Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-11 / 32. szám
y/rakad Földműves 1957. augusztus 1 Jó szervezés — biztos eredmények Zeg-zúgos út vezet Csicsó és Füss községek között a Nagymegyeri Állami Gazdaság keresztmajori üzemegysége felé. Már messziről látni a cséplőgépet, meg a hatalmas szalmakazlat. Közelebb érve szembetűnik két magas rúd, rajtuk fényszóró. A cséplőgépen egy barnabőrü legény szorgalmasan eteti a gépet dús búzakalászokkal. Já hangulatban folyik a munka. A gépnél van az üzemegység vezetője Bozsaki Aladár is, aki elégedetten szemléli, hogyan szaporodnak az új kenyérgabonával teli zsákok. Észreveszi, hogy tekintetem a fényszórók felé irányul és rögtön meg is jegyzi: — Két váltásban dolgozunk, csépelünk éjjel-nappal. Délben és éjfélkor váltják egymást a cséplési csoportok. Naponta 3 — 3,5 vagont csépelnek ki ezzel a géppel. Jól megy a munka, mert versenyben áll a két csoport egymással és az eredményeket minden nap értékeljük. A telep felé haladva a közeli legelőn rosszbőrü, sovány kistőgyü teheneket és borjakat látunk. Csodálkozva nézek a gazdaság vezetőjére. — Ezek az állatok nálunk „rekreáción“ vannak. Más gazdaságokból kaptuk őket, hogy feljavítsuk — kapom a felvilágosítást. — Tőlünk aztán a hizlaldába kerülnek. Az irodában Janik Baba könyvelőnő jegyzeteiből kitűnik, hogy gazdag termés mutatkozik az idén. A búza 27 mázsát, az árpa 30 mázsát fizet hektáronként. Túl vannak már az aratáson, s mihamar befejezik a cséplést is. Rekordtermést várnak a cukorrépából, meg a kukoricából is. Öt hektáron lent is termelnek. Bozsaki elvtárs szerényen megjegyzi, hogy az igazgatóság véleménye szerint a keresztmajori len a legszebb az egész gazdaságban. Nem rosszabbak az eredmények a termelés többi szakaszán sem ebben a gazdaságban. Figyelemre méltóak a kertészetben elért eredmények is, ahol 13 női és 4 férfi erő dolgozik. A karalábét kivéve minden termékből terven felül teljesítették tervezett feladataikat. Káposztából 195, kelkáposztából 143 százalékra teljesítették a tervet. A napokban megkezdték a paprika és paradicsom begyűjtését is. Az állattenyésztés terén elért 239 százalékra teljesítettük, mert az évi 307 kiló helyett már eddig beadtunk 735 kiló gyapjút. A keresztmajori üzemegységben szerzett tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ahol a vezetőség foglalkozik és törődik a munkaközösséggel, ahol a szocialista munkaverseny nem csak papíron van meg, hanem az annak keretén belül vállalt feladatokat naponta ellenőrzik és meg is valósítják, ott a jó eredmények sem maradnak el. Boldog emberek élnek a Füss felé vezető út mindkét oldalán felépült új lakóházakban, akik becsülettel megállják a helyüket a munka minden szakaszán. Kopper János, Nagymegyer Jeney kombájnos gépén munka közben elszakadt a fő-ékszíj. A muzslai brigádközpontról azonnal kértek más szíjat, de a Köbölkúti Gép- és Traktorállomásról még másnap délután se kapták meg. Sok idő veszett kárba, míg a kombájn kihasználatlanul állt. F.: Dušek eredményeik alapján szintén eldicsekedhetnek munkájukról. Ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy tavaly ősszel, amikor a füssi üzemegységtől elkülönítették ezt a telepet, mint önálló gazdasági egységet, a napi tejhozam csupán másfél liter volt, s ma elérik a 9,5 litert, ez magában véve azt igazolja, hogy itt jól gazdálkodnak. — A múltban — jegyzi meg a gazdaság vezetője — Keresztmajor szégyenfoltja volt a Nagymegyeri Állami Gazdaságnak. Azt mondták, hogy az itteni dolgozók munkaerkölcse rossz. A hiba ott volt, hogy a 134 dolgozót magukra hagyták. Ma azonban már más a helyzet. Az állami normák pontos betartásával, a szocialista munkaverseny megszervezésével a dolgozókat anyagilag érdekeltté tettük, ami a munkateljesítmény emeléséhez vezetett. A normán felüli teljesítmény után prémiurpot kap minden egyes dolgozó. S ime ugyanazokkal az emberekkel, akik