Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-11 / 32. szám
sfzalmd 57. augusztus 11. Földműves 5 Ha jobban körülnéznének a Előnyös szerződés Dereszlény község olyan az öt ■t körülvevő termőföldek közt, ár a lüktető szív a testben. A falu■1 az utak akár az idegek és erek laznak széjjel a határ minden irá'ában. Az egész határ fekvésénél és minőségű földjeinél fogva szinte nálja magát az öntözéses nagyhotmú kertgazdálkodás számára. Born van vize, amely kihasználatlanul ilydogál, akár csak évszázadokkal őbb. A falu parasztjai valamikor jzhírben álltak szorgalmukról, dúsan >rmő földjeikről és nagyhozamú íjállataikról. A pereszlényiek ma izonban feledésbe merültek. A járás>an és azon túl más községek dolgodnak hírét kapta szárnyra a szél, ikik tőlük rosszabb adottságok kötött messze, igen messze maguk möjött hagyták mindenben a pereszléíyi szövetkezeteseket. Most, amikor meglátogatjuk őket, szombat délután van, s első benyonásunk olyan, hogy a szorgalomból tincs hiány. A munka úgy megy, nintha csak a hét kezdete és nem /$ge volna. Ezt megerősítik Balia Sándor csoportvezető szavai is. — Kihasználunk minden* percet, mert a termésbegyüjtésig még sok munka van hátra. A határ egyik részén négy hatalmas kazlat látni, melyek úgy emelkednek a levegőbe, akár csak a felhőkarcolók. Az ötödik asztaghoz most kezdtek hozzá. Az autók és a kocsik gyorsan fordulnak a megrakott terméssel, hogy terhüket minél előbb az asztagba szállítsák. Az egyik táblán kombájnnal borsót csépelnek és egy távolabbi részén a határnak a szövetkezeti tagok egy csoportja búzacsépléssel van elfoglalva. Sőt egy negyedik, nőkből álló csoport a magtárban szárítja a termést. Balia elvtárs csoportvezető nyugtalanul jön-megy és panaszkodik a cséplőgépre. — Ezzel két hónapig is megtart a cséplés. A gépállomás nem javította ki jól a gépeket, amire most mi fizetünk rá, — mondja méltatlankodó hangon. Kovács János gépész váltig tagadja, hogy a gép rossz volna. Hibának azonban kell lenni — mondom, — ha naponta 100 mázsán alúl van a gép teljesítménye, vagy talán roszszul fizet a termés? — Azt már nem — szólnak többen szinte megsértődötten. — Harminc mázsát adott az őszi árpa.- A hiba abban van — mondja a gépész, — hogy reggel 8 órakor kezdik a munkát. Délben két-három órás ebédidőt tartunk és hat órakor már befejezzük a cséplést. Nehezen tudok hinni a hallottaknak, mivel én személyesen ismerem a pereszlényi parasztokat, akik szeretik a földet és valamikor az éjt is nappallá tették szorgalmukkal. Balia élvtárs csoportvezetőt kellemetlenül érintette a munkaerkölcs körüli érdeklődésem. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a gép egyenletesebben búg, a szalmát csak úgy ontja magából és a zsákokban is nem mint előbb, de vastagon ömlik a termés. Jól körülnézek, vajon mi történt itt és látom, hogy Balia csoportvezető másodmagával eteti a gépet. Amikor Balia elvtárs lejött a gépről, csak ennyit mondott: — Most már látom, nem a gép rossz, de a munkában van a hiba.