Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-11 / 32. szám
6 \ľzab-ad Földműves 1957. augusztus Miért nem kellett brigád Ipolyvisken? Ha egy idegen a kora reggeli órákban jár Ipolyvisken, mindenfelé munkába siető asszonyokkal találkozik. Az aratásban és a cséplésben, amikor egy kis jóidő volt, már reggel 3 órakor a határban dolgoztak az ipolyvlski aranykezű asszonyok. Ez a titka, hogy Ipolyvisken az idén .a rossz idők ellenére sem kellett brigádmunka. Példát vehetnének az ipolyvlski asszonyoktól a nagyabonyi (dunaszerdahelyi járás) szövetkezeti tagok feleségei is, akik bizony amikor szerkesztőségünk tagjai segítettek a termés betakarításában, - nem voltak sehol a határban. Vicián György, Tóth Jolán, Báli Erzsébet, Tóth Ilona, Vicián Mária és Fényes Ilona a kereszteket rakják széjjel, hogy a megázott kalászok gyorsabban száradhassanak. Levelezőink írják Koncz János írja, hogy a losonci járásban a miksei szövetkezet fejezte be elsőnek az aratást. A munkát olyan jól megszervezték, hogy mire az aratás befejeződött, a gabona 80 százalékát behordták, 60 százalékát pedig elcsépelték. Nagy segítséget nyújtottak a kenyércsatában Miska István, idősb. Ágoston József, Gál Béla, Kiss András és Sós János munkások. A munkából kivették részüket Pápai János, Imre József és Csömör István is, akik már 60-70. életévüket tapossák. A miksei EFSZ-tagok jó munkáját dicséri, hogy búzából 25, tavaszi árpából 31, őszi árpából 32, zabból pedig 22 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A gabonafélékből a második ötéves terv által előirányzott termelési tervet túllépik. A jó szervezőmunkáért dicséretet érdemelnek Pápai agronómus elvtárs és Bolyós szövetkezeti elnök. Klapuch Lajos Szénéről bírálja, hogy a németbéli szövetkezessek cukorrépája tarkít a gyomtól. Helyesen jegyzi meg, hogy egyes szövetkezeti tagokat meglepetés érheti a cukorrépa ásásánál, amikor a hektárhozam majd sokkal kevesebb lesz, mert a gyom megette a cukrot. Szigeti Kálmán arról számol be, hogy a kombájnok az idei aratásban nagy segítséget nyújtottak a nagykeszi szövetkezetben. Csak ilyen időjárásban mérheti fel az ember, hogy milyen előnyös a kombájnnal való aratás. Cita Lajos, a nagykeszi szövetkezet elnöke a megfeketedett szalmájú búzakeresztek szárítása közben sokszor elismételte, hogy legalább még egy kombájnnal lett volna több. Sólyom László értesíti szerkesztőségünket, hogy a kalondai szövetkezetben a cséplés meggyorsítására ifjúsági brigádot szerveznek. Az ifjúsági brigád külön cséplőgépet kap és versenyezni fognak a szövetkezet többi tagjaival. A beadással kapcsolatban arról ír, hogy Pataki József hajnácskői egyéni gazda már 101,7 százalékra teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Levele befejező részében beszámol, hogy az ozsgyáni EFSZ (rimaszombati járás) 32 mázsás hektárhozamot ért el őszi árpából. Korbell Tibor a brigádosok segítségéről ír. A lévai éttermek dolgozói 1300 brigádórát dolgoztak le a krskany-i EFSZ-ben. Azonkívül megjavítottak két cséplőgépet. Az aratási £s cséplési munkában átlagban 36 brigádos vesz részt. A domadicei EFSZ-nek a ČSAD segített és 1120 órát dolgoztak le az üzem dolgozói. A ČSAD bekapcsolódott a gabona szállításába. A Jednota járási vezetőségének alkalmazottai hét brigádot küldtek a Starý Tekov-i, domadicei szövetkezetekben és a szántói állami birtokra. A kenyércsatába az üzemek összesen 9864 brigádost adtak, akik 78 912 órát dolgoztak le. „Csak holnap lesz“ Péntek délután 1 óra. A Pelsöc felé igyekvő gyorsvonat 60 perces késéssel megérkezik a losonci állomásra. Az utasok egy pillanatra lelépnek a vonatról, s cukorkát, cigarettát, hűsítő italt