a múltban nem teljesítették még a normákat sem, ma minden szakaszon eredményesen teljesítjük feladatainkat. A kimutatások és bérlisták hitelesen igazolják a gazdaság vezetőjének állításait. A hízóállatok átlagos napi súlygyarapodása 80 deka. Sahna János és Libái István gondozók tervüket 170 százalékra teljesítik. Nagy gondot fordítanak a borjak nevelésére is. A tervezett 72 helyett 86 darabot választottak el, s az első félévben csupán 2 borjú hullott el. A fejőgulyások is jó munkát végez-» nek. Tizenkét tehenet gondoz és fej mindegyikük. Nagy Károly 131, Textor Gáspár 128, Kürty Gyula 117, Rácz Béla 115, Csóka Zoltán és Tóth Zoltán 106 százalékra teljesíti tejtermelési tervét. Jó munkájuk után megvan a jövedelmük is. Erről a legiüetékesebb, a gazdaság könyvelőnője Jánik Baba nyilatkozik. — Átlagosan nálunk 1500-1600 koronát keresnek havonta dolgozóink — jelenti ki, miközben a bérlistákon feltüntetett adatokkal bizonyítja állításait. Sándor Imre sem állhatja meg sző nélkül. Mosolyogva közli mondanivalóját. — A birkákról se szabad megfeledkezni. Szép eredményt értünk el a gyapjúnál. Beszolgáltatási teryjinket A Gombai Állami Gazdaság sárfői üzemegységének dolgozói portvezetö irányítása mellett az úton szárítják és tisztítják Méry csoa gabonát. F.: Dušek Búgnak a cséplőgépek Egy hosszú esős hét után aranyos napsugarak szárítgatják a búzacsomókat a Petresi Állami Gazdaságban. A vezetőség és a dolgozók győzelmét jelenti a búzakeresztek hosszú sora is. Nem áll már egy szál sem. Befejezték az aratást. Pedig nagy veszély fenyegetett és úgy nézett ki, hogy kicsírázik a termés a gyakori esők után. Gyors elhatározásra és tettre volt szükség. Hogy nem tétlenkedtek a gazdaság vezetői és dolgozói, bizonyítják az elért eredmények. — A jó szervezés elsősorban a gazda, Furman elvtárs érdeme — mondja Kiima csoportvezető. — A munkaszervezésben sokat segített az üzemi pártszervezet is Danko Márton vezetésével. Majd Mihály Gusztávról és a csoportok többi legjobb dolgozóiról beszél, akik kiváló munkát végeznek. Egyről, önmagáról nem beszél. Pedig nyugtalanul nézeget széjjel a cséplőgép körül, rendben van-e minden. A Petresi Állami Gazdaságban július 24-töl zúgnak a cséplőgépek. Nehéz volt az elmúlt hét. A cséplés nem mehetet zavartalanul, de a kenyérért folytatott harcot nem lehetett megállítani. A gazdaság nagyon sokat köszönhet annak a Gyetva környékéről jött brigádnak, amely még jelenleg is nagy segítséget jelent az aratási és cséplési munkák mellett. A környező falvak iskolásgyermekeit is itt látni. A simonyi, serkei és petresi gyerekek igen sok szétdült keresztet állítottak össze. A cséplőgép mellett is egy tanulólányt találunk, amint szorgalmasan jegyzi a lemázsált zsákokat, Bemutatkozik. — Szó Margit, jelenleg a 11 éves iskola tanulója. Büszkén beszél arról, hogy az aznapi teljesítmény este 6 óráig már a vagón.t is meghaladta. A másik cséplőgépnél Együd Böske jegyzete hasonló eredményekről tanúskodik. Az átlagos napi teljesítmény még az esős időben is megütötte a 80 mázsát. Minden a megszokott rendben ment, szinte feltűnően szembeötlő a cséplőgép körül dolgozók szorgalma. Arra a kérdésre, mivel magyarázható ez a lendületes munka. Kiima csoportvezető és Szó Margit azzal válaszolnak, hogy a munkások minden este tudják, mit végeztek, milyen volt a napi teljesítményük és hogy mit kerestek. Az egyik csoportban többen dolgoznak a cigányok közül, akik példamutató munkát végeznek. A lendületes munka közben lassan közeleg az éj, mely tükörtiszta holnapot ígér, mintha megbánva tettét úgy vélné, hogy ezzel a dolgos néppel nem lehet dacolni, mert leküzdenek minden akadályt. Bálint L., tanító, Péterfalva. Mozdulatlanul, élettelenül állt a nagyabonyi brigádközpont udvarán, mint egy félredobott, elfelejtett ócskavas. Már két nap telt el azóta, hogy behúzták ezt a Zetor-25-K traktort a mezőről. Igen, behúzták. Aratás