- A munkaszervezésben, — mondom. — Igen Г—'' feleli Balia elvtárs. — A gépnél elég volna 8 munkaerő és most tizennégyen dolgoznak ott. A hat munkaerőre nagy szükség volna a hordásnál. — És tényleg, messziről látni, hogy annyi sok asszony, mint amennyi a szalmakazlon dolgozik, arra egyáltalán nincs ott szükség, mert nem tudnak mit csinálni. Balia elvtárs csoportvezető látja a hibákat, de azzal védekezik, hogy a gépnél most a kertészeti csoport dolgozik, akik nem akarnak elmaradni egymástól. Azonban a magtárban a gabonaszárításnál is többen dolgoznak, mint kellene. Varga elvtárs raktáros szinte boldog, hogy nála ennyi sokan dolgoznak, úgyvéli, hogy csak azért van nála rend. Az idő azonban rohan kihasználatlanul, s így a teljesítmény utáni jutalom a gépnél és máshol is nemcsak azzal lesz kevesebb, hogy többfelé kell széjjel írni vagy osztani a kelletnél, de azért is, hogy a munka ennélfogva még rosszabbul is megy. A gyakorlat igazolja, hogy a felesleges emberek között nem lehet igazságosan, egyenletesen elosztani a munkát. Erre maguk a dolgozók fizetnek rá. A szövetkezetesek a rossz időjárás ellenére is jó gabona termést takaríthatnak be ez évben, ha valami újabb veszély nem éri. Mokso könyvelő elvtárs 25 — 26 mázsás átlag hektárhozamot remél. Az elcsépelt őszi árpából 10 hektáron 30 mázsás átlagot értek el. A tavaszi árpából 24 hektárról 28,40 mázsát és az átlag-A kékkői járás tűzoltó szervezeteinek járási vezetősége a közelmúltban Ipolybalogon rendezte meg először a körzeti tűzoltóv.ersenyt. Ezen a versenyen Kiscsalómija, Gyürki, Terbegec, Ipolykeszi és Ipolybalog községek tűzoltó szervezetei mutatták be elméleti és gyakorlati tudásuk legjavát. A verseny az elméleti ismeretek értékelésével kezdődött. Ebben az ipolybalogi ifi-csoport került az első — A babérokon pihenni nem szabad — ezt hangoztatták a királyhelmeci járás népnevelői a legutóbbi értekezletükön. A falu szocializálásában elért- eredmények, kell, hogy újabb eredmények elérésére ösztönözzenek bennünket* A cél világos. A legfontosabb feladatok: az aratás gyors, a lehető legkisebb szemveszteséggel való betakarítása, a cséplés elvégzése és a beadás teljesítése, a szövetkezeteket pedig újabb tagokkal gyarapítani. Ez népnevelési munkánk egyik legsürgősebb feladata. Azon gondolkoztunk, melyik a leghatásosabb felvilágosító módszer, amely legjobban beválna ebben a munkában. A legcélszerűbbnek látszott, hogy a népnevelést járásunkban állandósítsuk. A rugalmas és jól elkészített felvilágosító munkánk naov visszhangra talált az egész járásban. Villámújságokon, röpiratokon, aratási eredmények népszerűsítésén és a helyi hangszórók alkalmazásán kívül megoldottuk a mozgó hangszóró kérdését is, amelyre már nyolc éve vártunk. A kassai kerületi nemzeti bizottság ugyan hivatalosan értesített arról, hogy 1957. év első negyedére teherkocsit bocsát rendelkezésünkre de. ez csak ígéret maradt. Népnevelőink azonban találékonyak. A tűzoltókkal szövetkeztünk, akik gépkocsit bocsátottak rendelkezésünkre és mi erre hangszórókészüportájukon... ségeinek, ami 150 mázsa búzát, 50 mázsa árpát és 110 mázsa borsót tesz ki. Dicséróleg kell szólnunk a szövetkezet tehenészetéről, ahol a gulyások félévi tervüket jóval túlteljesítették. A félévi tervezett tej termelésük 25 260 liter volt és elértek ezen felül 14 560 liter tejet, ami a' napi fejési átlagot 8 literre emelte. Nem ártana, ha a növénytermesztésben is