vásárolnak... Az újságárus előtt is nagy a tolongás. Egy ideig „tétlenül“ figyelem a betüszomjas csoportot, majd hozzájuk csatlakozom. Az előttem csoszogó parasztbácsi Szabad Földművest kér. — Nincs___, csak holnap lesz! — hangzik a válasz. A bácsi elégedetlenül távozott! A kelletlen választól nekem is félrehúzódott a szám, de azért én is próbálkoztam. — Kérek egy Szabad Földművest! Az újságárús arca elvörösödött és hevesen válaszolt: — Mondtam már, hogy nincs .. .J — Es mikor lesz? — Csak holnap! — De hiszen ... — Ne késleltessen..., látja, hogy nincs időm ...! Eszem ágában sem volt, hogy temetési szertartással bosszantsam az újságárust. Csupán annyit szerettem volna megkérdezni, hogy ha pénteken már megérkezik a losonci fópostára a Szabad Földműves, akkor miért nincs az újságárusoknál? De mivel akkor nem állt módomban, így a sajtón keresztül kérdem: — Miért nem kapható Losoncon pénteken Szabad Földműves? Remélem a losonci postai hírlapszolgálat illetékes szervei szakítanak annyi időt — mivel az újSágárúsnak „nincs ideje!“ —, hogy kérdésemre kielégítő választ adjanak! Egyúttal arra is megkérném a losonci postai hírlap szolgálat illetékes szerveit: érdeklődjék meg a szomszédos füleki postai hírlapszolgálatnál: hogyan biztosítják, hogy pénteken délben a füleki újságárusoknál már kapható Szabad Földműves?!-zajó★ ★ ★ A kajali szövetkezetben július 26-án 26 üzemi munkás segített a cséplési munkálatoknál. Barci Márta és Juhász Ilonka a pelyva elhordásánál segédkeznek. Munkájukkal a szövetkezet tagsága elégedett. Jól halad a cséplés az Ipolymentén A kedvezőtlen időjárás után az Ipolymentén is felbúgtak a cséplőgépek. A sok eső tetőtől talpig áztatta a keresztbe rakott gabonát. A földművesek most a gabona szárítását és a betakarítását végzik. Ipalybalogtól Kővárig javában folynak a szárítási és betakarítási munkálatok. Kőváron, Nagycsalomiján és Ipolybalogon pedig már megkezdték a cséplést. Az ipolybalogi szövetkezetben árpából 30—32 mázsa termés mutatkozik hektáronként. Kőváron a búza átlagosan 26—28 mázsát fizet hektáronként. Az ipolybalogi szövetkezet tagsága nem feledkezik meg a szalma azi nali betakarításáról sem. A tagi egyik csoportja a cséplési munká végzi és egy másik csoport a szál betakarításával foglalkozik. A dőlj kezek nyomán telnek a zsákok és ec re több szaímakazal emelkedik a n gasba. Az ipolybalogi szövetkezet tagst büszke lehet arra, hogy elsőként sz; Iították be a termést az állam ra tárába. Rezmicsek József gépkez< pedig kötelezettséget vállalt, ho augusztus 20-ig befejezi a csépi munkálatokat. Illés József, Ipolybal Negyvenhárom mázsa árpa hektáronként A perbenyíki szövetkezet tagjai augusztus 1-ig 5 vagón árpát és 1 búzát adtak be. Ezt nagyban elősegítette Juhász Péter és Csorba igyekezete, akik — amint a képen is látható — szorgalmasan a tisztítógép mellett. A füleki járás EFSZ-tagjai, az állami gazdaság dolgozói és az egyén gazdálkodók a besztercebányai kerületben elsőként fejezték be az aratást Július végéig 6161 hektár gabonát learattak. Most a járás községeiben mintegy 40 cséplőgép nyeli a kévéket. Gazdag a termés, például a galsai EFSZ 43, az ipolynyitrai EFSZ pedig 34 mázsás árpatermést ért el hektáronként. A nagydaróciak pedig* búzából 26 mázsás hektárhozamra számítanak. A bő termés következtében a járás szövetkezetei elhatározták, hogy EFSZ- enként terven felül két-három vagón gabonával többet adnak közellátásunknak. (T, 50 új EFSZ-tag A szepsi járás majdnem minden községében a szövetkezeti gazdálkodáson kívül egyénileg dolgozó földművesek is gazdálkodnak. Mondanunk sem kell, hogy ezek alaposan lemaradnak a szövetkezetek eredményei mögött. A