyezi, úgy vizsgálja a magot, miközben az égbolton átvo­nuló felhőkre téved tekintete. Amit gondol, ki is mondja. — Ha kap egy kis esőt, mint ahogy kínéi, pár nap múlva kizöldelnek az árpasorok is. Elégedett arccal figyeli a vetés menetét. így kell ennek menni. Idő­ben kerüljön a mag a földbe, akkor jövőre még több terem, mint az éven.-ik. A megnyitás napján Szeptember első napján napsütéses reggel fogadta az ünnepi díszbe öltö­zött Brno városában a III. gépkiállí­tásra igyekvő látogatókat. Már 8 óra előtt hatalmas tömeg állt a kiállítás kapui előtt. Pontosan nyolc órákkor léptek az első látoga­tók a kiállítás területére. A főpavilon előtt összegyűlt tömeghez Reimajer nehézipari miniszter intézett beszé­det. A beszéd és a himnusz elhang­zása után néhány ezres tömeg lepte el a pavilonokat. Több pavilon előtt már a délelőtti órákban a jó szervezés ellenére hosz­­szú sorokban álltak a látogatók, mert a kiállított tárgyak, fejlett gépipari technikánk legutóbbi újdonságai hosz­­szabb időre lekötötték az érdeklődök figyelmét. 4 Tájékoztató kistérkép a brnói gépkiállításról V - főbejárat, U - művészeti pavilon, D - színház, étterem, H - rádií és televízió, C - új vásárcsarnok távolbalátó toronnyal, A - főpavilon В — Brno pavilon, M - Morava pavilon, J - tavacska, R - Rangun pa­vilon, Mo — az új Montevideoi pavilon, S — ^Surabaja pavilon, Z — ét­terem külföldiek részére, F - a mezőgazdasági gépek részére fenntartott kipontozott terület, előtérben pavilonnal. A gépállomás legjobbjai A Partizánskej Állami Gazdasághoz tartozó Veiké Bielicei részlegen a cukorrépa utolsó gyomtalanítását végzik. Ezzel megkönnyítik a betaka­­- rítógépek munkáját és jobb munkát végezhetnek A Szepsi Gép- és Traktorállomás dolgozói eredményesen teljesítik a tervezett feladatokat. A tervteljesítés értékelése alapján megállapítást nyert, hogy a cséplők és kombájnosok 13 603 tonna gabo­nát csépeltek ki. A tarlóhántást 5417 hektáron végezték el és 137 hektáron elvetették a tarlókeveréket. Az em­lített napig 35 hektáron végeztek repcevetést. Több mint 3600 tonna nedvdús takarmányt is besilóztak. A kombájnosok versenyében első helyre Takács Géza került, aki ter­vét 106 százalékra teljesítette. 99 hektárról 333,9. tonna gabonát csé­pelt ki. Jelenleg a Magas Tátra alatti szövetkezetekben segédkezik a termés betakarításánál. Mitro Dezső, a szesztai brigádköz­pont dolgozója 135 százalékos telje­sítményt ért el, s emellett megtaka­rított 150 liter üzemanyagot. Ezáltal a traktorosok között az első helyre került. A hernyótalpas traktorok kezelői közül Szepesi Péter, a csécsi brigád­központ dolgozója került az első helyre. Igaz, a munka oroszlánrésze még előtte áll. A jelenlegi őszi mun­kálatoknál alkalma nyílik, hogy eddigi eredményeit fokozhassa. Az aratásban Kiss Gyula traktoros, a péderi brigád dolgozója bizonyult a legjobbnak, aki 180 százalékra tel­jesítette tervét. Fodor György traktoros, a szesztai brigádközpont dolgozója komolyan veszi a tarlóhántást, amit már 185 hektáron elvégzett. Tervét jóval 100 százalékon felül teljesíti. Időveszteség nélkül végezzük az őszi munkálatokat A mezőgazdaságra háruló fokozott feladatok biztosítása szempontjából az aratás és cséplés befejezése után dön­tő fontossággal bír az őszi munkák időbeni és minőségi elvégzése. Nagy­mértékben függ ettől, hogyan tudjuk biztosítani az állatállomány részére a takarmányalapot, cukorgyáraink szá­mára a cukorrépát, az ősziek vetését és a jóminőségű mélyszántást a tava­sziak alá. Olyan munkák ezek, ame­lyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlo­vákiában a második ötéves terv vé­géig 39,8 százalékkal fokozhassuk a mezőgazdasági termelést, a hektár­hozamok emelése mellett a búzából 29, a rozsból 32 százalékkal stb. Hogy az őszi mezőgazdasági mun­kákat gyorsabban és minőségileg job­ban elvégezhessük