átvennék a gulyások tervteljesítésének módszerét, akkor bizonyosan nem történne meg az, hogy a növényápolásra szétosztott cukorrépa egyes parcelláit annyira ellepje a gyom, hogy szinte elvész benne a répa. Í6 lesz, ha a tagság érdekében a szövetkezet vezetősége az olyan hanyag tagokkal szemben, akik így munkájukkal kárt okoztak a közösségnek, úgy járjanak el, mint máshol és alkalmazzák a szövetkezeti munkaszabályzat 19. paragrafusát, amely kimondja, hogy — „ha a szövetkezeti tag elhanyagolja a szövetkezeti munkát vagy a rábízott feladatot hanyagul végzi, vagy pedig megszegi a munkafegyelmet, a vezetőség megtagadhatja a munkaegységek elismerését a rosszul végzett munkáért, a tagot a munkarend értelmében figyelmeztetésben, megintésben, a taggyűlés színe előtti dorgálásban részesítheti, továbbá 5 munkaegységig terjedő munkaegység levonással sújthelyre, amely 13 — 14 éves fiúkból all. A fecskendő gyors üzemeltetésében és az akadályversenyben meg a kiscsalomijai csoport bizonyult a legügyesebbnek. Verseny-eredmény: 1. Kiscsalómija, 2. Gyürki, 3. Terbegec, 4. Ipolykeszi. Körzetünket az e hónapban megrendezett járási tűzoltó-versenyen Kiscsalómija képviseli majd. Illés József, Ipolybalog léket szereltünk és így megszületett a mozgó hangszóró. Most csak benzinről és sofőrről kellett gondoskodnunk. Ezt a kérdést is rövidesen elintéztük. Az új mozgó hangszóróra komoly feladatok végrehajtása várt. A JNB kommunistáinak igyekezete folytán Rad-Körtvélyesen 20 kis- és középparaszt a NOSZF 40. évfordulójának köszöntésére szövetkezetét alakított. 1957 július 25-én este a rad-körtvélyesi szövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel fogadták műkedvelőinket, akik dallal, zenével és tánccal üdvözölték az új tagokat. Közös munkájukhoz ez úton is sok sikert kívánunk. A rad-körtvélyesi eredmények újabb sikerre serkentettek. Mozgó-hangszórókkal a dobrai szövetkezetét kerestük fel és még jóformán be sem érkeztünk a faluba, hangszórón keresztül üdvözöltük a szövetkezet legújabb 10 tagját: Kiss Pétert, Szető Istvánt, Kiss Sándort, Kiss Annát, Sakszon Veronikát, Szabó Tibort, Balia Ilonát, Vávert Jánost, Raday Ilonát és Kertész Saroltát. Ezek a földművesek 22 hektár földdel léptek a szövetkezetbe. A HNB állandó instruktora elismerőleg nyilatkozott a jó szövetkezeti tagok munkájáról, de egyben bírálólag beszélt azokról, akik a szövetkezetbe való belépésüket egyik évről a másikra halogatják. Ilyenek közé tar-1957. augusztus 1-től újból megkezdődik a szerződések kötése a,sertések, szarvasmarhák és borjak hizlalására a felvásárló vállalatok és a mezőgazdasági üzemek között. A szerződéses hizlalás előnyéről földműveseink túlnyomó része már meggyőződött. Ez a kezdeményezés évről évre nagyobb visszhangra talál. A szerződéses hizlalás alapfeltételei az 1958-as évben is változatlan marad. Újból kétféle szerződések köthetők: Takarmányellenszolgáltatás nélkül külön előnyös árfeltételek mellett és takarmányellenszolgáltatással, mely alkalommal a beadott szarvasmarháért az állami felvásárlási árakat fizetik, de a tenyésztő megkapja a szerződésben megállapított takarmánymennyisétozik például Pankovics — hangzott a hangszóróból. Jó munkát végeztünk Nagytárkányban