szövetkezeti tagok például járási méretben a marhahús beadását 104,1 százalékra, a sertéshúsét 98,4 százalékra teljesítették. Ugyanakkor az egyéni gazdálkodók a sertéshús beadásukat csak 33 százalékra, a marhahúsból pedig csak 78 százalékra teljesítették. Ezzel pára szepsi járásban huzamosan a jövedelmük is csökkent. Ezt látva közülük sokan kérték a szövetkezetbe való felvételüket. Az elmúlt három hét alatt 50 új kis- és középparaszttal szaporodott a szövetkezet tagsága, akik több mint 300 hektár földet hoztak a közös gazdálkodásba. Most a gabonabetakarítás után, a közös gazdálkodás eredményeinek láttán minden bizonnyal újabb földművesek kérik majd felvételüket a szövetkezetbe. . Z. M. Ai oszthatatlan alap jelentősége a szövetkezeti gazdálkodásban Állami támogatások és juttatások Külön tételként szerepelnek az oszthatatlan alapban az állami támogatások és juttatások. Ezek a szövetkezet megalakulása idején kivételes fontosságúak, mivel a szövetkezetbe lépő tagoknak rendszerint ninqs elég termelési alapeszközük. Ezért szükséges, hogy az új szövetkezeteket az állam, az egész társadalom anyagilag segítse. Ezekből az összegekből építi fel az új szövetkezet a gazdasági épületeket, így vásárolhat gépeket és egyéb gazdasági eszközöket. A szövetkezet oszthatatlan alapjában az állami támogatások és juttatások komoly százalékot képviselnek. Hiba lenne viszont, ha a szövetkezetek csupán erre a támogatásra számítanának. Ez a támogatás olyan formában is nyújtható, ha a szövetkezetnek elengedik a beruházási hitelek törlesztését. Az állatállomány gyarapodása Az állatok gyarapodása képezi a szövetkezeti tőkeképződés első tételét. Ez a tétel beruházási jellegű. Ide tartoznak az igás állatok és egyéb haszonállatok; ezt a tételt gyarapítja az állatszaporulat, azon állatok kivételével, amelyeket a szövetkezet hizlalás! célra vásárol. Ennek a tételnek nem szabad csökkenie, csupán abban az esetben, ha az állatállományt terv szerint csökkentjük. Ilyen esetben az eladásból származó összegeket a Beruházási Bankban felfektetett beruházási számlán helyezzük el. De az oszthatatlan alapnak ez a tétele csak bizonyos határig emelkedhet. A határt az szabja meg, hogy a szövetkezet mindössze annyi állatot tarthat, amennyi megfelel a művelt területnek. Változások akkor is beállhatnak, ha a törzsállományt kicseréljük. Ez úgy történik, hogy a kiöregedett állatokat kiselejtezzük és saját nevelésű növendékállatokkal pótoljuk. Minden alkalommal vigyázzunk arra, hogy a törzsállományból eladott állatokat saját nevelésű növendékállatokkal pótolták-e, vagy helyettük egyéb állatokat vásároltak. Ha a törzsállomány kiegészítése nem történt meg, az eladott állatok árát a Beruházási Bankban levő beruházási számlán helyezzük el és kizárólag a törzsállomány feltöltésére fordíthatjuk. Saját vállalkozásban végzett beruházások Ezen beruházások szaporulata a szövetkezeti tőkeképződés további tétele. Ez a tőke úgy képződik, hogy a szövetkezeti tagok a különböző gazdasági építkezésekbe munkát fektetnek stb. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet tagjai. — a különleges szakképzettséget követelő munkák kivételével — maguk építik fel a gazdasági épületeket és egyedül hajtők végre az egyéb építkezéseket, gy használják ki a szövetkezeti tagok a munkaerőt és ezáltal kiszélesítik termelési alapjukat, valamint megszilárdítják szövetkezeti gazdaságukat. Az alapeszközök ilyen arányú növekvése is gyarapítja az oszthatatlan alapot, j Az összes pénzjövedelem bizonyos része az oszthatatlan alap bővítését szolgálja Ezen pénzeszközöket kell a tőkeképződés döntő tényezőjének tekinteni. Az EFSZ-ek 111. országos