közben egyszerűen megállt és se előre, se hátra. Öthetes javítás után került vissza a Galántai Kerületi Javítóműhelyből „félévi jótállással". Kezelője, Valentin István, traktoros alig 35 hektár gabonát vágott le vele. Most ő is ott könyököl a brigádközpont irodájának asztalán és vár... Priehradník Márton brigádvezető kissé bosszúsan nagyot, szippantva kurtaszárú pipájából a leadó-vevőhöz lép és bekapcsolja. — Halló, itt OK. .... Kérem Klimánt főmérnök elvtársat. — Nincs bent, kiment egy kombájnhoz — hangzik a Dunaszerdahelyi Gép- és Traktorállomás munkairányítójának válasza. — Értesítsék ki, hogy a Valentin traktorához méa mindig nem jöttek ki Galántáról, hiába ígérték és már második napja áll a gép. .. Köszönöm. — Kikapcsolta a leadó-vevót és idegesen járt le-fel az irodában. — Már két napja ígérgetik, hogy kijönnek. Ej, azt a ... — Márton bácsi! — szólal meg Valentin traktoros. — Ne várjunk senkire. Meg tudjuk talán mi is javítani?! — Azt szeretném én is, mert még 96 hektár gabonát kell levágnunk, a gép meg itt áll. De nem tehetünk semmit, mert akkor vége a „jótállásnak" — jegyzi meg gúnyosan a brigádvezető. — Nem szabad hozzányúlni. — Jó, jó, Márton bácsi. De már második napja nincs teljesítményem. Ebből én nem élek meg. — Légy nyugodt, Pista, ezt az állást megfizetik a „jótállók"! Ezt elintézzük. de. még nagyobb hiba, hogy veszélyben lesz az elsőségünk, ha sokáig áll a gép. Pedig látod itt a KNB tanácsának villámhírén — mutat a fekete hirdetőtábla felé — a mi brigádunk eddig az első az egész kerületben. Vajon hány napig állt még a „kiia’úfntt" gép a Galántai Kerületi Javítóműhely jóvoltából? KULIK GÉLÉÉRT A szovjet kutatók munkájából: Naperőművek a láthatáron A terv szerint a naperőművek helyé egy kilométer átmérőjű kör képez» köröskörül fákkal szegélyezve, melyek a tükröket majd a portól védik. A kör közepén 40 méter magas tornyot építenek. Ezen forog majd a gőzkatlan, melynek vizét a nap ereje forráspontig melegíti, míg el nem éri a 30 légkörnyomást. A gőz innen csővön keresztül a 200 kW teljesítményű turbinához kerül. A torony körül 1293 tükörrel, 23 körvasutat szerelnek, amelyen öns működő vonat fog haladni. Az önműködő műszerek a tükör fekvését állandóan a nap felé irányítják, a sugarak a katlan oldalán visszaverődnek. A katlan oldalát ugyanakkor más önműködő műszerek olyan helyzetben tartják, hogy a napsugarak merőlegesen essenek rája. Ahogy a nap felkel, a sugarak a fotocellára esnek, melyek az önműködő műszereket bekapcsolják és megindul az egész folyamat. TOVÁBBI TÁVLATOK A naperőműveket Árméniában, az ókori Ecsmiadri és Oktemberiján között, az Algerlics-tónál, az Aratói síkságon akarják felépíteni. A hely megválasztása nem véletlen. A tudósok az itteni kutatások alapján egy év alatt 2600 napos órát jegyeztek fel. A másik tényező az, hogy az Aratói síkság felületének minden négyzetméterére a naptól évente 2 millió kilokalóra hőmennyiséget kap. A hőerőmű elhelyezése itten azért is előnyös, mert a villamosárammal hajtatott szivattyúk a talajvizet felszívják és majd több ezer hektár földet fognak öntözni. A turbina fáradt gőzét is jégkészítésre használják, melyre a kolhozoknak van szüksége. A téli hónapokban az erőmű üvegházakat, kerti melegágyakat melegít majd. A szovjet tudósok eme jelentős lépése a nap erejének kihasználása terén nagy nyereséget jelent. Nincs messze az idő. amikor a katlan használását is abbahagyják, mert a félvezeték alkalmazásával a nap erejét egyenest villamoseröművé változtatják. Földünk a naptól évente 40 000-szer több energiát kap, mint az eddig iparilag kihasznált valamennyi erőforrásunk. A nap erejének kihasználása egyelőre nagyon körülményes. (Lásd a képet.) A növényzet a nap erejének nem egészen 1 százalékát fogja fel, amely még ezután néhányszor átváltozik: vegyierőre, majd hő-, későbj) mechanikai- és villamoserőre. Ily módon a nap eredeti erejének alig 0,3 százalékát használja fel. Ezzel természetesen a tudósok ne*m elégednek meg. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és másutt a nap ereje kihasználásának kérdésével számos tudós foglalkozik. Miért is ne foglalkoznának? Hiszen az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a nap erejének kihasználását jelentős mértékben lehet fokozni. Lapos felfogókkal, (tükrökkel) a kihasználás 40 százalékos. Hengeralakúval 45—50, parabola alakúval pedig csaknem 60 százalékos a kihasználás. Ha a gőzt a villamoserő fejlesztésére használják, akkor a nap erejének felhasználása tükörrendszer segítségéve! 4—15 százalékos. Félvezetékes naperőmű a nap sugarainak erejét villamoserőre változtatja és már most 10 százalékos felhasználást érnek el. MILYEN A NAPERŐMŰ? Tekintettel ezekre a körülményekre, számításba véve a tudósok igyekezetét, nagy érdeklődést keltett a szovjet erőmű építésének terve, különösen azért, mert a nap erejének ipari célokra való elsőízbeni kihasználásáról van szó. A terv egyszerű elveken alapszik — a visszaverő-tükrök alkalmazásán. A naperőműnek nem lesz szüksége kéményre mint a hőerőműveknek, sőt gátra sincs szükség, mint a vízierőműveknek. CSONTOS V.; cAiatá éután. Búza tábla, búza tábla, — Képzeletben felidézem, Mintha ringna, mintha állna, Ahogy a tarlóját nézem ... A suttogást is hallom, S értem szavát a kalásznak; Szerelmet vall, — s érzi arcom Oj, tüzes csókját a nyárnak. — Nyár csókjától részegedve, A mezsgye szélén megállók, És az őszbe révedezve, Sarjadó új vetést látok ... — A faluból messze nézni, így nyár végén oly jól esik, Az ember már szinte érzi; Fakó arca színesedik... — Felszántottak búza tábla, A vetésed mégis látom ... Benned érik valóságra A legszebb paraszti álom ... Szervezetlen, két műszakban A Királyhelmeci Állami Gazdaság fejszési üzemegységének dolgozói jól felkészültek az aratási munkálatok gyors és sikeres elvégzésére. A gyakori kedvezőtlen időjárás ellenére jól haladt a munka. A fogatosok egyensen a cséplőgéphez hordták az összegíűjtött kévéket. Velük együtt a cséplőgéphez beosztott 40 munkás is két műszakban dolgozik. Az egyik csoport Váradi Sándor vezetésével reggel három órától délután egyig, a másik Varga István irányítása mellett délután egytől este 11 óráig dolgozik a gépnél. Az utóbbi Elérik ezt a magángazdák ? részlégen pedig 55,5 mázsás hektárhozamot mutatnak ki. A királyrévi EFSZ átlagosan 31 mázsát ért el hektáronként az árpából. Ezekből a példákból is világosan láthatjuk a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Ilyen magas hektárhozamokat járásunk egyéni gazdái nem értek el. Kr. csoport közben a dinnyeápolási munkálatokat is végzi. — A cséplőgép napi teljesítménye 290—300 mázsa között ingadozik — mondja örömmel a közben hozzánk érkező Bélán Lajos, az üzemegység vezetője. — Eezelőtt tíz perccel befejeztük az aratást — újságolja. Megelégedéssel beszél arról is, hogy kaptak még egy cséplőgépet, s néhány óra múlva az is megkezdi a munkáját. Bélán Lajos belemarkol az egyik zsákba, s jól esp érzéssel beszél az elért hektárhozamokról. — Az árpából igen jó termésünk volt, 40 mázsát értünk el hektáronként. Ez már a raktárban van. Rozsból 25, a búzából 28—30 mázsát Wz-* tosan elérünk. Ahonnan a termést begyűjtötték, Ott Baka László és Popália Zoltán lánctalpas traktorai után az eke belehasított a tarlóba, a tarló újból magággyá változott. Naponta 8 hektárt felszántanak. Ezzel is sietnek, hogy a másodvetések minél előbb földbe kerüljenek. Eddig 14 hektáron vetettek silókukoricát. Zelenák István Járásunkban gyors ütemben folyik a gabona cséplése. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek már el is végezték az őszi árpa cséplését. Említésre méltó hektárhozamokat értek el. A Galántai Állami Gazdaságok kosúti üzemegységén 10 hektáron termeltek árpát, ahol 40.3 mázsás hozamot értek el hektáronként. A nebojsai