is. Ott 8 kis- és középparaszt 48 hektár földdel belépett a szövetkezetbe. Felvilágosító munkánk folyamán mozgó hangszórónkkal meglátogattuk a nagybári szövetkezet tagjait, akik a járásban elsőként fejezték be az aratást. Megköszöntük igyekezetüket, majd munkájukhoz újabb sikereket kívántunk. Ugyanezen a napon felkerestük még Kisbérit, Csarnóhót, Szinyért, Szentest, Radot, Szentmáriát. Itt Zelenák szövetkezeti elnök hirtelenében nem is tudta, hogyan köszönje meg segítségünket. Ők ugyanis az aratást július végére be akarták fejezni és ehhez meggyőző munkára volt szükségük. Munkánkat siker koronázta, mert másnap Szentmária minden épkézláb embere aratásra jelentkezett. További célunk: až aratási munkák mielőbbi befejezésének elősegítése, főképpen azokban a falvakban, ahol hangszóró nincsen, és az új tagok be-' lépésének szorgalmazása. Munkánk eredményes volt. Hiszen Kis- és Nagykövesd, Kisdobra, Borsi és Szolnocska földművesei tömegesen kérték felvételüket a szövetkezetbe. Sádel János, JNB, Királyhelmec get igen kedvező árfeltételek mellett. Ha a tenyésztő a szerződésben takarmányellenszolgáltatás nélküli hizlalásra kötelezi magát, 1 kg sertésért élősúlyban 16 koronát, szarvasmarháért 10.50—14.50 koronát (a minőségi osztályzat szerint), fiatal marhák hizlalásáért 10.50—14.20 koronát. A másik esetben, amikor a tenyésztő takarmányellenszolgáltatásra köt szerződést, 1 sertésre 2 mázsa szemet kap, 1 szarvasmarhára 4 mázsát és 1 borjúra 185 kg-ot. Ebben az esetben 1 kg sertésért 13,50 koronát, szarvasmarháért 9.70—13.70 koronát (a minőségi osztályzat szerint), borjakból nevelt fiatal marháért 9.70— 13.40 koronát (a minőségi osztályzat szerint). A 87 éves Kózsdy Dezső bácsi a hetényi EFSZ tagja elhatározta, hogy két sertést meghíztál és azokat átadja a közellátásra. — Megkötötte a szerződést, s a felvásárlási üzem raktárából átvette a szerződéses hizlalással járó olcsó takarmányt A közösség nagy ereje Szerkesztői üzenetek és a közösség nagy ereje győzött! — Az aratást sikeresen befejeztük — mondja Kerekes elvtárs —, és a cséplés is jól halad. — És ezt nagyban a CSISZ-szervezet tagjainak köszönhetjük, akik fáradságot nem ismerve harcolnak a mindennapi kenyérért. Kerekes elvtárs szavait még azzal egészítjük ki, hogy: a simonyi fiatalok ugyanolyan szorgalommal fáradoznak a szocialista kultiíra terjesztéséért, mint a termés betakarításáért. B. L. hamar elpusztul és nagyon kevés hozamot ad. A bajcsi, tornóci, palárikovói állami gazdaságok is1 ezért tartják állataik nagy részét karámokban. Zöldtakarmánnyal etetik őket és a karámozáson kívül jártatják is a jószágot. Ezáltal hasonlóan élnek, mint a legelésző állatok. Pártunk és kormányunk irányelvei meghatározzák, hogy az alacsony hozamú legelőket törjük fel. Jó lenne, ha olyan cikkeket írna, amely a „se rét, se föld“ területek problémájával foglalkozik. Milyen agrotechnikát alkalmazunk az ilyen területeken, milyen legyen a vetésforgó. Beküldött cikke tehát a zöld futószalag propagálására való. A zöld futószalag pedig elkerülhetetlen ott, ahol nincs legelő. Cikke tehát ilyen értelemben közölhető, beleegyezését várjuk. Gonda Gyula, Muzsla. Hozzánk intézett kérdésére érdeklődtünk a Mototechna