Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-01 / 48. szám
1957. december 1. JraO-pd Földműves 5 Pályázat A Legfelsőbb Bíróságba jelölték Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben A szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok már most, a téli időszak kezdetén vitatják a párt levelét. Hozzászólásaikban részletesen foglalkoznak a második ötéves terv feladataival és azok teljesítésével. A mezőgazdasági szakfilmek kiegészítésül szolgálnak földműveseink eszmecseréjének kialakításában és további ismereteket nyújtanak munkájukban, a munkamódszerek elsajátításában, a mezőgazdasági termelés fokozásában. A szakfilmek a hosszú téli estéken ismertetik a növénytermelés és az állattenyésztés új munkamódszereit és mindenütt, ahol a Csehszlovák ÄIIlami Film, a népmüvelődési otthonok, a CSSZBSZ, a CSISZ és a SZMI megfelelő berendezéssel rendelkezik, — bemutatásra kerülnek a szakfilmek. A filmkölcsönzö központ Bratislavában a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatallal karöltve 1957. október 20 és 1958. március 31. közötti időszakban az EFSZ- ek részére ingyen mezőgazdasági szakfiimeket kölcsönöz. A filmvetítésen való részvételt a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályai, a népművelési szervek, a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezeti vezetők segítségével szervezik. B. A. Szencen, a járás székhelyén korszerű állatkórházat építenek. Az épület a jövő évben elkészül és átadják rendeltetésének. (Foto: Svrček.) Több mint félmillió korona értékben A somorjai járás Béke községének szövetkezetesei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak a mezőgazdasági termékek emelésére. A vállalást a szövetkezet tagjai nemcsak teljesítik, de csaknem minden terményből és termékből túlszárnyalják. A háromnegyedévi értékelésnél megmutatkozott, hogy például a terven felül tervezett 62 mázsa árpa helyett 651 mázsát, a 180 mázsa cukorrépa helyett pedig 1440 mázsát adtak, s így az összes termékekből a terven felül beadott érték 167 720 koronát tesz ki. Nem csoda ha ilyen eredmények mellett a békéi szövetkezet a harmadik negyedévi értékelésnél az első helyre került a somgrjai járásban, így minden előfeltétel megvan, hogy a szövetkezet a munkaegység 26 koronás pénzértékével szintén a legeredményesebb lesz a járásban, -žic-Ej, az a kisölvedi bor! Vörösmarty, a költő egyik versében lgv írt: „Bort megissza magyar ember — jól teszi!... Okkal-móddal meg nem árthat az neki!“ — Bizony, jól írta Vörösmarty. Különösen pedig ezt: „Okkal-móddal...“ Tanácsát megszívlelhetnék Kisölveden is. Miért? Kisölveden már jő néhány esztendő óta működik a szövetkezet. A község össz-földterülete 620 hektár. Ebből a szövetkezet 460 hektáron gazdálkodik. Elég sikeresen. Bizonyítják ezt a következő tények: Az elmúlt gazdasági évben a munkaegység előlegként kifizetett készpénzértéke 10 korona volt. Elszámoláskor munkaegységenként még 2 koronát kaptak a szövetkezet tagjai. Voltak olyanok is, akik többezer koronát kaptak. Csengerék például közel 6000 koronát. — Csakhogy: — ha sikeresen teljesítették volna a kitűzött tervfeladatokat — elszámoláskor ugyancsak 10 korona jár munkaegységenként. Valahol tehát hiba van! Kaj tár elvtárs, a szövetkezet elnöke május elsején tréfálkozva így panaszkodott: „Nagy itt a munkamoraj“. Még meg is magyarázta: Jól mondom. A moraj. A gépek dolgoznak. Morajlik tőlük a határ. A tagok viszont a szőlőkben pepecselnek. Fején találta a szöget. A szövetkezeti munkaerkölcs hanyatlása a legnagyobb hiba. A szövetkezetesek egész évi átlagban aránylag elegendő munkaegységet dolgoztak le az elmúlt években, viszont az agroteehnikai határidőket ennek ellenére sem tudták betartani, a csűcsmunkák időszakaiban (vetés, ültetés, répaegyelés stb.) a munka termelékenységét nem fokozták. Itt a hiba! S a hiba oka? A háztáji gazdaságokban. Jónéhány szövetkezeti tag háztáji gazdasága túllépi az alapszabályok által megszabott mértéket. Nem szólva arról, hogy a háztáji gazdaságok jelentős része szőlő, tehát olyan terület, mely sok munkát igényel. A szövetkezet vezetősége nagyon rosszul számolt akkor, amikor jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a tagok háztáji gazdaságának területe, tekintettel a szőlők elhanyagolt állapotára úgy legyen megállapítva, hogy 30 ár szőlő 10 ár háztáji területnek legyen minősítve. Ismerünk jónéhány tagot, akik ilyen módon 30 — 40 árnyi területen kukoricát termeltek és mellékesen még 30 — 60 árnyi szőlőt is műveltek. Egy-két kirívó esetben pedig majdcsak hektáros szőlő is háztáji gazdaságnak számítódott. Közben persze az ilyen „hegypolgárok“, amikor csak szerét ejthették trágyázták, fiatalították és „ellesték“ a szőlőt. Számoljunk csak! Elsősorban megállapíthatjuk azt, hogy ilyen módon a tagok háztáji kezelésében levő terület nagysága nagyobb, mint azt a szövetkezeti gazdálkodás rendje megkívánja. A közös művelésben levő terület kárára. Kisölveden mintegy 10 — 15 hektárról van szó. Másodsorban tény az, hogy egy hektár szőlő évente átlag 2800 óra munkát igényel. Ebből is március, április és május hónapokban körülbelül 1200 — 1300 munkaórára van szükség. Köztudomású, hogy ugyancsak ezekben a hónapokban van a csúcsmunkák ideje, a dohánynál, a cukorrépánál, a kukoricánál és a kertészetben a paprikánál. Tehát a szövetkezetesek jórésze a csűcsmunkák idején figyelmüket saját, egyéni gazdaságukra fordítják és elhanyagolják a közös termelés munkáját. Fő jövedelmi forrásaik egyikének pedig a szőlőt tekintik. így érthető Igazán érthető, hogy a szövetkezet nem tudja megfelelően fejleszteni a közös növényi es állattenyésztési termelést, mert nehezen győzi le az egyes tagok egyéni, magánérdekeit. A szövetkezet vezetősége pedig szüntelen, de szélmalom harcot folytat a munkafegyelem lazulása ellen. És érthető az is, hogy sok kisölvedi kisparaszt épp ezek miatt idegenkedik még mindig a szövetkezeti gondolattól. Mit tegyünk? vetődik fel a kérdés önkéntelenül is, hisz mindenki megérti, hogy soká ez így nem mehet, mert a felsorolt tények akadályozzák a fejlődést. A legelső és legalapvetőbb követelménynek, az alapszabályok betartásának feltétlenül eleget kell tenni. A háztáji gazdaságok területét úgy kell kimérni, hogy azok terjedelme — beleszámítva a szőlőket is — ne haladja meg a félhektárt. Közben arra is ügyelni kell, hogy a szőlőt termő terület a háztáji gazdaságokban 10 árnál nagyobb ne legyen. így a háztáji gazdaságok igazságos és megfelelő módon fogják kiegészíteni a szövetkezetesek közös munkából származó jövedelmét — meg lesz mindenkinek a maga borocskája is — viszont a tagok fő jövedelmi forrásuknak a közös munkát fogják tekinteni, a szövetkezet megfelelő módon fejlesztheti majd a termelést és könnyebben megerősítheti a munkafegyelmet is. Mi történjen a szőlőkkel? A kisölvedi szőlők egy része még mindig elhanyagolt állapotban van. Sok a kiöregedett tőke, némely darab pedig még mindig eléggé hiányos. Ezek átmeneti megszüntetése a nemzetgazdaság számára sokat nem jelent. Különösen ha tekintetbe vesszük azt is, hogy Kisölveden jobbára csak Othelló szőlőt telepítettek őseink. A legjobb lenne tehát a szőlőket ügy tagosítani, hogy a háztáji kezelésből kikerülő szőlőket a szövetkezet egy nagy tagban, közös művelésben kezelhesse. Ilymódon a szövetkezet területe növekedne, de megvalósít* hatná a kiöregedett és hiányos szőlők átmeneti megszüntetése után a szövetkezeti szőlészetet. A szomszédos kissallói és nagypeszeki állami szőlészet mintájára, ahonnan nemes oltványokat kaphatna az új telepítésekhez. Ezeket az új telepítéseket a szövetkezet megvalósíthatná úgy, hogy ebben az új szőlészetben korszerű módszerekkel dolgozhassanak. Szélestávú telepítéssel könnyen alkalmazhatnánk a legfejlettebb technikai vívmányokat: a vontatott permetezőgépet, a szőlőkapálógépet. így fokozhatnák a termelést is. Jóminőségű csemegeszőlőt.. jófajta bort termelhetne a szövetkezeti szőlészet. Néhány év múlva megnövekedne a szövetkezetesek jövedelme is. És ez meggyőzné a szövetkezettől idegenkedő kisparasztokat is! A szövetkezeti szőlészet megvalósításával kapcsolatban akadnak majd problémák. A tagok jórésze idegenkedik majd a jelenlegi háztáji gazdaságok területének korlátozásától. Meggyőző, felvilágosító munkával, az új szőlészet távlati tervének magyarázatával azonban meg lehet majd valósítani az alapszabályok pontos betartását. Látszólagos munkaerőhiány is mutatkozik majd a szövetkezeti szőlészet megvalósítása kezdetén. Ez azonban kiküszöbölhető a munkaszervezés megjavításával, a munkák fokozott gépesítésével. Kisölveden mindezidáig idegenkedtek a kombájnaratástól. A kukorica-kombájnt sem ismerik, holott a járás más szövetkezeteiben már sikeresen használták. A tehenészetben jövőre már fejőgépeket is használhatnak majd, hisz hamarosan villanyt is kap a falu. Az a tény pedig, hogy Kisölveden az egyke már megszűnt és a számítások szerint az elkövetkezendő öt esztendőben 3 — 4 ember eshet ki a szövetkezeti munkából, de 12 — 15 ifjú számával növekszik majd a dolgozók létszáma, szinte kívánatossá teszi a szőlészet megalapítását. Számolni kell azzal is, hogy a szőlészet megvalósításához szakemberekre is szükség lesz majd. Ez nem nagy probléma. Valamikor a kertészeti munkához, a rizstermeléshez sem értettek a kisölvediek... És ma? — Dehát szakszerű segítséget eleinte a szomszédos állami szőlészettől is kaphat a szövetkezet. A szövetkezeti szőlészet ellenzői természetesen sokkal erősebb ellenérveket találnak majd ki. Szinte hallom ahogy érvelnek: Ojabb beruházás! Megint csak pénzt adjunk ki! Mi lesz akkor a munkaegységek pénzértékével?! Csakhogy ez az érvelés sem helytálló. A szövetkezet megalakulása idején létrehozták az oszthatatlan alapot. Évente az egész pénzjövedelem bizonyos százalékának juttatásával ezt az alapot szüntelenül növelték. Az oszthatatlan alapra fordított pénzeszközöket a Beruházási Bankban folyószámlán el is helyezték. Ezt a pénzt a szövetkezet a taggyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján, a munkaegység értékének megsértése nélkül, a legszigorúbb gazdaságosság elvének betartása mellett a szőlészet létesítésére felhasználhatja. Csák akarni kell. A szövetkezeti szőlészet megvalósítása tehát nem lehetetlen. Okkal-móddal Jól írta Vörösmarty: „Okkal-móddal meg nem árthat a szeszi“. Ha a kisölvedi szövetkezet ügyesen és okosan foglalkozik majd a „szeszi“ problémájával, minden szövetkezetes asztalán ott lesz a bor és mellette a kenyér: a nagyobb darab kenyér! HAJDÚ ANDRÄS Film a szövetkezeti tagok segítségére A zempléni síkság népe nagyon jól ismeri Sütő Vincét. A királyhelmeci járáshoz tartozó Zemplén községben született. Ma már 57 éves. A múltban, amikor még az embert az urak kizsákmányolták, a kenyerét úgy kereste, ahogy tudta. Volt munkás, postai alkalmazott és asztalostanonc. Nem kerülte ki az első világháborút sem. 1918-ban az olasz harctérre került, ahol megsebesült és ez az egész életére megbélyegezte. 1937-ben belépett a kommunista pártba és ettől az időtől kezdve tevékeny politikai munkát fejtett ki. Sütő elvtárs a politikai tudását a gyakorlati életbe is átvitte. A nép bizalma folytán később a zempléni HNB titkárságát vállalja és minden erejével a falu érdekét szolgálja. A kis- és középparasztságot megnyeri a szövetkezeti gazdálkodás számára. Zemplén község a járásban az elsők között szövetkezeti faluvá válik. A tömegpolitikai munkában fáradhatatlan, sőt egyre nagyobb tevékenységet fejt ki. Sütő elvtársat a JNB állandó instruktorává nevezik ki és a járás legelhagyottabb falvainak szervezésével bízzák meg. Amikor eredményes munkájáért a NOSZF 40. évfordulója alkalmával a JNB elnökének, Iván elvtársnak kezéből átveszi a jutalmat, jogos büszkeséget érez elvégzett munkájáért. A népbírósági tisztséget már 1950. év óta viseli. Először a királyhelmeci bíróságon, majd a kerületi bíróságon és 1956 óta a prágai Legfelsőbb Bíróságon, ahová most is jelölik. Sütő elvtárs nemcsak a szövetkezeti tagok megnyerésében végzett jó munkát, hanem a nevelésben is. Ahogy mondja — a választók bizalmát azzal hálálja majd meg, hogy a jövőben még nagyobb tevékenységet fejt ki népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása érdekében. SÄDEL JÄNOS, Királyhelmec APATKÁNY • tönkreteszi a takarmányt ' • FELFALJA A GABONÁT • MEGÖLI A CSIRKÉKET • MEGESZI A TOJÁST • VESZÉLYES BETEGSÉGEKET TERJESZT Ez a leghatasosabb szer a patkányok ellen. ...................................* * % «« *m 11 ■■ ■ * . *'**MíWM Az ODRA FORTE port a csalétekkel 9:1 arányban keverjük és mindenhol elhelyezhetjük, ahol a patkány feltűnik. Gyártja: a SPOLANA üzem, Neratovice. 4, Ss- **«■■■■« шяшш* *