mint a múltban, szükséges, hogy értékeljük az eddigi tapasztalatokat és megvilágítsuk, ele­mezzük az elmúlt év hiányosságait, s az esetleges ismétlődő hibákat idő­ben eltávolítsuk. A gép- és traktor­állomások múlt évi munkájának ér­tékelése Szlovákiában több jelentős hiányosságra figyelmeztet. Elsősorban arról van szó, hogy az egyes északi járásokban évről-évre rendszeresen nem végezték el időben az őszi szán­tást és így a szántás nagy része ta­vaszra maradt, ami természetesen kedvezőtlenül befolyásolta a hektár­hozamokat. így például a beszterce­bányai kerületben 1955. tavaszán 20 763 hektáron végeztek szántást, 1956-ban 23 585 hektáron. A zsolnai kerületben 1955-ben 5818, 1956-ban 5829 hektáron végeztek tavasszal „őszi szántást“. Ilyen esetekben nincs idő­ben biztosítva elegendő talaj a repce, őszi árpa és rozs vetése alá, s különö­sen északon a zsolnai kerületben és a többi kerület északi járásaiban ké­sőn végzik a rozs és búza vetését. További hiányosság, hogy Szlovákia gépállomásai, habár elegendő kiásó­gépet kaptak, nem teljesítették a bur­gonya kiásásának tervét. így például a bratislavai kerületben a burgonya­kiásás tervét csupán 59, a nyitrai ke­rületben 38, a besztercebányai kerü­letben 46, a zsolnai kerületben 43, a kassaiban 71 és az eperjesi kerületben; 82 százalékra teljesítették. A hiányos­ságok oka abban mutatkozott meg, hogy a begyűjtésre nem teremtették meg a szükséges előfeltételeket olyan értelemben, hogy a krumpliásógépek teljesen ki legyenek használva. Hasonló hiányosságok mutatkoztak a silótakarmányok begyűjtésénél, a ré­pa kiásásánál, a vetésnél stb. Hogy kiküszöböljük a hiányosságo­kat és megteremtsük a terv eredmé­nyes teljesítésének és a magas hek­tárhozamok elérésének előfeltételeit, gép- és traktorállomásaink további új gépeket kaptak. így például a kuko­rica begyűjtésére 180 kombájnt és a silótakarmányok begyűjtésére további 200 kombájnt kaptak. Azonkívül 40 trágyarakót és további más gépet is kaptak gépállomásaink. A gépállomá­soknak juttatott gépekkel még nincs megoldva a feladatok teljesítése. Elsősorban is szükséges, hogy gép- és traktorállomásaink sokkal gyorsab­ban és időben végezzék el az őszi szántást. Arról van szó, hogy Szlová­kia déli részének gépállomásai két­­három héttel hamarább kezdjék meg a szántást. Egyúttal az északi gé'p- és traktorállomások is kell hogy ha­marább kezdjék meg a szántást. Ép­pen azért, már a szántás megkezdé­sétől két műszakban kell kihasználni a gépeket. Ezzel elérjük a gépek jobb elosztódását és a kapások begyüjtéf­­sével járó munkálatok könnyebb el­végzését. A burgonya begyűjtésének szaka­szán sokat segít ha az utólagosan 1 megkötött szerződések keretén belül minden egyes szövetkezetben megtár­gyalják a burgonya begyűjtésére szük­séges csoportok megalakítását úgy, hogy az összes kiásógépek teljes mér­tékben ki legyenek használva. Hasonló szervezési előkészületeket- kell foga­natosítani a cukorrépa begyűjtésére is. Sokkal nagyobb gondot kell fordí­tani a gépek előkészítésének befeje­zésére. Az ezzel kapcsolatos eddigi eredmények teljes mértékben nem ki­­elégítőek. Éppen azért gyorsan be kell kapcsolni a gépjavítókat, traktoros brigádokon, gépállomásokon a gépek mielőbbi kijavításába. Ügyszintén feltétlenül szükséges, hogy elegendő mennyiségű agregátot és szükséges húzószerszámot készít­sünk elő. Az agregátok teljesméretű kihasználása döntő fontossággal bír nemcsak a munkák gyors elvégzését illetően, hanem kedvezően kihat a költségek csökkentésére is. Itt nyíl­tan meg kell mondani, hogy teljesen nem megnyugtató az a tény, hogy 1956-ban az 1955-ös évvel szemben gépállomásainkon az agregátok ki­használása csökkent. így például az agregátok kihasználása a szántásnál 5 százalékkal, a vetésnél több mint 3 százalékkal, a műtrágyák széjjel­­szórásánál 1,5 százalékkal