elosztási főigazgatóságán és azt a válészt kaptuk, hogy a „Pionír“ motorkerékpárok elosztását az egyes kerületekben meghatározott terv szerint végzik. A „Pionír“ motorkerékpárokat szabadon árusítják. Jelenleg azonban hiánycikk lett, mert a nagy érdeklődés következtében „Pionír“-ok egyes elárusítóhelyeken átmenetileg nem kaphatók. Gépjármű-iparunk azonban állandóan, sőt még fokozottabb mértékben gyártja őket. Tehát ha Párkányban nem kapna „Pionír“ motorkerékpárt (ahol a Mototechna elárusító helyét most rendezik be), kísérelje meg a legközelebb fekvő járási székhelyeken, a komáromi, lévai, érsekújvári, esetleg a nyitrai kerületi elárusító helyen beszerezni. Vágya teljesüléséhez őszintén sok sikert kívánunk. Csókás Kálmán, Bart. Hozzánk intézett kérését megkaptuk és pontos kivizsgálás valamint elintézés végett továbbítottuk a Szociális Biztosítás Szlovákiai Hivatalára. Amint a kivizsgálás eredményéről tájékoztatnak, erről azonnal hirt adunk. Addig kérjük, legyen türelemmel. Proksa Ferenczné, Sámoti Állami Gazdaság. Férje nyugdíjának ügyében hozzánk küldött levelét megkaptuk. Hogy az ügyben érdemlegesen tudjunk eljárni, kérjük, közölje velünk férjének születési adatait, esetleg a rokkantsági járadékának kiutalásáról szóló végzés számát. Mielőbbi válaszát várjuk. Cséplőgéptől a raktárba hozam 73 hektárról pedig 25 mázsát tesz ki. Már eddig 344 mázsa árpát adtak be, vagyis 100 mázsával többet, mint a beadási kötelezettségük. Megvan minden remény arra, hogy a szövetkezeti tagság eleget tehet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára vállalt kötelezett-Tűzoltó-verseny Ipolybalogon Népnevelők sikere a királyhelmeci járásban A simonyi szövetkezet két kombájnnal, négy önkötözögéppel indult a gabona mielőbbi betakarításáért folyó harcba. S hogy a termés-betakarítás a legkisebb szemveszteséggel történjen, a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság tagjai — az EFSZ vezetőségével karöltve — agitációs munkát fejtettek ki a földművesek körében. Az indulás tehát jó volt. Öregek, fiatalok, lányok, asszonyok egy emberként sorakoztak fel a nagy csatára. L. B. Lapunkban a cikkek terjedelmét az eszmei tartalom szabja meg. Az időszerű gyakorlati szakcikkeknek szívesen helyt adunk bármikor. Terjedelmük lehet 1 — 5 oldal esetleg 10 oldal is. Nagyobb terjedelmű cikekket csak akkor közlünk, ha azok fontos problémákat tárgyalnak és irányt .mutatnak a problémák megoldására. „Istálózzunk vagy legeltessünk“ című cikke jó, de nem a legeltetés, hanem a zöld futószalag bevezetésének problémáját tárgyalja. A legeltetésre alkalmas vidéken, mint ahogy azt Zsebik Sándor, a körtvélyesi EFSZ elnöke „Hasznosabb állatokat a hegyi legelőkre" című cikkében írja: legelőjükön a fűvet nem lehet lekaszálni még kézi kaszával sem. Viszont a televényes szántóföldeket, ahol a gabona 25—30 mázsa, vagy annál is nagyobb hektárhozamot ad, nem érdemes legelővé tenni. A mesterségesen vetett fű a legelésző állatok lábai alatt * ható, kevésbé fontos munkák végzésére oszthatja be, vagy felmentheti funkciójától“. Uzek az intézkedések hozzátar•I-1 toznak ahhoz, hogy a falu és dolgozói újból híresek legyenek szorgalmukról, gazdag termésükről és jólétükről. (M)