kongresszusáig az alapszabályzat úgy rendelkezett, hogy a szövetkezetnek az oszthatatlan alapba az egész pénzjövedelemből évente legalább 7 százalékot és legföljebb 15 százalékot kell juttatnia. Azonban a szövetkezetek III. kongresszusán olyan határozatot hoztak, amely szerint az EFSZ-nek az oszthatatlan alapba az összes pénzjövedelemből évente legalább 7 százalékot kell adnia. Tehát ez a határozat a juttatás felső határát nem határozza, s így a szövetkezetek saját belátásuk szerint láthatják el az oszthatatlan alapot a termelés fokozása érdekében. Az öszszes pénzjövedelem alatt — amely szerint kiszámítjuk az oszthatatlan alapot megillető összeget — a szövetkezet összes tényleges bevételét és nem a tiszta jövedelmet kell értenünk. A termelés következtében a termelőeszközök elhasználódnak, vagy felhasználódnak. A felhasznált vetőmagot és a takarmányt a vetőmag- és takarmánybiztosítási alap felújjításával pótoljuk. De termelési tevékenységünk közben olyan eszközök is elhasználódnak, mint amilyenek az épületek, gépek, szerszámok stb. Ezek értéke nem egyszerre süllyed, mert értékük bizonyos hányada évenként kerül át e. szövetkezet nyers termelésébe. A felsorolt termelő eszközöket, ha azok elhasználódtak, az oszthatatlan alap pénzeszközeiből pótoljuk. Az oszthatatlan alap pénzeszközei — amint az alapszabályzat meghatározza .— arra szolgálnak, hogy beszerezzük a termelő eszközöket, például tenyészállatokat vásároljunk, épületeket emeljünk és kiegészítsük a gépfelszerelést. Ezek a termelő eszközök a termelés kiszélesítésének előfeltételei. Az oszthatatlan alapba juttatott pénzeszközöket áz Állami Bankból a Beruházási Bankban felfektetett beruházási számlára utaljuk át. A Beruházási Bankban halmozódnak fel azok a pénzeszközök, amelyek segítségével beszerezzük az új termelőeszközöket, amint ezt a szövetkezeti alapszabályzat előírja. Hogy az oszthatatlan alapba menynyi pénz jut, ez jórészt az EFSZ árútermelésének terjedelmétől függ. Az árútermelés alatt értendő, hogy a szövetkezet mennyi terméket állít elő eladási célokra. Ezekért a termékekért a szövetkezet pénzt kap. így emelkedik a tiszta pénzjövedelem és ezáltal gyorsul a tőkeképződés üteme. A pénzjövedelem legfőbb forrását az EFSZ-ekben az állam által begyűjtött és felvásárolt mezőgazdasági termékek jelentik. Tévedés volna viszont azt hinni, hogy csak a begyűjtési és felvásárlási emelkedés által növekedhetnek a szövetkezet pénzbevételei. Az a szövetkezet mondhatja el magáról, hogy jól gazdálkodik, amely fokozza a termelést, így több terméket értékesíthet a szabadpiacon, miáltal csökkenti a termelési költségeket. Az árútermelés emelkedése viszont a munkatermelékenység függvénye. Három tételt kell figyelemmel kísérnünk az oszthatatlan alapban; mégpedig a pénzjuttatásokat, az állatok szaporodását és a beruházásokat. A szövetkezeti vagyon gyarapodásához tartozik az évenként megújított vetőmag- és takarmánybiztosítási alap is, amelyben legalább 10 — 15 százalékát tartalékoljuk annak a vetőmag- és takarmánymeny - nyiségnek, amennyit az eredeti vetőmag alapba és takarmányalapba juttatunk. Erre az alapra azért van szükség, hogy rossz termés esetén se kerüljünk végzetes helyzetbe. Sajnos, ez idő szerint ezzel az alappal szövetkezeteink nem sokat törődnek. Jelenleg az a legfontosabb feladatunk, hogy minden szövetkezetben kulcskérdésnek tekintsék a tőkeképződést. Enélkül egyetlen szövetkezet sem emelheti a termelés ütemét. Túlnyomórészt az EFSZ-ek gazdálkodásának színvonalától függ, csatlakoznak-e a kívülálló egyéni gazdálkodók a szövetkezeti mozgalomhoz; de ettől függ a szocialista nagyüzemi gazdálkodás végső győzelme s. R, o. *