csökkent. Hogy teljesíthessük az összes fel­adatokat és eltávolíthassuk a hiányos­ságokat, amelyekből gép- és traktor­állomásainkon, brigádközpontjainkon éppen elég van, szükséges, hogy a gépállomások dolgozói elsősorban meg­ismerkedjenek az összes feladatokkal, hogy minden egyes traktoros és min­den dolgozó pontosan tudja, hol és milyen feladatot kell teljesítenie. En­nél nagy szerepet játszik az időben és helyesen vállalt kötelezettségek és a szocialista munkaverseny. Ebben az irányban már maga a Mező- és Erdő­­gazdasági Megbízotti Hivatal tudomá­sul adta a szlovákiai méretben meg­indított munkaverseny feltételeit, amely arra irányul, hogy még szeptemberben minél nagyobb területen elvégezzék gépállomásaink a szántást és hogy időben és helyesen elvégezzék a bur­gonya, cukorrépa begyűjtését a siló­zást, stb. A helyesen szervezett szo­cialista munkaverseny helyes szerve­zési és más intézkedések mellett nagyban hozzájárul ahhoz, hogy idő­­veszteség nélkül jóminőségben elvé­gezzük az őszi munkákat. Oldŕich Doležál, a GTÄ főigazgatóságának főmérnöke A cséplögépkezelök közül legjobb­nak Lőrinc Imrét, a makranci brigád­központ dolgozóját minősítették, aki a gondjaira bízott géppel 452,9 tonna gabonát csépelt ki. A len begyűjtésénél kiváló teljesít­ményt mutatott fel Kovács László a pányi brigád traktorosa. Teljesítmé­nye 74,2 hektár. A nyári mezei munkák üzemzavar­mentes lefolyásához nagy mértékben hozzájárult a gépállomás három moz­­gómühelye és a négy szakaszgép­javító. Az itt-ott előforduló üzem­zavarokat rugalmasan eltávolították. A gépállomás dolgozóinak munka­lendülete arra enged következtetni, hogy az őszi mezei munkálatokkal kapcsolatos feladatokat is eredmé­nyesen teljesítik. Andreas Sándor, Szepsi ★ ★ ★ Sok függ az embertől és a szervezéstől A rendkívüli sok nyári csapadék kárt tett a gabonatermésben, de an­nál kedvezőbb volt a kapásokra, ku­koricára, répára, s ezekből szép ter­més mutatkozik. Hatalmasra nőtt a silózásra vetett csalamádé. Nem rit­kaság a három méter magas csala­mádé sem. Ha idejében és jól siló­zunk, akkor ez bőségesen pótolni fogja azt a veszteséget, amit a má­sodik kaszálású herefélék betakarí­tásánál szenvedtünk a sok esőzés folytán. Tehát most az legyen a leg­fontosabb feladat, hogy még az őszi csúcsmunkák a vetés, kukorica és répabetakaritás előtt a silógödrökbe kerüljön a csalamádé és silózásra szánt takarmánykeverék. A silókombájnok mellett munkába kell állítani és ki kell használni a nagyteljesítményű szecskavágókat is. Nem lehetünk azonban megelégedve a silókombájnok, főleg a nagytelje­sítményű magyar kombájnok eddigi kihasználásával. Míg Bátorkeszin a jó munkaszervezés és tökéletes gép­kihasználás mellett eddig már több mint 2000 köbmétert silóztak egy géppel, ami elsősorban Péntek Béla traktoros és Mlatec Károly kombájn­kezelő odaadó munkájának köszön­hető, addig Muzslán 346, Ebeden 362, Köbölkúton 290 és Bényben 232 köb­métert silóztak hasonló géppel. Eb­ből is látszik,, hogy sok múlik a szer­vezésen és az embereken is. Gépállomásunkon jelenleg öt ma­gyar és hét hazai gyártmányú siló­kombájn áll a .szövetkezetek rendel­kezésére, ami bizony kevésnek bizo­­nyúlt a több mint 600 hektár siló­takarmány betakarítására. Különösen ha számításba vesszük, hogy nem rit­kaság a 400 mázsás hektárhozam sem. Az ilyen takarmányok kaszálá­sánál elég gyakoriak az üzemzavarok és géptörések, aminek gyors eltá­volítása és kijavítása elég gondot ad a gépállomásnak, mert az eltört vagy elhasználódott részeket alkatrész hiányában házilag kell előállítani. Az ilyen késéseket csak úgy tudjuk helyrepótolni, ha az üzemképes gé­peket korántól későig kihasználjuk és biztosítjuk a zavartalan' takar­mányelszállítást a géptől, hogy emiatt se kelljen vesztegelni. Varga József, Köbölkút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom